Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-02 / 5. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. február 2. й brigáflezerQ munkeszeruezés és jutalmazás kérdései Ä brigád?2erű munkaszervezést alkalmazó munkaközösségek a belüzemi munkamegosztás keretében tárgyi és értékrendi kapcsolatba lépnek az üzem vezetőségével, valamint a többi belüzemi egységgel. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás módszereinek bevezetésével tovább mélyül az önelszámoló belüzemi egységek kapcsolata, amelyet a vezetőségnek feltétlenül szabályoznia kell. A belüzemi önelszámolási rendszer elvei hatékony érvényesítésének — — közéjük tartozik a brigád és a belüzemi önelszámolási egységek közötti kapcsolatok szabályozása is — egyik alapvető feltétele az, hogy az üzem vezetősége e kapcsolatokat azoknak a szabványoknak és szabályoknak a segítségével irányítsa, amelyek az adott munkaközösséget és a vele kooperáló belüzemi egységeket egyaránt kötelezi a tervfeladatok mennyiségi és minőségi teljesítésére. A munkaközösség és a vezetőség kapcsolatát rendszerint a brigádszerü munkaszervezésről és jutalmazásról szóló egyezmények határozzák meg. A munkaközösség és a többi belüzemi egység közötti kapcsolatok a belüzemi önelszámolási rendszer szabályai szerint módosulnak. A munkaközösség és a vezetőség közötti egyezmény értelmében a munkaközösség tagjai magukra vállalják a számukra előirányzott termelési terv teljesítéséért való felelősséget. Rendszerint az egész termelési folyamatot biztosítják, kezdve a talajelőkészítéstől egészen a betakarításig. Az egyes növények technológiai lapján szereplő gépi munkákat a munkaközösség saját gépi eszközeivel végzi el, betartva a szabvány által meghatározott munka- és anyagi költségeket. AZ üzem vezetősége a munkaközösség gondjaira bízza a kijelölt növénykultúrák termesztését, illetve a mezőgazdasági területet az egész vetésforgóra vonatkozóan. Továbbá gondoskodik a szükséges műszaki felszerelésről, valamint a normák és normatívák által meghatározott anyaglés béreszközökről. A bérlap kivételével a többi eszközök kerete nincs a szerződésekbe pontosan megszabva. Az agronómiái részleg szakemberei a munkaközösség számára ésszerű termelési rendszereket dolgoznak ki, s ezek alapján állítják össze az egyes növénykultúrák technológiai lapjait. A munkaközösségek számára a termelési programjukkal összhangban központilag biztosítják az adott területre érvényes körzetesített fajtákat. Hasonló módon történik a tápanyagpótlás, a vegyszeres növényvédelem, esetleg az öntözés. A munkaközösségek kötelesek tüzetesen betartani a meghatározott termelési technológiát, valamint a növény technológiai lapján feltüntetett agrotechnikát. Az üzem vezetőségének beleegyezésével azonban önállóan dönthetnek a munakszervezés, a munkaeszközök és gépsorok összeállításának, továbbá a gépi eszközök és a dolgozók széthelyezésének kérdéseiben. Az adottságoktól függően és a vezetőség beleegyezésével a munkaközösség változtathat a technológiai munkák elvégzésének határidején. Az üzem vezetősége a munkaközösség javaslatára jóváhagyhatja az olyan különleges munkáknak az elvégzését is, amelyekkel az előirányzott termelési technológiában eredetileg nem számoltak. Különleges időjárási viszonyok esetén, vagy ha ezt a termelési- és munkafolyamat gazdasági hatékonysága szükségessé teszi, a technológiai lapokon szereplő egyes munkákat ki lehet hagyni. Az üzem vezetősége a szerződésekben arra is kötelezi magát, hogy kedvezőtlen időjárás esetén — ha ez veszélyezteti a tervezett feladatok teljesítését — a munkaközösség számára biztosítja a szükséges műszaki segítséget. A más belüzemi önelszámolási egységek által elvégzett munkáért kifizetett béreket azonban levonják a munkaközössség bérezési és jutalmazási keretének összegéből. A munkaközösség és a vezetőség közötti szerződéses megállapodásnak tartalmaznia kell az elemi csapások, valamint a munkaközösség tagjai által nem előidézett károk orvoslására vonatkozó utasításokat is. A károk nagyságának felülvizsgálatát, illetve a' kiszámítását az erre a célra létrehozott bizottság végzi. A bizottság javaslatot terjeszt a vezetőség elé, hogy a kár nagyságtételétől függően meghagyják-e a munkaközösségnek a tervezett béralapot, vagy csökkentik-B azt. Nagyobb kártétel esetén a bizottság javaslatot terjeszthet elő a vezetőségnek a munkaközösség számára meghatározott évi tervfeladatok csökkentésére. Az eddigi tapasztalatok, szerint a növénytermesztés szakaszán tevékenykedő munkaközösségek szerződéseiből rendszerint hiányzik a felelősségrevonás módja arra az esetre vonatkozóan, ha a vezetőség nem, illetve csak részben tesz eleget a tervezett feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésére. Elsősorban a tervezett tápanyagpótlásról, növényvédelemről, öntözésről van szó, amelyeket az üzemnek vagy a szolgáltató vállalatoknak kell biztosítani a munkaközösség számára. A szerződések megkötésekor rendszerint igen kevés figyelmet szentelnek a minőség szabvány szerinti meghatározásának, valamint a munkaközösség által előállított termékek minőségi osztályba való besorolásának. A munkaközösségek a többi belüzemi egységgel való kapcsolatát a belüzemi önelszámolási rendszer szabályai határozzák meg. Ezek többek között megszabják az egyes belüzemi egységek munkaközösségeinek felelősségét is azon részlegek tervfeladatainak teljesítésében, amelyekkel együttműködnek. A növény termesztés szakaszán tevékenykedő brigádok tárgyi és értékrendi kapcsolatba kerülnek az állattenyésztési és a műszaki szolgáltatások belüzemi egységeivel. Ezek a kapcsolatok a termékek átvétele, illetve átadása, valamint az egyes munkák és szolgáltatások elvégzése során jönnek létre. A növénytermesztési munkaközösségek az üzem többi belüzemi egységének a következőket nyújtja: 0 az állattenyésztés közvetlen használatára zöldtakarmányt, szénát, legelőt, takarmány- és alomszalmát biztosit; 6 a kisegítő termelési egységek — szárítóüzemek, takarmánypogácsákat gyártó gépsorok — számára zöld- és egyéb tömegtakarmányokat biztosítanak további előkészítésük — úzilázsolás, szenázsolás, pogácsázás, takarmányliszt gyártás — céljából; 0 takarmánygabonát és takarmány hüvelyeseket biztosít az állattenyésztés közvetlen hasznosítására, valamint a kisegítő termelési egységeknek, további feldolgozásra; 0 biztosítja az üzem központi raktáraiba kerülő növénytermesztési termékeket; 0 biztosítja a közvetlen felhasználásra szánt növénytermesztési termékeket — saját termelésű vetőmagot, ültetőanyagot; 0 más belüzemi önelszámolási egységeknek gépi munkákat és egyéb szolgáltatásokat nyújt, elsősorban e szántóföldi munkák szünetelése idején. A növénytermesztésben tevékenykedő brigádok a többi belüzemi önelszámolási egységtől az alábbi munkákat, szolgáltatásokat és termékeket veszik át: В az állattenyésztési egységektől az istállótrágyát, a hígtrágyát, a trágyáiét stb.; ■ a kisegítő egységektől — raktárgazdálkodástól — a felvásárolt vetőmagot, ültetőanyagot, növényvédő szereket és egyéb anyagi eszközöket; В a műszaki szolgáltatások egységeitől a tehergépkocsikat és a nehéz gépesítési eszközöket; В a karbantartási és javítási részlegek egységeitől a brigád gondjaira bízott épületek gépi- és munkaeszközeinek javítását; В a többi belüzemi egység társadalmi munkában nyújtott segítségét, főleg a betakarítási munkacsúsok idején. ч A brigád munkaközössége által termelt termékeknek más belüzemi egységeknek való eladását, illetve átcsoportosítását a belüzemi önelszámolás szabályai, valamint a gazdasár gi végrehajtási terv belüzemi egységekre valé lebontásakor megkötött szerződések megállapodásai szerint irányítják. A többi belüzemi egységnek közvetlen hasznosítására, vagy további kezelés, feldolgozás, tárolás és raktározás céljából szállított növénytermesztési termékek átadását írásba kell foglalni. A brigád által más belüzemi egységeknek átadott növénytermesztési termékeket laboratóriumi elemzések alapján megállapított minőségük szerint kell értékelni. A növénytermesztési brigádok és a gépesítési belüzemi egységek között a szántóföldi gépesítési és szállítási munkák biztosítása során közvetlen kapcsolatok jönnek létre. Az egyes gépesítési munkákat a belüzemi áregységek szerint értékelik. A gépesítési részleg által elvégzett munkákat az agronőmus veszi át. As átlagosnál gyengébb minőségű munkavégzés esetén csökkenteni kell a belüzemi áregységet, vagy meg keil követelni a hiányosságok helyrehozatalát a gépesítési részleg terhére. A növénytermesztésben tevékenykedő brigádok és a többi belüzemi egységek közötti kapcsolatokat a belüzemi önelszámolási rendszer szabályai és elvei szerint kell szabályozni. A kooperáló egységek közötti kapcsolatok tervezésének és szabályozásának jól bevált eszköze a kölcsönös termék-, munka- és szolgáltatásnyújtásról szóló szerződés. Az írásba foglalt szerződésben a brigád — szállító gyanánt — arra kötelezi magát, hogy a többi belüzemi egység, főleg az étvevők számára elvégzi a szóban forgó teljesítményt a megadott mennyiségben, illetve terjedelemben, minőségben, összértékben, a végrehajtás időpontjának meghatározásával. A szerződések megkötését már a tervezés idején kell elvégezni. A kölcsönösen átnyújtott teljesítményeknek naturális és értékbeni mennyisége, illetve összege, fontos adatként szolgál a kooperáló belüzemi egységek teljesítmény- és költségtervének a lebontásához. JOZEF BERNAT mérnök, a tudományok kandidátusa ás VINCENT RAPANT mérnök, a Bratislavai Mezőgazdasági Közgazdaságtani Kutatóintézet munkatársai A növénytermesztésben tevékenykedő kooperálnak brigádok a szárítóüzemekkel is Fotó: CSTK I------- Kocsis Pálra-----emlékezve Kocsis Pál nagy egyénisége volt a szólőnemesítésnek. Száz éve született Kecskeméten. Diákéveiben a vakációt nagyrészt a 19. század végén tevékenykedő kiemelkedő szakember, Hankovszky Zsigmond szőlő- és gyümőlcstelepén töltötte. Noha komoly festészeti tanulmányokat folytatott, az agrártudományok Iránti sžeretete arra ösztönözte, hogy a szőlészetet válassza élethivatásul. Egy évtizeden át a világhírű szőlőnemesítő, Mathíász János barátja és munkatársa volt. Először 1922-ben jelentkezett önállóan, amikor saját keresztezésével a Bernáth János vörös bort adó kitűnő zamatos fajtáját állami aranyéremmel ismerték el. Ez a siker buzdította a benne lévő őserőt a további alkotó munkájában. Egymás után jelentek meg nemesítő munkájának új fajtái, amelyek Kocsis Pál nevét nemcsak Európában, hanem az egész világon a szőlőt és a jő bort kedvelő szakemberek és szőlősgazdák körében elismertté tették. A második világháború életében és munkásságában egyaránt szakadékot jelentett. A felszabadulás után a Szovjetunióból érkező nagyobb vesszőrendelés ismét erőt és elszántságot adtak a rendkívüli tudással rendelkező szakember tevékenységének. Célja a bőven termő, betegségeknek ellenálló, ugyanakkor kitűnő tulajdonságokban, ízben, formában, színben kiváló fajták nemesítése volt. Tevékenységének eredménye, hogy ma a világ különböző részein termelik Kocsis Pál tájba illő, gýakran hiányt pótló és sok esetben a talaj mostohaságát tűrő fajtáit. Életművének legnagyobb sikerét 1958-ban a Pozsonyi fehér és a Csabagyöngye keresztezésével érte el. Az aranysárga színű, augusztus elején érő szőlőt Irsai Olivér néven ismerjük. Ezt követték a Glória Hungáriáé, a Kocsis Irma, majd néhány évvel később az Attila. Az Irsai Olivér nemcsak Magyarországon terjedt el, hanem hazánk szőlőtermelő mezőgazdasági üzemeiben Is. A Szovjetunióban Zolotlsztij rannij (aranylő korai) néven Ismerik. E fajtával a szovjet szakemberek mintegy száz kilométerre északabbra tolták a szőlőtermesztés határát. Nemesítő munkájának és kimagasló szaktudásának legértékesebb része a felszabadulás utáni időszakra esik. Munkássága ekkor nyert világos célt, tudományos tartalmat és elismerését. 50 éves működése alatt több keresztezést végzett, ezret is meghaladó magoncot nevelt fel. Ezekből csaknem kétszáz hibridet emelt ki. 67• fajtája található a világ különböző részein. Kocsis £ált a szőlőnemesítésben elért eredményei, igényessége, munkájával szemben támaszott követelményei, magas mércéje, a szakma ügyéért élő, alkotó ember legszebb kritériumaként szolgálhat. Dr. ALAKSZA JÄNOS mérnök Öntözési idény előtti gondolatok Ä 7. ötéves.terv 12—13 százalékos mésingadozást Igen jelentősen csők« növekedést Irányzott elő a mezőgaz- kenthetl. daság szakaszán Szlovákia viszonyla- A termesztett növények tőszáma 19 tában. A fejlesztési program kereté- hatással van az öntözés eredményében a fő hangsúlyt a termelési lehe- re, ezért — növénykultúrától füg-« tőségek jobb kihasználására helyez- gően — mindig nagyobb egyedszáték. A növénytermesztés szakaszán mot kell az öntözéses termesztésben e lehetőségek egyike az öntözés. alkalmazni a nem öntözött területek Az öntözés a leghatékonyabb me- optimális növényszámához viszonyítzőgazdasági beruházások között sze- va. repel, elsősorban azért, mert lehetővé Az adott növények tápanyagéi!!* teszi a gazdasági növények hektár- tottsága úgyszintén növeli az öntözés hozamainak növelését, főleg azokon a hatékonyságát. Megfelelő öntözéshaterületeken, ahol kevés a természe- fást ezért csak a jé tápanyag-ellátotttes csapadék. Az öntözéssel továbbá ságú talajokon várhatunk. Az öntöjelentősen mérsékelhető a hiányos, zés jelentősen fokozza a talaj terméilletve az egyenlőtlen eloszlású csa- szetes tápanyagainak feltárását és padékok következtében előidézett év- javítja a talajba juttatott műtrágyák járatonként termésingadozás. A víz hasznosulását. Ebből adódóan az önmeghatározó szerepe a hozamok ala- tözéses termesztésben az optimális kutasában indokolttá teszi az öntöző- szerves- és műtrágyaadagok — a naj berendezések nagyarányú kiterjedé- gyobb terméshozamok ellenére — ál* sét, valamint a meglévő öntözőberen- tatában nem, vagy csak alig nagyobdezések maximális kihasználását. bak az öntözés nélkülieknél. Az öntözés termésnövelő hatását A növények az öntözést eltérő mérelsősorban a vízhiány mértéke hatá- tékben hálálják meg. Az elért terrozza meg, amely alapjában véve a méstöbbletek az adott növények vízcsapadékviszonyoktól, a csapadék igényétől, tenyészidejétől és termőhasznosulásától és a talajadottságok- képességétől függően alakulnak, tői függ. A száraz földben a nővé- Elmondhatjuk tehát, hogy gazda* nyék magval nem csíráznak ki, nőve- sági növényeink mind nagyobb arákedésük és fejlődésük. lelassul vagy nyú öntözését az teszi szükségessé, teljesen megszűnik. A növények víz- hogy a természetes csapadék Szlovászükséglete azonban fejlődésük egyes kia legtermékenyebb területein megszakaszalban különböző. Hadd hozzak közelítőleg sem elégíti ki a termeszfel erre néhány példát: tett növény vízigényét, s a vízhiány Az őszi búza esetében a kelés ide- egyre jobban gátolja azt a dinamijén, a tavasz! megújulás, vagyis a kus fejlődést, amely növénytermelészárbaszökés szakaszában, továbbá sünket jellemzi. kalászhányáskor — amikor három Az öntözés potenciális szükségszehét leforgása alatt e növényzet ve- rűsége országos viszonylatban 1 mtlgetatív részeinek döntő hányada fej- liő 366 ezer 400 hektár. Ma ennek a lődik ki —, valamint az érés kezdeti területnek csupán 24—25 százalékát szakaszában a vízszükséglet az átla- öntözzük. Indokolt tehát az öntözött gosről a négyszeresére növekszik. A területek további növelése az állandó kukőrica számára a leghatékonyabb a és nagy hektárhozamok elérése érdecímerhányás előtt, majd a virágzás kében. után végzett öntözés. A cukorrépa Az elmondottak alapján megállalegnagyobb vízszükséglete a nyári pfthatjuk, hogy hazánk kontinentális hónapokra — vagyis a legerőtelje- éghajlata következtében a csapadék sebb növekedés időszakára — esik, mennyisége, valamint területi és évi ekkor alakulnak ki ugyanis a növény eloszlása nagymértékben befolyásolja reproduktív szervei. Öntözéssel a lu- a növénytermesztést. Öntözéses tercerna hozama 15, . de 50 százalékkal mesztésben őszi búzából 5,5—7,0, kills növelhető, s egyúttal javul a széna koncából 8,0—8,0, cukorrépából 40,0 minősége Is. —50,0, lucernából 10,0—12,0 tonnás Az elmúlt évek statisztikai adatait átlaghozam érhető el. Az öntözés figyelembe véve az öntözés legjob- azonban egymagában nem elegendő, ban a csapadékszegény években és a A nagy termés biztos elérése érdekékedvezőtlenebb vízgazdálkodású tata- ben az öntözés gondos végrehajtása jón növeli a hozamokat, a hatékony- mellett nagy figyelmet kell még forsága is ekkor a legnagyobb. Minél dítanunk a fajta helyes megválasztákevesebb hasznos vizet tud tárolni sára, a jó talajelőkészítésre és az- npegy talaj, a vízhiány annál hamarabb, timális tápanyagellátásra, valamint a annál nagyobb mértékben jelentke- növényállomány sűrűségének helyes zik, s annál tartősabb. Ezért a meg- meghatározására is. felelő Időben történő öntözés a tér- DARU LÄSZLÔNÉ agrármérnök * /
