Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-07 / 36. szám
1985. szeptember 7. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Űj otthonban — új reményekkel Tíz évvel ezelőtt, amikor részt vettem egy tarnadi (Farná) rendezvényen, nem éreztem magam valami Jól. Fenntartásomnak egyetlen oka az volt, hogy az esemény egy rozoga, nedves „kultúrházban" Játszódott le, s arra gondoltam: hány lelkes ember munkájának fénye halványul el csak azért, mert nincs kedvező környezet. Amikor legutóbb Fámádon jártam, nagy örömmel tapasztaltam: a falu új, korszerű művelődési házzal gazdagodott. Hogy az miként szolgálja használóit, a falu lakóit, ottjártamkor erre voltam kíváncsi. A LELKESEDÉS — NAGY ERŐ... Harangozó Kornélia népművelőt nagy munkában találtam. Egy rendezvényt készített elő éppen, telefonált, Jegyzetelt. Hogy a „háziaszonyi" mivoltában milyennek látja új otthonukat, erről így szólt: — Az új kultúrházba tulajdonképpen csak két éve költöztünk be, s hát nem kell hangsúlyozni, hogy nagynagy örömmel, lelkesedéssel, ám sok problémával Is. A munkához ugyanis nem elég a lelkesedés és a szép új épület, hanem egyéb tárgyi eszközök is szükségeltetnek. Sok mindenre szükségünk lenne, vetítőgéptől kezdve a magnetofonig. A költségvetésből csak maga a fűtés nagyon sokat felemészt, más kiadásokról nem is beszélve. — A járási népművelési intézet mellett a művelődési ház leghatékonyabb támogatója általában a szövetkezet... — Az efsz részéről a támogatás adott, az évi költségvetéshez tizenöt ezer koronával Járul hozzá. A gazdaság persze, más módon Is támogat, például dolgozói számára egy-egy előadásra jegyeket vásárol, de az az igazság, hogy más formában is támogathatnának bennünket. Egyelőre még nem vagyunk képesek olyan széles körű kulturális tevékenységet kialakítani, amilyet elterveztünk. De én bízom abban, hogy néhány éven belül kilábalunk ezekből a kezdeti gondokból. ■ Milyen navyobb, „látványosabb" akciók megrendezésére nyúit lehetőséget az űj művelődési ház? — Van egy szép, négyszáz személyt befogadó színháztermünk, amely a hivatásos együttesek igényeit is kielégíti. És hát éltünk is ezzel a lehetőséggel: a Matesz-tól kezdve a nitral Andre) Bagar Színházig már fellépett itt számos együttes, s itt került megrendezésre a Tavaszi szél vizet áraszt népművészeti vetélkedő Járást fordulója Is. A műkedvelők közül voltak már itt a lévai (Levice) és a zsitvabesenyői (Bešeňov) színjátszók Is. ■ Eddig esek a vendégekről esett szó.. . — Ilyen színházterem mellett szégyenünkre ts válna az, ha nem rendelkeznénk saját szíd játszó csoporttal. Kettő Is működik a faluban, mindkettőt Imre Lászlóné pedagógus vezeti. Tavaly például a Csemadok helyi szervezetének csoportja előadta SolovlC SOS című darabját, mellyel nemcsak Itthon, hanem más falvakban Is sikerrel léptek fel. A népművelési Intézet csoportja Élőújság című műsorában a falu múltját, fejlődését mutatta be. A színpadon a szövetkezet alapító tagjai szólaltak meg, Idős kommunisták mondták el életüket, a falu fejlődését elősegítő emberek Urbán Lajosné nyilatkoztak. Ilyen Jellegű műsorok szervezését a jövőben Is tervezzük. ■ Ogy hallottam, a legutóbbi esztrádmüsorukban a fél falu fellépett... — A célzás találó, s egyben azt az igyekezetünket Is kifejezi, hogy minél több embert szerettünk' volna a színpadra vinni. Csak néhányat említenék közülük: Petró Lászlót és íeleségét, Marikát, vagy Kiss Imrét, akik egyéb elfoglaltságaik mellett aktívan bekapcsolódnak a kulturális életbe is. ■ A kulturális tevékenységet, céltudatos politikai munka is ki kell hogy egészítse. — Számos előadást szervezünk, melyek többségükben az Idén szorosan kapcsolódnak hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához. Mi szerveztük — a falusi pártszervezettel, valamint a községben működő tömegszervezetekkel együttműködve — a falunk felszabadításának tiszteletére rendezett koszorúzási ünnepséget, melyet kultúrműsorral tettünk színvonalasabbá. Ehhez aztán később több előadás is kapcsolódott, idős kommunistákat hívtunk meg, akik részt vettek az ellenállási mozgalomban. Amikor helyi lakosokkal beszélgettem, sok-sok információt tudtam meg a község kulturális életéről. Ezekből a beszélgetések az eddig elmondottakat nmzaíkszerüen így lehetne kiegészíteni: — Habár nem éppen színvonalas felszereléssel, de jól működik a fotőszakkör, amelyet szintén Harangozó Kornélia irányít. Amellett, hogy a tagok elsajátítják a fotózás tudományát, felvételeiket a falu krónikájának vezetője. Német Aranka is felhasználja. — A Csemadok helyt szervezete ez utóbbi Időszakban kiváló tevékenységet fejt ki. Dr. Farkas István elnök és Pál Miklós titkár vezetésével a szervezet munkájában minőségi változásokra került sor. — Jól működik a JUNIOR nevű zenekar, melyet Mácsadi Tibor vezet. Az együttes például nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek számára rendezett farsangi karnevál kitünően sikerült. — A népművelési intézet szervezésében Birner Magdolna vezetésével minden évben — novembertől februárig — tánciskola működik. — A nyugdíjasok klubjának tagjai Is aktívan bekapcsolódnak a község kulturális életébe. Évfordulók, Jubileumok alkalmával külön kultúrmű-Harangozó Kornélia (A szerző felvételei) Androvics Miklósné sort állítanak össze. A nyugdíjasok közül nagyon sokat a kézlmunkázásban lelik örömüket. — Matkovsky László, a rokkantak helyi szervezetének tagja faluszerte megcsodált gyönyörű hímzéseket és kivarrásokat készít. Maguk az aszszonyok mondják, sokunk erre nem lenne képesl — Buchlovics Péter gimnazista a falu kulturális életének nagy támogatója. Szavalóként szinte minden kulturális rendezvényen, fellép. A legutóbb'6 szervezte, kivitelezte a faluban a bélyegkiállítást, amelyet nagyon sokan megtekintettek. A LEHETŐSÉGEKHEZ IGAZODVA... A farnadi népkönyvtár szintén a művelődési házban kapott nagyon szép, tágas otthont. — Szép az írógépe... — szólítottam meg Urbán Lajosnét. — Szép, szép — mondta — csak a sok „hurcol ásban“ már lassan tönkremegy ... Kiderült, hogy az írógép a sajátja, a járási könyvtár, úgy látszik, nem jutott el odáig, hogy .megajándékozza“ írógéppel egy nagy falu könyvtárát. Persze, a jelentést, azt meg kell írni, mert ha nem, a könyvtárost keményen megróják. Hogy ez az Intézmény hogyan kapcsolódott be a falu kulturális vérkeringésébe, erről Androvics Miklósné, a nagyölvedl (Veiké Ludince), félállásban pedig a farnadi könyvtár vezetője szólt: — A múlt év januárjában foglaltuk el új helyünket. Pillanatnyilag 6700 kötetünk van, s olvasóink száma 188. Mivel tudjuk, hogy egy jól működő könyvtár is „becsalogathatja“ az embereket a kultúrházba, különböző rendezvényeket szervezünk. Nagyon jó a kapcsolatunk a helyi alapiskolával, a napközi otthon diákjai hetente látogatják a könyvtárat, mesedélutánokat rendezünk számukra. A legutóbb például a Csehszlovák Spartekiáddal kapcsolatban rendeztünk egy vetélkedőt, s nemrég járt nálunk tró-olvasó találkozón Zalabai Zsigmond. ■ Hallottam, a könyvtáruk beszar, zási gondokkal küzd ... — Ez szó szerint így van. Konkrét leszek: én csak a zselizi (Želiezovce) könyvesboltban vásárolhatom meg — egy aránylag korlátozottt összegből — a könyveket. Azt pedig köny-* nyű elképzelni, hogy magyar könyvekből — amelyek iránt nálunk a legnagyobb az,érdeklődés — milyen a választék - egy kisvárosi boltban. Kimondom egyenesen: nagyon szegényes. Ha viszont elvárják tőlünk azt, hogy olvasóink számát a tervezett 240-re növeljük, akkor, azt hiszem, elsősorban az olvasók elvárásaihoz kéne alkalmazkodni. A 3000 magyar nyelvű könyv, amelyek háromnegyed része már nem éppen keresett — nagyon kevés egy ekkora, 90 százalékban magyar nemzetiségű falu szá* mára. Műveltebb, igényesebb olvasóinkat egyszerűen azért vesztjük el, mert mi már számukra nem tudunk újat nyújtani... Akivel csak beszéltem Fámádon a falu kulturális életéről, az az előbbrelépés, az útkeresés szellemében szólt: hogyan is lehetne az adott kö. rülmények között még színvonalasabbá tenni a már szilárd alapokkal rendelkező népművelést, kultúrát. S mivel ez a hozzáállás valóban építő jellegű, én úgy érzem, hogy az aktív, mozgósító eTŐvel bíró farnadiak megtalálják a helyes utat, megteremtik az előbbrelépés feltételeit. Kalita Gábor ■ Ha esik, ha fúj,.. ■ Előadások, műsorok ■ Lobogó tábortűz, kitűnő hangulat ■ Kopjafa-állítás XXX Nem fogadta kegyeibe az időjárás a IX. Nyárt Művelődési Tábor résztvevőit, amelyet 1985. augusztus 3. és 10. között rendezett meg a Csemadok Központi Bizottsága a Komáromhoz j Komárno) tartozó Örsül falun (Nová Strát], a SZISZ, a Szocialista Akadémia és a Csemadok városi bizottságaival közösen. Az eső persze csak azokat mosta el, akik a táborba inkább kirándulni lőttek, mintsem művelődni, hisz a tábor műsorösszeállítása annyira sokrétű volt, hogy abban mindenki megtalálhatta műveltségi színvonalának, érdeklődési körének, vagy akár a pillanatnyi hangulatának megjelelő művelődési-szórakozási lehetőséget. A művelődési tábor — vagy nevezzük inkább művelődési szemináriumnak — alapkoncepciója a továbbképzés volt. Az előző évektől eltérően a szervezők sokkal-nagyobb gondot fordítottak a klubvezetők felkészítésére, főleg a következő területeken: Я a művészeti jellegű műsorok szervezésének módszertana; Я az tró-olvasó találkozók szervezése és levezetése; Я a néprajzi jellegű programok szervezésének tudnivalói; Я a vitavezetés módszertana; Я szabadidő-szervezési tudnivalók. Elsősorban ezek voltak a témát a klubfőrumoknak, melyeket naponta Habán Ottó, a Csemadok művelődési osztálya vezetőjének irányításával hallgathattak az érdeklődők. Üj színfoltja volt a művelődési szemináriumnak a sorozatműsorok szervezése, amelyek keretében időszerű politikai, tudományos, jogi és más témájú előadások hangzottak el. Ezekből a teljesség igénye nélkül megemlíthetném a Paragrafus címszó alatt zajlott előadássorozatot, amelyet dr. Hornyák Katalin vezetett, s melyben a következő előadások hangzottak el: ■ az ifjúkort bűnözés problémái jelőadó dr. Csaba Attila); Я a korrupció ellent harc fdr. Szűcs Mária); ■ vámelőírások, vámrendelkezések (dr. jón Utók); ■ családjogi kérdések (dr. Császár Aladár j. Oj kezdeményezésnek számított az alkotóműhely is. Idetartozott a népi fafaragás (Nagyferenc Katalin, Katona László) és a parasztzene, tlletve a táncház, Péter Zsolt és Kováts Marcell közreműködésével. Nagy közönségsiker volt főleg az utóbb említett műsor, igazolva az ifjúság érdeklődését az élő népzene, néptánc iránt. Minden este felcsendültek az Ismert népdalok, — gömóri, széki, csallóközi muzsikára fúrtuk a táncot —, s ilyenkor az eső sem zavart. A művelődési szeminárium szervezőt a társadalmi munkáról sem feledkeztek meg: a csallóközaranyosi (Zlatnd na Ostrove) szövetkezetben mintegy 50 táborlakó segédkezett a paradicsomszedésnél, s a komáromi űj művelődési ház építésénél is ott voltak fiataljaink. Munkájukról elismeréssel szóltak mtnd a szövetkezet, mind az építkezés vezetői. Értékes klubtalálkozókra Is sor került, amelyek során valamennyi ismert dél-szlováktai magyar közművelődési klub ízelítőt adott programjából, tevékenységéből. A tábornyitás után — a megnyitó beszédet Neszméri Sándor, a Csemadok KB titkára tartotta — Kajtár József Tábor beszélt a felszabadulás Óta elért eredményekről, a gazdasági és az eszmei-politikai téren megtelt útról; 40 év szabad hazában címmel tartott előadása a szocializmus iránti hűség, a békevágy óhaja volt. A tábor művelődést célzó jellege az esténként megtartott vetélkedőkben is megnyilvánult, amelyek során jelképes díjakért versenyeztek a táborlakók (nyalóka, reklámtáska stb.j, s amelyek során történelmi-honismereti, irodalmi és politikai kérdések vártak megválaszolásra. A bevezető sorokban említett sokrétűség bizonyítéka volt még a moszkvai VIT-röl, a televíziós munka műhelytitkairól, valamint Lukács György és Fábry Zoltán munkásságáról szóló előadás, Novák Tamás, dr. Készéit Béla, dr. Fazekas József és dr. Fónod Zoltán interpretálásában. Megismerkedhettünk a csillagok világával a hurbanovói csillagvizsgálóban tett látogatásunk során, ahol dr. Pintér István, a tudományok kandidátusa volt a kalauzunk, hallhattunk előadást a modern számítástechnika és kibernetika felhasználásáról, az ifjúkori alkohol- és kábítószer-fogyasztás problémáiról, valamint a fiatalság szexuális nevelésének kérdéseiről is. Mindebből tehát kitűnik, hogy szinte elképzelhetetlen átfogó, egységes képet rajzolni а IX. Nyári Művelődést Táborban folyt munkáról. Azok, akik a zuhogó eső ellenére is végig ott voltak, magukkal vihették a látottakat, hallottakat az ország minden vidékére, hogy átadhassák tapasztalataikat mindazoknak, akik még vagy már nem bíznak a hasonló stílusú rendezvények létjogosultságában. Az összefogás, a művelődni akarás eszméje meg nem törhető, s a művelődési táborok feladata éppen e hit életben tartása volt, az ma ts, s az lesz holnapután is. KERTÉSZ GÄBOR