Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-19 / 3. szám
1985. január 19. ★ 3. szám if XXXVI. évfolyam ★ Ara 1,— Kčs Brigádszerfl munkaszervezés es iutalmazás az áliattenveszteslien Az egyetlen értékteremtő tényező az emberi munka.. így tanítja ezt a politikai gazdaságtan és erről győznek meg bennünket a termelőfolyamatok a nap minden órájában. A munka értékteremtő hatásfoka viszont a munkát végző ember szakképzettségétől, a hozzáállásától és az eredményekben való érdekeltségétől, a termelőeszközök színvonalától, a munka szervezettségétől és szervezeti formáitól függ. Nehéz lenne e tényezők között fontossági sorrendet megállapítani, hisz a termelési eredmény mindig e tényezők együttes hatásaként jön létre. Azt viszont tudjuk, hogy a döntő tényező az ember, s annak a termelőfolyamathoz és a benne részt vevő többi emberhez való viszonya. Ez az alapvető törvényszerűség ad különleges jelentőséget a szervezésnek és az érdekeltségi formák helyes megválasztásának. Hogy melyik a legmegfelelőbb munkaszervezési és érdekeltségi forma, azt mindenkor a termelési folyamat jellege és milyensége dönti el. Az alapelvek általános érvényűek, gyakorlati alkalmazásukról viszont az adott konkrét feltételek alapján kell dönteni. Ez törvényszerűen abból következik, hogy a korszerű termelési folyamatok a munkamegosztás elvei szerint megvalósított szakosított részfolyamatokból és a részfolyamatokat végző emberek együttműködéséből Alinak. Ezért alapvető követelmény, hogy az ember minél pontosabban Ismerje feladatát, adva legyenek számára a teljesítéshez szükséges feltételek. s jutalmazásának mértéke a teljesítéstől függjön. Persze, személyre mérten általában csak a részfolyamatok feladatai határozhatók meg, magát a termelési folyamat összeredményét rendszerint egy-egy munkaközösségre, brigádra kell bízni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a termelési folyamatok többségében a dolgozó érdekeltsége sem korlátozódhat csupán a saját személyi feladatainak teljesítésére, hanem ki kell terjednie a brigád egészének munkaeredményeire is. Ez leginkább azokon a munkahelyeken valósítható meg. ahol a termelés folyamatos, azonos jellegű ismétlődő műveletekből áll és eredményei folyamatosan mérhetők. Nem véletlen tehát, hogy a brigádszerű munkaszervezés és érdekeltség elsősorban a természeti behatásoktól kevésbé függő ágazatokban, így főleg az iparban alakult ki és terjedt el. Viszont az is természetes, hogy az ott mutatkozó pozitív hatásait más ágazatokban, így a mezőgazdaságban is ki kell használni. A brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás bevezetése és elterjesztése mezőgazdasági üzemeinkben két-három évvel ezelőtt kezdődött, ezért eredményei és tapasztalatai már értékelhetők. Mi e tapasztalatok lényege? Elsősorban az. hogy igenis, a mezőgazdaságban is sikerrel akalmazható, de alkalmazása kiterjedt és alapos politikai szervezési előkészítést, a munkahelyi folyamatok és viszonyok elemzését és annak megfelelő differenciált megoldási formák gondos kimunkálását követeli meg. Semmiképpen sem hagyatkozhatunk máshonnét kölcsönzött modellek gépies alkalmazására, nem tekinthetjük kampányfeladatnak és nem oldható meg frontálisan, vagyis az összes munkahelyen egyszerre történő bevezetéssel. Tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdaságon belül az egyes ágazatok termelési folyamatai alapvetően különböznek egymástól, sőt még az azonos ágazatok között is igen nagy eltérések vannak az alkalmazott technológiák milyensége szerint. A legkedvezőbb feltételeket az állattenyésztés nyújtja, mely fedél alatt történik, s a termelése folyamatos. Itt is elsősorban azok a munkahelyek, ahol maga az alkalmazott technológia követeli meg a csoportos, tehát a brigádszerű munkaszervezést, mint például a nagykapacitású tehénistállókban, ahol már maguk a műszaki feltételek sem engedik meg az állatok és a feladatok személyre menő elosztását. Ezeken a munkahelyeken a fő cél az, hogy olyan magas erkölcsi-politikai szinttel bíró munkakollektívákat neveljünk ki és tartsunk fenn, melyek nem tűrik meg soraikban a hanyag és felelőtlen munkát, melyek azonosan magas szintű követelményeket támasztanak a kollektíva minden egyes tagjával szemben, s a morális és az anyagi érvényesülés útját a brigádra bízott termelési és gazdasági feladatok minél jobb teljesítésében látják. Az ilyen munkahelyi légkört viszont nem lehet egyik napról a másikra csupán határozatok és döntések útján létrehozni. Ehhez tartós, céltudatos nevelő munka és nagy türelem kell. Ez viszont nem jelenti azt, hogy azokon a munkahelyeken, ahol az alkalmazott technológia lehetővé teszi a személyre szóló munka- és feladatelosztást, ott is át kell térni a brigádokra történő feladatelosztásra. Ez azzal az esetleges veszéllyel járna, hogy a személyes felelősség csökkenne és helyette anonimitás terjedne el. Az ilyen munkahelyeken a megoldás abban a formában kínálkozik, hogy míg az alapjutalmat az egyes dolgozók (pl. fejők) az egyéni teljesítményeik alapján kapják, addig az ösztönző bérrészt — az eredményprémiumokat, osztalékot stb. — részben, vagy egészben az egész kollektíva, tehát a brigád eredményei határozzák meg. E módon biztosítani lehet, hogy az egyes dolgozók ne csak abban legyenek érdekelve, hogy személyes termelési feladataikat mennyiségileg és minőségileg maradéktalanul teljesítik vagy túlszárnyalják — esetleg egymás rovására is —, hanem abban is, hogy a feladatok az egész brigád méretében is teljesítve legyenek, kihasználva ehhez a kollektíva belső erejét, a kölcsönös értékelést, ellenőrzést és ösztönzést, különösen ott, ahol a kollektíva szocialista brigád formájában működik. Ma már szép számmal van ilyenre példa, főleg azokon a korszerű technológiával működő állattenyésztési munkahelyeken, ahol a brigádszerű munkaszervezést maga a technológia követeli meg. Ilyenek a modern tehénistállók, malacelletők, baromfifarmok, főleg pedig azok a sertéstenyésztési telepek, melyek egy feladatiánccá szervezték a sertésreprodukció teljes folyamatát a kocafedeztetéstől, az elletésen keresztül a malacelválasztásig, több műszakos munkarend alkalmazása mellett. Ott, ahol a brigádszerű munkaszervezést kellően előkészítették és ahol szerződéses formában biztosították a brigádszerü működéshez szükséges feltételeket, ott ez a munkaszervezési és jutalmazási forma eredményekkel járt. Itt is érvényes, hogy eredményeket csak átfogó és minden részletkérdésre kiterjedő megoldásoktól lehet várni. Minden egyes brigádra ki keli dolgozni annak teljes működési szabályzatát és lehetőleg szerződésben kell rögzíteni a jogokat és a kötelességeket. A brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás szinte kínálja a lehetőséget. hogy az egyes brigádok önelszámoló egységenként legyenek megszervezve. ha nem is mint teljes pénzügyi tervvel rendelkező gazdasági központok, hanem legalább is mint olyan költségközpontok, melyek termelési feladataik mellett meghatározott költségkerettel rendelkeznek, melyek megtakarításaiból anyagilag részesednek. Mezőgazdasági üzemeink rendelkeznek azokkal a személyi feltételekkel. melyek a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás alkalmazását az állattenyésztésben lehetővé teszik. Szakkádereik ki tudják munkálni a saját Szeműk, illetve az egyes munkahelyek konkrét feltételeinek megfelelő szabályzatokat, dolgozóik pedig rendelkeznek azzal a fejlettségi szinttel, hogy megértsék és megvalósítsák a kollektív és a személyes felelősség, valamint az egyéni és a kollektív anyagi érdekeltség mozgósító erejének összekapcsolását, s ezáltal a munkakollektívák össszeforrottságának további elmélyítését. Az Időszerű mezőgazdasági munkák sorában lényeges feladatként a gépek javítása áll. Értékes gépekkel rendelkezünk, s a nagy értéket képviselő gépek fokozottabb gondoskodást kívánnak. Nagyobb figyelmet 'és nagyobb felelősséget követel ez a munka, melynek, az akadozó alkatrészellátás következtében, bonyodalmak nélkül csak azokban a gazdaságokban tudnak megfelelni, ahol korszerű műhelyekkel rendelkeznek. A gépjavítás ésszerű megszervezése, a költségtényezők figyelembevétele, a takarékosság szem előtt tartása, s lényegében a javítási munka hatékonysága nagy felelősséget ró a vezetőkre és a műhelyek dolgozóira. Fotó: S. Krajíovič A céltudatos munka eredménye Az elmúlt hetekben találkoztunk gazdaságunk csaknem valamennyi dolgozójával. Tizenegy részlegünkön szakszervezeti évzáró gyűléseket tartottunk; a szakszervezeti munka értékelése mellett elemeztük évi feladatainkat, s felvázoltuk a Jövő tervei biztosításának lehetőségeit. Az elemzésekből kitűnik, hogy gazdaságunk az egyik legeredményesebb évét zárta. Csak néhány számadat a sokból. A tervezett teljesítményeket 25 millió koronával túlszárnyaltuk, így 240 millió korona teljesítményértéket értünk el, az összbevételeinket szintén 25 millió koronával szárnyaltuk túl. Az állattenyésztés bevétele 13 millió koronával, a növénytermesztés bevétele pedig 12 millió koronával lett magasabb a tervezettnél. Az állattenyésztésben elért eredményeink is elfogadhatók. Az egy tehénre eső évi tejhozam megközelítette az 5200 litert (2100 darab tehénnél). Betegség miatt 200 tehenet likvidálnunk kellett Jánosteleken, de az évi tejmennyiség a kieséi ellenére sem csökkent. Viszont kiválóan működik az újmajori ezres tehénfarm. A sertéstenyésztésben vannak kisebb-nagyobb problémák, de az elért eredmények itt is elfogadhatók. örülünk annak, hogy növénytermesztésünk nagyon jól vizsgázott. A gazdaság fennállása óta a legjobb eredményeket értük el a tavalyi évben. Gabonafélékből négyezer hektáron csaknem 8 tonnás hektárhozamot értünk el. a tervezett gabonamennyiséget 6510 tonnával túlszárnyaltuk. Megnyugtató, hogy a kukorica az idén is jól termett: 1550 hektáron 8.2 tonnás hektárhozamot értünk el. A cukorrépa — annak ellenére, hogy több mint a felét kétszer kellelt vetni — elfogadható hektárhozamot adott — 510 hektáron 50,8 tonnát. Jó minőségű és elegendő mennyiségű takarmányt biztosítottunk az állatállománynak. A tervezett nyereségünket 10—11 millió koronával szárnyaltuk túl. Ogy érezzük, nem élünk mások rovására. A munkatermelékenységet 12 százalékkal, az átlagkeresetet pedig négy százalékkal fogjuk emelni. Az említett évzáró gyűléseken aprólékosan foglalkoztunk az előttünk álló feladatok teljesítésével. Az elért eredmények mellett tartalékaink Is vannak. Még mindig észlelhetők különbségek egyes munkahelyek között, bár a feltételek azonosak. Tudatos szervező munkával, a párt alapszervezeteinek bevonásával éppen ezeket a különbségeket akarjuk a minimálisra csökkenteni. Az utóbbi időben gazdaságunk vezető dolgozóit és kommunistáit sokat foglalkoztatta az idei abraktakarmány biztosítása. Elgondolkoztató: menynyire ösztönző az a gyakorlat, hogy a terven felüli gabonatermést leszá■mmxmieztinmaniHi mítják a következő év limitjéből. Nem is beszélve arról, hogy ennek egy részét inár felhasználtuk a terven felüli termelésre: tej, hús. Ez a niveiiziáció helytelen irányzat. Ügy érezzük. aki többet termel, ezáltal büntetve van. Aki pedig nem teljesíti a tervet, a takarmánymennyiség annak a számára is biztosított. Az érvényben levő norma a cukorrépa cukortartalmának megállapítására és a levonások — sújtják a mezőgazdasági üzemeket. Egyoldalú előnyhöz, monopolhelyzetbe juttatják a cukorgyárakat. Véleményünk szerint a mintavétel -a szállítóeszközökről helytelen: nem átlagmintát szednek, hanem állandóan egy és ugyanazon helyről — 80 cm-re a szállítóeszköz jobb oldaláról, ahová a répaszedő a legpiszkosabb répát és a földet hányja. Harmadik észrevétel. Tavaly újra meggyőződtünk arról, hogy a kukorica a tájunk növénye. Gondoljunk csak arra, hogy valamikor a legszegényebbek, a cselédek kis darab földjükbe is kukoricát vetettek. Így van ez ma is: nálunk a legintenzívebb növény a kukorica. A helyes agrotechnika alkalmazása mellett a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a vetőmag-fajták kiválasztására. A kukorica vetőmag biztosításánál ne legyünk lokálpatrióták. A hazai fajtáknál léteznek sokkal jobb, intenzívebb fajták is. Gondolok itt a Pionier és a Dzsekvisz fajtára. A licencben vásárolt eddigi fajták is a gyöngébbek közé tartoznak. Gondolok itt a 3978-ra és a Dea fajtára. Ezeket a problémákat azért hangsúlyozom, mert ezek eddig nem találtak meghallgatásra. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy gazdaságunk dolgozói a rájuk háruló feladatokat a jövőben is sikeresen megoldják. FEKETE JÖZSEF, a Szocialista Munka Hőse, a nagymegyeri (Calovo) Agrokomplex igazgatója ■■Ш»«Я«Я*ЯЖЯ Dr. CSÉFALVAY GÄBOR
