Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-26 / 4. szám

ъ

*

if *

dpi

zäiriséqís

Rebarbara

A zsenge, húsos levélnyeléért termesztett rebarbara Ázsióban őshonos, nálunk a kevésbé ismert zöldségfélék közé tartozik. A kertbarátok néhol dísznövényként, másutt fűszernövényként termesztik, gyógyhatásúról csak kevesen tudnak. Magvetéssel (Július) vagy tőosztással (ősszel) szaporítható, de a növény kipergő magjából kelő növények is felhasználhatók palántának.

Táplálkozásra vagy fűszernek a zsenge levélnyeleket, gyógynövényként a rebarbara gyökértörzsét hasznosíthatjuk. A levélnyelekben található káliunt

főleg a szívbetegeknek tesz jót, a C-vitamin meg a növényi savak mindenkinek. Ize az almáéhoz hasonlít, a belőle készült kompót serkenti a bólmüködést, frissíti a szervezetet, enyhén hashajtó hatású, tisztítja a vért és a veséket.

Nálunk a rebarbara gyökerét nem vásárolják fel, tehát értékesítési céllal termeszteni nem érdemes. Viszont a hazánkban elismert gyógynövények között szerepel, tehát használjuk is. Például az epeteákban, mivel kedvezően befolyásolja az epeműkődést. A kisebb adagban fogyasztott, porított gyökér étvágygerjesztő és étvágyjavító hatású, nagyobb mennyiségben (kb. 0,2 gramm) hashajtóként érvényesül. Jó tudni, hogy a reumában vagy vesebetegségben szenvedőknek óvakodniuk kell a rebarbarától. Gyerekeknek még a kompótból is csak keveset szabad adni.

Teája akkor finom és hatásos, ha 10 gramm rebarbaragyökéren kívül még 20 gramm orvosi pemetefüvet és 50 gramm parlófüvet (apró bojtorjánt) ís tartalmaz a keverék. Ebből egy teáskanálnyit kell 1,5 dl vizzel leforrázni (vagy 2 percig ut gyanennyi vízben főzni). Naponta kétszer 1,5 dl teát fogyaszthatunk, mindig 20 perccel étkezés előtt.

Dr. Nagy Géza

Galambok Axamit Ferenc komáromi IKomárno) tenyésztő állományúból Andriskin J. felvétele

A málna didimellás vesszőfoltossága

'A málna sokak kedvelt gyümölcse, ezért a falusi és a kerttelepi kiskertekben is egyre többen telepítik. A növénynek van egy igen gyakori és veszélyes betegsége — a didimellás vesszüfoltosság. Kedvező feltételek között (aránytalan tápanyag- és vízellátás, lúgos kémhatás, süríi telepítés, nedves és párás környezet) már júniusban felüti a fejét. A rügyek körül észlelt, kezdetben kékeslilás, később barnába hajló foltok minden kétséget kizáróan a didimellás vesszőroltosság jelenlétére utalnak. Aki nem kíséri figyelemmel a növényzet fejlődését és nem figyel fel a kezdeti tünetekre, . később természetes vesszöelhalásra gondolhat. Ugyanis a fertőzés előrehaladott stádiumában már csapán a terméshozam csökkenését és minőségi romlását, illetve a vesszők elszáradását regisztrálhatjuk.

Nem ritkaság, hogy a fertőzött vessző már az első évbeu elpusztul. De ha netán kibajt is a következő évben, sok örömünk nem lesz belőle, mert a

másodlagos rügyeknek jut a főszerep. A jelentkező sűrű és rövid hajtásuk ugyancsak a rövidesen — többnyire néhány héten belül — bekövetkező elszáradása, teljes pusztulásra utalnak. A veszélyes gombubetegséggel szemben egyes fajták aránylag ellenállónk.

A kertészkeddknek javasoljuk, hogy rendszeres időközökben ellenőrizzék a málna hajtásainak egészségi állapotát, s ha a gombabetegségre utaló tünetek jelentkeznek, a fertőzött vesszőket azonnal vágják ki és égessék el. A málna didimellás vesszófoltossága elleni vegyszeres védekezés módjával a hazai növényvédelmi módszertani kézikönyv nem foglalkozik, viszont a külföldi szakirodalomból tudjuk, hogy a Dithane és a Kuprikol segítségünkre lehet a fertőzés terjedésének megelőzésében. Ezeket a készítményeket — rügypattanástól virágzásig — a szőlőnél használatos töménységben kell kipermetezni.

Szalai.László

KJEftOEMiWi

ШУНИН

KÉRDÉS:

Kezdő állattartó vagyok, örömmel venném, ha a szakrovat legalább röviden ismertetné a húsok és húskészítmények füstöléssel történő tartósításának módját és legfontosabb tudnivalóit. Az is érdekelne, hogy milyen fát lehet használni és az egyes készítmények esetében mennyi ideig tartson a füstölés?

H. I., Z. O.

VÁLASZUNK:

A füstölés a hús és a húskészítmények egyik legismertebb tartósító eljárása. Rendszerint a pácolás előzi meg. A füstölés lényege abban van, hogy a hús és a húskészítmények ki vannak téve a keményfa vagy a fűrészpor tökéletlen elégése során keletkező füst és szerves vegyületek konzerváló hatásának. A tűlevelű fák füstfejlesztéshez nem alkalmasak, mert füstjük nagy mennyiségű gyantát tartalmaz, amely szurok és terpentinszagot ad a füstölt termékeknek. Hasonlóképpen szenet sem szabad használni. A füst.szerves vegyületei közül több olyan v.an, amelyek kémiai tényezőként hatnak a káros mikroorganizmusokra. Füstöléssel a hús felülete kiszikkad, és védőréteget képez a húson.

Füstöléskor a füstgázok illőanyagai lecsapódnak a hús és a húskészítmények felületére és beszívódnak az anyagukba. Ezeknek az illóanyagoknak a hatására alakul ki a füstölt termék sárgásbarna, sőt sötétbarna színe, ami a füstölés tartamától és módjától függ. A füst fizikai és kémiai hatása következtében alakul ki továbbá a termékek jellegzetes íze és zamata, amire viszont a füstölés módja van jelentős befolyással. Ám a füst hatásán kívül a termékek a szikkasztásnak is ki vannak téve, aminek eltarthatóságuk szempontjából van nagy jelentősége. A füstölés időtartamától függően csökken a termékek víztartalma. A füstnek annál nagyobb a konzerváló hatása, minél mélyebbre hatoltak összetevői a termékbe. Nagyon fontos, hogy betartsuk a füstölés helyes eljárását, mert például túl nagy

hőmérséklet és szárazság esetén a termékek felületén kéreg képződik, amely akadályozza a füst behatolását a termékbe. Ez persze semmiképpen sem válik a termék eltarthatóságának javára. Alapjában véve két-, féle füstölést különböztetünk meg: lassú vagy hideg füstölést és gyors vagy meleg füstölést.

A lassú vagy hideg füstöléshez 18—25 C-fok hőmérsékletű füst kell. Ezzel az eljárással azokat a termékeket füstöljük, amelyeket hosszabb ideig szándékozunk tárolni és amelyek esetében a füst hatásán kívül a szikkasztásnak is jelentősége van. Fontos a füst helyes hőmérsékletének és vízgőztartalmának a fenntartása, nehogy a termék felülete idő előtt megkérgesedjék, vagy anyaga megnedvesedjék. A füstölés időtartama különböző, rendszerint 2—6 nap, ami a termék féleségétől és nagyságától függ. Ha a terméket túl hosszú ideig nagy hőmérsékleten füstöljük, enyaga kiszikkad, és keserű ízű lesz. A túl lassú füstölés viszont a termék elégtelen tartósítását és penészedését okozhatja. Helyes füstölés esetén a tárolt termékekben nem oxidálódnak a zsírok, mert a füstanyagok védik á zsírokat a légköri oxigén elől.

Gyors vagy meleg füstöléskor a füstnek a termékek féleségétől függően 40—95 C-fok hőmérsékletűnek kell lennie. Előnye ennek a füstölésnek az előbbivel szemben, hogy a gyorsabban készrefüstölt termék lédúsabb. A nagyobb (90—■ 95 C-fok) hőmérsékleten füstölt termék úgyszólván átsül a füstölőben, úgyhogy könnyebben emészthető. Ezzel az eljárással, amelyet forró füstölésnek is neveznek, csupán félmásfél napig füstöljük a terméket. Ám a nagy hőmérséklet és a rövid Idő miatt a füst hatóanyagai nem járthatják át a termő egész anyagát, ezért a termék nem konzervált és szikkasztott annyira, hogy hosszabb ideig eltarthatnók. Az ilyképpen füstölt terméket rövid időn belül el kell fogyasztani, és addig is hűvös helyiségben kell tárolni.

(Pelech és munkaközössége:

Házi disznóölés című könyve

nyomán)

A vetőmagbultok élénkülő forgalma az új idény közeledtét jelzi Fotó: —bor

Gellén (Holice na Ostrove) a hetvenes évek elején tömörültek szervezetbe a kertészkedni vágyók.

Pontosabban mondva a kedvtelésszerfl háztáji gyümölcstermesztés iránt behatóbban érdeklődök, mert — mint sokan mondogatják — akkortájt ezen a vidéken még nem hódított a zöldtségtermesztésí láz.

Soóky János agrármérnökkel, Petrácsovics Lajossal és Mészáros Jánossal, a helyi kertbarátmozgalom megalapozásának egykori úttörőivel sajnos nem tudtunk szót váltani, viszont akadt más, egy ugyancsak régi kertbarát, akinek a szavai teljességgel Igazolták a fenti állítást. A nyugdíjas Nagy Rudolf már 1977-ben és 1978- ban megbízott terményfelvásárlóként dolgozott a szervezetben, majd 1979-től négy éven át elnökként is ő irányította a tulajdonképpen öt település kertészkedőit tömörítő alapszervezetet.

— Úgy tíz-tizenöt évvel ezelőtt még olyan volt ez a falu, mint egy hatalmas gyümölcsöskert. A szervezet is szorgalmazta a telepítést, de maguk a kerlészkedők is a gyümölcsben lellek örömüket. Többen az oltókést is mesterien kezelték. És.mennyit változott a világ? Még csak most kezd foga lenni a télnek, de sok helyütt már kifeszítették a fóliát.

Ф Aztán milyen gyümölcsül termeitek errefelé?

— Pontos felméréseink nincsenek, de egy a száz ellenében, hogy az alma meg a szilva volt a sláger. Persze sokan termeltek körrét meg barackot is. És milyen jó fajtáink, milyen egészséges fáink voltak! Csaknem mind kivágtuk, mert kellett a hely a zöldségnek, a korai jelentkezést segítő, valamivel biztosabb és lényegesen komolyabb bevételt kínáló fóliának.

0 Rudi bácsi hetvenhétben kezdte a felvásárlói tevékenységet. Akkoriban mennyi zöldséget tudott adni ez a falu?

— Az évi forgalmunk egy millió korona körüli volt. Ennél pontosabb adatra nem emlékszem. Akkor kezdett fellendülni az árutermelés. Két évvel később, amikor elnökké választottak, százhúsz taggal 1 millió ßOO ezer korona forgalmat csináltunk. Persze akkoriban még túlsúlyban szabadföldi zöldséget termeltünk, a hajtatással csak kísérletezgettünk.

Csóka Tibor, a helyi élelmiszerbolt vezetője két éve áll. a napjainkban száznegyven tagot számláló alapszervezet élén.

Mosolyogva hallgatja egykori elődjének szavail, aztán csak belevág 6 is.

— Bizony Rudi bátyám, sokat változott az idő, módosultak az igények meg az elvárások. Igaz, hogy valaha sok szép gyümölcs termett a faluban, de mi értelme volt a fáradozásnak, ha nem akadt rá vevő? Azt mondták, inkább zöldséget termeljünk a háztájiban, arra nagyobb szüksége van a népgazdaságnak. Hát most termelünk, nem is keveset.

ф Ezt talán pontosítani kellene.

— Tavaly, összesen 2 millió- 800 ezer korona értékben szállítottunk zöldséget a Zelenina nemzeti vállalat dióspatonyi (Orechová Po tôň) részlegének. Kora tavasztól olyan volt a falu, mint egy nagyüzemi fóliatelep, hiszen a rendelkezésre álló földterületnek nagyjából ötven százalékán hajtatott zöldségféléket termeltünk.

ф Mit termesztenek legszívesebben az emberek?

— Ha jól száraolwn, a megkötött szerződés értelmében tizennégy féle zöldséget termeltünk. Legnagyobb tételben csemegepaprikát, karfiolt meg paradicsomot szállítottunk, de eleget tettünk a munkaigényesebb zöldségfélék (pl. retek, zöldhagyma) termesztésére vonatkozó igénynek is. Sőll Mi nyáron is folyamatosan szállítottunk fokhagymát, pedig ilyesmire kevés példa akad az országban.

Ф A hallottak alapján úgy ítélem meg. dolgos emberek lakják a falut. De mivel segíti

az emberek munkáját a szervezet? Már úgy értem azun kívül, hogy helyben felvásárolja és értékesíti az árujukat.

— Évente megszervezünk egy-két szakelőadást, eljárunk a kiállításokra, jutányos áron beszerezzük tagjainknak a hajtatáshoz szükséges fóliát. Egy időben arra is gondoltunk, hogy talán a vetőmagot is meghozathatnánk közösen, de erről letettünk, hiszen a főváros nincs messze, a boltok aránylag gazdag választékot kínálnak, azonkívül vevőszolgálat is létezik. Meg aztán jobb is, ha ezt az eredményességet döntően befolyásoló beszerzési munkát ki-ki a saját felelősségére végzi. Viszont a felvásárlást, a piackész

áru összegyűjtését igyekeztünk úgy megoldani, hogy senkinek se kelljen túl messzire hordani a ládákat. Van egy traktorunk, vettünk hozza három utánfutót, így a Zelenínának is zömmel magunk szállítjuk az árut. Most még egy lefutott tehergépkocsit szeretnénk átvenni a szövetkezettől, mert hosszab úton mégiscsak gazdaságosabb az üzemeltetése, mint a traktoré. Ha ezt sikerül megoldanunk, akkor a traktor kihasználásával igyekszünk még könnyebbé tenni a szervezeten betüli anyagmozgatási, tagjaink áruszállítással kapcsolatos munkáját.

ф Mennyi zöldség megtermelésére vállalkuznak a szervezet tagjai az új évben?

—A társadalmi elvárásokkal összhangban igyekszünk termelni, tehát hozzávetöjegesen ugyanolyan termelési és értékesítést elképzelésekkel indulunk, mint a múlt évben. Persze bízunk abban, hogy ezúttal majd jobban sikerül az őszi karfiolunk, tehát a múlt évi valóságnál valamivel nagyobb forgalmat, illetve bevételt remélünk. A pillanatnyilag érvényes felvásrlás! árakat véve alapul, számításaink szerint az idei forgalomnak meg kelleneközelítenie a három millió koronás értéket. Azon leszünk, hogy ezt az önként vállalt feladatot maradéktalanul teljesítsük. KÁDEK GÁBOR

Zöldség három millióért