Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-07 / 36. szám

12 .SZABAD FÖLDMŰVES. A tudományos-műszaki haladás úttörői 1983. SzeptemHeí % Ä gabonaprogram megvalósítására megkülönböztetett figyelmet fordítottak a 7. ötéves tervidőszak folyamán a Munka Érdemrenddel kitüntetett légi (Lehnice) Cseh­szlovák—NDK Barátság Efsz-ben. Céljuk az, hogy meny­­nyiségi és minőségi szempontból egyaránt folyamatosan teljesítsék a tervfeladataikat. Tudatosították, hogy az előrelépéshez vezető út a tudományos-műszaki ismere­tek alkotó alkalmazásában, de gyakran a kockázatváb lalásban rejlik. Az idei aratás után elmondható, hogy elképzelésük, bátor kezdeményező munkájuk teljes si­kerrel járt. — A gabonatermelésben évek óta fajtakísérleteket végeztünk, melyek célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen fajták termesztése a legalkalmasabb a mi gyen­gébb adottságú talajviszonyaink között — mondja Veszp­rémi Imre agrármérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője. — Az egyes kísérleti fajtákat rendszeresen, kiértékeltük, felmértük, hogyan reagálnak az öntözés­re, megállapítottuk tápanyagszükségletüket és a legal­kalmasabb növényvédelmi módszereket. Az, hogy az idén búzából hektáronkénti átlagban 8,8 tonnát értünk НМИШТОК SZELLEMEBEN el, egy kidolgozott koncepció eredménye. Ä termesztett búzafajták közül az Ágra 9,2, a Danubia pedig_ 9,1 tonnás hozamot adott hektáronként. A tenyészidőben kétszer öntöztük a búzát, s a tápanyagpótlásban pedig az integrált módszert alkalmaztuk. A talajviszonyoknak megfelelően adagoltuk a nitrogéntartalmú műtrágyát, s annak 80 százalékát a tenyészidő folyamán juttattuk a talajba, amikor a növényzet azt a legjobban igényel­te. A tápanyagpótlást, az öntözést és a növényvédelmet egyaránt a bokrosodás Idejére összpontosítottuk, merő e fejlődési szakasz nagyon jelentős a hozamok alaku­lása tekintetében. A növényvédelmet sem lehet sablon­szerűén alkalmazni. Szövetkezetünk agrolaboratériumá­­ban végzett elemzések alapján Irányítjuk azt. Nálunk Is fennállt a Fuzárium fertőzés veszélye, mely jelentősen csökkentette volna a hektárhozamokat 'Az árpafajták közül a Kredit fajta válí be a legjob­ban, amely 7 tonnás hektárhozamot eredményezett. De Jól bevált a Rubin és a Fatran fajta Is. Átlagban 7,1 tonnát értünk el hektáronként, ami adottságaink között kiváló eredmény. A szövetkezet eredményei bizonyítják, hogy gyenge talajviszonyok mellett is kiváló eredményeket lehet el­érni. Az objektív tényezőkön kívül meghatározó szerepe volt a szubjektív tényezőknek is, az emberek hozzáállá­sának, szakértelmének, Igényességének és elkötelezett­ségének. Még nem Is olyan régen ebben a határban az Is nagy sikernek számított, ha elérték az öttonnás hek­tárhozamokat, jelenleg pedig Jócskán a nyolc tonna fö­lött tartanak. Az idei rekordtermésükkel a Dunaszerda­­helyi (Dunajská Streda) járásban az élre kerültek a gabonatermesztésben. Mindez az Andrássy Sándor ag­rármérnök vezette szövetkezet vezetőségének és tagsá­gának alkotó munkáját dicséri, akik úttörő munkával járulnak hozzá az újszerű haladó munkamódszerek és technológiák népszerűsítéséhez, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak alkalmazásához. A szövetkezet teljes mértékben behozta gabonafélék­ből az előző évek lemaradását, így az idei és a hetedik ötéves terv feladatait maradéktalanul teljesítette.' Alig fejeződött be az aratás, máris hozzáfogtak az öt­száz hektáron termesztett lencse betakarításához. Hazánk legnagyobb lencsetermesztő gazdaságában a legnagyobb területen a Lenka, a Trebišovská, az Okula, a Laird és a Balašovská fajtát termesztették. — Ennél a növénynél kezdettől fogva a legnagyobb súlyt a növényvédelemre fordítottuk —' folytatja a be­szélgetést az ágazatvezetö. — A legjobban a Lenka ter­mett, de jó termést adott a kanadai Eston fajta is, csak az a hátránya, hogy kisebb szemű, mint a hazai fajták. fA hatékony növényvédelem céljából ün. Fuzárium-tesztet dolgoztunk ki, melynek alapján végeztük a lencsevész elleni védekezést. Ez az előző években gyakran károsí­totta a virágzatot. Ebben az évben sikerült ezt a beteg­séget a már említett teszt segítségével féken tartani. A tervek szerint az idén 1,2 tonnás hektárhozammal szá­moltunk, a valóságban azonban 2 tonnát takarítottunk be. Ilyen termésre szövetkezetünkben ez ideig még nem volt példa. A lencsetermést illetően jók a kilátások a rendszeren belül Is. Ily módon nemcsak a ml szövetke­zetünkben, de a többi taggazdaságban is teljesíteni fog­ják a hetedik ötéves terv lencsetermesztési feladatait. Az aratás idejére belüzemi szocialistamunka-versenyt hirdettek. A gabonabetakarításban az E 516-os kombáj­nok csoportjában — 68 hektár learatott területtel —1 első helyen Belanec Štefan és Lakatos Gábor végzett, az idős Snegoü László és ifJ. Snegoö László kettős a második, Molnár lózset és Tóth György pedig a harma­dik lett. A lencsebetakarításban első helyen Kovács Bé­la és ifj. Kovács Béla végeztek, akik 45 hektárról taka­rították be a termést. Őket Vrga Sándor és Lelkes Jó­zsef követte 37 hektáros teljesítménnyel, majd Cseh Jó­zsef és Kovács István következett 36 hektár learatott területei. Valamennyi esetben komplex értékelést végez­tek, melynél első helyen a minőség és a gazdaságosság állott. A gazdaságban á másodnövények termesztésében több­féle újdonságot vezettek be azzal a céllal, hogy jó mi­nőségű tömegtakarmányt biztosítsanak az állattenyész­tés számára. Másodnövényeket 400 hektáron vetettek.. !A fő növénykultúra továbbra is a fűfélék és a leveles olajretek, melyet Magyarországról hoztak be. A Szov­jetunióból sikerült beszerezniük a hajdina vetőmagját, melyet összesen nyolcvan hektáron vetettek. Ezt a ná­lunk alig Ismert növényfajtát a gabonafélék családjába sorolják és az élelmiszeriparban hasznosítják. Különféle gyógyszerek gyártásánál alapanyagul szolgál. Elképze­léseik szerint jövőre nagyobb területein akarják ter­meszteni. Ä nagylégí szövetkezet példája minden vonatkozásban tanulságos és követésre méltó. Támaszul szolgál minden olyan szövetkezet számára, melyek hasonló talajviszo­nyok között gazdálkodnak (de nemcsak azok számára), és nem találták meg az eredményes gazdálkodáshoz ve­zető utat. A mezőgazdasági termelés belterjesítése pe­dig elképzelheitetlen a tudományos ismeretek, valamint a korszerű technika és technológia gyakorlati alkalma­zása nélkül. A szövetkezet vezetősége és a tagsága egy­aránt tudatosítja, hogy még korántsem merítették ki lehetőségeiket és tartalékaikat. Meggyőződésük, hogy a munkaszervezés tökéletesítésével, a korszerű műszaki és termelési eljárások további bővítésével, a dolgozók alkotó munkakezdeményezésének felkarolásával a nyol-< cadik ötéves tervidőszakban sikerül előbbre lépniük a mennyiségi és minőségi ranglétrán. *—sí — RNDr. Kábrt, a buőanyi kutatóintézet munkatársa több kiváló hazai búzafajta nemesítője Maradéktalanul teljesítették tervfeladatukat Az Idén, amikor eredményesen befejeztük az aratást és egy­séges földműves-szövetkeze­tünk fennállása óta 6,7 tonnás átlag­hozammal — a 977 hektáron ter­mesztett búza esetében pedig 7 ton­nás hozammal — a második legna­gyobb termést értük el, tovább ke­ressük a tndományos-műszaki isme­retek minél hatékonyabb gyakorlati átültetésének lehetőségeit. Fő célunk az, hogy tartósan felzárkózznnk a „hetvenesek“ mozgalmába, s ezáltal bővítsük hazánk élenjáró gabonater­melő gazdaságaink sorait. Gyakorla­tilag ez annyit jelent számunkra, hogy tovább kell mélyíteni a gabona­termelés belterjesítését. Eddigi tapasztalataink alapján a hatékonyság és beltérjesités leié ve­zető legjárhatóbb út a termelési rendszerek alkalmazásában rejlik. A termelési rendszerei előnyei Szövetkezetünk többek között a ku­korica, a napraforgó és о cukorrépa termelési rendszerének rendszergaz­dája, valamint a taggazdasága a ta­karmányok, a hagyma, a bab ás több más gazdasági növény termelési rendszerének. Egyszóval készségesen csatlakozunk azokhoz, illetve tanu­lunk azoktól, akik többet tudnak, vagy hatékonyabban termeinek ná­lunk. Ez a hozzáállásunk a szemesek termelésében is kifizetődött. A 7. öt­éves tervidőszakba azzal a céllal indultunk, hogy a gabonatermelés in­tenzitását illetően nem csökkenhe­tünk a hattonnás hektárhozam alá. Ezt az elhatározásunkat sikerrel vál­tottuk valóra, miközben az utóbbi két esztendőben a gabonafélék hek­tárhozamaiban elértük a béttonnás határt. A gabonaprogram eredményes meg­valósítása érdekében a gabonafélék termesztésében, amellett, hogy töké­letesítettük az agrotechnikát, a láp­­anyagpótlást és a vegyszeres növény­­védelmet, megkülönböztetett figyel­met szentelünk a biológiai anyag és fajták kiválasztásának. Évente hozzá­vetőlegesen 30—40 búza és árpa faj­takísérletet állítunk be az adottsá­gainknak legjobban megfelelő fajta­­választék meghatározására. A fajta­kísérletek — az egyes talajtípusok, illetve parcellák szerinti — eredmé­nyeinek értékelése nyomán jelöljük meg az egyes fajták alkalmasságát a vetésforgóba való besorolásra. Az ed­digi eredmények alapján bebizonyoso­dott, hogy a megfelelő fajtaválaszték alkalmazása legalább öt százalékos hozamnövekedést eredményez. Tapasztalataink egyértelműen iga­zolták, hogy az egész termelési fo­lyamat hatékonyságának a növelése az egyetemes hozzáállásban rejlik. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, nem ele­gendő csupán gabonatermelőink nagy szakértelemmel végzett munkája, ha­nem ehhez a tudományos és kutató­intézetekkel, valamint a szolgáltató vállalatokkal való szoros együttmű­ködés is szükséges. Azt szeretnénk, hogy az agrár-ipari komplexum vala­mennyi szervezetével együttműködés, ben elért pozitív eredményeink hoz­zájáruljanak a párt agrárpolitikai céljainak megvalósításához, vagyis a szemesek termelésében az önellátott­ság eléréséhez. Emil Dúfala agrármérnök, a vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz elnöke Ä vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Élsz a legna­gyobb gabonatermesztők közé tarto­zik a Dunaszerdaheiyi (Dun. Streda) járásban. Ebben az évben 1200 hek­tárról búzát és 400 hektárról árpát takarítottak be. A közös gazdaságban részletes szervezési-politikai tervet dolgoztak ki az aratás idejére, a­­melyben mindenki számára meghatá­rozták a konkrét feladatokat. Igye­kezetüket siker koronázta, hiszen fennakadás nélkül — 12 nap alatt — végeztek az aratással, s ezzel párhu­zamosan elvégezték a szalma begyűj­tését is. Varga István agrármérnök, a szö­vetkezet növénytermesztési főágazat­­vezetője elégedetten nyugtázta, hogy a munkákat mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt a meghatáro­zott Időben végezték el. — Ebben az évben különösen nagy felelősséggel készülődtünk az aratás­ra —, kezdi a beszélgetést Varga mérnök. Tudatosítottuk, hogy a hete­dik ötéves tervidőszak utolsó évéről van szó, s tervfeladatainknak min­denképpen eleget akarunk tenni. A termés jónak mutatkozott, ezért nagy súlyt helyeztünk a munkaszervezés színvonalának emelésére, valamint a szemveszteségek csökkentésére. 9 Milyen eredményeket értek el gabonatermesztésben? — A jó hektárhozamok elérésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy elsősorban olyan fajtákat ter­mesztettünk, melyek adottságaink között a kisparcellás kísérletekben a legjobban beváltak, s ennélfogva termesztésüket Illetően bizonyos ta­pasztalatokkal rendelkeztünk. Ennek kapcsán búzából a termőterület 31 százalékán az Ágra, 28 százalékán a Dnnubta, 21,4 százalékán a Viginta, 11,5 százalékán pedig az Iris fajtát termesztettük. Közülük a Danubia 7,59, az Ágra pedig 7,2 tonnát adott hektáronként. A búza átlagos hek­tárhozama 7,18 tonna volt. Ez annál inkább örvendetes, mert az idei ter­vünk 6,33 tonnára szólt, így a búza­­termelésben kitűzött tervfeladatunkat 13,4 százalékkal túlteljesítettük. Adottságaink között termesztett ár­pafajtákból a Bonus és a Rubin fajta vált be a legjobban. Rajtuk kívül ki­sebb területen próbaként a HE 2078- as és a KM 184-es fajtajelölteket ter­mesztettük, amelyek 6,7, illetve 6,66 tonnával fizettek hektáronként. Az árpa átlagos hektárhozama 6,5 tonna volt, a tervezett 5,38 tonnával szem­ben. Ezáltal évi tervünket árpából 120 százalékra teljesítettük. 9 Hogyan alakult a helyzet a he­tedik ötéves tervidőszak gabonater­melést tervének teljesítését illetően? — Az előző négy év átlagában a gabonatermelésben 860 tonnás kiesé­sünk volt a tervezettel szemben. Örömmel mondhatom, hogy lemara­dásunkat nemcsak behoztuk, hanem tervfeladatainkat búzából és árpából egyaránt túlteljesítettük. Búzából ter­ven felül 2437 tonnát szolgáltattunk be, s így a hetedik ötéves tervet 104 százalékra teljesítettük. Az irányító és ellenőrző munka hatékonyságának növelésével a minimálisra csökken­tettük a szemveszteséget. Ehhez nagyban hozzájárult az üzemen belül meghirdetett szocialista munkaver­seny is. Eredményeink elérésében nagy jelentőséget tulajdonítunk az öntözés alkalmazásának. Gazdasá­gunkban az összterület 52 százaléka öntözhető. Az öntözést a gabonafélék termesztésében Is jelentős hozamnö­velő tényezőnek tartjuk. Ügy véljük, Ezen a téren még jelentős tártaié­kaink vannak. К Jövőben 1700 hek­­tárra bővítjük az öntözhető terüle-i tét. Mindez elősegítheti a gabonáié-* lék hektárhozamainak további növe­lését, hiszen tapasztalataink igazol­ják, hogy a búza és az árpa egyaránt kedvezően reagált az öntözésre. A' nyolcadik ötéves tervidőszakban nö­veljük az öntözött területen termesz­tett gabonafélék részarányát. • Milyen eredménnyel járt a bel­üzemi szocialistamunka-verseny? — Nagyon Igényes feltételeket tűz­tünk ki a szocialistamunka-verseny értékelésére. A mennyiségi és minő­ségi kritériumokon kívül figyelembe vettük az egy hektárra felhasznált üzemanyag mennyiségét és a javítási órák számát is. Az aratási bizottság naponta értékelte a kombájnosok és szalmabegyűjtők munkáját. Ennek tudható be, hogy a szemveszteség alig haladta meg az egy százalékot. A jő szervizszolgálatnak köszönhe­tően a gépek meghibásodását rövid idő alatt kijavították. Az E 516-os kombájnok kategóriájában Molnár Jenő és Molnár Gábor végeztek az első helyen, utánuk Nagy József és Nagy Imre következett. Az E 512- eseknél a Gál Rudolf és Csánó Fe­renc páros lett az első, őket a Gál Lajos és Nagy Vilmos kettős követte, A Kolosz kombájnoknál a legjobb tel­jesítményt Kovács Miklós és Mada. rász Mihály nyújtotta, Almási Albin és Oravocz József előtt. Mindannyian az aratás befejeztével pénzjutalomban részesültek. A szalmabegyűjtők értékelésére minden technológia alkalmazásánál meghatároztuk a napi teljesítményt. Akik azt túllépték, anyagi juttatásban részesültek. 9 Milyenek a kilátások a növény­termesztés szakaszán a hetedik öt­éves terv mutatóinak teljesítését il­letően? — Kilátásaink minden téren bizta­tóak. Munkánkban igyekezünk azt nyújtani, amit joggal elvárnak tő­lünk. Sajnos, akadnak azonban olyan tényezők Is, melyek nem csupán tő­lünk függenek. A jó eredmények el­érése ellenére a gabonatermesztésben például 0,4—0,5 tonnával jobb hek­tárhozamokat érhettünk volna el, há időben és elegendő mennyiségben álltak volna rendelkezésünkre a szük­séges növényvédő szerek. Tudvalévő, hogy ilyen nagy hektárhozamok el­­éréséhez elengedhetetlenül szüksé­ges a növényvédő szerek alkalma­zása. A teívfeladatokaf Illetően elmond­hatom, hogy a szemesek termelésé­ben a hetedik ötéves tervet minden mutatóban teljesítjük. A cukorrépa­termesztésben szintén adottak a fel­tételek a mennyiségi és minőségi mutatók teljesítéséhez. A növényter­mesztési ágazat teljes mértékben biz­tosítja az állattenyésztés számára a tömegtakarmányokat. Jelentős szllázs­­készlettel rendelkezünk az elmúlt" évből, és 150 hektáron másodnövé­nyeket vetettünk, melyeket zöldtakar­mányozásra használunk fel. Az aratás befejeztével a szövetke­zetben elkezdték a felkészülést az őszi betakarítási munkákra. Ebben a közös gazdaságban tndatnsították, hogy a jó felkészülés egyben a siker alapja. Nem a véletlen műve, hogy az idei év és a hetedik ötéves terv­időszak feladatait maradéktalanul teljesítik, mert a vezetőség és a tag­ság egyaránt megértette, hogy a terv az törvény, melynek teljesítéséért kell és érdemes jól dolgozni. SVINGER ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom