Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-22 / 25. szám
1985. június 22. .SZABAD FÖLDMŰVES 13 takarmánvtermelés megalapozása A magas szintű A korszerű, belterjes mezőgazdasági termelés kialakítása tekintetében kétségtelenül a termelési rendszereké a jövő. Igazolják ezt a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok eredményei, amelyek a termelési rendszerek alkalmazásával döntő fordulatot értek el a termelés fejlődési ütemének a felgyorsításában. Az utóbbi években hazánk mezőgazdaságában is, főleg e növénytermesztésben kezdetét vette a termelési rendszerek kifejlesztésének és alkalmazásának folyamata. Több növénykultúra esetében, Így például a kukorica, a napraforgó és a burgonya termesztésében a rendszerek meghonosítása igazolta létjogosultságukat, mivel a hagyományos módszerekhez viszonyítva bizonyítottan jobb eredmények elérését tette lehetővé. Bár az esetek többségében külföldről behozott vagy ezek mintájára kialakított hazai rendszerekről van szó, említést érdemel, hogy akadnak eredeti — szinte egyedülálló — hazai termelési rendszerek is. Olyanok, amelyek potenciálisan fontos szellemi exportcikké válhatnak. Ezek a rendszerek azért is figyelemre méltóak, mert aránylag rövid időn belül magas szintre emelkedtek igazolván, hogy hazai viszonyaink között is képesek vagynnk a tudományos-műszaki haladás vívmányait átültetni a gyakorlatba. E rendszerek egyike a belterjes ffifélék termelési rendszere, amelynek kivitelezője és rendszergazdája a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz. A szövetkezet szakemberei a Bratislava! Ontözőgezdálkodási Kutatóintézet munkatársaival együttműködve fejlesztették ki és valósították meg a füfélék termesztésének rendszerszerű technológiáját. A rendszerrel kapcsolatban talán a legfontosabb kérdés: vajon mit hozott a gyakorlat számára, s miben rejlik szinte egyedülálló jelentősége. Ezekre a kérdésekre választ keresve beszélgettem a közelmtiltban Veszprémi Imre agrármérnökkel, a szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetőjével. Az elhangzottakat összefoglalva és a rendszer jelentőségét értékelve mindenekelőtt azt a tényt kell kiemelni. hogy a rendszer az intenzív tömegtakarmány-termelés kérdésének a megoldására irányul. Ez a kérdés köztudottan napjainkban a mezőgazdasági termelés egyik legégetőbb problémakörét képezi, ezen belül pedig a szarvasmarha-tenyésztés eredménveinek alakulását. E tények jobb megértése érdekében elöljáróban azonban tisztázni kell a belterjes fűfélék termesztésének jelentőségét, illetve előnyeit az egyéb évelő takarmánynövényekkel szemben. Ami a belterjes fűfélék termesztésében talán e legvonzóbb az az óriási zöldtömeghozamuk, amely hektáronkénti átlagban eléri a 100 tonnát. Felbecsülhetetlen előnyeik közé tartozik, hogy igénytelenek a vegyszerezéssel, elsősorban a gyomirtással szemben. Mivel a tetemes mennyisé * • gű biomassza kialakításához jelentős mennyiségű nitrogén — hatóanyagban számítva hektáronként háromszáz kiló — szükséges, a talajból felveszik és az anyagcsere során feldolgozzák az összes rendelkezésre álló nitrogénkészletet. Szinte szűrőként hatnak a talajnak a nem kívánatos nitrogénvegyületeitől való megtisztításban, s így környezetvédelmi szempontból is fontos szerepet töltenek be. Persze, az sem lebecsülendő tény — főleg a jelenlegi mezőgazdasági termelésünk viszonylagos szervesanyaghiányát figyelembe véve —, hogy jelentős mennyiségű szerves anyagot hagynak maguk után a talajban. Ezáltal nagymértékben javítják a talaj mikrobiológiai tevékenységét, szerkezetét, levegő- és vízgazdálkodását. A belterjes fűfélék egyéb előnyeit is érdemes megemlíteni. Amíg például a másodnövények termesztése bizonytalan, mert későbbi vetésük esetén fennáll a kifagyás veszélye, addig a ffifélék ellenállóak a fagyokkal szemben, s termesztésükkel késő őszig megnyújtható a zöldtakarmányozás időszaka. Tavasszal korán kezdenek sarjadzani és takarmányozásuk a lucernánál legalább két héttel korábban megkezdődik. Mivel a fűfélék a lédús zöldtakarmányok közé tartoznak, a nyári időszakban — amikor a fehérjetartalmú takarmányokból túltengés van — a takarmányadagot tápanyag-összetétel ‘tekintetében jól kiegészítik, illetve ellensúlyozzák. Nem kell különösképpen a farm melletti legelők létesítésének a jelentőségét hangsúlyozni, főleg a tehenek egészségi állapotát, tejelékenységét, de nem utolsósorban az ágazat gazdaságosságát illetően. Már e néhány adat is világosan jelzi a belterjes fűfélék termesztésének számtalan előnyét. Termesztésüknek egyetlen hátráltató tényezője az. hogy csak öntözött körülmények között valósítható meg. A légi szövetkezet a belterjes fűfélék termelési rendszerének alkalmazását három évvel ezelőtt csupán néhány taggazdaság bevonásával kezdte meg. Rövid időn belül azonban tekintélyes méreteket öltő rendszerré nőtte ki magát. Jelenleg 17 taggazdaság bevonásával a Nyugatszlovákiai kerületben 1900, a csehországi Mélníki járásban pedig 400 hektáron foglalkoznak belterjes fűfélék rendszerszerű termesztésével. Mivel a rendszer iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a közeljövőben a taggazdaságok számát huszonötre, e termőterületet pedig 3700 hektárra növelik. 4 A szövetkezetben a belterjes ffifélék termesztésével már korábban is próbálkoztak. Tudatosították azonban, hogy a fűfélék termesztésében rejlő óriási lehetőségeket csak akkor aknázhatják ki teljes mértékben, ha a termelést egyetemes rendszerbe fogják. Tehát ha kiépítik a megfelelő anyagi-műszaki bázist, létrehozzák a szükséges biológiai anyagot s megoldják a káderkérdést. Ezek voltak a rendszerszerű termelési technológia kialakításának kiinduló pontjai. Csak e feltételek megteremtése után térhettek rá a taggazdaságok bázisának a kiszélesítésére. A taggazdaságok bevonása tekintetében két alapvető feladatot kellett megoldaniuk: elsősorban az évente megtartott „ÜJ technika napjai“ megszervezése révén a termelési rendszer bemutatását, ismertetését és népszerűsítését a mezőgazdasági szakemberek körében, másodsorban pedig a szükséges mennyiségű biológiai anyag szaporítását. A korszerű mezőgazdasági termelés követelményeinek legjobban megfelelő biológiai anyag kiválasztását a szövetkezet szakemberei a kisparcellás fajtakísérletek alapján végezték. Itt próbálták ki a legújabb hazai és külföldi fajtákat. A széles választékból a Lolita, az Aubalde és a Dilana fajták bizonyultak adottságaink között a legalkalmasabbnak, a másfél éves fűfélék közül. Sokféleképpen hasznosíthatók, de kiváltképpen igen jó minőségű széna készíthető belőlük. De alkalmasak legeltetésre, zöldtakarmányozásra és szenázsolásra egyaránt. A vetőmagszaporítást többnyire a légi szövetkezet biztosítja 120 hektáron. Az elkövetkezendő években újabb másfél éves ffifajtákkal akarják bővíteni a választékot. Ezért jelenleg a magyar rozsnok, a francia rozsnok és az Avans fajta termesztési technológiájának kidolgozásán és vetőmagszaporításán fáradoznak. A termelési rendszer keretében a taggazdaságok számára biztosítják a biológiai anyagot, speciális vetőgépek segítségével elvégzik a vetést, a szakszerű tápanyagpótlás érdekében saját laboratóriumukban talajelemzéseket végeznek, s ennek alapján kidolgozzák a trágyázási terveket a tenyészidő folyamán és betakarításkor szaktanácsadást nyújtanak. A termelési rendszer eredményességét csak hatványozza, hogy a taggazdaságok többségében szigorúan betartják a technológiai fegyelmet. A taggazdaságok közül nagyon jó a kapcsolatuk a Szímői (Zemné), a Zlaté Klasy-i, a Blahovai, a Felsőszeü (Horné Saliby), az Oroszkai (Pohronský Ruskov), a Komjaticei és a Cajkovi Efsz-ekkel. Azt, hogy milyen gyakorlati hasznuk származott a gazdaságoknak a termelési rendszer alkalmazásából, nehéz lenne felsorolni, de eendoiom egy-két példa is elegendő, a már említetteken kívül, a termelési rendszer jelentőségének a dokumentálásához. A Mélníki járás Veltmsi Állami Gazdaságában a szarvasmarhatenyésztésben évek őta komoly takarmányozási gondokkal küszködtek. A tehenek napi tejelékenysége nem haladta meg a 8 litert. Amióta azonban változtattak a takarmánytermelés szerkezetén és az évelő takarmánynövények vetésterületén felefele arányban belterjes fűféléket és lucernát termesztenek, megoldottak a takarmányozási prohlémák, a tejelékenység 12 literre növekedett. A légi szövetkezetben azelőtt évelő takarmánynövényekből zöld anyagban számítva évente 37 tonnát gyűröttek be hektáronként. A belteries főfélék termesztésének bevezetésével a zöldtömeg hozama hektáronkénti átlagban eléri a 80—90 tonnát. Ezáltal száz hektárnyi területet felszabadíthattak a silókukorica termesztésére, s ennek köszönve a tömegtakarmánykészletüket további 370П tonnával bővítették. Hasonló pozitív példák a többi taggazdaságokhól is felsorolhaték. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy öntözött körülmények között a belterjes ffifé’éfe termelési rendszerének alkalmazásával nagymértékben javítható a tömegtakarmányok készletének mérlege, a takarmányadag beltartalmi összetétele, de nem utolsósorban a termelés gazdaságossága is. КТ,ЛМ*РГ9ГК MÁRIA A Hosszúszói (Dlhá Ves) Efszben évek óta ráfizetéssel termesztették a zöldséget. Hogy miért? Azért, mert kellő szakmai tudás nélkül végezték e tevékenységet Következésképp: a gyomnövények „Inváziója“, a túlműtrágyázott termőföld, a szakértelem nélkül alkalmazott növényvédő szerek miatt olyannyira leromlottak a hozamátlagok, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság ideiglenes intézkedésére tizenkét hektárról hétre csökkentették a zöldségfélék vetésterületét. A gazdaságban a régi, elgyomosodott parcellákat Zeazinnal permetezték, s bevetették kukoricával. A fokhagyma és a vöröshagyma termesztési területét áthelyezték az ardói határrészbe, azzal a szerencsepróbáló szándékkal: hátha ott kisebbre nő majd a gyom. A legbiztatóbb változás persze az, hogy februártól új, ez alkalommal valóban szakértő vezetője van a zöldségkertészetnek az 57 éves Barna Zoltán személyében, aki a Safárikovói Állami Gazdaságból Jött át helyzetet menteni, eredményt javítani. • Milyen „örökséget“ vett át az elődeitől, s most hogyan haladnak, illetve hol tartanak a zöldségtermesztésben? — érdeklődtem. — Amikor ide kerültem, elszörnyedtem. A melegágynak nem volt helye. A fóliák alatt biológiailag félig holt, tűlvegyszerezett, koncentrált folyékony nitrogéntrágyával vastagon permetezett talajt találtam. A bárom és fél ár területet befedő fóliásától alá kora tavasszal salátát és karalábét vetettünk. Sajnos, a növényzet lassan fejlődött, a saláta fele ki Is pusztult a már említett talajkároso-St Barŕák felvétele — Többször is szorgalmaztam vezetőimnél az évekkel ezelőtt vásárolt és kihasználatlanul heverő kerti erőgépek „bevetését", de egyelőre csupán ígéreteket kaptam. Remélem azonban, hogy előbb-utőbb a kertészetbe is hasznát vesszük majd a már megvásárolt gépeknek. S ha már Itt tartunk, még egy palántázőgépre és egy rotációs kapára Is égető szükségünk volna, hiszen két hektáron az őszi-, egy hektáron a vöröskáposzta, nyolcvan áron pedig a paradicsompalántákat kézzel kellett kiültetnünk. Tizennégy asszony dolgozik a kertészetben. Közülük néhányan még a korai karalábét szedik, a többiek a télikáposzta-palánták ágyásait gyomlálják. A kiültetett paradicsomot és karfiolt már egyszer megkapálták. A „veterán“ kertészeti munkások — Jánosdeák Mártonné, Tóth Istvánné, Bakos Barnáné, Mixtaj Béláné — hiányolják a munkájukat megkönynyítő gépi eszközöket. A kertészet ágazatvezetője az idei termelési tervet — az Ismertetett nehézségek, problémák ellenére is — teljesíthetőnek véli, de elnapol hatatlan feladatnak tekinti nagyobb döntéshozatali önállóságának biztosítását, és a munkálatok nagyobb fokú gépesítését. Az elmondottakhoz hozzá kell még tennem, hogy Bányász János, az efsz közelmúltban kinevezett növénytermesztési főágazatvezetője, újítások sorozatának bevezetésével, bevált termelési módszerek alkalmazásával Igyekszik lehetőséget teremteni a kertészet fellendítéséhez. KORCSMAROS LÁSZLÓ Zöld bársonyos szőnyegnek, néhol hullámzó tengernek tűnik a királyhelmeci (Kráľovský Chlmee) határ. A szél olykor felkorbácsolja, az eső megöntözi. Szépen fejlődik a kenyérnekvalő, bár jő néhány hét van még hátra, mire megindulnak a kombájnok az aranyló táblákon, hogy begyűjtsék a termést. Tavaly ősszel összesen 1550 hektáron vetettek kalászost, melyből 1400 hektár a búza, 100 hektár a rozs és 50 hektár az őszi árpa. — Öröm ránézni a növényzetre — mondja Leczo István agrármérnök, a Királyhelmeci Állami Gazdaság igazgatója a Tiszához közeli búzaföldön. — Repülőgéppel végeztük a gyomirtást, minden taposást kár nélkül. Felkészültek az aratásra Koleszár János, a gazdaság növénytermesztési főágazatvezetője így nyilatkozik: — Kegyetlenül megtréfált bennünket a hosszan tartó kemény tél. Száz hektár búzát ki kellett szántanunk és 429 hektáron utóvetést végeztünk. Különben a száz hektár rozs és a 3D0 hektár tavaszi árpánk is szépnek mutatkozik. Tavaly a búza 4,81, a rozs 5,76, a tavaszi árpa pedig 5,41 tonnával fizetett hektáronként. Az idei tervünk gabonafélékből 3,72 tonnás hozamot irányoz elő, ami 6785 tonna össztermésnek felel meg. Ahhoz, hogy a 7. ötéves terv feladatait maradéktalanul teljesítsük, 7235 tonna össztermést kellene elérnünk, ami négy tonnás átlaghozamnak felel meg. Bízok benne, hogy terveinket sikerül teljesítenünk. — Köztudottan belvizes gazdaság vagyunk — folytatta a beszélgetést Štefán Husek főmérnök. — Sok volt a tavaszi csapadékból, jöhetne már az igazi meleg, mert a takarmány begyűjtése komoly problémát okoz. Azért panaszra nem lehet oknnk. A májusi csapadéktól felfrissült a határ, magukhoz tértek a növények, mégiscsak aranyat ért az az eső. A cukorrépánk és a kukoricánk ugyancsak jó termést ígér. Bélán Józsefnek, a gazdaság gépesítési főágazatvezetőjének is van mondanivalója: — Aratásra készen állunk. Ä kombájnokat megjavítottak, a központban készenlétben állnak az E-516-osok, E-152-esek és a Bizon. Tizenhat saját kombájnunk van. Ggy számoljuk, hogy a vendégkomhá jnosokkal tizenhat nap alatt végzünk az aratással. A Prešovi Állami Gazdaságtól öt E-512-es kombájnt, a Pnpráditől pedig kilenc E-512-es kombájnt kapunk. A két gazdasággal évek őta jő baráti kapcsolatban vagyunk, kölcsönösen segítünk egymásnak az aratási munkálatokban. — Az aratással egy Időben, pontosabban a kombájnokat követve végezzük majd a szalmabetakarítást is — mondja a főgépesítő. — A nyolc szalmaprésünk és a tizenhat szalmafelszedőnk szintén üzemképes, de a baráti gazdaságoktól is kapunk három bálozót és három tehergépkocsit. Különben az aratási munkák során mintegy nyolcvan traktort és 30—35 tehergépkocsit is bevetünk. — A tömegtakarmányunk bőséges mennyiségű, ennek ellenére 400—500 hektáron számolunk másodvetésben a napraforgó és kukorica termesztésével — veszi át a szót Koleszár János növénytermesztési főágazatvezető. Leczo Istvántól, a gazdaság igazgatójától megtudom, hogy az aratőkről az idén is messzemenően gondoskodni fognak. A meleg ételt és hűsítő italt az üzemi konyhájuk révén biztosítják. Ami pedig a szocialistamunka-versenyt illeti? A napi teljesítményt naponta értékelik és a legjobb teljesítményt elérő dolgozókat a prémiumon kívül külön tárgyi és pénzjutalomban Is részesítik. Az aratás idejére a gazdaságban négy ideiglenes pártcsoportot alakítanak. A csoportok feladata lesz többek között a szocialistamunka verseny értékelése, a munkabiztonsági és a tűzvédelmi felügyelet és természetesen az előforduló ügyes-bajos problémák orvoslása, tehát a hiányosságok felszámolása. Egyszóval a Királyhelmeci Állami Gazdaságban készen állr>3k a kenyérnekvaló betakarítására. ILLÉS BERTALAN Az előbbreiépés lehetőségei dás miatt. Másodnövényként zöldpaprikát (PCR-t, Soroksári és Citrin fajtákat) termesztünk. A palántákat saját üvegházunkban neveltük ki. A magokat én hoztam „jussba“, hiszen az itt átvett biológiai anyag igen gyenge csíraképességűnek bizonyult. A paprikapalántákat már kiültettük. A növényzetet gumitömlő segítségével öntözzük és kézzel kapáljuk. El tudja képzelni, milyen munka ez! A legrégebbi dolgozók szerint évekkel ezelőtt — ugyanezen a helyen — már lóvontatta gépekkel végezték e sorközi művelést. Ma kézzel I Szórófejes öntözőberendezés esőztette a fólia alatt fejlődő növényzetet. Ma pedig a fullasztó hőségben minden egyes tőhöz kézzel kell hozzáirányítani az öntözővizet. Hát hová lett vajon a technika?... A válasz meglepő: a raktárak mélyére. Könnyűszerrel beszerelhető volna az automata öntözőberendezés. A két négykerekű, a két kis kerti traktor is előkerült.
