Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-14 / 37. szám

iNoad Ш AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1985. szeptember 14. 37. szám XXXVI. évfolyam Ara 1,— Kčs h őszi munkák sikeréért Irta: BÁLLÁ LÄSZLÖ, AZ SZLKP KB ALOSZTÄLYÄNAK VEZETŐJE Az egyre hűvösebb éjszakák és a rövidebb nappalok is a nyár végét és az ősz közeledtét jelzik. Közis­mert, hogy mezőgazdaságunkban az ősz a legmunkaigényesebb évszak. Ősszel folyik nemcsak a termények zömének betakarítása, hanem nagy részben a következő év kenyerének a megalapozása — az ősziek vetése is. Annak ellenére, hogy az egyes munkafolyamatok évente ismétlőd­nek. nehezen találunk két teljesen egyforma lefolyású évet. Ez — mint ismeretes — a mezőgazdasági terme­lés biológiai jellegéből ered. Tehát minden évnek megvan a maga sajá­tossága. így például az idei eszten­dőre jellemző a későn nyíló tavasz állal okozott nyári munkák mintegy 10—14 napos késése. Ez természete­sen csak fokozza az őszi munkák amúgy is szokásos torlódását. Ez idén az SZSZK-ban csaknem 170 ezer hektár szemes kukoricát, 136 ezer hektár silóknkoricát, 59,6 ezer hektár cukorrépát, 13,6 ezer hektár takarmányrépát és 55 ezer hektár bnr­­gonyát kell betakarítani. Ezenkívül 28,8 ezer hektár zöldség, 13 ezer hek­tár szőlő és a szocialista szektorban több mint 21 ezer hektár gyümölcs vár betakarításra. A határszemle és a statisztikai hi­vatal becslései azt mutatják, hogy úgy szemes, mint silókukoricából, a cukor- és takarmányrépából, valamint napraforgóból igen jó termés várha­tó. A tavalyinál viszont szerényebb termés mutatkozik burgonyából, e­­gves zöldségfélékből, gyümölcsből és főleg szőlőből. Az uborkát szinte tel­jesen elpusztította a peronoszpóra, a téli nagy fagyok a legtöbb kárt a szőlőskertekben és a gyümölcsösök­ben okozták. Így pl. több ezer hek­tár összterületű szőlőt teljesen meg kellett semmisíteni, s több mint 6200 hektáron pótolni kell a kifagyott tő­kéket. (gy a szőlő felvásárlási terve előreláthatóan csak kb. 30—35 szá­zalékra lesz teljesítve. A további leg­nagyobb kiesések a diónál és kajszi­­baracknál vannak. Az őszi betakarítási munkálatok során a műszaki felkészültség az utóbbi évekhez viszonyítva javult. Így pl. a jól bevált Kleine és Multo-6 cnkorrépabetakarító gépsorok szánta a múlt évi 28 darabról 57-re növeke­dett. A szemes kukorica betakarítá­sára 192 darab KSKU-8 Chersonec tí­pusú kombájn áll rendelkezésre, a­­melyek kb. 25 ezer hektárról takarít­ják be a kukoricacsöveket. Egy-egy Chersonec típusú kombájnra szüksé­ges legalább 500 tonna kapacitású ntószárító berendezést előkészíteni. Az E-516 jelzésű gabonakombájnok­hoz szükséges FKA-602 adapterek száma 260 darabbal növekedett a múlt évihez viszonyítva, most össze­sen 1804 darab áll rendelkezésre. A járvaszecskázók száma is 9 százalék­kal (186 darab) növekedett, javult a helyzet a burgonyakombájnnknál, a gabonavető gépeknél és a talajműve­lő gépeknél is. Örömmel állapítható meg, hogy jobb az e’látás az olyan keresett gépekből is, mint pl. a mar­kolók és a rakodók, a nagyobb telje­­sítményű traktorok. A gépjavítás helyzete viszont a ta­valyihoz képest nem sokat javult. Sajnos, még mindig igen sok a hiánycikk a pótalkatrész-ellátás terü­letén, s ez lassítja a gépjavítás üte­mét. A jövőben a gépipar dolgozóitól el­várjuk, hogy ezen a már hosszá tá­von rossz pótalkatrész-ellátáson gyö­keresen változtassanak. Ugyanekkor azonban szükséges lesz, hogy a me­zőgazdasági reszort — főleg a GTA — is kiszélesítse az alkatrészek fel­újítását és az új alkatrészek gyártá­sát. Az ősziek vetésterülete a múlt évi­hez viszonyítva lényegesen nem vál­tozik. A Slovosivo jelentése szerint a szükséges vetőmag megfelelő fajta­­összetételben biztosítva van. Az elő­ző évek tapasztalatai alapján javítani kell a vetőmag csávázását. Szüksé­ges. hogy az illetékes szervek rugal­masabban intézkedjenek az egyes csávázó vegyszerek hiányának pótlá­sára, főleg az AGROCIT, FUNABEN-T és a BAYTAN-U készítményekről. Ezek hiánya negatívan befolyásolhatja a jövő évi terméshozamokat. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma az elmúlt napokban jelentést adott az SZSZK kormányának és az SZLKP KB titkár­ságának az őszi munkák politikai­­szervező intézkedéseiről. Az intézke­dések a következő feladatok biztosí­tására irányulnak: Ш tekintettel arra, hogy a szemes kukorica az egyes takarmánytápok­ban nélkülözhetetlen, mindent el kell követni a mezőgazdasági üzemeknél, hogy minél alacsonyabb veszteséggel takarítsák be a gazdag termést. Le­hetőség szerint az erre alkalmas siló­­kukoricát átminősítve szemes kukori­caként kell betakarítani; ■ amennyiben a szemes kukorica magasabb nedvességtartalommal ke­rül begyűjtésre, idejében be kell üte­mezni a szántóberendezések kihasz­nálását, a nyerskukorica esetleges átutalását a Nyugat-szlovákiai kerü­let üzemeiből a Közép-szlovákiai ke­rületbe, illetve a CSSZK-ba; ■ számítani kell azzal, hogy fűtő­olaj és szárftőberendezési kapacitá­sok hiányában a kukorica egy részét természetes úton kell majd szárítani. Ennek előkészítését idejében el kell végezni; ■ a betakarítási veszteségek csök­kentése érdekében minden kukorica-, burgonya-, répa- és napraforgótáblán a gépek után kézi erővel utóbetaka­­ritást kell megszervezni; ■ a helyi nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek segítségével felelősségteljesebben, községenként biztosítani kell a kukorica-, a rép-a- és a burgonyaföldek, valamint a zöld­ség- és gyümölcskertek őrzését. ■ a cukorrépa fejlődési állapota szerint a cukorgyári körzetekben op­timális és reális begyűjtési terveket kell kidolgozni. A Kleine és Multo-6 típusú gépek kihasználását úgy kell megszervezni, hogy egy-egy gép idényteljesítménye elérje a 200 hek­tárt; ■ a betakarítógépek és a szállító­­eszközök jobb kihasználása érdeké­ben biztosítani kell ezek csoportos bevezetését. A jé pótalkatrész-ellátás érdekében az Agrozet külön diszpé­cserszolgálatot vezet be szombaton­ként és vasárnaponként; ■ az őszi munkák ideje alatt is szigorúan be kell tartani az üzem­anyag-takarékossági intézkedéseket; ■ a múltban már jól bevált vetés­­területi struktúrát lényegében az őszieknél is be kell tartani. Ameny­­nyiben azonban lehetőség nyílik ar­ra, hogy a Lengyel Népköztársasággal előnyösen kicseréljük búzánkat rozs­ért, javasoljuk, hogy a búza vetéste­rületét 5—10 ezer hektárral szélesít­sük ki a rozs rovására, főleg ott, a­­hol ezt a természeti feltételek meg­engedik; ■ az elmúlt esztendők eredményei és a |6zan elemzési munkák alapján az adott természeti feltételek mel­lett kell kiválasztani és elvetni a leg­nagyobb hozamokat biztosító őszi gabonafajtákat. Az egyes fajták talaj- és egyéb igénveit agronómusaink igen jól ismerik. Szükség lesz arra. hogy jó szervezési munkával az elméleti ismereteket a gyakorlatabn is meg­valósítsuk. Meg vagyunk győződve arról, hogy mezőgazdasági dolgozóink mindent megtesznek annak érdekében, hogy idejében és a lehető legkisebb vesz­teséggel takarítsák be a gazdagnak ígérkező termést, s az agrotechnikai határidőben, jó minőségben fejezzék be az ősziek vetését. így nagyban hozzájárulnak nemcsak a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésé­hez, hanem egyúttal jó előfeltétele­ket teremtenek a 8. ötéves tervidő­szak sikeres rail iához is. • A csilizradVányi (Čiližská Radvaň) Csilizköz Eísz tagjai a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy szemes kukoricából öntözetlen feltételek között 7 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozamot érnek el. Az eísz' vezetői a feltételek megteremtését kerekasztal-beszélgetés formájában körvonalazták, mely lapunk 12. oldalán olvasható Fotó: Tóth József A tervszerű irányítás szerepe Az elmúlt héten a Trenčín! Járás­ban levő Krajnéban szlovákiai aktíva­­értekezletet tartottak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezető dolgozói. Az értekezleten jelen volt Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagié, a KB titkára, Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­nisztere, Jaroslav Koči, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, valamint ott voltak о kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok vezetői, az ágazat ter­melési-gazdasági egységeinek, válla­latainak, illetve üzemeinek a képvi­selői. Megnyitó beszédében Ján Janovic elvtárs részletesen értékelte a jelen­legi ötéves tervidőszak kulcsfontossá­gú feladatainak eddigi teljesítését. Kiemelte a legjobb gazdasági ered­ményeket elérő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemek dolgozóinak példamutató helytállását, s bírálóin szólt a huzamosabb ideje gyengélke­dő, illetve lemaradozó mezőgazdasági üzemek képviselőinek hiányosságai­ról. Meghatározó fontosságú, hogy az idei év előirányzott feladatait mara­déktalanul teljesítsük — hangsúlyoz­ta. Az ágazat dolgozói közül senki számára nem lehet közömbös, hogy milyen eredményekkel zárhatjuk a gabonafélék és a többi termény beta­karítását. Bár még az idei aratás eredményeinek összegezésére vár­nunk kell, azt azonban elmondhatjuk, hogy különösen a Közép- és a Kelet­­szlovákiai kerületben nem kis nehéz­ségekkel kellett a betakarítást végző dolgozóknak szembenézniük. Az imént említett bonyolult körül­mények következtében több mező­gazdasági üzemben jelentősebb vesz­teségeket kellett elkönyvelni a beta­karítás után. Örvendetes azonban, hogy szlovákiai tekintetben az elő­irányzott terv túlteljesítésével szá­molhatunk. A vártnál jóval gyengébb burgonya-, zöldség- és gyümölcster­més ellenére az előzetes számítások szerint a növénytermesztés éves ter­vét két százalékkal sikerül túlteljesí­teni. Ez pedig megfelelő lehetősége­ket kínál az állattenyésztés, vala­mint az élelmiszeripar továbbfejlesz­téséhez. Az SZSZK mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztere hangsúlyozta: az eddigi sikeres eredményeknek nem szabad túlzott elégedettséget kiválta­niuk, hanem ellenkezőleg, további jobb munkára kell ösztönözniük az érintett mezőgazdasági üzemek dol­gozóit. örvendetes, hogy az előzetes számítások alapján a hetedik ötéves tervidőszakban, az előző időszakhoz viszonyítva a növénytermesztés tizen­öt, az állattenyésztés nyolc, az élel­miszeripar pedig tizenkét százalék­kal jobb eredményeket tud felmu­tatni. A szlovákiai mezőgazdasági és élel­miszer-ipari dolgozók az idei terv­feladataikat többnyire sikeresen tel­jesítik. A gabonatermesztés eredmé­nyei mellett jő termés ígérkezik sze­mes kukoricából és cukorrépából. Sajnos, a burgonyatermesztés szaka­szán már évek óta nem sikerül a ki­tűzött feladatokat teljesíteni. Ezért éppen itt az ideje annak, hogy az illetékes üzemek és szervezetek kép­viselői hathatósabb intézkedéseket foganatosítsanak. A környező szocia­lista országok példája mutatja, hogy a megfelelő minőségű ültetőanyag, a korszerű gépek és a legújabb tudo­mányos-műszaki ismeretek gyorsabb gyakorlati alkalmazása rövid idő alatt szép gazdasági sikereket ered­ményez. Jaroslav Kőéi, a CSSZSZK mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettese a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány által megtárgyalt és jóváhagyott dokumentumot ismer­tette. (Ennek anyagát lapunk ’9— 11. oldalán folytatásban közöljük.) A mezőgazdasági-éleimiszer-ipari komp­lexum irányítási rendszerének fej­lesztése a 8. ötéves tervidőszakban elnevezésű dokumentum intézkedé­sei a következő év január elsejével lépnek érvénybe. A miniszterhelyet­tes kiemelte я mezőgazdaságban csaknem négy évvel ezelőtt beveze­tett tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének az eddigi eredményeit. Kiemelte, hogy már a tökéletesített irányítási rendszer bevezetésekor kü­lön hangsúlyozták további formálásá­nak, illetve módosításának fontossá­gát. Elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés hatékonysá­gának és az önellátás mértékének növelése, valamint a mezőgazdasági üzemek gazdasági és anyagi helyze­tének a megszilárdítása váltotta ki az új dokumentum megszületését. Az új intézkedések mindenekelőtt a mezőgazdasági üzemek és élelmi­szer-ipari váila'atnk önállóságát és felelősségét növelik, s nagy figyel­met szentelnek az önálló elszámolási rendszer alapelvei elmélyítésének. A tervezésben megnövekszik az egész ágazat összesített tervének a jelen­tősége,. amely megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a tudományos-műsza­ki fejlesztés eredményeinek egyre szélesebb körű alkalmazásúra. Meg­növekszik továbbá a gazdasági szer­ződések szerepe, amelyek fokozzák a kooperáló felek jogkörét, de egy­ben bővítik felelősségüket is. A kö­vetkező ötéves tervidőszakban az ed­digieknél még bonyolultabb feltéte­lek között kell az 'igényesebb terv­mutatókat megvalósítani. A termelés kizárólag mennyiségi növelésének az ideje már lejárt, s a kor követelmé­nye a minőségi mutatók állandó ja­vítása, a felhasznált források lehető legnagyobb mértékű hasznosítása. A gazdasági szabályozókat illetően egyes termelőeszközöknél csökken az állami ártámogatás aránya, így pél­dául a műtrágyák, a takarmánykeve­­rékek és a tejipari termékek eseté* ben. Kötelezően bevezetik többek kö­zött a komplex kárbiztosítási szerző­dés megkötését, hogy ezzel elősegít­sék a mezőgazdasági üzemek anyagi helyzetének megszilárdítását. Július Medvecf, az SZSZK mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettese az élelmiszeripar területén elért eredményeket értékelte és vá­zolta az irányítási rendszer tökélete­sítésének, valamint a gazdasági me­chanizmus gördülékenyebbé tételé­nek új lehetőségeit. Részletesen fog­lalkozott a differenciált bérezés és javadalmazás elmélyítésének szükség­szerűségével. Sürgette a műszaki­­anyagi bázis mielőbbi korszerűsítését és hangsúlyozta, hogy xsakis az ed­diginél jobb minőségű termékekkel állhatnak helyt az élelmiszer-ipari üzemek dolgozói a hazai és a kül­földi piacon. Beszédének befejező ré­szében a miniszterhelyettes a piaci igényekhez való rugalmasabb igazo­dást sürgette, s felhívta a figyelmet a mezőgazdasági üzemekkel való szo­rosabb együttműködés eddig eléggé kiaknázatlan lehetőségeire. Ián Janik, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagia, a KB titkára is felszólalt a krajnéi aktívaértekezleten, ahol el­sősorban az ágazat vezető dolgozói­nak a gazdasági irányításban vállalt kollektív felelősségtudatát emelte ki. Hangsűlyozta, hogy az értekezlet cél­ja. felhívni a poiitikai és gazdasági élet irányításáért felelős vezetők fi­gyelmét a mezőgazdaság és az élel­miszeripar tökéletesített irányítási módszerének a szükségességére s az elfogadott határozatok mielőbbi’ meg­valósításának fontosságára. Janik elv. társ felszólalásának további részében a tudományos-műszaki fejlesztés sze­repére hívta fel a Jelenlevők figyel­ni’ !..kifm-el,e a mi»6ségi munkára való törekvés fontosságát. BÁRDOS GYUT A' * r

Next

/
Oldalképek
Tartalom