Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-26 / 4. szám
1985. Január 26. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Érdemleges vita a babtermesztésrol Köztudott, hogy táplálkozásunkban rendkívüli szerepük van az állati eredetű fehérjéknek. Ezekből az emberiség viszonylag megfelelő mennyiséget fogyaszt, világviszonylatban egy személyre naponta 20—21 gramm jut. Az ésszerű táplálkozás azonban megköveteli, hogy az állati eredetű fehérjék mellett az emberi szervezet növényi eredetű fehérjékhez is jusson. Az étkezési bab egyike azon növényeknek, amelyek a legtöbb fehérjét tartalmazzák, s jellegzetes tulajdonságainál fogva a legkedveltebb. növényi eredetű élelmiszereink egyike. Étkezési babból azonban jó néhány éve komoly 'A megváltozott termelési viszonyok folytán a bab termesztése és áruforgalmazása a mezőgazdasági nagyüzemekre hárult. A mezőgazdasági üzemek szakosodása — Dél-Szlovákia és Dél-Morvaország területén — viszonylag rövid idő alatt lezárult, amelyekben évente körülbelül ötezer hektáron termelnek étkezési babot. Az étkezési bab termesztését példásan szorgalmazó mezőgazdasági üzemek közül — a vetésterület és a hektárhozamok tükrében — szemmel láthatóan kiemelkedett a SZŐGYÉNI (Svodín) Csehszlovák—Szír Barátság Efsz. S mivel ebben a gazdaságban adottak voltak a termelési technológia komplettizálásának és további korszerűsítésének feltételei is, az illetékes szervek jóváhagyásával ez a mezőgazdasági üzem 1981-ben a babtermesztés rendszergazdájává vált. A Szőgyéni Babtermesztési Rendszerhez 1984-ben — a helybeli efsz-en kívül — kilenc mezőgazdasági üzem, mégpedig a bracovcei, a felsőpatonyi (Horná Potôň), a Horné Otrokovce-i, a kurafanyi, a leleszi (Leles), a libádi (Ľubá), az újbodvai (Nová Bodva), a radošovcei és a skalica) szövetkezet tartozott. Összesen 1070 hektáron, vagyis a bab hazai vetésterületének egyötödén termeltek étkezési babot. Kétségtelen, hogy a termelési rendszerbe tömörült gazdaságok figyelemre méltó szerepet töltenek be a közellátási szükségletek kielégítésében. A babtermesztés rendszergazdája — a lehetőségek határain belül — nemcsak a termelési eredményeinek növelésében tanúsított példamutatásával, hanem a termelési technológia korszerűsítésével, módszertani tanácsokkal és szervező munkával is állhatatosan szorgalmazta a taggazdaságok babtermesztése színvonalának emelkedését, a hozamok növekedését. A rendszergazdának a termelési hiány mutatkozik. Mégpedig azért, mert a mezőgazdasági termelés kollektivizálása után az egykori kistermelők a bab árutermelésével leálltak, a szocialista nagyüzemekben pedig ennek a fontos növénynek a termesztése háttérbe szorult. Hazánk párt- és állami szervei Időben felismerték a veszélyt, és célul tűzték ki az étkezési bab termesztésének tervszerű fejlesztését olyan ütemben, hogy e fontos élelmiszerből belátható időn belül önellátóak legyünk. technológia folyamatos korszerűsítésére való törekvését jellemzi többek között az is, hogy 1983-ban tizennégy tagú komplex ésszerűsítő brigádot alakított, s a tagok sorában — a helybeli szakemberek mellett — ott vannak a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, a Slovosivo vezérigazgatóságának, a Piešťany! Növénytermesztési Kutatóintézet, a Rovinkai Mezőgazdasági Gépkutató Intézet, a Nitrát Mezőgazdasági Főiskola agrokémiai tanszékének képviselői is. Általában olyan képesítésű tudományos dolgozók, illetve szakemberek, akik tanácsaikkal segíteni tudják a termelési rendszer fejlesztését és intézményes úton sokat tehetnek a vetőmag-, a gyomirtó- és technikai igények kielégítéséért. A komplex ésszerűsítő brigád első és leghasznosabb tevékenysége abban fejeződött ki, hogy a szőgyéni tapasztalatok, valamint a tudományos ismeretek alapján kidolgozta a nagyüzemi babtermesztés technológiáját és azt a taggazdaságoknak továbbította. E módszertani füzet hangsúlyozza a babtermelés fejlesztésének népgazdasági jelentőségét és termőhelyi feltételeit; ismerteti az étkezési bab egyes fajtáit, azok sajátos tulajdonságait; a bab besorolását a vetésforgóba, az elővetemény helyes megválasztását, a vetés helyes módszerét, a növényzet szakszerű tápanyagellátását, technikai és vegyszeres kezelését; valamint a termés szakszerű betakarításának és utókezelésének módszereit. A minap jelen voltam a Szőgyéni Babtermelési Rendszer komplex észszerűsftő brigádjának ülésén. A különböző intézményeket képviselő tagok szinte mindannyian megjelentek és a múlt évi termelési eredmények alapján elmélyülten elemezték babtermesztésünk jelenlegi helyzetét, feltárták a fogyatékosságokat és körvonalazták azokat a teendőket, amelyek a babtermelés fokozatos növekedését eredményezhetik. Az persze meglepő volt — s véleményem szerint a babtermesztés népgazdasági jelentőségének lebecsülését is jelképezi —, hogy a meghívott járási mezőgazdasági igazgatóságok és e rendszerhez tartozó gazdaságok többségének képviselői nem vettek részt az értekezleten. A tíz mezőgazdasági üzem közül csupán három — a bracovcei, a libádi és a szőgyéni efsz — képviselője volt jelen. A múlt évi termelési eredmények alapján az értekezlet résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy a taggazdaságok különböző módon viszonyultak a bab termesztéséhez. Tehát nem lehet a termelési eredményekben mutatkozó lényeges különbségeket a kedvezőtlen időjárás rovására lrnil Nagy különbségek voltak a hektárhozamokban. Míg például a libádi Egyetértés Efsz ötven hektáros területen 1,83 tonnás, a Szőgyéni Efsz kétszáz hektárnyi területen 1,30 tonnás hektárhozamot ért el, addig a Horné Otrokovce-1 hetven hektár területről csupán 0,20, a Leleszi Efsz pedig kétszáz hektár területről 0,31 tonnás átlagtermést takarított be. Ezeknek a lényeges különbségeknek az okait a komplex ésszerűsítő brigád tagjai abban látják, hogy a gyenge termelési eredményeket elérő gazdaságok nem alkalmazták következetesen a rendszergazda által ajánlott termelési technológiát. Feltételezhető, hogy melléfogtak a talaj megválasztásában, fogyatékosságok voltak a talaj előkészítésében, a fajta meghatározásakor nem alkalmazkodtak a sajátos természeti feltételeikhez, esetleg a növények tápanyagigényét hiányosan, tehát nem a talajelemzések eredményeivel és a növények követelményeivel összhangban elégítették ki. Felételezhető az is. hogy az anyagi-műszaki ellátottság alacsony színvonala miatt nagyok voltak a betakarítási és a tárolási veszteségek. A rendszergazda tevékenységét pozitívan értékelték. Feladatait teljesítette azáltal, hogy a termelési technológiát a további gazdaságok rendelkezésére bocsátotta; hogy mint az anyagi-műszaki ellátásban csupán közvetett szerepet betöltő, időben értesítette az illetékes intézményeket a taggazdaságok vetőmag, növényvédő szerek és technikai eszközök iránti igényeiről. Az is igaz, hogy az időben jelzett igényeknek a kielégítése több esetben — az illetékes ellátó szervek és intézmények tevékenységében mutatkozó kisebb-nagyobb fogyatékosságok miatt — elodázódott, s így néhány gazdaság késve kapta az igényelt vetőmagot és növényvédő szereket, s ezek a mulasztások kedvezőtlenül hatottak a növényzet fejlődésére és a termés alakulására Is. Elképzelhető, hogyan vélekednek a babtermesztésről azok a gazdaságok, amelyek ezt a növényt évről évre ráfizetéssel termelik. A gazdasági elemzések ugyanis arra utalnak, hogy a termelésre fordított kiadások csak akkor térülnek meg, ha a hektárhozam meghaladja a 0,80 tonnát. S bizony a taggazdaságok közül ilyen eredménnyel csupán öten dicsekedhetnek, további öt mezőgazdasági üzem a múlt esztendőben ráfizetett az étkezési bab termesztésére. Babra azonban szükség van és annak termesztése jő jövedelemforrásnak is bizonyulhat. Persze csak akkor, ha a gazdaságok vezetői felismerik a babtermesztésben rejlő lehetőségeket; s ha ezeknek a lehetőségeknek a kihasználását az irányító és ellátó szervek az anyagi-műszaki ellátás rugalmasságával, a mezőgazdasági üzemek pedig a technológia! fegyelem következetes szilárdításával szorgat* mázzák. A babtermesztés jövőbeni alakulása szempontjából azon is elgondolkodhatnának az illetékes szervek, hogy vajon nem lenne-e időszerű a rendszergazda mezőgazdasági üzemet nagyobb jogkörrel és felelősséggel felruházni, tehát a termelési rendszerhez tartozó gazdaságoknak a rendszergazdához való — jelenleg bizony eléggé laza' kötődöttségót — mégszilárdítani? I Véleményem szerint a rendszeren belül meg kellene oidani a fajtaválaszték körzetesítését és a termelési rendszer vetőmagszükségletének a saját berkeikben való létrehozását, s persze azt is, hogy a rendszergazda az eddiginél sokkal komolyabb tényezőként vegyen részt a vetőmagellátásban. Ezzel párhuzamosan változtatni kellene a növényvédő szerek kiutalásának eddigi módszerén is. Talán helyesnek bizonyulna, ha ezeket a vegyszereket központilag a rendszergazdának utalnák ki és az gondoskodna arról, hogy azokat a taggazdaságok — szükség szerinti választékban és kellő időben megkapják. Ugyanis a rendszergazdának sajátos érdeke —• ha nem is anyagi, de erkölcsi jellegű —, hogy a taggazdaságok termelési eredményei növekedjenek, s így a kimunkált termelési technológia helyességét bizonyítsák. Az említett intézkedések pedig lehetővé tennék, hogy a rendszergazda tettlegesebben járuljon hozzá az általa meghatározott termelési technológia szakszerű alkalmazásához szükséges feltételek megteremtéséhez. Így hatékonyabbnak bizonyulhatna a személyes szaktanácsadás ás az ellenőrzés fejlesztésére irányuló igyekezet is, amely az értekezlet határozata értelmében abban nyilvánul majd meg, hogy a jövőben — a vegetációs időszak alatt — a rendszergazda szakemberei a termelési rendszerhez tartozó gazdaságokat legalább havonta, a gazdaságok kérésére azonban bármikór felkeresik. Feltételezhető, hogy a tanácsadó .szolgálat ilyképpeni fejlesztése, valamint a technikai eszközök korszerűsítésével kapcsolatos javaslatok és ígéretek realizálása, s persze a technológiai fegyelem szilárdítására irányuló további — főleg helyi jellegű — intézkedések és törekvések, e nélkülözhetetlen élelmiszerünk termelésének fokozatos növekedéséhez vezetnek. PATHÖ KAROLY 'Ahányszor csak lapozgatom az 1832-ben kiadott — kincsként őrzött — szakácskönyvemet, mindig találok benne valamit érdekeset. Czlfray mester, a szakácsművészet akkori koronázatlan királya a könyv egyik fejezetében ezt írja: „A pulyka ma már nemcsak a királyok eledele. Am kellemes húsa miatt megérdemli, hogy királyian készítsük el“. S hogy miért volt tényleg királyi eledel a pulykahús, a gasztronómia szakemberei szerint nemcsak kitűnő ízéért, hanem azért is, mert a vágóbaromfi közül a pulyka húsa tartalmazza a legtöbb könnyen emészthető fehérjét. A Dunajská Lužná-I szövetkezet vezetősége nein döntött rosszul, amikor évekkel ezelőtt elhatározta, hogy pulykafarmot létesít. Habár sokan ódzkodtak ettől — hiszen a.pulykatenyésztés komoly szakismeretet tgényel —, a farm „beindult*, s a szakmai tapasztalat Is évről évre gyarapodott. Milan Kublš, a gazdaság kaltnkovól részlegének vezetője, egyben zootechnlkusa, most tanulja a- „pulykaszakmát“, mivel csak néhány hónapja Irányítja a tehén- és a sertésfarm mellett a pulykaneveidét. Ennek ellenére a máskülönben tapasztalt szakember tájékoztatott néhány fontosabb adatról: — Mivel gazdaságunkban aránylag kiterjedt az állattenyésztés, f a pulykatenyésztést csupán kiegészítő üzemágnak nevezném. Aránylag modern, hullámlemezekből szerelt épület áll a rendelkezésünkre, ahol mesterséges fény mellett neveljük a pulykákat. Tervünk évente 80 tonna pulykahús előállítását irányozza elő, ami körülbelül annyit jelent, hogy az évi három turnus folyamán összesen 18 ezer szárnyast kell felnevelnünk, s felhizlalnunk 4,5 kllogramos súlyra. 9 A gazdaságnak vau saját keltetője? — Nincs keltetőnk, a napos pulykákat vásároljuk. Méghozzá Ivánkáról, Vágtornócról (Trnovec nad Váltom), alkalomadtán Csehországból. Az eddigi tapasztalatok azt tanúsítják, hogy az Ivánkái baromflnemesltő állomásról vásárolt egyedek váltották be leginkább a hozzájuk fűzött reményeket. 0 Szakemberek állítása szerint a pulyka igen kényes a takarmány minőségére. — Ez pontosan így van. Magunk között ezt viccesen így szoktuk mondani: a pulyka azonnyomban Jelzi a takarmánnyal szembeni elégedetlenségét. Rossz takarmány esetén ingerült lesz, s még a meglévő súlyát is leadja. Ml a Pozsonypüspökl (Podunajské Biskupice) Takarmánykeverő Állomásról szállítjuk a speciális keveréktakarmányokat. Sajnos az évnek vannak olyan időszakai, amikor a takarmány minősége közepes, sőt igen gyenge. Ettől csak az jelenti a nagyobb gondot, ha nincs elegendő takarmány. De az év folyamán azért rendszerint ki tudjuk küszöbölni az esetleges hiányosságokat 9 Az értékesítéssel nincsenek fennakadások? — Ml a Cíferl Baromfifeldolgozó Vállalattal állunk partneri kapcsolatban. A felvásárlás jelenleg folyamatos, tudomásom szerint korábban sem voltak problémák. És hadd Jegyezzem meg: a pulyka az év bármelyik Időszakában kelendő. Érdeklődik Iránta a nyugati piac, a hazai üzlethálózat ts egyre több pulykahúst igényel. A pulykák gondozásával megbízott három asszony nagyon lelkiismeretesen végzi munkáját, sokszor még a szabadidejüket Is feláldozzák, hogy meggátolják az elhullást, és a súlygyarapodással se legyenek gondok... — Ha reggel megérkezek a munkahelyemre, elég egy pillantást vetni a pulykákra, máris tudom, milyen a „hangulatuk*, ízlett-e a tegnapi „vacsora*. — Bartal Mária szavalt szakmailag is megerősíti: — A pulyka rendkívül érzékeny állat. Nem tűri a nedves, hideg környezetet. A jó levegő, a tisztaság, egyik alapfeltétele annak, hogy kiváló eredményeket érjünk el. A gazdasági udvar és a pulykafarm bejáratánál a fertőtlenítés célját szolgáló ládákat láthattunk. — Ez az egyik alapfeltétele a sikeres tenyésztésnek. Ugyanis a legkisebb fertőzés is már tömeges elhullást jelenthet. Persze a fertőtlenítés alatt nem csupán a „vegyszerezést* értjük. Л tisztaság az — az aljazat Szállításra készen az egynapos pulykák rendbentartása, az ivócsészék állandó tisztántartása stb. —amely a leghatásosabb ellenszere a betegségeknek. Eddig szerencsére tömeges elhullás nem fordult elő. 9 A növendék pnlyka nevelése körülményes? — Nem, mert ismerjük a módját annak, hogyan nevelkedjen a pulyka betegségek nélkül. Ilyenkor persze nagyon kell ügyelnünk arra, hogy a pulykák ne csipkedjék „agyon“ egymást. Ez ellen úgy védekezünk, hogy hipermangán-oldatot keverünk az ivóvízbe. Ugyanis a szólásmondás a „pulykaméregről “ néha igaz. A gazdaság vezetői említették: egy kiváló szocialista brigád szintjén dolgozik a pulykanevelde háromtagú gondozócsoportja. Persze szocialista brigád — a kis létszám miatt — nem jöhetett létre, ám a vállalásokból Itt sincs hiány. Az asszonyok évek óta — a környezet rendbentartásával, a többlettermeléssel, a takarmányokkal való gazdaságos bánásmóddal tartalmas szocialista kötelezettséget vállaltak. Hogy jó munkájukért cserében hogyan gondoskodik róluk a szövetkezet, erről Hatasné szólt: — A telep mellett egy fűthető szociális helyiség áll rendelkezésünkre. Fotó: Matis Bár mosakodásra van lehetőség, zuhannyal egyelőre még nem rendelkezünk, azonban ígéretet kaptunk, hogy Itt is létesítenek majd zuhanyboxot 9 Mivel olyan munkakörben dolgoznak, amely a szombat-vasárnapi munkavégzést is megköveteli, üdüléseken, gyógykezeléseken, közös kirándulásokon módjuk van részt venni? — Igen — szólt Bartal Mária —, Ptešfanyban a Vág szállodában gazdaságunk állandóan fenntart egy szobát, így a gazdaság tagjainak módjuk van itt egyben üdülni, és bizonyos gyógykezelési procedúrákon is részt venni. Ezt a lehetőséget mi is mind a hárman kihasználtuk. — Ezenkívül voltunk már Jugoszláviában és több alkalommal a Szovjetunióban — veszi át a szót Jurányi Terézia. — A gazdaság dolgozóiról való szociális gondoskodás kielégítő, ami természetesen nagy hatással van a jó munkateljesítményeinkre. Végezetül hadd fűzzünk hozzá egy kívánságot a fentiekhez: kívánjuk azt, hogy legyen egyre több olyan kiváló munkaeredményeket elérő munkacsoport, mint amilyenről a fentiekben szót ejtettünk. KALITA GABOR Suk gonddal-bajjal jár a pulykatenyésztés, ám végsé soron kifizetődő Fotó: Вага
