Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-18 / 20. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. május 18. Beszédre éhező gyerekek Egy gömöri kisváros autóbusz-megállóhelyén ért az első élményhatás, amely e cikk megírására késztetett. Az utasjelöltek között felfigyeltem egy apára, és ötévesnek látszó kisfiára. Szépen, kézen fogva, szótlanul álldogáltak. Negyedóránál is tovább várakoztak, sehová sem néző tekintettel, ijesztő mozdulatlanságban, amin alig változtatott, hogy a gyerek néha körözött egyet cipője orrával, és szabad kezét hol zsebre dugta, hol kivette onnan. Szerencsés véletlen folytán ők ugyanarra a járatra váltottak menetjegyet, így tovább tapasztalhattam a tanulságos „hangtalan“ eseményt elenséget. Ültek: felszállástól leszállásig, közel jél óráig egyetlen szót sem szólt egyikük sem. Vajon milyen előzmények, előzetes tapasztalatok sora fojtotta vissza a gyermekben a természetes kíváncsiságot, hogy kérdezzen, hangosan csodálkozzon, részt vegyen a szeme előtt zajló tavaszeseményekben? Hogy élményként élje át azokat, apjával megosztott közös örömben? Fizikai értelemben sem látszott betegnek egyikük sem. Mégis valami nagy-nagy bajról árulkodott némaságuk: a családi kapcsolat üresedéséről. Miért nem kérdez ez a gyerek? Miért nem magyarázza meg neki apja az ablakon át felvillanó látványokat, a táj változatait, az épülő házakat, a járműforgalmat? Miért nem érdeklődik az óvodában történtekről? Miért nem szervezik a hétvégi programot, vagy egyszerűen miért nem örülnek annak, hogy ünnepi hétvége vár rd— juk? Egy másik alkalommal egyik ismerősöm hozakodott elő „aggódó“ panaszával: „Már kétéves is elmúlt a fiam és még mindig nem akar beszélni." Érthető célzással megkérdeztem tőle, hogy a „gyermek apja" szeret-e csevegni. A büszke apa csak nevetett vádló kérdésemen, nem értett az „élő" szóból, pedig tudom, hogy nem szoktak a gyerekkel beszélgetni, akváriumi náluk a csend. Ojfajta nyavalya ez a „nembeszélősdi". Ismerek egy fiatal anyukát, akit ha kérdésekkel „ingerel" Óvodáskorú kislánya, akkor — sok dolgára hivatkozva — a bekapcsolt tévé, vagy a rádió mellé ülteti: „majd az beszél neked, ő ráér“. Sorolhatnám tovább a nap mint nap látott hasonló jelenségeket. Ebből a három esetből és a számtalan konkrét tapasztalásból vonom le a szomorú következtetést: nem beszélgetnek a gyerekkel. De miért? Mert fáradtak az emberek? Elcsigázza őket a sok kötelesség? Ez legfeljebb magyarázat, de semmiképpen sem mentség arra, hogy idejük, energiájuk fogytán gyerekeiket sújtsák a fizikai eltartásukon túli foglalkozásra nem terjedő figyelmetlenséggel. Hát ide jutottunk, hogy hiánycikké vált a párbeszéd lehetősége, a nyelvi feltételek kialakulásának természetes, „élőszavas“ közege. Akinek csecsemőkorától kezdve nincs szülő-játszótársa, az nehezen fog beilleszkedni a bölcsödéi, óvodai társakkal való közös játékba. Aki az első „mi ez?“ és a későbbi sok „miért?“ kérdésére sorozatosan nem kap választ, azt az életkorának megfelelő ismeretek hiányi értelmi fejlődésében éppúgy gátolja, hátráltatja, mint a környezetével való kapcsolatának harmonikus kiépülésében. Akivel nem beszélgetnek, az passzív és aktív szókincsének gyarapodásától fosztva, a legelső közlési alapképesség, a beszéd használatában marad vissza. Szókincsgazdagságunkkal amúgy sem nagyon dicsekedhetünk. A rpásik probléma, hogy sok szülő előszeretettel alkalmazza a félig artikulált, elnagyolt és félmondatos beszédstílust. Holott a beszédkultúra gondolkodáskultúra és érintkezéskultúra is... Ijesztő a nyelvszegényedés is. Nem idézek példákat, nem is szükséges. Jól ismert, hogy a tizenévesektől egyre kisebb korosztályokra, már az alsó tagozatosokra, sőt az óvodásokra is átterjedt a ragály: hiányos szókincsüket sokszor trágár töltelékszavakkal pótolják. Tiltani hasztalan, a bajok jorrásáig kell visszamenni; a mosoly talonul, szótlanul tolt gyermekkocsikig, mert ott kezdődik а bt“ szédképesség sorvadása. Kimeríthetetlen a kisgyermek felfedezést vágya. A megismerés belső szükségletén alapuló kíváncsiság letörése szinte törvényszerűen visszaüt a tanulási érdeklődés hiányában. Szükségszerűen visszaüt a szabadidő értelmes eltöltésének vakságában. Marad az unalom, a kóros és a kórt okozó pótcselekvéseknek utat nyitó „nem tudok mit kezdeni magammai" állapot. Mire iskoláskorba jut, óriást utat kell megtennie a gyermeknek a külvilágban való tájékozódásban, a dolgokat nevén nevezni tudásban, a fogalmak jelentésének megsejtésében, az emberi kapcsolatok építésében, amelyek adott fejlettségi szintjéért az elsődleges, legszűkebb nevelést környezet, a család a felelős. Ott, a családon belül kell mindenkinek megtanulnia a jó és a rossz, a helyes és a helytelen megkülönböztetését. Ehhez viszont a meseszó-édességű, tiszta csengésű élőbeszéd kellene. Korcsmáros László Négy nap diéta A kövérek minden bizonnyal alig várják a karcsúság elixírjét. Ám amíg a kísérletek tartanak, kipróbálhatják azt a diétát, amelyet már tizenhat éve folytat Vazgen Danielí 65 esztendős jereváni lakos. Napi adagja: 50 dkg friss zöldség. 6—10 dkg olajos mag, 1 kg friss vagy 20—25 dkg szárított gyümölcs. 2 teáskanál méz és 5—0 dkg friss csipkebogyó (vagy 1—2 pohár csipkefőzet). Azoknak, akik túl szigorúnak tartják ezt a fajta fogyókúrát, kímélőnapokat ajánlunk hétvégére. Hiszen hétköznap, amikor a nap nagyrészét megfeszített munkában töltjük el, nem könnyű diétázni. A Szovjet Orvostudományi Akadémia Táplálknzástani Intézete többféle, tudományosan megalapozott javaslatot dolgozott ki a kövéreknek: Ezek közül Ismertetünk néhányat: Első diéta: (tojás, túró) ШШк. MAJDS kelte nyugta kelte nyugta , ó. p. ó. p. 6. p. ó. p. Május 21 Hétfő BERNÄT BERNARD 1 ' 4 01 19 20 4 09 20 15 Május 21 Kedd KONSTANTIN ZINA 1 4 00 19 23 4 39 21 21 Május 22 Szerda JÚLIA, RITA JÚLIA i 1 3 59 19 23 5 18 22 22 Május 25 Csütörtök DEZSŐ i ŽELMIRA ( 1 3 58 19 24 6 08 23 13 Május 24 Péntek ESZTER { ELA 1 3 57 19 25 7 08 23 54 Május 25 Szombat ORRÁN i URBAN i 3 58 19 30 818 — Május 28 Vasárnap FÜLÖP j DUSÁN 3 56 19 27 I 9 34 0 28 Reggeli: sovány túróból készült felfújt sárgarépával, 1 csésze kávé (1 g valódi, 3 g pótkávé és 5 g xilit). Tízórai: 2 tojás, 1 pohár keserő tea. Ebéd: friss zöldségsaláta, erőleves tojással, omlett, 1 pohár aszaltszilvafözet. Vacsora: 15 dkg sovány túró, 1 dl tej. Elalvás előtt: 1 pohár sovány kefir. Naponta 5 dkg kenyér fogyasztható. Második diéta: (tej, tejtermékek) Reggeli: 1 pohár tej, 10 dkg sovány túró, egy szelet sajt. Tízórai: 1 pohár gyengén cukrozott kefir vagy fél pohár tejföl cukor /léikül. Ebéd: tejleves hajdinakásával, zabpehellyel vagy pirított kenyérkockával, túrósgombóc, aszalt gyümölcsből főzet vagy tea. Uzsonna: 10 dkg édesített túró, tea vagy kávé. Vacsora: 15—20 dkg sajt, füvekből készült tea vagy zöldtea cukor nélkül. Elalvás előtt: 1 pohár kefir cukor nélkül. Harmadik diéta: (zöldség és gyümölcs]. Naponta fogyasszunk el 1—1,5 kg almát, cseresznyét, paradicsomot vagy sárgarépát és 5-1-10 dkg kenyeret. Azoknak az nlvasóinknak pedig, akik kedvelik a különlegességeket, figyelmébe ajánljuk az úgynevezett „űrdiétát“ — az űrhajósoknak összeállított 4 napos étrendet. A napi adagotöt-hat részre osszuk el (egy adag 15—20 dkg folyékony és 10—15 dkg szilárd ételből áll), az étkezések között 2—3 órának kell eltelnie. Első nap: Tejtermékek — friss tej és aludttej, túró, sajt — tetszés szerinti összeállításban. Másndik nap: Egész főtt tyúk és keserű tea. Harmadik nap: Főtt rizs zsiradék nélkül és almaié. Negyedik nap: 1 üveg száraz vörös bor és sajt. —APN—1 Szervezetünk belső Szervezetünk programozottsága teljesen egyéni. Ezért mindenki maga figyelje meg, hogy mikor éri el teljesítőképessége a maximumát, vagy mikor kezd süllyedni a mélypontra. Aki tartósan vét a „belső órája“ által diktált ritmus elleti, az veszélyezteti testi lelki épségét is. Sok más élettani folyamat periódikus hullámzása követi a napszakokat, így a vese is „menetrendszerűen“ végzi dolgát: a nát rium- és a káliumsókat a déli órákban választja ki a legnagyobb Intenzitással, éjszaka viszont szinte alig működik. Ezzel szemben egyes mirigyek hajnalban a legszorgalmasabbak: ebben az idő szakban termelődik például a legtöbb tesztoszteron. Évtizedek óta dolgoznak munkaegészségtani és pszichológiai szakértők azon, hogy helyes összefüggéseket vonjanak az emberi teljesítőképesség és a szervezet napi ritmusa között. Otto Graf (1893— 1985) volt az első. aki az ilyen adatokból készíthető — s róla elnevezett — görbét megrajzolta. A Gruf-görbe szerint V2 — 1 órai „bemelegítő“ munka után, általában 8 és 11 óra között a legtermékenyebb az ember, ilyenkor a középértéket 30 százalékkal meghaladja a munkaintenzitás. Ezután lassan lefelé halad a görbe, majd 14 és 16 óra között eléri mélypontját. Délután — 17 és 20 kö zött — megint egy maximumhoz ér fel, de ez lényegesen alacsonyabb a délelőtti csúcsnál. Éjjel 2 és 4 óra között van teljesítmény szempontjából az emberi szervezet az abszolút mélyponton. Az emberek — nagy tömegeket tekintve — nagyjából hasonlóan vszonyulnak a biológiai ritmushoz, de azért korántsem lehet állítani, hogy mnidenkire pontosan érvényes a.Gi^rfgörbe normája. Vannak példám! olyanok, akik keservesen ébrednek, egész délelőtt ingerlékenyek és kedvetlenek, s csak délfelé lesznek igazán élénkek. Az ebéd utáni órákban testi és szellemi funkcióik láthatóan felgyorsulnak, s amikor az átlagember már a lefekvésre gondol, ők még hallani sem akarnak róla. Egy ilyen adottságú családtag vagy munkatárs igen zavaró lehet környezete számára. Különösen akkor, ha van köztük ennek ellentettje is, vagyis a korán ébredő típushoz tartozó. Ez a fajta ember egykettőre kipattan az ágyból, fütyürészve készülődik a fürdőszobában, túláradó aktivitásával árasztja el környezetét, amely szenved ettől, hiszen alig bírja még a szemét is kinyitni. Természetesen a két véglet között számtalan átmeneti alkat helyezkedik el. A legkedvezőbb munkateljesítményt akkor sikerül elérni, ha lehetőleg a saját életritmusának megfelelő munkabeosztással tud valaki dolgozni. A nappali ritmus követelméoraja nyélhez való alkalmazkodásnál sokkal lényegesebb az éjszakai, vagyis az alvás üteméhez való igazodás. Az alvás ugyanis nem a passzív pihenés állapota, hanem a szervezet legfontosabb vegetatív funkcióinak egyike, melynek során az oly elengedhetetlen regenerálódás! folyamatnak kell végbemennie. Alomlyitatók egy- és két fázisú alvókat különböztetnek meg, az előbbiek könnyen ébrednek, mert nem a legmélyebb alvást kell hirtelen megszakítaniuk; az utóbbiak pedig hosszadalmas és nem pihentető ébredés után térnek vissza az éberség állapotába. Szerencsére az egészséges emberek túlnyomó többsége az első csoportba tartozik, s ezért több lehetősége van arra, hogy a hivatása gyakorlásával együttjáró súrlódásokat könnyen elviselje. A napszaki ritmusnál semmivel sem lényegtelenebb a heti ritmus tiszteletben tartása. Mindenki ismeri a hét végén elkényelmesedett dolgozó ember hétfői „munkaked vétlenségét“. Feltűnően több a se lejt Ilyenkor, és ugyancsak szem beszökően megnő a közúti bal esetek száma. Ez a körülmény ad ja okát annak is, hogy egészség ügyi szakemberek határozottan el lene vannak az olykor felbukkanó 10 órás munkanap — 4-napos munkahét gondolatának. — E— Goethe l m ju.i dal cí*A vereábBl idézőnk; Rejtvény, 1.rész Méter Herénk Winden Magyar művészettörténész Rag .. , •ÍJík véres» városban ▼an T Svéd r Kalcium, шоНЬйба férfinév Sajt. ► Ipazilcn Sér A.e kö r# «£•___ J Rejtvény, 3.reá* Со ttwaldov regi elnevezése Magyarországi település Észak Savar.ykás folyadék Oxigén VT bfiazél Antik r Személyes névmás A második ismeretle i Rejtvény, «..rész Létezik Ceaholó Hangjegy Vitamin ülaevezée IttriUtt KettBa betű. Argon Cseh költ» Surópai П él> к Irány ódon Szekundum havasok, hegység Rotániiban ítélízesítő 1 Cötöazó к fond Lekvárban van I Mutató né vmée Fényt 0 árasztó lövedék Római ezer ezd Numero Asor.oe betűk A. szkandium »ígyjele Liter Oeatrák elbeezálö Róbert b.V.Ü. B. к Kiazolgál Várót az NSZK-ban A park •aélai Kitér ászakasezami néptörzs Rejtvény, é.réa* Tárgyrag ► NéTelő A eériua ▼egyjele lereeztBl Váró» az N SZK-ban Hsjtrczótto Hollandia autójele üd í tö ital-MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 18. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: Örökünk vagy május, Piros szabadság — juss) Zászlód leng fölöttünk, Dalolva köszöntünk. Nyertesek: Kollár Gyula, Szimő (Zemné), Németh Gyula Ipolybél (Bielovce), Gibala Istvánná, Nagydaróc (Veiké Dravce).
