Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-07 / 36. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES Szilárd alapok a 8. ötéves terviiszak feladatainak sikeres teljesítéséhez Irta: ANTON HLAVAC, A KOMAROMI (KOMÁRNO) JÄRÄSI pártbizottság vezető titkära Az SZLKP Komáromi Járási Bizott­sága és a járás pártalapszervezetei figyelme előterében a CSKP politiká­jának sikeres megvalósítása áll. A mezőgazdasági-élel mi szer-ipari komp­lexum keretén belül mindenekelőtt arra törekszünk, hogy sikeresen tel­jesítsük az élelmiszerekből való ön­ellátás tervét, miközben fokozott fi­jnnk egy pillanatra még a számok­nál. Az idén őszi búzából és árpából 6,07 tonnát takarítottunk be hektáron­ként. A tavalyihoz képest ezáltal 8 ezer 663 tonnával több termést ta­karítottunk be, míg a tervünket 17 ezer 466 tonnával teljesítettük túl. örvendetes, hogy az őszi búza úgy­szólván egész mennyisége megfelel az igényes élelmiszer-ipari követel­ményeknek. Ugyanez mondható el az őszi árpa minőségéről is. Nagyszerű eredményeket értek el azok a szö­vetkezetek, amelyek nem éppen ren­delkeznek a legideálisabb talajviszo­nyokkal, sőt az öntözés előnyeit is nélkülözni kénytelenek, (pl. Alsópé­­ter (Dolný Peter), Perbete (Pribeta), gyeimet fordítunk a növénytermesz­tés fejlesztésére. A járási pártkonfe­rencián célul tűztük ki, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán 1 millió 80 ezer tonna szemest termesztünk, amelynek mintegy kétharmada gabo­naféle. Ez olyan mennyiség, amely jelentős mértékben befolyásolja a Nyugat-szlovákiai kerület gabonater­mését. Mivel járásunk nagyon jó ta­laj- és éghajlati viszonyokkal rendel­kezik, joggal várják el tőlünk, hogy az önellátás területén vállalt cél­jainkat sikeresen valósítsuk meg. A 7. ötéves tervidőszak első két évé­ben a gabonatermesztés tervét csak 80 százalékra tudtok teljesíteni. A következő három év azonban sokkal sikeresebb volt ezen a téren, így te­hát sikerült javítani az első két év gyengébb eredményein. A legjobb bi­zonyíték erre a liationnások mozgal­mának kiszélesedése. 1983-ban járá­sunkban 8, tavaly 10, az idén pedig már 16 hattonnás mezőgazdasági nagyüzem volt. Tavaly ugyan öt hét­tonnásunk is akadt, sőt egy nyolcton­­nás is, de az idén a hattonnások so­rába küzdötték fel magukat a nem­régiben még négy-, illetve öttonná­­sok, s őszintén szólva ennek örü­lünk a legjobban. Ezen a téren is mindenekelőtt a politikai-szervezőmunka jelentőségét szeretném kiemelni. De marad-Hetény (Chotfn) stb.j. A perbetei szövetkezet például 1433, a hetényi pedig 917 tonnával teljesítette túl a gabonatermesztés tervét. A Bajcsi (BajC) Állami Gazdaság hektáronkén­ti átlagban 3,5 tonna gabonát takarí­tott be (az eddigi legjobb eredmény), és e mintegy 2000 hektárnyi terüle­ten a tervezettnél 1588 tonnával ter­mesztettek több gabonát. Hektáron­ként 5,5 tonnán alul csak a Madari (Modrany) Efsz termesztett gabonát járásunkban. Sikereink alapvető titka az, hogy az egykori négy-, illetve öttonnások eredményesen zárkóztak fel a hat­­tonnások mozgalmához. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy ezt a szintet még hatékonyabban fejlnsz­­szük, s minden igyekezetünket a hét. tonnás mozgalom kibontakoztatására fogjuk összpontosítani. Ha már ezek­ről a mozgalmakról beszélek, párhu­zamosan meg kell említeni a tudo­mány és a technika sikereinek je­lentőségét a mezőgazdaság területén is. A járási gabonatermesztési átlag vizsgálatakor kimutattuk, hogy szá­mos olyan mezőgazdasági üzem ke­rült a hattonnások mozgalmába, amely néhány évvel ezelőtt ^íég eléggé gyenge színvonalon termelt. Ez hű bizonyítéka annak, hogy csökkent a különbség az átlagon felül termelők és az átlagos mennyiségű és minő­ségű gabonát termesztők között. A gabonatermesztésünk szakaszán elért pozitív változások azonban nemcsak járásunk eredménye, hanem számos magas szintű tudományos Intézmény alapos munkájáé is. (Pl. a pieüt'any-i Növénytermesztési Kutató Intézet, a nitrai Mezőgazdasági Fő­iskola). Az említett intézményekkel való szoros együttműködésünk jó alapja a tudomány gyakorlatban tör­ténő rugalmas érvényesülésének. A mezőgazdasági munkálatok talán legfontosabbika az aratás. Járásunk mezőgazdasága történetében az idei aratás tartott a legrövidebb ideig — mindösze 10 napig. Ez jórészt an­nak köszönhető, hogy a Pi-erovi járás mezőgazdasági dolgozói — akikkel már régebben kooperációs viszonyt tartunk fenn —’ ismét a legtökélete­sebb segítséget nyújtották. Fontos tényezőnek bizonynlt az is, hogy mintegy 40 ezer tonna gabonát aktív szellőztetéssel szárítottunk. A sike­res aratás további jelentős összete­vője a pártszervek és -szervezetek mélyreható tevékenysége, az üzemek gazdasági vezetőségei céltudatos hoz­záállása, valamint az ideiglenes párt­csoportokba tömörülő kommunisták aktív munkája. Az aratás folyamán teljes mértékben kibontakozott egy nem formális jellegű tömegpoljtikai munka, rendszeresen jelentkeztünk aratási tudósításokkal, amelyek ke­retén belül szóltunk a legjobbak munkájáról, teljesítményeikről. Az idei aratás is hűen tükrözte a mun­kás-paraszt szövetség erejét a szocia­lista mezőgazdaság fejlesztése sza­kaszán. Ezen együttműködés leg­mélyrehatóbb bizonyítéka mezőgazda­ságunk anyagi-műszaki bázisának megszilárdítása, ami pedig jól visz­­sza tükröződik a szemesekből való ön­ellátás tervének sikeres teljesítése területén. Az idei gabnnabetakarítással tulaj­donképpen befejeztük a 7. ötéves tervidőszakot, s a téliek vetésével már a 8. ötéves tervidőszak mezőgaz­dasági termelésének alapköveit rak­juk le. Az elkövetkező időszak — mint azt a CSKP KB 15. ülése is hangsúlyozta — egyik legfontosabb feladata a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése. A gabona­­termesztés szakaszán ez nem jelent mást. mint a hat-, illetve héttonnások munkamódszereinek elsajátítását. Hi­szen tulajdonképpen így értük el az idén a gabonatermesztés tervének csaknem 13 százalékos túlteljesítését. Kezdeményezők és válaszadók Az ntóbbi hetekben egyre több mezőgazdasági nagy­üzem csatlakozott a prágai városi pártszervezet kezde­ményezéséhez, valamint a Nyugat-szlovákiai kerület gabonatermesztő mezőgazdasági üzemeinek felhívásá­hoz. Mindkét mozgalom a CSKP XVII. kongresszusa elő­készületeinek jegyében született. Az előbbi a tudomány és a termelés szorosabb kapcsolatának kibontakoztatá­sát, az utóbbi egyrészt a gabonafélék hektáronkénti 7, másrészt a szemes kukorica 7 (öntözetlen feltételek között), Illetve 9 (öntözéses feltételek Jcözött) tonnás terméshozamának elérését szorgalmazza. KONKRÉT TETTEKKEL A prágai városi pártszervezet kezdeményezéséhez a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezet Is csatlakozott. Ezzel kapcsolat­ban Andrássy Sándor agrármérnök, a szövetkezet elnö­ke a következőket mondotta: „Már csak néhány hónap van hátra, hogy kiegyenlíthessük a korábbi években keletkezett lemaradásokat, hogy sikeresen teljesíthes­sük a 7. ötéves terv feladatait, hogy jó eredményekkel köszönthessük a CSKP XVII. és az SZLKP következő kongresszusát. A szövetkezetben a jövőben nagyobb figyelmet szen­telnek a munkaszervezésnek, az érdem szerinti Jutal­mazás alkalmazásának, a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányai gyorsabb ütemű gyakorlati érvénye­sítésének, az anyagigényesség csökkentésének, az alap­eszközök hatékony kihasználásának, a munkafegyelem megszilárdításának és még sorolhatnánk tovább. A szö­vetkezet tagsága és a vezető dolgozók kölcsönös össze­fogással mindent elkövetnek annak érdekében, hogy maradéktalanul teljesítsék a 7. ötéves terv feladatait, sőt több mutató esetében túl Is teljesítsék azokat. A közelmúltban mind az üzemi pártszervezet, mind pedig a szövetkezet vezetősége értékelte a 7. ötéves terv feladatainak eddigi teljesítését. Mindkét fórumon meg­­óllapftást nyert, hugy a tervfeladatokat a főbb mutatók esetében teljesíteni fogják. Többek között azzal számol­nak, hogy túlteljesítik a 7, ötéves terv gabona-, lencse-és cukorrépa-termelési előirányzatait. Ugyanez momd­­ható el az állattenyésztéssel kapcsolatban is, ahol első­sorban a tervezett tejtermelés túlteljesítése várható. Az idén csupán a szőlészetben várható lényeges termelés­kiesés, ami főleg a téli fagyok következménye, de ezt a kiesést Is igyekeznek más termelési részlegeken lévő belső tartalékok mozgósításával bepótolni. — Célunk az, hogy mindenáron maradéktalanul telje­sítsük a 7. ötéves terv feladatait, mert az elkövetkező, a 8. ötéves tervidőszakban még igényesebb feladatok várnak ránk — mondotta végezetül Andrássy elvtárs. Ä „HÉTTONNÄSOK“ csalädjAban Ä Negymegyeri (Calovo), a csicsói (Cieov)' Wilhelm Pieck, a Zsigárdj (Ziharec) és a trebaticei Csehszlovák —Lengyel Barátság Efsz tagjainak, valamint a gaböí­­kovói Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság dolgozóinak azon felhívását, hogy a 8. ötéves tervidő­szak éveiben gabonafélékből elérik a hektáronkénti 7 tonnás terméshozamot, a koltai SZNF 30. évfordulója Egységes Földműves-szövetkezet is elfogadta. — A siker biztosítéka a szövetkezet tagsága és a kommunisták népes tábora, akik kezdeményezői voltak ennek a döntő lépésnek — mondotta Karol Jurík, az efsz elnöke. —r Hiszen a legtökéletesebb agrotechnika vagy a Iegbőtermöbb biológiai anyag is elveszti jelen­tőségét az ember nélkül. A szövetkezet tagsága azért fogadta el a felhívást, mert az utóbbi években egy ízben sem takarítottak be 6 tonnánál kisebb termést hektáronként. A szövetkezet vezetőségi és az üzemi pártszervezet tagjainak meg­győződése, hogy alaposabb hozzáállással többre is képe­sek. Vállalásuk fokozatos teljesítéséhez már a napok­ban hozzáfogtak. A hangsúlyt mindenekelőtt az Igényes feladatok teljesítéséhez szükséges komplex hozzáállásra fordítják. Nagyon sokat várnak az emberek alapos fel­készítésétől, az agronőmusok szaktudásától és tapasz­talatétól, a gabonafélék fajtaösszetételének helyes meg-' választásától, valamint a betakarítási és szállítási vesz­teségek minimálisra való csökkentésétől, (H. Ľ) 1985. szeptember 7. Békés, km esetünkért A szlovák nemzeti felkelés 41. év­fordulója. a nemzetközi szövetkezeti nap és az aratás befejezése alkalmá­ból a múlt hét szombatján a Galán­­tai (Galanta) és az Érsekújvári (No­vé Zámky) járásban színpompás bé­keünnepségeket rendeztek, hogy fia­talok és idősebbek, a járások dolgo­zó népe kifejezze háláját azoknak, akik szabadságunkért, békénkért éle­tüket áldozták. Egyben annak a mindannyiunkat átható óhajnak és szándéknak is hangot adtak, hogy továbbra megőrizzük a nemzeti fel­szabadító harcok hőseinek hagyaté­kát és mindent megteszünk annak érdekében, hogy az utánunk jövő nemzedékek is békében élhessenek. ■ A galántai nagygyűlést Ondrej Saling, a járási pártbizottság vezető titkára nyitotta meg. Köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köztük a Nyu­gat-szlovákiai kerületi pártbizottság küldöttségét, Nyikola] Kuznyecovot, a bratislavai szovjet konzulátus fő­konzulját és a szaratovl körzet Pet­­rovszk városának baráti küldöttsé­gét. Az ünnepi beszédet Emil Latta, a Nyugat-szlovákiai kerületi pártbizott­ság titkára mondta. Hangsúlyozta, hogy a felszabadulás óta eltelt negy­ven év alatt a kerület és a járás is óriási fejlődést ért el a termelés minden területén. Eben a Galántai járás dolgozóinak is nagy érdemei vannak. A céltudatos, fegyelmezett és hatékony munka jó feltételeket te­remt a következő, a nyolcadik ötéves terv Igényes feladatainak teljesítésé­hez. A nemzetközi helyzetről szólva felhívta a figyelmet a szovjet béke­­javaslatok jelentőségére, amelyeket egész népünk tiszta szívből támogat. Ilyen értelemben szólalt fel Nyikola] Kuznyecov is, a Szovjetunió bratisla­vai főkonzulja. ■ Érsekújváron „A CSKP XVI. kongresszusa határozatai teljesítésé­vel továbbra megőrizzük a szlovák nemzeti felkelés hagyatékát“ jelszó jegyében kerültek megrendezésre a békeünnepségek. Az ünnepi beszédet Pavol Minaro­­viö, a Nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság revíziós és ellenőrző bizottságának elnöke tartotta. A szlo­vák nemzeti felkelés történelmi je­lentőségét méltatta napjaink szocia­lista valóságának tükrében. A vendé­geket — köztük a baráti NDK Naum­­burgból érkezett küldöttségét — Ja­­romír Valent, a járási pártbizottság vezető titkára üdvözölte. Az ünnepség résztvevői a hála és a kegyelet virágait helyezték el a Győzelem Gottwald téri szobránál. Hogy az alkotó munka teremti meg a békés és, boldog életünk feltételeit, ezt jelképezték a békeünnepségeken átadott aratási koszorúk is a járás vezetőinek. A legjobb szövetkezetek dolgozói és vezetői — az Érsekújvári, a Sző­­gyéni (Svodín), az Udvardi (Dvory nad Žitavou), a Füri (Rúbaň) Efsz és más mezőgazdasági üzemek — hoz­ták el a járási székhelyre a sikerrel befejezett aratás, a jé termés, az új kenyér szimbólumaként a gnnddal és hozzáértéssel megfont díszes koszo­rúkat. BELPOLITIKAI KOMMENTAR Az új tanév küszöbén Bevezetőként néhány számadat: szeptember 2-án a szlovákiai alapis­kolákban összesen 718 ezer, a szak­­középiskolákban 69,1 ezer, a szak­tanintézetekben 141,7 ezer, a gimná­ziumokban 48,2 ezer, a főiskolákon és az egyetemeken pedig 52,6 ezer tanuló, illetve hallgató számára kez­dődött meg az 1985/8R-os tanév. A továbbiakban néhány gondolat, tény és összefüggés erejéig pillantsunk e számok mögé. Kezdjük azzal, hogy az új tanév egyben a csehszlovák oktatási reform jubileumát is jelenti, mivel az kere­ken 10 esztendővel ezelőtt lépett ér­vénybe. A szerkezeti átépítés tehát jelenleg a középiskolák 2. évfolyamá­nál tart, és ez — egyebek között — az idén 484 teljesen új tankönyv ki­adását tette szükségessé, természete­sen főiskolai tankönyveket és jegy­zeteket nem számítva; mindez ösz­­szesen 79 millió koronás beruházást igényelt. Ami az oktatási segédesz­közöket illeti, a tavalyi iskolaévhez képest újabb 216 millió értékben ke­rült belőlük az alap- és középiskolák szertáraiba. Mind a tankönyvekkel, mind pedig a segédeszközökkel való ellátás terén az az évfolyam részesült megkülönböztetett figyelemben, ahol az átépítés éppen tart, vagyis a kö­zépiskolák már említett 2. évfolyama. Az egyes iskolatípusok sajátos problémáit illetően nézzük először a szaktanintézetek helyzetét. A kieme­lést az is indokolja, hogy az alap­iskolák végzettjei közül az jdén is messze a legtöbben ilyen típusú isko­lát választottak, s ez az arány való­színűleg még néhány éven belül nem változik meg lényegesen. Évente te­hát mintegy 40—45 ezer végzős alapiskolást érint az a kétségkívül hátrányos megkülönböztetés, amely­­iyel a pedagógusok kezelik őket, an­nak tudatában, hogy „csak“ szaktan­intézetbe jelentkeztek. Későbbi prob­lémáik többsége — akár viselkedés­beli, akár tanulmányi jellegű — nem egy esetben éppen ide vezethető vissza! A felvett elsősök száma — mind­össze 11 ezer — ékesen bizonyltja, hogy mennyire más jellegű gondok­kal küzdenek a gimnáziumok. Az „aluljelentkezés“ úgyszólván állan­dósult, abból az immár berögzült té­ves elképzelésből kifolyólag, hogy a gimnázium semmivel sem több egye­temi vagy főiskolai előkészítőnél, s önmagában semmi hasznnsíthatót nem ad az ott érettségizőnek. Ideje lenne már tudatosítani, hogy a gim­náziumok — túl azon, hogy valóban a legalaposabban készítenek fel a felső szintű tanulmányokra — ma már számos gyakorlati ismeretet nyújtanak, s tantervűkben kötele­zően vagy választbatőan ott találjuk a kibernetikát, a számítástechnikát, a mindig és mindenütt hasznosítható idegen nyelvek magas szintű oktatá­sát, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Csak a téves előítéletek le­küzdésén múlik tehát, hogy a gimná­zium visszanyeri-e azt a rangját, ame­lyet ma is megérdemel. A fenti problémát érdekesen egé­szíti ki az a tény, hogy hogyan vál­tozott az utóbbi években néhány szakma vagy hivatás népszerűsége. Ennek függvényében ma — közép­fokon — a pedagógiai, a textilipart és a művészeti iskolák — elsősorban a konzervatórium — tartoznak a „divatosak“ közé. Míg 4 éve például az említett iskolákba felvett tanulók aránya alig érte el a 80 százalékot a tervezetthez képest, úgy az idén 150—220 százalékos volt a jelentke­zés. Nem kétséges, hogy itt szintén nagymértékben a szülők helytelen beínlyásával, olykor sznobizmusával állunk szemben, ami rengeteg fiatalt kényszerít őt nem igazán érdeklő pá­lyára, vagy töri meg tanulmányaik folyamatosságát a sikertelen felvételi vizsga következtében. Fájó pont, ami sürgősen orvoslás­ra szorul: tovább tart a viszonylagos érdektelenség a katonai középisko­lák iránt. Ezzel kapcsolatban a peda­gógusoknak és a szülőknek egyaránt az eddiginél sokkal hatékonyabb meggyőző munkát kell kifejteniük. Az alapiskolák pályaválasztás előtt állé tanulóinak lehetőséget kell biz­tosítani arra, hogy meggyőződjenek: a katonai középiskolák a legkorsze­rűbb, legjobban felszerelt oktatási intézmények közé tartoznak tiaránk­ban, amelyek mind a szakmai-politi­kai ismeretek, mind az általános mű­veltség terén bármely más tipusú középiskolával összehasonlítható kép­zést nyújtanak. Ezt a célt szolgálja a Rozsnyói (Rožňava) járás alapis­koláinak kezdeményezése, amelynek keretében versenyfelhívással fordul­tak Szlovákia valamennyi járásához a katonai középiskolákba való tobor­zást illetően. Reméljük, bogy a fel­hívás kellő visszhangra talál, és nö­velni fogja az érdeklődést e rendkí­vül fontos hivatás iránt. Végezetül egy olyan problémáról, amely általánosságban érinti az alap-, a közép-, sőt olykor még a fő­iskolákat is: tanulóikat és hallgatói­kat egyre több üzem, intézmény, szervezet tekinti bármikor bevethető idény-munkaerőnek. Tanérők százai esnek ki az olykor hetekig tartó idénymunkák miatt, s az így elma­radt tananyagot bepótolni, az alapos berögzítéshez nélkülözhetetlen ismét­léssel együtt gyakorlatilag lehetetlen­ség. Senkinek sem mondunk újat az­zal, hogy az iskola elsődleges fel­adata a tanterven alapnlő oktató-ne­velő munka; ezt mindig és minden körülmények között szem előtt kell tartanunk! Vass Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom