Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 3. szám

•*•«0*0«« sikere a jó kondíció függvénye A juhtenyésztés A háztáji állattartók közül sokan ügy vélekednek, hogy a juhtenyésztés nem igényel kü­lönösebb hozzáértést, hiszen a juh egészében véve igénytelen állat. Ha az igénytelenség alatt azt értjük, hogy a juh olyan legelőn is megél, ahol más gaz­dasági állatok már nem talál­nék elegendő és megfelelő ta­karmányt és a kerti zöldség­­hulladékot is elfogadhatóan hasznosítják, akkor van valami igazság ebben az állításban. Mégis azt mondom, nem lehet és nem is szabad egyértelműen igénytelen állatnak tartani a juhot — ezt számtalan kezdő állattartó kudarca igazolja —, hiszen ennek a fajnak is van­nak specifikus igényei, és iga­zolt tény, hogy a juhok is bu­sásan meghálálják a körülte­kintő gondoskodást, mindenek­előtt a szakszerű takarmányo­zást. Mint a címben is utaltunk rá, a juhtenyésztés sikere egyebek között a mindenkori jó kondí­ciótól, ez pedig az igényeket kielégítő takarmányozástól függ. Ha okosan gazdálkodunk, aránvalg olcsó forrásból fedez­hetjük az állomány takarmány­szükségletét. A gyepesített gyü­mölcsösben. az erdőszéleken, a töltésaldalakon, az árokparto­kon meg az elfekvő területe­ken legeltetett állatok sok ér­tékes eleségre találnak, s ugyanitt télire is sok jó szénát gyűjthet a tenyésztő. Aratás után a tarló is jó legelőt kínál. Azonkívül a kertben is bőven akad hasznosítható zöldséghnl­­ladék (káposzta, sárgarépa, zeller, karalábé, répalevél stb.), főleg az árutermeléssel foglal­kozóknál. Ha minden lehetősé­gei kihasználunk, igazán jó kondícióban teleltethetjük be az állományt, kellően felkészít­hetjük állatainkat a gyapjüter­­melésre és az utódnevelésre. A beteleltetés természetesen nem egyik napró a másikra tör­ténik. ugyanis a juhok különö­sen érzékenyen reagálnak a napi takarmányadag hirtelen módosítására. A beteleltetés idejét az időjárástól és a tar­tott fajta specifikus igényeitől függően határozzuk meg. Soha ne tévesszük szem elől, hogy a legeltetés a legegészségesebb és a legolcsóbb takarmányozá­si forma. Tehát, ha az időjárás engedi, soha ne vonjuk meg állatainktól idő előtt a legeiási lehetőséget. De amikor az idő már hűvösre fordul, nagyon ügyeljünk arra, hogy az álla­tok ne ázzanak meg. A csapa­dékra különösen a finomgyap­jas jnhok érzékenyek. Ha már teljesen beszorulunk az istállóba, feltétlenül tud­nunk kell, mennyit érnek az általunk télire bekészített ta­karmányok, s hogyan kell ösz­­szeállitanunk a napi adagot, hogy tökéletesen kielégítsük állataink változó igényeit. Ál­talános érvényű, egységes ta­karmányadag meghatározására nincsen mód, hiszen az ésszerű táplálást sok tényező (pl. az állatok életkora, tömege, az istállózási viszonyok stb.) be­folyásolja. A fentiek bizonyítá­sára csupán egy példát vezet­nék végig. A mellékelt táblázat azt szemlélteti, hogy egy 55 kilogrammos anyajuh életének különböző szakaszaiban hogyan változik a tápanyagszükséglet. A másik táblázatban azt szem­léltetjük, hogy ezeket a vál­tozó igényeket milyen és meny-Réti széna Lucerna széna Takarmányrépa Takarmányszalma árpadara Kukoricadara Búzadara nyi eleség juttatásával lehet maradéktalannl kielégíteni. A táblázatban a jnttatható takarmányfélék optimális mennyiségét tűntettük fel. Ah­hoz, hogy az állat igényeit ki­elégítsük, a javasolt mennyisé­get hiánytalanul el kellene fo­gyasztania a juhnak. De mint tudjuk, tökéletes takarmányfo­gyasztás nincsen. A gyakorlat­ban a terimés takarmányoknál mintegy 20—30, a többi takar­mányfélénél 5—10 százalékos veszteséggel kell számolni. Vagyis az egyes takarmányok valós adagját ennek figyelem­­bevételével .kell meghatározni. A MINŐSÉG IS FONTOS A réti széna a kérődző álla­tok egyik alaptakarmánya. Meg­találhatók benne a legfonto­sabb tápanyagok, vitaminok és ásványi sók, fogyasztása ked­vezően hat az állat egész­ségi állapotára és hasznossá­gára. De vigyázat — nem csu­pán a mennyiség fontos. Kelle­metlen szagú, penészes vagy rothadó szénát még ínséges időkben se tegyünk az állatok elé. Helytelen nézet, hogy a juhnak minden felkínálható, majd kiválogatja magának be­lőle a javát. A lucernaszéna természete­sen értékesebb — elsősorban fehérjében gazdagabb —, csak­hogy nem mindenkinek áll ren­delkezésre. Ha réti széna he­lyett is ezt etetjük, valós bel­­tartaimi értékének megfelelően 0,50 0,70 1,10 1,50 1.50 1,50 0.90 1,00 0,80 0,10 — — — 0,10 — — — B.18 adagoljuk, mert a pazarlás drá­gítja a termelést. A takarmányrépa ízletes nedvdús eleség, enyhe hashaj­tó hatása főleg a téli időszak­ban játszik fontos szerepet. Rendszeres adagolása javítja a szálas takarmányok emészthe­tőségét. Az említett előnyök azonban csakis akkor érvénye­sülnek, ha az adagolt répa tiszta és egészséges, földtől és rothadó részektől mentes. A takarmányszalma kiegé­szítő eleségnek tekintendő, az állatok szárazanyag-szükségle­tének fedezésében lehet segít­ségünkre. Itt is fontos szere­pet játszik a minőség. Az erőtakarmányoknak - igen fontos szerepük van. Elsősor­ban a nagy haszontulajdonságú állatok termelőképességének tö­kéletes kihasználását segítik. Az abrak mennyiségét mindig a valós beltartalmi érték isme­retében határozzuk meg és úgy iktassuk be a napi adagba, hogy előnyösen kiegészítse a terimések tápanyagtartalmát. A juhoknál gondolni kell az ásványianyag-szükséglet fede­zésére is. Aki minőségi takar­mányt etet, biztos lehet a dol­gában, hiszen a juttatott ele­ség kielégítő mennyiségben tartalmazza a szükséges ásvá­nyi sókat. Persze nyalósóról mindenképpen gondoskodni kell. A juhok itatására szolgáló víz mindig tiszta és egészsé­ges, körülbelül 18 C-fok hőmér­sékletű legyen. 1,80 1,50 — 0.20 2,00 2,00 0,27 8.B0 0.20 0,44 Fotó: Nagy M. KISS SÁNDOR, Ipolyság (Šahy) AZ ANYAJUH VÄLTOZÖ TÄPANYAG SZÜKSÉGLETE Időszakok Száraz­anyag kg-ban Emészt­hető N- egység g-ban Kemé­nyítő egység Mész g-ban Foszfor g-ban pároztatás előtt 1,40 50 0.45 4 3 a vemhesség 1—2. hónapja 1,70 70 0,60 7 5 a vemhesség 3—5. hónapja 1,90 100 0,70 9 7 egy bárány nevelésekor 2,00 160 1,05 9 7 két bárány nevelésekor 2,20 ' 200 1,30 12 9 AZ ANYAJUH (55 kg) NAPI ADAGJÄNAK ÜSSZEALLItASA Napi adag az egyes időszakokban kg-ban Takarmányok Vemhesség Vemhesség Päroztatás 1—2. 3—5. Egy bárány Két bárány __________________________ előtt_______hónapja_____hónapja______nevelése nevelése 2 Beszéljünk a műtrágyákról Mint azt már korábban em­lítettük, a kerti növények kö­zött szép számban akadnak olyanok, amelyek nem Igény­lik vagy nem tűrik a közvetlen szerves trágyázást. Ezen növé­nyeink tápanyagigényét Ipari­lag előállított műtrágyákkal elégítjük ki. A műtrágyák egy vagy több tápelemet tartalmaznak s en­nek alapján egyszerű (egy ha­tóanyagú) vagy összetett — ha úgy tetszik kombinált (több hatóanyaga) <— műtrágyákról beszélünk. Mindkét csoportnak vannak előnyei és hátrányai. A több hatóanyagú, összetett mű­trágyák a három fő tápelemel (nitrogén, foszfor, kálium) kü­lönböző arányban tartalmaz­zák. Használatuk előnye, hogy egy munkafolyamatban és egyenletesebben juttathatók ki. Hátrányuk akkor jelentkezik, ha a laboratóriumi talajvizsgá­lat eredménye szerint csupán egy vagy két tápelem pótlása szükséges. Nézzük talán egy példát. A talajvizsgálat kevés nitrogént és káliumot, de elegendő vagy túl sok foszfort mutat ki. Ha a hiányzó. tápanyagokat törté­netesen Cerertttel kívánjuk pó­tolni, akkor a szükséges nitro­gén és kálium mellett újabb — teljesen felesleges —• adag foszfort Is juttatunk a talajba, így a foszfor túlsúlyba kerül s kedvezőtlenül befolyásolhat­ja a növények fejlődését, mivel gátolja a másik két tápelem hasznosulását (a tápanyagok kölcsönhatásával később rész­letesen foglalkozunk). Most pedig nézzük, milyen műtrágyák közül választha­tunk? Előbb talán az egysze­rűeket vegyük sorra. Nitrogén­­tartalmóak: kénsavas ammónia (síran amónny), ammónsaTét­­röm (liadok amónny ),mészam­­mőnsalétrom, (liadok amónny s vápencom), mészsalétrom (liadok vápenatý), karbamid (močovina) és DAM-390. Fosz­­fortalmúak: szuperfoszfát (su­­perfoszfát) és hármas szuper­foszfát (trojitý superfosfát). Ká­­liumtartalmúak: kállsó — le­het 40, 50 vagy 60 százalékos — (draselná sol) és kénsavas káli fsirany draselný). Mész- és magnéziumtartalmúak: ége­tett mész (pálené vápno), őrölt mészkő (mletý vápenec) és do­lomit mészkő (dolomitický vá­penec). Több hatóanyagú, összetett műtrágyáink: NPK 1 és 2A, GVH III, Cererit, Herbasyn 1—7, Fra­­garin, Cucumin, Aliin, Herba­­pon stb. Gyakran lombtrágyaként em­legetett, folyékony műtrágyák: Harmavit, Vegaflör, Mikrola, Flórán stb. A kénsavas ammónia a nitro­gént ammónium formájában tartalmazza. Hatása lassúbb, ültetés vagy vetés előtt hasz­náljuk. Az ammónsalétrom a nitro­gént ammónium és nitrát for­májában tartalmazza. Talajelő­készítéskor, a tenyészidőben fejtrágyázásra vagy trágyázó öntözésre használatos. A mészsalétrom a nitrogént kizárólag nitrát formájában tartalmazza. Hatása gyors, te­hát csak tenyészidőben végzett póttrágyázásra alkalmas. A karbamidban a nitrogén amid formájában van jelen. Ta­lajelőkészítéskor, a permetező trágyázásra és trágyázó öntö­zésre egyaránt használható. A DAM-390-ben a nitrogén amid, nitrát és ammónium for­májában is megtalálható. Fo­lyékony, alaptrágyázásra és póttrágyázásra egyaránt alkal­mas trágyaféleség. A szuperfoszfát őszi, illet­ve talajelőkészítéskor végzett alaptrágyázásra használható. A kénsavas káli elsősorban klórra érzékeny növények, Il­letve semleges vagy lúgos kém­hatású talajok trágyázására ké­szül (nem tartalmaz kiőrt). A 40, 50 vagy 60 százalékos kálisó a klórra nem érzékeny növények ültetés vagy vetés előtti alaptrágyázására szolgál. Az égetett mész Igen gyor­san. hat, következésképpen a középkötött és kötött talajok trágyázására szolgál. Ezzel szemben az őrölt mészkő las­san hat, tehát a könnyű tala­jok meszezésére ez való. A Cererit a nitrogént ammó­nium és nitrát formájában tar­talmazza, a kálium és a mag­nézium szulfát formájában van jelen. Ez a műtrágya tartal­maz még néhány nyomelemet is (bőr, molibdén, mangán, réz, cink). Fotó: —bor NPK 1 — Itt a nitrogén, am­­mőnlum és nitrát, a kálium pe­dig klorld formában van jelen. NPK 2 A — abban különbö­zik az előzőtől, hogy lassabban hat, tehát alaptrágyázásra va­ló. Olykor Demetra vagy Syn­­ferta néven kerül forgalomba. GVH III — a nitrogént am­mónium, a káliumot klorid for­mában tartalmazza, alap- és póttrágyázásra egyaránt meg­felel. A Herbasyn-csoport műtrá­gyái az egyes kerti kultúrák specifikus Igényelt figyelembe véve, más-más arányban tar­talmazzák a fő tápanyagokat és nyomelemeket. A többi összetett műtrágya szintén specifikus növényi Igé­nyek kielégítésére készül. Így például az Aliin a hagymások, a Fragarin a szamóca és a bo­gyósok, a Cucumin az uborka, a dinnye, a paprika és a pa­radicsom trágyázására használ­ható. Annak ellenére, hogy a szak­boltok műtrágyákkal általában jobban el vannak látva, mint növényvédő szerekkel, a ker­­tészkedőknek azt Javasoljuk, hogy még Idény előtt szerezzék be az egész évt szükségletet kielégítő készletet. Ennél na­gyobb mennyiséget azonban nem érdemes vásárolni, mert némely műtrágya nedves kör­nyezetben megköt vagy folyé­konnyá válik és tönkre megy. Ezért Jő előre átgondolni a ter­melési elképzeléseket s elké­szíteni a trágyázás! tervet. A felsorolt műtrágyák közül kerti használatra a Cererit a legmegfelelőbb, hiszen a fő tápanyagokon kívül nyomele­meket is tartalmaz. Persze azért ajánlatos beszerezni némi nit­­trogén-műtrágyát, szuperfosz­fátot és kálisót vagy kénsavas kálit is, hogy növényeink át­lagostól eltérő igényeit is mó­dunkban álljon kielégíteni. Az egyszerű műtrágyák hasz­nálatát elsősorban a speciális növényeket termesztő kertész­­kedőknek ajánljuk (szegfű, u­­borka, paprika), persze azzal a feltétellel, hogy végeztesse­nek laboratóriumi talajvizsgá­latot. Megéri az áldozatot, mert például a szegfű akkor díszük szépen, ha a nitrogén­­kálium arány tavasszal a nit­rogén javára, ősszel pedig a kálium javára billen. Ezt a kö­vetelményt összetett műtrágya használatával és talajvlzsgálatt Ismeretek hiányában aligha le­het teljesíteni. MATLÄK GYÖRGY agrármérnök GYÓGYÍTÓ ALOE Évekkel ezelőtt olvastam valahol, hogy a dísznövényként ismeretes aloe kitűnően gyógyítja az égési sebet. Nem nagyon hittem benne, de azért csak kipróbáltam a javasolt módszert, amikor — a tűzhely tisztítása közben — megégettem az ujja­mat. Igaz, alig két-három négyzetcentiméternyi bőrfelöletet égettem meg, de komoly fájdalmaim voltak. Fogtam a kést, levágtam az aloe egyik levelét, a levelet hosszában kettéhasí-3tottam és a vágási felülettel a sebre szorítottam. A sérült bőr szépen magába szívta a növényi nedvet, s mire a harmadik levelet borítottam rá, már nem is éreztem különösebb fájdal­mat. Két óra máivá a lüktetés és a fájdalom teljesen meg­szűnt, de azért éjszakára is beborítottam és bekötöttem a se­bet. Pár nap múlva a fehér bőr visszanyerte eredeti színét, mégcsak le sem hámlott. Azóta két cserép aloet gondozunk, hogy kéznél legyen, ha netán ismét szükség lesz rá. Richter P, BURGONYA SZÉNPORBAN Kisebb háztartásokban, főleg a megfelelő pincével nem ren­delkező városi lakótömbökben nagy gondol okoz a burgonya eltartása. A gumók élettartama és eltarthatósága is jobb, és nem is ráncosodik a horgonya, ha a riigveit éles késsel kivágjuk. A „megvakított“ gumókat száraz helyen ládába rakjuk faszén­port vagy oltatlan mészport szórunk rá. így fonnyadás nélkül biztonságosan eltarthalók egészen a késő tavaszi hónapokig. Valló L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom