Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-08 / 23. szám

8 k engedehességrö! SZABAD FÖLDMŰVES 1985. június 8. Az engedelmesség és engedet­lenség prublémáival nemcsak szü­lők ás nevelők találkoznak, hanem úgyszólván mindenki, hiszen az élet minden területén megjelenik ez a kérdés a beosztottak és fe­lettesek, vezetők és vezetettek vi­szonyában. Ugyanis az akarati cse­lekvés indítása és végrehajtása két személyre hasad: a vezetőre, aki elindítja az akarati cselekvést, és a vezetettre, aki végrehajtja azt. Tehát az engedelmesség fo­galma két ember viszonyát fog­lalja magába, az idegen akarat megértését, elfogadását és végre­hajtását. A gyerekkel szemben támasztott követelmények ösztiinrúgói gyak­ran a szülők számára nem tuda­tosak. Ehhez társul még a gyer­meki felfogóképesség és érzékeny­ség lebecsülése: igy aztán maguk­ból a szülőkből is hiányzik az az érzés, hogy gyermekükhöz fűződő kapcsolatukban ember áll szem­beír az emberrel. Milyen eszközök szolgálják az engedelmesség kialakítását? Az engedelmességet testi erővel is ki lehet kényszeríteni; az ősi, ösz­tönszerű magatartás. Az első testi fenyítés után már kisebb intés, ki­áltás, dühös pillantás is kikény­szerítheti az alárendelődő enge­delmességet. A támadás közvetlen jegyei még tovább finomodhatnak és még átszellemültehb formát ve­hetnek fel: ilyen pl. szófogadat­­lanság esetén a fenyegető jövő.A fe­nyegetés egészen enyhe is lehet, amit a gyerek csak később érez veszélyesnek. A gyereket a tréfa egyébként gyakran megzavarhatja, s a kisgyerek egyáltalán nem érti. Kifinomultabb eszküz az enge­delmesség megőrzésére az az érv, hogy „akkor nem foglak szeret­ni.“ Ez a módszer már a csábítás­sal való érvelés csoportjába tarto­zik. Köztudomású, hogy a gyerek nemcsak a erőfölénytől való fé­lelmében engedelmeskedik, hanem azért is, hogy szeressék. Azért drasztikusak a csábítás eszközei, mert ezzel a vággyal élnek visz­­sza. Vannak olyan szülők is, akik teljesen félreteszik az érzelmi ér­veket és az értelemre hivatkoz­nak. A magyarázatok gyakran na­gyon jók, máskor viszont egymás­nak ellentmondóak. Az ész érvek közé tartozik a „jógyerekkel“ va­ló példálózás. Ez azért helytelen, mert a gyerek sajátos belső adott­ságai miatt képtelen szót fogad­ni és csak ellenszenvet érez a másik gyerekkel szemben, aki lát­szólag könnyen engedelmeskedik. Ezen túl az ilyen példálózás meg nehezíti a gyermektársaságba va­ló beilleszkedést és még bonyolul­tabbá teszi a „jóságra" való be­állítódást. Mi a jelensége a parancsadó személyiségnek? A gyerek már igen korán elgondolkodik azon, hogy miért kívánják tőle ezt vagy azt. A gyerek nagyon finom bele­élő képességét még nein rontot­ták meg a konvenciók, még átlát a puszta szavakon. Felfogja a pa­rancsadó titkolt kívánságait su­gárzó jeleket. Pl.: „De szeretnék egy kicsit kirúgni a hámból!“ A kislány észreveszi apja szemében a titkos lobugást, amikor egy csi­nos nővel beszél, holott, otthon szigorú morált hirdet. És ha az apa gyakran jósolgatja, hogy biz­tosan rossz útra fog térni, akkor egyszerűen szót fogad a tudatta­lan apai kívánságnak és megteszi az első lépéseket a prófécia be­váltására. Uté'ag igazat ad neki — engedelmeskedik. A szégyenérzet összefonódhat az engedelmességgel: elhangzik a szégyenparancs és a szégyenkezés egyben annak bevallása, hogy alá­rendelem magam a külvilág aka­ratának. Mind a „Szégyelld ma gad!“ felszólítás, mindpedig az üröm „kiharcolása“, ha a gyerek ajándékot kap, súlyos beavatko­zás önállóságába, önérzetébe, amit makacssággal próbál gyógyítani. Ismeretes az is, hogy a gye­rek gyakran nem magáért az en­gedetlenségért nem fogad szót, hanem azért, mert vagy a pa­rancsadót, vagy saját magát, vagy mindkettőjükéi izgalomban akarja tartani. Ezzel az izgalommal, va­lamint a büntetést megelőző iz­galommal más, titkolt izgalma­kat helyettesít — így old meg más konfliktusukat. Tulajdonképpen mi vált ki en­gedelmességet? Óriási tévedés lenne, ha azt hinnénk, hogy a gyereket az engedelmességre csak kényszeríteni lehet. A gyerek ér­zi, hogy fejletlen és tájékozatlan a világban, s mi sem természete­sebb neki, mint az, ha tetteiben irányítják. Ha nem kap irányítást, nagyon gyakran önmaga kér. Ha szeretik, erről is gondoskodnak. És az ilyen gondoskodó szeretet megérdemli a viszontszeretetet. Ezért jó és hatékony eszköz, ha nemcsak szavakban, de valójában is szerétéiről tanúskodóan figyel­meztetik engedelmességre. Tehát akkor is felléphet haragos indu­lat és agresszió a gyermekben, ha nem kap elegendő irányítást, vagy ha az irányítás nem elég erős. Az engedelmesség ellentétes e.­­rök és ellentétes érdekek metszés­pontjában áll. Minden eljárás he­lyes lehet az éppen adott helyzet­ben, és minden eljárás helyes le­het, kivéve az éppen adott hely­zetet. Nem a szabályok a mérva­dók itt, hanem a tapintat és a mindenkori helyzetbe való bele­élés. Szabad embereket, önálló és erős személyiségeket kell nevelni a jövő számára, s ezt nem az in­dulatok elnyomásával, hanem az indulatok nemesítésével érhetjük el. . HADAS KATALIN A háztartás ábécéje Nincs olyan nyersanyag, amely vízben, tűzre téve, előbb-utóbb meg ne puhul­­na. Csak türelem kérdése, hogy az öreg, kőkemény hús vagy a vastag rostú fő­zelékféle ehetővé váljék. Vízben főzni egyszerű, ké­nyelmes, és ez a főzésmód az odakozmélás veszélyével sem fenyeget. A vízben főtt étéit legföljebb tülsózással, túlfűszerezéssel leltet elron­tani. Nem árt viszont tud­ni, hogy sótlan vízben, lé ben gyorsabban indul puhu­lásnak a nyersanyag. Mér­téktelen sózni akkor helyes, amikor a fnz.nivaló rostjai már meglazullak, azaz a belébökött villa vagy kés hegye már rést hagy a szi­lárd anyagon. A vízben pöhftásról azon­ban azt is tudni kell, hogy összes előnye ellenére sincs arányban élettani bátra nyaival. A huzamos ideig forrásban tartott lé ugyan is részben kiiúguzza. rész ben megsemmisíti a húsok, zöldfélék legértékesebb tápanyagait, a fehérjéket, az ásványi sókat, a vitanii nokat, illetve ezek a lébe kerülve felhígulnak. A víz­ben fölt hús. zöldféle tehát inkább csak laktat, semmint táplál, s ez esetben a „táp látáson“ nem a hízás, ha­nem az egészség megtartá­sához nélkülözhetetlen élet­tani értékek értendők. Ezt a hátrányt csökken­ti, ha éppen csak forrpon­­ton fő az étel, ‘a víz (léj lobogása nem mossa át a nyersanyagot és a főző­edényt légmentesen befed jük. Így ugyanis a puhu­lás nemcsak gyorsabban megy végbe az erősebb gőznyomás következtében, hanem az értékkel teli pá­­racseppek is az ételbe bul­lának vissza. (Ez a lényege a „Kukta“ fazéknak is.) A legegészségesebb mód ja a vízzel — és nem víz­ben — puhításnak, ha a nyersanyagot csak gőzként éri a nedvesség. „Kukta“ hí­ján — amelynek tartozéka a lyukas betét — közönsé­ges lábosban, fazékban is megoldható, hogy a viszony­lag könnyen pubuló barom fthús vagy főzelék — kel­lően befűszerezve — a lyu­kas betétre kerüljön, és a betét alá öntött víznek a fedő alatt keletkező gőzé­ben — puhulva, de nem roncsolódva — készüljön zsírmentesen, de kellően megpuhítva az étel. PAKOLÁSOK, PACOK A pakolásban készítés utolérhetetlen élettani elő nye, hogy a nyersanyag — természetesen niegízesitve — a saját párájában puliul, gyorsabban, mint akár sütő­ben, letakarva vagy lábos­ban. Ezzel az eljárással az eredeti és az adalékzama­tok valósággal besűrűsöd­nek. Az ínyencek ezért ked­velik, élettani előnyei nem­igen kerülnek szóba. Már­pedig a kizárólag saját pá­rában puhulás során a nyersanyag úgyszólván tel­jes értékű marad. A rés­mentesen bepakolt húst. zöldtélét vagy akár mind­ezt együtt — zsír nélkül, a sütő rácsára téve. közepes erősségű tűznél lehet elké­szíteni. Ősi módja az előpuhítás­­nak az olajos pác. Az egy darabban vagy szeletekben sütésre szánt húst olajjal bedörzsölve kell néhány na­pig pihentetni. (Az olajat mustárral, kevés őrölt bors­sal is össze lehet keverni, csak só ne kerüljön belej Az olaj behatol a :.ús rosK jaiba, , fellazítja. Az olajjal pácoltí hús feleannyi idő alatt puliul és szaľtos ma­rad. FÜSTÖLT HÚSOK, HÜVELYESEK A jó! füstölt hús azért nem romlandó, mert köny­­nyen bomlő víztartalmát a forró füst elpárologtatja, a szövetét kiszikkasztja. A száraz hüvelyeseket ts víz­­mentességük konzerválja. Megpuhításuk legfontosabb feltétele, hogy az összeszá­radt sejtek nedvvel megtel­jenek. megduzzadjanak, fel­lazuljanak. Ezért nem cél­szerű sem a füstölt huso kat, sem a hüvelyeseket a nélkül főzni, hogy előzőleg egy éjszakán át. de legalább néhány óráig be ne áztatták volna lágy vagyis langyos »•'•'be. Így aztán hiába akar valaki túljárni a füstölt csülök vagy sonka „eszén“, az csak nem akar puhulni, különösen akkor nem, ha a besózásból, pácból rákris­tályosodott sót néni áztat­ták, nem mosták te róla. Ketten a gépjavító­jelöltek közül A ♦ •+ + Kalo László a Sajógömöri IGemer) Élsz „ösztöndíjasaként" Gdmörpanyitról /Gemerská Panica) került a „gazdiba“.. — Mindig az volt a vágyam, hogy egyszer gépjavító lehes­sek. Most már félig-meddig az is vagyok. Az idén végzek, s nagyban is megpróbálkozom a gyakorlati órákon szerzett szerelőtevékenységgel. Tangazdaságunkban a királyi fKrál) szövetkezetben már a szántást, a boronálást és a hengerezést is gyakoroltam. Jól Jelszereit műhelyünkben pedig a gépjaví­tás szinte valamennyi jortélyát elsajátítottam. Kedvelt időtöltésem a sportlövészet és a motorozás. Több­féle technikai újság előfizetője vagyok. Otthon sokféle elfog­laltságom van: a szüleim családi házat építenek, ebben segí­tek, de jut idő a barátokra isf Zsebpénzem jelentős részét a motorkerékpározáshoz szükséges benzinre fordítom. Egy 350 cm^-es kétkerekű járgányra „fáj a fogam", melynek árát máj dani fizetésemből kuporgatom össze. Ügy érzem, értelmesen eltöltött három év áll mögöttem, s azt hiszem, jó alapokat kaptam ahhoz, hogy leendő munka­helyemen majd bizonyíthassak. Kép és szöveg: Korcsmáros László Kövecsesi (Sírkövei:) Mezőgazdasági Szaktaninlézet két legpéldásabb tanulójával folytatott beszélgetésem „rög­zítem“ tollhegyre . . . ♦ .+ + — Csepo Zoltán vagyok, Páskaházán fPáskovcef lakom. Szüleim szerint gyermekkoromban csendes, befelé forduló srác voltam, akit az olvasás jobban érdekelt a csavargásnál. „Pá­lyaválasztó“ koromban esztergályos akartam lenni, de végül is e ,,tartalékolt“ szakmával kellett megelégednem. A pelsöci jPlesivecf szövetkezetei kötöttem szerződést, miután Köve­csesre jöttem szakmái tanulni. A bátyám is ide járt, és nem bánta meg. Én is megbékéltem a-helyzetemmel, azaz mégsem egészen, mert ha itt elvégzem az iskolát, Komáromba /Komár­no f jelentkezem szakosító iskolába. Szeretem az új ismerete­kéi, ezért tudásom gyarapítása érdekében szakkönyveket köl­csönzők az iskola könyvtárából. A technikai szakkörnek is a tagja vagyok, ezáltal mód nyílik a tananyag részletesebb meg­ismerésére. Erre nagy szükségem van, mivel a járművezetői jogosítványt a truktoron kívül kombájnra is meg kell szerez­nem, s a hegesztésben való jártasságomat is szakvizsgával kell hitelesitenem. Különben én vagyok a SZISZ iskolai szervezetének nz el­nöke. Hetventagú „ifjú gárdát“ vezetek. Számos kulturális- és sportrendezvényt szervezünk évente. Rendbontók nincsenek a közösségben, viszont örvendetesen elszaporodott a baráti kö­rök száma. Szabadidőmben asztaliteniszezek, s szívesen nézem a tévét is. A hétvégeken szüleimnek segítek a kerti munká­ban. focizok, vagy éppenséggel könyvtárunk polcain böngé­szek. A sulitól száznyolcvan korona zsebpénzt kapok egy hónap­ra. Okosan beosztva ebből egy magnóra és szünidei kirándu­lásra gyupök fedezetet. A szak tanintézetről csuk annyit aka­rok elmondani, hogy nagyszerűen érzem itt magam, mivel sok­rétű szellemi és anyagi gondoskodásban részesülünk. HAGYMAFÉLÉK Az élelmezésben a hagymafélék szárát és hagymáját használjuk fel. Fehérje-, szénhidrát- és vita­mintartalmuk jelentős. ■ A vöröshagyma a magyar konyha jellegzetes nyersanyaga. Az év minden szakában sokféle módon fogyasztjuk. Tartalmaz 100 grammonként 1,2 g fehérjét, 8,0 g szénhidrátot, 10,0 mg C-vitamint és közepes mennyiségű B-vita­­mint. ■ A zöldhagyma C-vltamin-tar­­talma különösen nagy. ■ A fokhagymát sok országban fő tépálálékként fogyasztják, ná­lunk fűszernövény 200 g-onként 7,0 g fehérjét, 26,0 g szénhidrátot tartalmaz. A kéntartalmú foghagy­­maolajtól erős, csípőd íze és sza­ga van. ■ A póréhagyma kiváló ételíze­sítő és gyógynövény. Mivel hagy­­maolaj-tartalma kisebb, mint a vöröshagymáé, zöldhagymaként népszerű. C- és B-vitamin-tartal­­mán kívül ásványi anyagokban is gazdag kálium, foszfor, mangán, vas stb. ■ A metélóhagyniát (snidling) élvezeti értéke melett C-vitamin­­tartalma teszi éctékessé kora ta­vasszal. Vékony, zöld hajtásait nyersen fogyasztjuk, ízesítésre használjuk. Dénes György : Gyermek­napra c ímÜ verséből idézünk; Rejtvény, 1.rész A bor vegyjele Kérdezős­ködik a hét egyik, napja Idejét­múlt . T Tizenegy­néeetűl X T Kérdő a zó Liter ** Zoltán Dombormű ! Fluor \ / Me 7.Ö gaz­dasági eszköz ¥ Diridé Két óiz­landi irodalmi emlék neve • Római ezer Gyökér­törze Méter Hangulat Fiúnáv Albán pénznem Kienged Paripa I Bükié közepe üéaén véd Нова i egy »xemél/és lévtcáa Női nér fér tó Rejtvény, 2.rész Reália 1 M.5. íoljó Olaszor­szágban ■ Motívum Vee tér­ségéé nemzet­­közi nyelv ■ 1 1 1 ■' Rag Kuaere Kilo­kalória Vvgyi elem j J A v Közepe Gyermeteg Dán^e autó jele ?ízi jármű Jószág Hangnem Rozsa j Ssekandui Gyárban van 1 Férfi­kebit L Nyelvével »égig­­s ímított valamit Hogyis­hívják Ö.k.i. , kutyafajta к Kicsinyítő képző Kemény anyag AZOnoe betűk- ■ -i - -j r Tljrök súly­egység Káliu* Kálmán Nitrogén Rádiusz Kettöe be tÖ • á MEGFEJTÉS — NYERTESEK: A lapunk 20. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: Mily csodafény vesz engem körül! Ragyog a nap rám, a rél örüli Nyertesek: Urbán Kelemen, Menybe (Podhorany), Szene«! János, (Busince), Etelközi László, Buzita (Buzica). Bússá

Next

/
Oldalképek
Tartalom