Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-18 / 20. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. Tnšjut lí. MjBZFsl Feladatok a kongresszus után Bár az egységes földművesszövetke­zetek zárszámadö közgyűlései már március közepén véget értek, a Szö­vetkezett Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottsága a napokban ér­tékeli majd azok lefolyását, szerve­zési és tartalmi bebiztosítását. Ezek a közgyűlések az efsz-ek X. országos kongresszusa szellemében zajlottak, a kongresszus határozatait Idézték, amelyek egyébként valamennyi szö­vetkezeti földművesre kötelezők. Meg­kértük hát Cyril Mnravčlk mérnököt, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának elnökét, mondja el tapasztalatait, észrevételeit a zárszámadö közgyűlé­sekkel kapcsolatban. ■ A 7. ötéves terv ntnlsé évében pártunk Központi Bizottságának 11. és 12. ülése, valamint az efsz-ek X. országos kongreszusa szellemében a fő figyelem a tervidőszak feladatai­nak teljesítésére összpnntosul. Ez azt jelenti, hogy az SZFSZ munkáját is hatékonyabbá kell tenni, tovább szük­séges javítani a munkamódszereket, e munkastílust a szövetség szervei­ben, valamint a szövetkezetek alap­szervezeteiben. — Ä kongresszus után nagy figye­lemmel készítettük elő az SZFSZ Szlo­vákia Bizottságának első ülését, ame­lyet Tatranská Lomnicán tartottunk. Itt vitattuk meg — s határozatokat fogadtunk el — a feladatokat a CSKP KB 11. ülésének, az SZLKP KB ezt követő ülésének és az efsz-ek X. or­szágos kongresszusának szellemében. Megbeszéltük a határozatok feldolgo­zásának és megvalósításának módját. Figyelmünket pártunk gazdaságpoli­tikájának megvalósítására, az SZFSZ szerepének elmélyítésére, a dolgozók­ról valő komplex gondoskodásra, az eszmei és a kulturális színvonal eme­lésére, szövetségünk akciöképességé­­nek növelésére, po.litikai és társadal­mi szerepének megerősítésére össz­pontosítjuk. ■ Hogyan ismertették tagjaikkal a szövetség és a szövetkezetek előtt álló feladatokat, valamint a szövetség munkáját és küldetését? — Tanfolyamot rendeztünk az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának funk­cionáriusai részére, s az SZFSZ járási bizottságainak ülésein is megvitattuk ezeket a kérdéseket. A kongresszus utáni időszakban sokat segített mun­kánkban az Agrokomplex szlovákiai szemináriuma, amelyen részt vettek az SZFSZ járási bizottságainak titká­rai is. Persze, nemcsak járási bizott­ságaink, hanem a szövetkezetek Is ki­dolgozzák a szükséges Intézkedése­ket, hogy az éves tervet mezőgazda­ságunk maradéktalanul teljesíteni tudja. Az Intézkedések szerves részét alkotja az SZFSZ programja, amelyet a CSKP KB 11., az SZLKP KB ezt kö­vető ülése, valamint az efsz-ek X. or­szágos kongresszusa után dolgoztunk ki. ■ A dokumentumok mire hívják fel a figyelmet? — Ä növénytermesztés fejlesztésé­re, a tudományos-műszaki haladásra, a kádermunkára, az önálló elszámo­lás gyakorlati alkalmazására, az irá­nyító munka módszerének megerősí­tésére, a munkakezdeihényézés növe­lésére, a szocialista verseny kibonta­koztatására hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója tiszteletére. A 7. ötéves tervidőszak feladatainak tel­jesítése érdekében e 22 élenjáró me­zőgazdasági üzem felhívására össz­pontosítottuk a többi gazdaság ille­tékeseinek figyelmét. ■ Mindez összefüggésben van a szövetkezetek zárszámadó közgyűlé­seivel, amelyeket most értékelnek. Ml előzte meg ezeket? — Az SZFSZ járási bizottságainak ülései, amelyeken részt vettek szö­vetségünk központi és Szlovákiai Bi­zottságának küldöttet. Örömmel tölt el bennünket, hogy a korábbi gyakor­lattól eltérően ezek a küldöttek ak­tívan bekapcsolódtak az ülések vitá­jába. összesen 168 SZFSZ jb-tag szó­lalt fel, és a vitában 66 küldött fog­lalt állást. A vitát különösen pozití­van kell értékelni a komáromi (Ko­márno), az érsekújvári (Nové Zámky) és a kassa-vidéki (Košice-vidiek) já­rásokban, e szempontból viszont nem voltunk megelégedve a bratislavai, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a tőketerebesi (TrebiSov) járások zárszámadó közgyűléseivel. A járási bizottságok ülése után tanfolyamokat rendeztünk a Járási bizottságok és az efsz-ek aktivistái részére. El kell mon­dani, hogy valamennyi zárszámadó közgyűlés a CSKP KB 11. és 12. ülése szellemében zajlott le, tisztelegve né­pünk nemzeti felszabadító harca és hazánk felszabadítása 40. évfordulója előtt. ■ Milyen volt a szövetkezetek zár­számadó közgyűléseinek tartalmi és eszmei-politikai légköre? — A zárszámadó közgyűlések a szövetkezett demokrácia szellemét tükrözték, összhangban voltak szövet­ségünk utasításaival, a Járási mező­­gazdasági igazgatóságok irányelvei­vel. A tapasztalatok azt igazolják, hogy mindenütt betartották a föld­művesszövetkezetekre vonatkozó tör­vényt, azt, hogy a szövetkezetek leg­magasabb fóruma a zárszámadó köz­gyűlés, mely visszatükrözi a szövet­kezeti demokrácia elmélyítését. A zár­számadó közgyűlések értékelték a CSKP XVI. kongresszusa határozatai­nak teljesítését a 7. ötéves tervidő­szak eltelt Időszakábán, ugyanakkor elfogadták az Idei terveket, s a ter­vek teljesítésének módjait. A zár­­számadő közgyűlések előtt zajlottak le a termelési értekezletek és a rész­letgyűlések. ■ Mi mindent értékeltek a zár­­számadó közgyűlések? — Mindenekelőtt a szövetkezetek Irányító szerveinek s vezetőségeinek, továbbá az egyes bizottságoknak a munkáját, de kitértek a kisebb egy­ségek, mint például a részlegek ve­zetőségeinek munkájára, az egyes munkakollektívák problémáira stb. Ilyen Jelentést hallgathattak meg Fámádon (Farná) és Perbetén (Prl­­beta). Kritikus hangnemben szólt a gondokról a seÖovcei beszámoló, amit több káderváltozás is követett. A zár­­számadó közgyűlések nemcsak a gaz­dasági eredményeket, hanem a szö­vetkezet belső életének menetét, a szövetkezeti demokrácia betartását, a feltaláló és újltőmozgalmat, valamint a tagság irányításában vállalt szere­pét is értékelték. ■ Mit tükrözött a vita? — A vitát is pozitívan értékeljük, bár ezt minden esetben befolyásolta az előterjesztett beszámoló. Ilyen szempontból ki kell emelni a lévai (Levice), a tőketerebesi és a svidníki járásokat, ahol kritikus szemléletmód jellemezte a vitát, s nemcsak a belső szervezeti életet és a gazdasági ered­ményeket, hanem az adásvételi kap­csolatokat illetően is. Sok szó esett a szocialista versenyről is, melynek meghatározója tavaly az efsz-ek X. országos kongresszusa volt. A jelen­tésekből és a vitákból az tűnik ki, hogy az elmúlt Időszakban a szövet­kezetek vezetői céltudatosabban, meg­fontoltabban viszonyultak a munka­aktivitás különböző formáinak fejlesz­téséhez, amihez a 22 élenjáró mező­­gazdasági üzem említett felhívása Is hozzájárult. ■ Elmondana néhány példát? — Örömmel. A maňaí szövetkezet például 1 millió százezer koronával lépte túl a vállalását, a stropkovl pe­dig 2 millió kilencszázezerrel. Az idei vállalásokból Is megemlítenék kettőt: a rimaszécsi (Rimavská Seč) szövet­kezet vállalta, hogy tervét 975 ezer koronával túllépi, a prievídzai járás vállalásának összértéke pedig 1 mil­lió 717 ezer korona. A zárszámadó közgyűlések tehát gyakorlatilag is bizonyították, hogy a szövetkdzetí földművesek aktivitása — az SZFSZ jó politikai-szervező és nevelő munkájának is köszönve — egyre nagyobb. A közgyűlések telje­sítették küldetésüket, ami egyúttal azt is tanúsítja, hogy mezőgazdasá­gunk az elmúlt évben sikeres lépést tett a CSKP XVI. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítése felé. Az ered­mények kétséget kizáróan Igazolják, hogy a szövetkezeti földművesek tel­jes mértékben támogatják a párt po­litikáját és hű szövetségesei a mun­kásosztálynak. A jelen azzal biztat, hogy a szövetkezetek teljesítik fel­adataikat, s ezzel nagymértékben hoz­zájárulnak az életszínvonal megszi­lárdításához. Beszélgetett: Vladimír FapSo Az egyes munkatevékenységeknél, ahol fennáll a balesetveszély, kötelező a munkavédelmi eszközök használata LEGALAPVETŐBB KÖTELESSÉG A balesetek megelőzése A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének egyik legfőbb feladata az efsz-tagokról való sokoldalú .gondos­kodás előfeltételeinek a megteremté­se. Emellett — az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatából kifolyó­lag — erre a szervre egyéb igényes feladatok is hárulnak, köztük a tár­sadalmi ellenőrzés elmélyítése, az egészségvédelem, a biztonságos mun­kavégzés, illetve a baleset megelőzé­se valamennyi szövetkezetben. Ebből eredően a szövetségre, illetve annak illetékes szerveire bárul a munkaru­ha- és védőeszköz-ellátás, azok minő­ségének figyelemmel kisérése a me­zőgazdaság-irányító állami szervek­kel közösen, hogy a problémák meg­oldódjanak, ha másképp nem, hát a szövetkezetek melléküzemága segítsé­gével. Az említett, valamint az egészség­­ügyi szervekkel való szoros együtt­működés keretében tökéletesíteni kell a szövetkezetek dolgozóiról való egészségügyi gondoskodást, a távlati cselekvési programnak megfelelően. Továbbá: jobban kell hasznosítani a szövetkezetek anyagi eszközeit az üzemi orvosi ügyelet, a körzeti egészségügyi központ működtetése, a dolgozók egészségvédelmének tökéle­tesítése szempontjából. Csökkenteni kell a kockázatos munkahelyek szá­mát, különös tekintettel a nők fel­mentésére, a megszabottnál súlyosabb tárgyak, eszközök, termények stb. emelgetését illetően. A munkavédelmi statisztikai adatok a szövetkezetekre vonatkozóan a múlt éviek. A Szlovákiai Statisztikai Hiva­tal adatai szerint a tavalyi év végéig Szlovákiában összesen 633 efsz mű­ködött, 287 822 dolgozóval. Összeha­sonlítva ezt a tavalyelőttivel, a dol­gozók száma 3891 fővel volt több. A múlt évben a munkaképtelenek száma — napi átlagban — elérte a 11748 tőt, ebből a betegségek követ­keztében 9370 személy hiányzott mun­kahelyéről (naponta)), közülük 820 munkabaleset, 1558 fő pedig egyéb baleset következtében. Szlovákiában a munkaképtelenség tavaly 4,082 százalék volt (az efsz­­ekben), ami a tavalyelőttihez viszo­nyítva 0,044 százalékkal kevesebb. Ami az egyes járásokat illeti, legna­gyobb a munkaképtelenségi arány­szám a komáromi (Komárno), a du­naszerdahelyi (Dunajská Streda), a trenčíni, a čadcai, a Žiar nad Hro­­nora-i, a rimaszombati (Rimavská So­bota) és a zvolení járás szövetkeze­teiben. Kelet-Szlovákiában a munka­­képtelenséget szövetkezetenként tart­ják nyilván s adnak ki erről áttekin­tést. KUűnt, hogy a kerület 212 szö­vetkezete közül 71-ben haladja meg a munkaképtelenség a szlovákiai át­lagot, míg 11 efsz-ben 5 százalék fö­lötti. A munkaképtelenség leggyako­ribb okozója a náthalázjárvány. Szlo­vákia szövetkezeteiben tavaly össze­sen 10108 munkabaleset történt, ami 198-taI kevesebb a tavalyelőttinél. A 100 dolgozóra vetített munkabaleset közül a legtöbb a dunaszerdahelyi, a nyitrai (Nitra), a trenčíni, a trnavai, a Žiar nad Hronom-i, a losonci (Lu­čenec), a zvolení, a Banská Bystri­­ca-i, a svidníki és a bardejovi járás­ban volt. A vizsgálódások tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb munkabal­eset az állattenyésztésben, a mező­­gazdasági gépek körül és a mellék­üzemági termelésben történik. A szövetkezetek állattenyésztő tele­pein, s a gépek üzemeltetése közben leggyakrabban előforduló munkabal­eseteket az óvintézkedések, biztonsá­gi rendszabályok be nem tartása vagy lazasága okozza. Ugyanez vonat­kozik az állatgondozás, az állatszál­lítás szakaszára is. A szövetkezetek vezetősége a munkavédelmi intézke­dések keretén belül több figyelmet fordithatna arra, hogy a gondozókon kívül illetéktelen személyek ne tar­tózkodjanak az istállókban. Esetleg a kisegítő személyzet, de az is védőöl­tönyben. Megközelíteni az állatot csak akkor tanácsos, ha előzőleg nyugodt, határozott hangon figyel­meztetjük, s miután fölkel. Az állatok szállításánál (vasúti, |ár­­művi) mindig legyenek ott az állat­gondozók. A berakodást vagy kirako­dást is a gondozó végezze, aki ehhez a legjobban ért. Rakodóhíd, korlát használata ajánlatos. Haszonállatok szállítása közben 6 óránként itas­sunk és 12 óránként takarmányoz­­zunk. Az állattenyésztő telepek gépi be­rendezéseinek használata, üzemelte­tése közben a legtöbb hiba a figyel­metlen, vagy nem szakszerű kezelés­mód, helytelen karbantartás követ­keztében történik. Fordítsunk megkülönböztetett fi­gyelmet a motoros szecskázőgépekre. Itt a legtöbb baleset az egyes részek figyelmetlen tisztogatása, leginkább a kések között maradt anyag eltávo­lítása közben történik. A szecskázó semmiképpen se üzemeljen, ha a ké­sek között dolgozunk, de más eset­ben sem! Valamennyi fogaskereket védőburok fedje! Igaz, munkabalesetnt okozhat az állattenyésztő-telepen más gép ts, fő­leg az elektromos mégha jtásúak, pél­dául:/ daráló, répaszeletelő, burgo­nyapároló, takarmányadagoló stb. Mindenütt szükséges betartani az óvintézkedéseket, a munkavédelmi rendszabályokat, bogy munkabaleset, gazdasági kár semmiképp se kelet­kezzen. Amint az egyes járások szö­vetkezeteiben végzett vizsgálatok, el­lenőrzések tapasztalatai mutatják, a balesetek leggyakoribb előfordulási okai a következők: a technológiai el­járás be nem tartása, a vezetés ás az ellenőrzés alacsony színvonala, a munkavédelmi előírások megszegése, s nem egy esetben pedig a szakmai hozzáértés hiányossága. A munkahelyen kívüli balesetek számaránya az elmúlt évben (100 dol­gozóra vetítve) a nyugat-szlovákiai kerületben a legmagasabb — 0,622 százalék —, s a járásokat illetően a Bratislava-vidéke, a galántai, a ko­máromi, a nyitrai és a trenčíni jár (e tekintetben) az élen. E nem kívánatos helyzet felszámo­lása érdekében minden eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordítani a mun­kavédelmi albizottságok elnökeinek az oktatására az üzemi felnőttokta­tás, illetve a szaktanfolyamok kere­tén belül. S a hatékonyabb mezőgaz­dasági propaganda-tevékenység is hozzájárulhat ennek az állapotnak a megszüntetéséhez, illetve mérséklésé­hez. A múlt évben 51 súlyos munkabal­eset fordult elő, amely 9-cel kevesebb a tavalyelőttinél. Ezek közül a leg­több esés, közlekedési baleset, koc­káztatás és helytelen munkaszervezés következményeként. Szlovákia szövetkezeteiben — saj­nos — növekedett a halálos balesetek száma: a tavalyelőtti 37 tavaly 52-re gyarapodott. Ez utóbbiban is Nyugat- Szlovákia „vezet“ (21), nyomában ha­lad Kelet-Szlovákia (17) és a sort Közép-Szlovákia (14) zárja. Messzemenően fontos feladat — nemcsak a szövetkezetekben, hanem más mezőgazdasági üzemekben Is —, hogy az egészség- és munkavédelem érdekében (főleg ott, ahol magas a munkabalesetek, valamint a munka­helyen kívüli balesetek számaránya!) halogatás nélkül lássanak hozzá a probléma megoldásához, főleg a bal­esetek megelőzéséhez szükséges elő­feltételek mielőbbi megteremtéséhez! Ez egyik legalapvetőbb kötelességünk! JOZEF PŔOKEŠ mérnök A védőszemüveg mellőzése súlyos baleset forrássá válhat (Foté: CSTK — Ita — kgy —)'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom