Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-09 / 6. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. február 9. A juhtenyésztés fejlesztését szorgalmazzak A utóbbi években hazánkban is egyre nagyobb Jelentőséget vívott ki magának a juhtenyésztés. Sajnos, csak több éves stagnálás után tudatosítottuk végre azt, hogy a juhenyésztés az állattenyésztési termelésnek egyik legjövedelmezőbb ágazata. Elsősorban azért, mert a hús-, sajt- ás gyapjútermelés növelését, továbbá a bőr, illetve egyéb ipari feldolgozásra alkalmas nyersanyagok termelését a saját takarmányforrísainkra támaszkodva biztosíthatjuk. Äz utóbbi Időben a juhtenyésztés melléktermékeinek megbecsülése és kereslete a feldolgozóipar részéről olyan mérvű, mint a főtermékeké. Mindenekelőtt a gyapjúzsírról van szó, amely fontos nyersanyag a lanolin, valamint a különböző gyógyszerek és kozmetikai szerek gyártásához. Ipari célokra ugyancsak Jól hasznosíthatók a zsigerek, a vér, a csontok, a körmök és a faggyú. A Juhtenyésztésnek nagymérvű közvetett haszna a Jelentős trágyatermelésben rejlik. A Juhtrágya “Ugyanis nagy nitrogén- és káliumtartalma következtében sokkal értékesebb, mint a többi gazdasági állaté. Hazánkban a Juhtenyésztés létjogosultságát nemcsak az ágazat pépgazdasági Jelentősége, hanem a tenyésztés Ideális adottságaira épülő hagyománya Is alátámasztja. A juhtenyésztés fejlesztését azonban a hegyvidéki és hegyaljai körzetek mezőgazdasága belterjesítésének szükségszerűsége Is Indokolttá teszi. Ez a tény a slkterületek esetében is érvényes, mivel a Juh a kevésbé értékes takarmányforrásokat — növényi maradványokat, pótlólagos legelőket — is igen jól hasznosítja. A juhtenyésztés felsorolt előnyeit teljes mér? tékben tudatosították a Liptovský Mikulás-l járás mezőgazdasági dolgozói. A nagy kiterjedésű kaszálók és legelők — amelyek a mezőgazdasági területnek Jelentős hányadát teszik ki —, önmagába véve is előirányozzák a szarvasmarha-, de főleg a juhtenyésztésre való szakosodását. Ezen kívül a juhtenyésztésnek nagy hagyományai vannak ebben a járásban. Ezen ágazat fejlődése azonban itt is egyenlőtlenül ment végbe. A Juhtenyésztők a mezőgazdaság szocialista építésétől kezdve számtalan objektív, de szubjektív nehézségekbe ütköztek. Tevékenységüket gyakran a meg nem oldott beruházások Is gátolták. Egyszóval az ágazat anyagi-műszaki alapja, beleértve a gépi és egyéb műszaki felszerelést, a nullával volt egyenlő. Ha ehhez még hozzágondoljuk a végképp nem kedvező gazdasági szabályozókat és a szólásokon uralkodó Igen kedvezőtlen munkakörülményeket, nem csoda, hogy a Juhtenyésztés fejlesztése megtorpant. Hiszen az ágazat fejlesztéséhez még az alapvető feltételek Is hiányoztak. Milan Macek agrármérnök, a Liptovský Mikuláš-1 Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főállattenyésztőjének szaval szerint a Járás juhtenyésztésének bizonyos mértékű fellendülését az árszabályozók módosítása, valamint az ágazat nagyobb társadalmi megbecsülésé hozta magával. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a juhtenyésztés ésszerűsítése és hatékonyabbá tétele további : gazdasági előnyök alkalmazását kő- i vetell majd meg a nagyobb vonzőkör s megteremtése érdekében. I Egyidejűleg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével az utóbbi években kedvezőbbé váltak a juhtenyésztés feltételei is. Ezt az Irányzatot a legfelsőbb párt- és állami szervek is- alátámasztották. A fejlesztési program alapján ez év végéig a szocialista szektorban a juhállományt — a tavalyi 9 ezer 700 darabbal szemben — tizenkétezerre, 1990-ig pedig 13 ezer 800 darabra akarják növelni. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a szarvasmarhaállomány nem bővül olyan rohamos tempóban, mint ezldáig. A belterjes juhtenyésztés feltételeinek a megteremtéséhez több olyan fontos intézkedés megvalósítására lesz szük-‘ ség, amelyek lehetővé teszik a napjainkban Is uralkodó, fékező tényezők megszüntetését. Mint Ismeretes, a Juhtenyésztésben továbbra Is több negatív Jelenség tapasztalható. Ezek összességükben hátráltatják az ágazat fejlődését. Az említett Jelenségek közé egyebek között az alacsony műszaki felszereltség és a dolgozók gyenge szakmai felkészültsége sorolható. Hiányoznak például a fejó- és nyírógépek, persze a szólásokon uralkodó általános életkörülmények sem kedvezőek. A villanyhálózatra például a szállásoknak mindössze 21 százaléka van rákapcsolva. A Járásban — Juhtenyésztés fejlesztést programjából kiindulva — Igyekeznek az összes felmerülő problémát egyetemesen megoldani. Tömérdek munka vár a nemesitökre, a tenyésztőkre, az állatorvosokra, az építészekre, a gépesítőkre, a továbbképzésért felelős szakemberekre, a tervezőkre, л kutatóintézetek munkatársaira stb., a korszerű tartástechnológia és a sajtgyártás feltételeinek a megteremtése érdekében. Hatékonyabb munkát kell kifejteniük a védőöltönyök és segédeszközök gyártóinak is. Csakis Így Jöhetnek létre a Juhtenyésztés kedvező feltételei, persze nem csupán egy járás, hanem az egész ország viszonylatában. JOZEF SLUKA Hankő Mihálynak, a békéscsa- IДД» bai V. I. Lenin Mezőgazdasági U* ■ Termelőszövetkezet elnökének irodáját a kitüntetéseknek és az elismerő okleveleknek egész sora ékesíti. Fényesen tanúskodva arról, hogy évek óta nemcsak a megye, hanem az ország viszonylatában is az élenjáró mezőgazdasági üzemek ranglistáján szerepelnek. Az elnök íróasztalán elhelyezett Lenin mellszobra az ottani embereknek a Szovjetunióhoz való internacionalista viszonyát jelképezi. BIZTATÓ TÁVLATOK — Termelőszövetkezetünk 1948-ban az elsők között alakult meg — emlékezik a múltra Hanko Mihály. — А V. I. Lenin nevet 19B4-ben vettük fel akkor, amikor szövetkezetünk jelenlegi formájában három önálló mezőgazdasági üzem társításával jött létre. Említést érdemel, hogy a szövetkezethez tartozó községek lakossága vegyes nemzetiségű s Így a szövetkezet ezer főből álló tagságának közel egyharmada szlovák ajkú. Békéscsaba évek óta szoros baráti kapcsolatot tart fenn^ a szovjetunióbeli Penza várossal. A Magyar—Szovjet Barátság klubjának oltalma alatt élénk együttműködés jött létre a két városban és környékén tevékenykedő üzemek dolgozói között. Ezen együttműködés keretében a termelőszövetkezet tagjai közül évente hozzávetőlegesen harmincán látogatnak el a Szovjetunióba, hogy megtekintsék gyönyörű városait, természeti szépségeit. A Moszkvai Mezőgazdasági Főiskoláról immár tizennégy éve rendszeresen Békéscsabára utaznak a szovjet diákok, hogy gyakorlati és szakmai ismereteket szerezzenek a magyar mezőgazdaságról. A termelőszövetkezet 3600 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. Fő termelési szakágazatuk a növénytermesztés. Ezen belül a figyelmüket elsősorban a szemes kukorica termesztésének szentelik, amelynek vetésterülete eléri az 1200 hektárt. Tavaly azonban e fontos növény termesztése nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A hat tonnát csak valamivel meghaladó termésátlag messze elmaradt az előző évek kimagasló hektórhozamától. A szemes kukoricánál lényegesen jobban fizetett az őszi búza, amelyből hat tonnát csépeltek ki hektáronként. A termelőszövetkezetben nagy figyelmet szentelnek a cukorrépa, a lucerna, a szója és a zöldborsó termesztésének is. Az utóbbi esetében szorosan együttműködnek a helyi konzervgyárraL Tavaly a zöldborsót 75 hektáron termesztették — kiváló eredménnyel. A borsótermelési rendszer keretében — amelynek alkalmazását a konzervgyár növénytermesztési osztályának képviselője irányítja — tavaly bét tonnát termeltek hektáronként, a bevétel pedig elérte a hetvenezer forintot. A zöldborsó betakarításához a Hódmezővásárhelyi Gépgyár kombájnját alkalmazták, ami Ieheíővé tette a betakarítás négy hét alatti elvégzését, minimális betakarítási veszteségek mellett. A hatékony zöldborsótermelésnek a titka a konzervgyárral való szoros együttműködésben, valamint a szerződések tüzetes betartásában rejlik. A termelési program összeállításában, vagyis a fajta megválasztásában és a betakarítás időpontjának pontos meghatározásában, valamint az áruszállítási ütemterv kidolgozásában jelentős segítséget nyújtott a számítógép alkalmazása. A tudományosan kidolgozott termelési program lehetővé teszi a konzervgyár folyamatos áruellátását, figyelembe véve a fogyasztói igényeket, a minőséget és a fajtát. A minőségi követelmények szigorú betartása már azért Is fontos, mert a konzervált zöldborsó jelentős hányadát exportálják, főleg a Szovjetunióba és az NDK-ba. A termelőszövetkezet faiskolájában évi átlagban 120 különböző fajtából 350'ezer facsemetét állítanak elő. Az alma-, a kajszi-, őszibarack- és szilvafacsemetéket elsősorban a Szovjetunióba és az NDK-ba szállítják. Hozzávetőlegesen harmincezer meggy-, kajszi- és őszibarackfacsemete hazánk gyümölcsöseiben is megfogam'zott. A jövőben a gyümölcstacsemeték és alanyok termelését bővíteni szeretnék, évi átlagban legalább egymillió darabra. A facsemeték ápolásáról 35 megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező asszony gondoskodik. A munkacsúcsok idején azonban társadalmi munkában a diákok is kisegítenek. A Békéscsabai Termelőszövetkezet bátran tekinthet a jövőbe. Aktív dolgozóinak ugyanis harminc százaléka harminc éven aluli. A szövetkezetben sok szakképzett gépesítő, gépjavító, lakatos és egyéb szakmunkás dolgozik. Az elnök nem véletlenül teli optimizmussal tekint a jövőbe. Hiszen az előrehaladásnak a több éves kimagasló eredmények, a gazdag tapasztalatok mellett a fiatal, jól képzett dolgozók a legszilárdabb biztosítéka. Martin Llsal A békéscsabai V. L Lenin termelőszövetkezet székháza A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság tevékenysége a műszaki és agrártudományok úgyszólván valamennyi ágára kiterjed. Tagjai főleg mérnökök, oktatók, tudományos kutatók, élvonalbeli szakmunkások, újítók és közgazdász szakemberek. A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság Szlovákiai Tanácsának közvetlen irányítása alatt 38 tudományos társaság, társulat és szakcsoport tevékenykedik. Ezek némelyikének, így például a gépészeti, agrártudományi, erdészeti, építőipari, közlekedési társaságoknak több évtizedes hagyományai vannak. Nagy múltra tekintenek vissza a kohászati, geodéziai és kartográfiai, valamint az elektrotechnikai és bányászati társaságok. A tudomány rohamos fejlődése és az ezzel járó igények eredményeként jött létre a környezetvédelemmel, biotechnológiával és a kibernetikával foglalkozó társulat. Céljuk a tudomány haladásának, a népgazdaság fejlődésének társadalmi úton történő előmozdítása. A CSTMT aktívan vesz részt a CSKP XVI. kongresszusán előirányzott gazdasági és szociális program megvalósításában. Tevékenysége főleg az Ismeretterjesztő munkában, szakmai tájékoztatásban, továbbképzésben és a tagság kezdeményezéseinek, értékes tapasztalatainak a felkarolásában mutatkozik meg. Hozzájárulva ezzel főleg a műszaki és agrárvégzettséggel rendelkező szakemberek szemléletének és világnézetének a formálásához. A tudományos társaságok, társulatok és szakcsoportok által kezdeményezett tevékenységek rendkívül változatosak. A szorosan vett szakmai kérdéseken kívül a tudomány haladásával összefüggő gazdasági és társadalmi kérdésekkel Is foglalkoznak. A tudomány társadalmi előmozdítása Évente 1000—1200 nagyobb szakmai rendezvényt, konferenciát, kongresszust tartanak. Ezek között 30—38 az olyan rendezvény, amelyen nagyobb számú külföldi szakember Is részt vesz. A CSTMT által szervezett kongresszusok és konferenciák színvonalukkal és a résztvevő nagy számú Jeles külföldi szakember révén a nemzetközi tudományos életben Is általános elismerést keltenek. Mindezt nagyban befolyásolja a fennálló Jő kapcsolat a tudományos élet szakterületén működő állami Irányító szervekkel. A Nemzeti Frontban tömörülő többi társadalmi szervezettel szintén szoros és sokoldalú az együttműködés. A szakszervezetekkel a munkások szakképzettségének a növelésében, az újítók és feltalálók támogatásában, a társadalmi munkamozgalmak segítésében Is gyümölcsöző a kapcsolat Kölcsönösen előnyős és eredményes a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel kialakított együttműködés, amelynek fö célja a fiatal műszaki és mezőgazdasági pályán működő szakemberek szakmai és politikai aktivitásának ösztönzése, valamint a pályakezdő fiatalok tudományos ismereteinek a bővítése. Intenzívek a külföldi tudományos szervezetekkel fenntarfőtt kapcsolatok Is. Elsősorban a Szovjetunióban és a többi szocialista országban működő testvérszervezetekkel. A közös munka főleg a KGST komplex Integrációs program megvalósításának társadalmi úton való segítésére irányul. A mezőgazdasági üzemekben működő alapszervezetek és szakcsoportok tevékenységében számos agrárszakember vesz részt. Céljuk a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén, az egységes földművesszövetkezetek X. országos kongresszusán és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság 4. plenáris ülésén elfogadott határozatok és irányelvek megvalósítása. Az alapszervezetekben most folynak és február végén fejeződnek be az évzáró taggyűlések. Az elhangzó beszámolók és értékelések az elkövetkező időszak tennivalóira Irányítják a tagság figyelmét., A mezőgazdasági üzemek és Intézmények alepszervezeteiben Ismét előtérbe kerülnek a termeié? hatékonyságára, a nyersanyagok és az élőmunka ésszerű felhasználására, a tudományos eredmények gyakorlatba vételének a meggyorsítására és egyes termékek minőségének a fokozására Irányuló javaslatok. Mindenki számára világos, hogy az Idei feladatok és az egész 7. ötéves terv sikeres teljesítése jő kiindulást alapot képez a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum hosszú távú fejlesztési programjában előirányzott célok megvalósításához. , Dr. ALAKSZA JANOS mérnök Da valójában hogyan Is néz ki a Juhtenyésztés ebben a járásban? Erre a kérdésre Ján Stanko, a jmt juhtenyésztésért felelős zootechnikusa válaszolt. — Járásunkban 1960-tól 1984-lg a Juhállomány 22 ezer 387 darabról 27 ezer 243 darabra bővült. Ezek a számok aránylag kedvező fejlődésre utalnak. Bár nem lehetünk teljes mértékben elégedettek azzal a ténynyel, hogy a Juhállománynak jelentős hányada — úgyszólván 63 százaléka — a kistermelők tulajdonában van. Említést érdemel viszont, hogy a juhtenyésztés kedvező ütemét a szarvasmarha-tenyésztés dinamikus fejlesztése és a mezőgazdasági terület jelentős csökkenése mellett értük el. — Távlati terveinkben a nemesített racka tenyésztésével számolunk. Ez a fajta közepes vastagságú gyapjút nyújt. Különben gyapjú-, tej- és hústermelése kiváló. Évi átlagban egyedenként több mint három kiló gyapjú és húsz kilő juhsajt termelhető. Más fajtákhoz viszonyítva szaporaságban sem marad el. Száz anyajuhtól átlagban 116 bárány nevelhető fel. E tekintetben előnyben részesítjük majd a nemesített, illetve a haszonellenörzésben levő állományokat. A járás valamennyi mezőgazdasági üzemében kidolgozták a juhtenyésztés távlati, 1990-tg szóló tervét, amely összhangban van az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának fejlesztési programjával. Erre nagy szükség volt már azért Is, mert a szocialista szektor juhtenyésztésének elképzelései nem valósultak meg teljes mértékben, elsősorban a nem megfelelő anyagi ellátás következtében. Persze több oka volt annak, hogy a juhtenyésztés nem érte el az adottságoknak megfelelő szintet. Közülük kiemelhetők, főleg a megoldatlan szociális és munkafeltételek, a kellőképpen fel nem becsült gazdasági szabályozók : stb. Mindez érthetően, kedvezőtlenül i hatott a juhtenyésztés fejlődésére.
