Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 1. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. Január & AZ ALAPOS FELKÉSZÜLÉS IDŐSZAKA 'Agócs Gyulával, a gömöralmágyl (Gemerská Jablonec) szövetkezet elnökhelyettesével, a szocialista munkaer­­kölcsröl, a teljesítménynormákról, a jó minőségű munka Igazságosabb jutalmazásáról és a szakismeret-gyarapítás szükségességéről beszélgettem. Az elnökhelyettes, arra a kérdésemre, mennyire ru­galmasak és a minőségi elvárások teljesítését mennyire ösztönzik a teljesítménynormák, a következőképpen vá­laszol: — Az év elején, a tervezés során mindig felhasználjuk a normák módosítására az előző évben felgyülemlett, valós tapasztalatokkal inodkolható javaslatokat. A jobb munkát kellően megfizetjük, ám a differenciált bérezés általános alkalmazásához még nincsenek meg a kellő feltételek, hiányzanak a tapasztalatok. Gyűjtjük ezeket, hogy a leghatásosabb módosításokat hajthassuk végre, jutalmazási rendszerünkben, ágazatok, brigádok szerint. Például a múlt évben a silókukorica betakarításával megbízott munkacsoportnál próbaként alkalmaztuk a brigádszerü munkaszervezést és javadalmazást. Ugyan­akkor az állattenyésztésben három fejöbrigád is jelezte legújabb felhívásában az erre szóló Igényt. Ez az alulról Jövő kezdeményezés dicséretes dologi A továbbiakban kiegészítette mondandóját Agócs elv­társ azzal, hogy normázót állítanak be, aki az üzem­gazdász felügyelete alatt figyelemmel kíséri majd az új ösztönző- és érdekeltségi rendszer hatását, összegezi az eredményeket, levonja a tanulságokat, s a szövetkezet vezetősége elé terjeszti a szükséges intézkedéseket, ja­vaslatokat. ■ ■ ■ Ez a 740 tagú szövetkezet (570 az állandó dolgozó) nem rendelkezik annyi fiatal munkaerővel, mint ameny­­nyi üdvös, ajánlatos lenne. Aránylag sok a nyugdíjas, így azután az életkorátlag 48 év. A melléküzemági ter­melés fejlesztése következtében a helyzet az utóbbi idő­ben javult; több fiatallal gyarapodot a taglétszám. A szocialista verseny fejlettebb fokon érhető tetten. Eddig 14 szocialista brigádot tartanak nyilván, legtöbbet (6) az állattenyésztésben, ök az élenjárók, s közülük a péterfalvi (Petrovce) fejöbrigád már ezüstérmes. Elisme­réssel szólhatunk a 38 és a 36 tagú dohánytermesztési brigádokról, s a gépkocsivezetőkből összetevődő, 9 tagú bronzérmes brigádról. A brigádok a múlt évben összesen több mint félmillió korona értékű kötelezettséget vállaltak az SZNF 40., a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 35. év­fordulója és az efsz-ek X. országos kongresszusa tiszte­letére. S teijesítették-e? Már az első félévben 370 ezer korona értéket hoztak létre. Mire Irányulnak ezek a vál­lalások? Többek között: terven felül 30 ezer liter tejet értékesítenek, 80 százalékát I. minőségi osztályban. A tervezett 17 helyett 17,5 malacot választanak el kocán­ként; a sertéshús-termelésben kilónként öt dekával ke­vesebb erőtakarmány felhasználásával érik el a tervezett napi súlygyarapodást. A jobb munkaszervezéssel jelen­tős mennyiségű üzemanyagot megtakarítanak, s kizárják az üresjáratokat, amivel a gumiabroncsokat is kímélik. Nos, minden remény megvolt a versenyvállalások tel-, jesítésére, az év végéig. — Szakképzettség dolgában mi a helyzet? — Nyolc főiskolai végzettségű szakemberünk van. A technikusaink csaknem mind középkáderek. Az alapisko­lai végzettségű dolgozóink pedig a szövetkezeti munka­iskola keretében gyarapítják szaktudásukat és sokéves tapasztalataik gyakorlati hasznosításával nyújtanak töb­bet a közösségnek. Ezzel korántsem azt akarom bizony­gatni, hogy nincs szükség a továbbképzésre. Az állandó dolgozók 69 százaléka vesz részt (430 fő) az üzemi fel­nőttoktatáson, illetve a tévéiskolát rendszeresen figye­lemmel kíséri. Az érdemi magyarázatok, értelmezések sem maradnak el, levonjuk a következtetéseket saját vi­szonyainkra. A járás legjobb előadója, Adám István, a mi gépüzemelési ágazatvezetőnk. Aztán megtudom, hogy hat ösztöndíjasuk tanul a Bu­­zitai, illetőleg a Kövecsesi (Štrkovec) Mezőgazdasági Szaktanintézetben. Ami az állattenyésztők szakképesíté­sét illeti, 1980-tól már 47 dolgozó szerezte meg a szak­munkás-igazolványt. Ugyancsak hatan Jutottak speciális erőgépek kezeléséhez elengedhetetlen jogosítványhoz, átképzés után. Mínősítésvédő szakoktatásokon már 70-en vettek részt, villanyszerelők, hegesztők és traktorosok. , 4 ■ ■ ■ — A célunk az — fejezi be tájékoztatását az elnök­helyettes —, hogy a tagok minél gazdaságosabban ter­heljenek, s következetesen váltsák valóra a kitűzött tervfeladatokat. Fő törekvésünk: olyan közösségi légkör kialakítása és fennntartása, melyben a szocialista bri­gádok száma gyarapodik, a szocialista élet- és magatar­tásforma érvényesül, valamint a dolgozók szociális-kul­turális igényei sokrétűen kielégítődnek. Korcsmáros László J. Najpauer őrnagy Kamenyik István muszakparancsnokkal együtt végzi az ellenőrzést. (A szerző felvétele) ШщШШ a tüzeseteket Korparancs: A TUDÁSGYARAPÍTÁS Ä népgazdaság minden ágazatában, Így a mezőgazdaságban is társadal­mi elvárás, korparancs a tudásgyara­pítás. Nélküle nincs előbbrejutás, ha­ladás. De eredményes munka sincs! Sőt, az e téren való lemaradás egyre több akadályt gördít a tervfeladatok teljesítésének az útjába, amellett — különösen a gépüzemelési ágazatban! — növeli a balesetveszélyt, a gépki­használásra, az üzemanyagtakarékos­ságra is árnyékot vet. Nos, efféle meggondolások vezérel­ték a nagyfödémesi (Veiké Ülany) szövetkezet vezetőségét, amikor arról döntöttek, hogy a közös gazdaság összes gépjárművezetőjének lehetővé tegyék az Ismeretfelújítást, egy-egy 32 órás szlovák, illetve magyar nyel­vű tanfolyam keretében. Lehetőséget adva a tananyag tökéletes megértésé­re és elsajátítására, mivel felnőttek­ről, többnyire már családapákról lé­vén szó. A már nyugdíjas tanfolyamvezető­vel, B o 11 k a Jánossal váltottunk né­hány szót, aki egyben a tanfolyam sok tapasztalattal bíró előadója is. — Mi ennek a tanfolyamnak a leg­főbb szerepe, küldetése? — érdeklőd­tünk az előadást követő szünetben. — Legfőbb küldetése ennek a tan­folyamnak: az ismeretfelfrissités, az ismeretgyarapítás. A gépjárművezetők a tanfolyam keretében felújítják, ki­egészítik a közlekedési szabályok is­meretanyagát, a gyakorlati elsőse­gélynyújtással, a járműközlekedés alapelveivel, a munkabiztonsági és egészségügyi előírásokkal, óvintézke­désekkel, a közlekedés gazdaságossá­gával, a járművezető lélektanával, a gépkarbantartással, nyilvántartás-ve­zetéssel, stb. kapcsolatos ismereteiket bővítik. Vagyis a 10ü-as rendeletnek szereznek érvényt — a gyakorlatban, a dolgos hétköznapok közepette. A két tanfolyamon mintegy 90-en vesznek, illetve- vettek részt. Köztu­dott, hogy a tökéletesebb tárgyi- és Jogismeret sok bajnak veheti elejét, előmozdíthatja a biztonságosabb, bal­esetmentes közlekedést, mind a hatá­ri, mind a közutakon. Mivel még feltétlenül szükség len­ne speciális mezőgazdasági gépek ke­zelőinek a tanfolyamára is, Kapri­­n а у Imre mérnöknek, a szövetkezet elnökének az a jó elgondolása, ötle­te, hogy ezt a tanfolyamot az együtt­működési (kooperációs) körzeten be­lül kellene, a mezőgazdasági üzemek­nek, közösen megszervezni, majd le­bonyolítani, még a tél folyamán. Mit szólnak ehhez a körzet mező­gazdasági üzemeinek vezetői, a szak­mai művelődésért felelős tisztségvise­lők?... (kovj Kaprinay Imre mérnök, efsz-elnök A tűz életünk velejárója, otthonunk hasznos szolgája, de ha felelőtlenül bánunk vele, ellenségünkké, értékeink pusztítójává válhat. Sőt, emberáldo­zatokat Is követelhet. A Losonci (Lučenec) Járási Tűzvé­delmi Szolgálat parancsnokával, Jozef Najpauer őrnaggyal beszélgetünk. El­mondja, hogy szükségszerű követel­mény: a tűzoltók erőnléti és szakmai jártasságának a fejlesztése, mely be­folyásolja munkájuk eredményessé­gét. — Rendkívül fontosnak tartjuk a tűzmegelőzést, s a tűz gyors lokalizá­lását. Ez a kettő egymástól elválaszt­hatatlan. Ahol elhanyagolják a tűz­védelmi óvintézkedések megtartását és az ellenőrzést, ott előbb-utóbb a tűzkár Jelentkezik. Járásunkban tavaly 19 tűzeset fordult elő összesen, s az ebből eredő kár 270 ezer korona volt. Az előző évihez hasonlítva, lényeges a csökkenés, hiszen 1983-ban 43 eset­ben riasztott a tözoltó-sziréna, s a tűzkár megközelítette az egymillió koronát. — Melyek a leggyakoribb tűzkivál­­tó okok? — Mindenekelőtt az embert ha­nyagság és felelőtlenség — válaszol a kérdésre Jozef Kubík tűzoltó szá­zados. — Számos példa szól amel­lett, hogy a tűzvédelmi óvintézkedé­sek meg nem tartásáért, a feladattel­jesítés elmulasztásáért nagy árat kel­lett fizetni. Aztán arról beszél a tűzmegelőzé­sért legfőképpen felelős tűzoltótiszt, hogy a mezőgazdasági üzemekben különösen a régi gazdasági épületek tűzveszélyesek, melyekben a villany­huzalok már elhasználódtak, s azok rendszeres karbantartására, ellenőr­zésére, vagy felújítására kevés figyel­met fordítanak. Fokozza a tűzveszélyt az ts, hogy több esetben hozzá nem értő emberek ideiglenes huzalt he­lyeznek el, melyek nemegyszer gyú­lékony anyagokon át vezetnek. Köz­tudott, hogy az ilyen helytelen meg­oldások nemcsak tűzveszélyesek, ha­nem balesetforrásokként Is felfogha­tók. — Annak ellenére, hogy az ellen­őrzések során észlelt hibákért, fogya­tékosságokért, szabálysértésekért az illetékeseket felelősségre vonjuk — kapcsolódik ismét a beszélgetésbe a járási tűzvédelmi parancsnok —, mindmáig előfordulnak mulasztások, a gyúlékony anyagok tárolását ille­tően. Anyagtárolásra használják a vészkijáratokat, amellyel az esetleges tűz gyors lokalizálását teszik lehetet­lenné. A nyílt láng, a dohányzási ti­lalom megszegése sem éppen ritka eset. Egyes üzemek, vállalatok, bal­eset-, illetve tűzvédelmi felelőseinek a helyzete ennélfogva nem éppen irigylésre méltó. Hiszen a hibák or­voslása, nem mindig az ő mulasztá­suknak tudható be... A magántulajdonban a család! há­zak meghibásodott kéményei, illetve a közelükben levő gyúlékony anya­gok okoznak legtöbb esetben tüzet. Tavasszal viszont a fűégetések a tűz­esetek kiváltó okai. Tavalyelőtti pél­dául 8 esetben kellett a tűzoltóknak kivonulniuk és beavatkozniuk. Meg­tudtuk azt is, hogy a tűzmegelőzést segítő felvllágosító-népszerűsítő mun­ka hatékonyabbá tételével és az el­lenőrzések megszigorításával arányo­san, tavaly már csak egy fűégetés jellegű tűzeset fordult elő. — Mennyire hatékony a járási tűz­védelmi szolgálat? — érdeklődtünk Vámos László tűzoltó őrnagytól. — Járásunk tűzoltói eléggé jól fel­készültek, tapasztaltak, s korszerű technika van a birtokukban, mellyel eredményesen szállnak szembe a „vö­rös kakassal“. Szükség esetén 2—3 tartálykocsival több helyütt is meg tudnak jelenni. Rendelkeznek egy PP-20-as mentőlétrával, így a tűz fog­ságába esettek Is kimenthetők, 20 mé­ter magasból. Gépkocsira szerelt tüz­­létrával pedig 30 méter magasba is feljuthatnak életmentő tűzoltóink. Végezetül J. Najpauer őrnagy még elmondta, hogy a tűzvédelem haté­konyságának fokozása érdekében kap­csolatban vannak a járás minden tűz­oltótestületével. Például a leginkább akcióképes a 13 tűzoltókörzet közül­­a füleki (Fiľakovo) és a poltárl. Egy­re kedvezőbb a helyzet az opatovál Poľaná-ban, a füleki Kovosmalt-ban és a Mier-ben, a Losonci Nehézgép­gyárban, ahol évente még próbaria­dókat is tartanak. Eredményes az együttműködés a Szlovákiai Tűzvé­delmi Szövetség járási bizottságával, mely a tanfolyamok szervezésével és lebonyolításával, gyakorlatokkal járul hozzá a tűzoltók szakmai-gyakorlati (tűzoltási) felkészültségéhez. Az utóbbi években a Járás mező­­gazdasági üzemeiben is egyre többet tesznek a tűzmegelőzés, a vagyonvé­delem érdekében. A jól működő tűz­oltórajok közé tartozik a bozital (Bu­­zitka) és a losonctamási (Tomašovce) szövetkezeté, valamint a Füleki és a Lovinobaűai Állami Gazdaságé. Ezek a tüzoltórajok különféle versenyeken is résztvesznek. Tehát, az elmondottakból kitűnik, a losonci járás tűzoltói a következetes tűzmegelőzésnek köszönhetően, egyre kevesebbszer kényszerülnek tűzoltás­ra, emberélet- és vagyonmentésre. (büjtös) A dunaszerdabelyi (Dunajská Streda) járás egyházgellei (Holice na Ostrove) szövetkezetében már körülbelül tíz esztendeje megoldott kér­dés a tagság közös étkeztetése. A konyha egész éven át üzemel; munka­csúcsok időszakában sok dolga akad Cséfalvay Marg-'t, Mészáros Mária és Molnár Ilona szakácsnőknek, ám máskor sem igen kevesebb; mintegy százan étkeznek naponta. A tagok Jobbára elégedettek, hiszen az étek ízletes, házias, az adag kiadós. (nki J Sokoldalú gondoskodás A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága nevében meg van győződve arról, hogy a szövetkezeti tagokról való sokoldalú gondoskodás kifizető­dő, nemcsak gazdasági, hanem er­kölcsi-politikai szempontbúi is. Ezért elkövet mindent annak érdekében, hogy a szövetkezetekben tevékeny­kedő SZFSZ-szervezetek megkülönböz­tetett figyelmet fordítsanak eme fel­adatok teljesítésére. ItnB néhány konkrét példa: míg a járásban 1979-ben csupán 9 szövetke­zetben oldották meg a dolgozók ét­keztetésének kérdését, addig elmond­ható, hogy járásunkban jelenleg már a 22-ből 17 szövetkezetben van üze­mi konyha, ahol naponta legalább háromezer dolgozó ebédelhet, arány­lag olcsón és kultúrált körülmények között. Persze, ez nem azt jelenti, hogy most már elégedettek vagyunk! Ezen a téren még van tennivaló! Az egyes nemzeti bizottságokkal karöltve, gondoskodtunk arról, hogy a szövetkezeti tagok kiskorú gyerme­kei bölcsődébe, óvodába kerülhesse­nek, ahol szakavatott és lelkiismere­tes gondozók vigyáznak a kis ember­­palántákra, s gondoskodnak testi­szellemi fejlődésükről. Ily módon 13 ilyen intézményben — 96 gyermek bölcsődéi s 788 pedig óvodai — gon­dozásban részesül. Említésre méltó még az is, hogy járásunkban számos szövetkezetnek üzemi orvosa van, s amellett egész­ségügyi központ üzemel például Ilur­­banovón és Gútán (Kolárovo), a kö­zös gazdaság égisze alatt. A járásban évente több mint 6000 szövetkezet] dolgozó részesül előzetes orvosi vizs­gálatban, vagy ha úgy tetszik, kivizs­gáláson. A járás szövetkezeteiben 598 ön­kéntes, díjmentes véradó van. Ki­­lencszázkilenc szövetkezeti tag része­sül szociális segélyben, 579 ezer ko­rona értékben, s 503 nyugdíjas kap járadékkiegészítést, 680 ezer korona összegben. Évente mintegy 400—420 gyógyfür­dői beutalót osztunk szét az arra egészségileg legjobban rászorulóknak. Hazai és külföldi üdüiésn évente több százan vesznek részt, ezenkívül az efsz-tagok gyermekei ugyancsak többszázan juthatnak el hazai és kül­földi pionírtáborokba. Szövetségünk járási bizottsága a jö­vőben még fokozottabb figyelmet kí­ván szentelni a szociális-kulturális igények kielégítésére és a fiatalok szövetkezetben való érvényesülésére, képzettségük és tehetségük figyelem­­bevételével. M. Vlkolinská i

Next

/
Oldalképek
Tartalom