Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-04 / 18. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1985. május 4.

A mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseleti szerve

Ä közelmúltban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának vendégeként hat napot töltöttem a Magyar Népköztársaságban. Budapesti tartózkodásom alatt megismerkedtem а ТОТ céljaival, feladataival, hatáskörével, szerveivel és azok működésével, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek múlt évi eredményeivel és idei évi feladataival. Ellátogattam a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba. Néhány mezőgazdasági folyóirat szerkesztőségében és a MÉM-ben megvitattuk az együttműködés

lehetőségeit, s fogadott dr. Eleki János, а ТОТ főtitkára is.

А ТОТ jóvoltából eljutottam az érdi Bentavölgye, a szelestei Körismenti, a chernelházadamonyi Répcevölgye és a zánkai Magyar Tenger Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe, s elbeszélgettem a Sörárpa Termesztési Társaság igazgatójával is. A Magyarországon tapasztaltakról néhány írás keretében szeretnék beszámolni.

TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS TANÄCSA

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1967-ben alakult; a mezőgazdasági szövetkezetek, így a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek és a szövetkezeti társulások, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak országos érdekképviseleti szerve. A Fogyasztást Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával együtt alapítója és fenntartója a magyar szövetkezeti mozgalom társadalmi tanácskozó testületének, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak. А ТОТ tagja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének is.

А ТОТ alapvető célja, hogy elősegítse a mezőgazdasági szövetkezetek és társulások szocialista vonásainak erősítését, dolgozóinak részvételét a fejlett szocialista társadalom építésében, tervszerű, hatékony, önálló és eredményes vállalati gazdálkodását, alapszabályszerű, törvényes és demokratlku működését, tagjai és alkalmazottjai élet- és munkakörülményeinek javítását, általános és szakmai műveltségének növelését, a szocialista életmód kialakítását.

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa képviseli a mezőgazdasági szövetkezetek, társulásaik és tagjaik érdekeit az állami és társadalmi szervek előtt. Mozgalmi eszközökkel és módszerekkel, valamint szolgáltatásokkal segíti a mezőgazdasági szövetkezeteket, tagjaikat, társulásaikat és területi — megyei — szövetségeiket a népgazdasági tervek teljesítésében, társadalompolitikai feladataik megvalósításában. Tóth Pétertől, a ТОТ külügyi és Radics Ferenctől, a ТОТ tájékoztatási tanácsosától megtudtam azt Is, hogy а ТОТ szervezi és segíti a mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik:

■ demokratikus működését, jogvédelmét, önálló vállalati -gazdálkodását, tervszerű és hatékony fejlesztését, teljesítőképességük fokozását;

■ egymás közötti és más szervekkel történő együttműködését, a szövetkezetek kölcsönös támogatását, agráripari egyesülésekben és termelési rendszerekben való részvételét;

■ kapcsolatait más országok szövetkezeti mozgalmával, mezőgazdasági társadalmi szervezeteivel;

■ tervszerű kádermunkáját, vezetői utánpótlását, a tagok nevelését, a vezetők és ellenőrzést végzők szövetkezetpolitikai képzését, továbbképzését erkölcsi és anyagi ösztönzését;

Ш üzem- és munkaszervezésének, belső irányítási rendszerének javítását;

■ belső ellenőrzések tervszerű, hatékony működését, a tapasztalatok hasznosítását;

■ szocialista gazdálkodási és munkaversenyét, a szocialista brigád- és újltémozgalmat;

■ a termelőszövetkezeti tagság jogainak érvényesítését, érdekvédelmét, szociális ellátását, közművelődését, üdültetését, sportolását, munkahelyi és lakóhelyi környezetének fejlesztését;

■ az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését;

■ a megyei szövetségek társadalmi érdekképviseleti tevékenységét ás alapszabályszerű működését.

Ä Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa figyelemmel kíséri és folyamatosan összegezi a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom hazai és nemzetközi tapasztalatait, s gondoskodik a Jő tapasztalatok elterjesztéséről. Ennek érdekében irányelveket és ajánlásokat ad ki a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai, társulásaik és megyei szövetségeik részére, figyelemmel kíséri és értékeli azok megtárgyalását, helyi alkalmazását, érvényesülésének hatékonyságát és gondoskodik a végrehajtás során felmerült akadályok elhárításáról; javaslatokat tesz a főbb kérdések jogszabályi rendelkezésére, illetve módosítására az illetékes állami és társadalmi szerveknél; állást foglal, valamint egyetértési és véleményezési jogát gyakorolja a társadalmi és állami szervek idevonatkozó fejlesztés- és jogszabálytervezetével kapcsolatban; szolgáltatást tevékenységgel, intézményeivel, vállalataival, módszertani útmutatókkal segíti őket.

Az Országos Tanács 125 tagú, amely a két kongresszus közötti időben állást foglal az érdekképviselet körébe

□agpiPSPSgáGíjö-----jegyzelek

tartozó kérdésekben és határozatokat hoz. Tevékenységéért a kongresszusnak felelős, működéséről köteles annak beszámolni. Tagjainak többségét a mezőgazdasági szövetkezetek és társulások küldöttei közül a megyei szövetségek küldöttgyűlése, további tagjait a kongresszus választja. Nagyobb részt tsz-elnökök, főágazatvezetők és ágazatvezetők. Az országos kongresszus 1976 éta ötévenként ülésezik. Az országos kongresszusok — a szövetkezetek helyzetének mélyreható vizsgálata alapján — rendszerint határozatban foglalják össze a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére szolgáló javaslataikat.

Az Országos Tanács szervei az elnökség, az ellenőrző bizottság és az Országos Tanács egyéb bizottságai, az elnökség bizottságai és az Országos Tanács ügyintéző szervezete.

Az Országos Tanács feladatait a két ülés közötti időszakban a tagjai sorából választott 21 tagú elnökség látja el. Az elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan feladat, amelyet az alapszabály nem utal az Országos Tanács kizárólagos hatáskörébe. Az Országos Tanács két ülése között — halasztást nem tűrő esetekben — az elnökség utólagos jóváhagyásával az elnökség irányelveket adhat ki. Az elnökség testületileg működik, és a munkaterve szerint, de legalább

kéthavonta tart ülést. Az ülést az elnök hívja össze.

Az Országos Tanács törvényes képviselője a tagjai közül megválasztott elnök, illetve a főtitkár. Az elnök egyben az elnökség elnöke is. Feladatát társadalmi munkában látja el, az ügyintéző szervezettel a kapcsolatot a főtitkáron keresztül tartja. Az elnökség két ülése között az elnök és a főtitkár gyakorolja az elnökség jogkörét. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök, a főtitkárt a főtitkárhelyettesek helyettesítik. Jelenleg az elnöki tisztet Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke tölti be, aki egyben tagja az MSZMP Központi Bizottságának és az Elnöki Tanácsnak, valamint az Országgyűlés képviselője.

A főtitkár szervezi és ellenőrzi a testületi szervek határozatainak előkészítését és azok végrehajtását, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. Irá nyitja az Országos Tanács ügyintéző szervezetének és intézményeinek munkáját, tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnökségnek.

Az Országos Tanács a gazdaság-, társadalom- és rétegpolittkai, valamint az önkormányzati és az ellenőrzési feladatokra 9—15 tagú ellenőrzési bizottságot, önkormányzati és tagi-érdekvédelmi bizottságot, nőbiznttságot, ifjúsági bizottságot, közművelődési és sportbizottságot, közgazdasági bizottságot és termeléspo litikai bizottságot hoz létre. Az elnökség állapdó és Ideiglenes (halászati, szakszövetkezeti, szakcsoporti, jogvédelmi stb.) bizottságokat hozhat létre.

Az Országos Tanács fenntartásához a Magyar Népköztársaság valamennyi mezőgazdasági szövetkezete és társulása bruttó jövedelmének két ezrelékével járul hozzá.

Az Országos Tanács politikailag és erkölcsileg felelős a mezőgazdasági szövetkezetek, társulásaik és megyei szövetségeik tevékenységéért, a tervszerű munkáért, a társadalmi érdekek érvényesüléséért, a szervezeti, működési tevékenység összehangolásáért, a káderpolitikái tevékenység segítéséért.

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának jelenleg érvényben levő alapszabályát a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa fogadta el, amelyet 1981. december 11—12-én tartottak Budapesten. A kongresszus áttekintette a szövetkezei mozgalomnak а III. kongresszus óta elért fejlődését. Az MSZP XII. kongresszusának határozataiból, a népgazdaság fejlesztésének hatodik ötéves tervéből adódó tennivalók tükrében értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek helyzetét, majd határozatban rögzítette a szövetkezeti mozgalom feladatait.

BARA LÄSZLÖ

(LfüliilL

űj

szerűen, igényesen

Mezőgazdaságunkban bizonyos fokú fejlődésnek lehetünk szemtanúi, melyet a CSKP XVI. kongreszszusa és az efsz-ek X. országos kongresszusa határozataiból eredő célkitűzések valóra váltása is elő- 1 segít.

Többek között így van ez a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás szövetkezeteiben is, ahol a legfőbb célok közé sorolták a tervmutatók teljesítését, a hatékonyság és a jövedelmezőség fokozását, a termőföld védelmét és jobb hasznosítását, a talajtáperő-gazdagítást (főleg Istállótrágyázással), az öntözés bővítését, a betakarítási veszteségek csökkentését, a takarékossági intézkedések következetes betartását, a dolgozók szakmai-politikai műveltsége színvonalának további emelését és a róluk való sokoldalú gondoskodást, hogy többet ne Is említsünk.

A múlt évben e járás mezőgazdasági üzemel gabonából, hüvelyesekből és burgonyából értek el bőséges termést, míg olajosnövényekből, cukorrépából, szőlőből, dohányból és takarmánynövényekből nem érték el a tervezett hektárhozamot. Húsból, tejből, tojásból túltermelés mutatkozott. Lemaradás volt tapasztalható a napi felhízásl átlag terén, valamint a juhtenyésztés szakaszán.

Tavaly a beruházási alapból a gépállomány korszerűsítésére fordított összeg 10 millió koronával haladta meg az e célra előirányzott költségkeretet. Ugyanebben az évben tették meg az üzemek közgazdászat az előkészületeket az ágazaton belüli önelszámolás, valamint a brigádszerű jutalmazás általános bevezetéséhez.

A járást mezőgazdasági igazgatóság és az SZFSZ járási bizottsága közösen mérlegelte a szövetkezetek hibaforrásait, az előrehaladást gátlő, megoldatlan problémákat.

Intézkedéseket foganatosítottak a termőföldvédelmet és -hasznosítást előmozdító törvények, rendeletek betartása érdekében. Egyre nagyobb területen alkalmaznak altalajlazítást. Céljuk: visszaállítani a bumuszgazdagít^s (istállótrágyázás) reneszánszát, hogy javítsanak a talaj biológiai sajátosságain. Előirányozták a talajjavítási költségek növelését. Gömöralmágyon (Gemerská Jablonec) 2,5 millió köbméteres víztárolót építenek. A Šafárikovél Állami Gazdaságban. 1400 hektár főidet tesznek öntözhetővé. Teplé Vrchon pedig csaknem 2000 hektáros Öntözőrendszert helyeznek üzembe.

Veiké Terlakovcében, Klenovecen, Drienéanyban és Hr. 2^1užany-ban meggyorsítják a napenergia-hasznosítású szénaszáríték-tárolók építési ütemét. Jesenskén pedig befejezik a 2800 köbméteres szenázsoló építését. A méhl (Vöellnce), a lénártfalval (Lenártovce)

szövetkezetben és a Safarikovót Állami Gazdaságban megteremtik, összesen 350 hektáron, a legeltetéses marhatartás műszaki feltételeit. A takarmányprogram szerint, számosállatonként, évente legalább

4,4 tonna szénaegységgel számolnak. Az ezt követő három-négy esztendő elteltével már tizenöthúsz százalékos tartalék megteremtésében bíznak. Növelik a lucerna, a másodnövények és a takarmányrépa termőterületét.

Az agrokémiai vállalat az idén 9200 hektáron végez talajmeszezést, hogy kedvezően javítsa a talaj kémhatását. A Járás mezőgazdasági üzemel — a növényvédelem érdekében — nagyobb mértékben veszik Igénybe a légi technikát. Laboratóriumi talajelemzések alapján állítják össze a trágyázást tervet, ügyelve a környezetvédelmi előírások betartására...

Az állattenyésztésben az ésszerű erötakarmány-hasznosításra, a munka- és termékminőség javítására, az önköltségcsökkentésre irányítják a fő figyelmet. Havonta végeznek összehasonlító gazdasági elemzéseket, értékeléseket, s a dolgozók jutalmazásánál ezt figyelembe veszik. Szorgalmazzák a fejők szakmai képzését, gondoskodnak az egészségügyi előírások gyakorlati betartásáról. A takarmányozásban érvényesítik a számítógépes programadást A legelők, rétek tisztításánál a speciális bokorlrtó .gépeket két műszakban

üzemeltetik, ezáltal növelve л hasznosítható gyepterületeket.

Minden eddiginél jobban gondoskodnak az üzemközí együttműködés adta lehetőségek — erő- és munkagépek kapacitásának Jobb kihasználása, többmüszakos üzemeltetés, üresjáratok mellőzése stb. — kihasználásáról.

A gazdaságok vezetőit melléküzemági termelés keretében az élelmiszer-alapanyagok feldolgozására serkentik.

A gazdaságirányításban növelik a főiskolai végzettségű fiatalok számát. Ugyanakkor a sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező idősebb dolgozók részére lehetővé teszik a szakmai hozzáértésüket elismerő bizonyítvány megszerzését. A termelés valamennyi szakaszán ügyelnek a törvényesség betartására.

Művészeti szakkörök létesítését szorgalmazzák, hogy a kulturális nevelő munka színvonala emelkedjen. Már egyre több gazdaságban működik beat-, vagy népi zenekar. Követésre méltó példát mutat a rimaszécsi (Rimavská Seö) szövetkezet, mely dolgozói számára szabadidő-központot létesített. Sőt, amatőr képzőművészeket (szobrászt, festőt) Is foglalkoztat.

Befejezésként: a közösségi gondok, termelési feladatok, problémák megoldásában egyre nagyobb érdemeket szereznek a szocialista brigádok. E munkaközösségekben formálódnak az új típusú, szocialista emberek. Egyéniségük, tehetségük kiteljesedhet, művelt emberekké válhatnak, képessé téve magukat a nemes eszmék befogadására, az igényesebb megbízatások teljesítésére is.

Korcsmáros László

Több mini 20 milliós vállalás

Mint minden Jeles Jubileum, hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának negyvenedik évfordulója is országszerte fokozott munkakezdeményezésre ösztönözte a mezőgazdasági dolgozókat. Mindegy, hogy mit helyez kilátásba az ígéret; a termelési vagy az értékesítési feladatok túlteljesítését, az ésszerű takarékosig elmélyítését, a álasztási program atáridő előtti telsítését vagy az élet- és munkakörnyezet javításának elősegítését; hiszen minden plusz, minden terven felüli tett és korona a holnap szempontjából oly fontos hetedik ötéves tervidőszak sikeres betetőzését segíti elő.

TÖBBTERMELÉS ÉS TAKARÉKOSSÄG

A komáromi (Komárno) járásban, az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok és a közös mezőgazdasági vállalatok több mint 10 ezer dolgozója az év elején 20 millió 250 ezer korona értékű szocialista kötelezettséget vállalt a történelmi évforduló tiszteletére. Ez a komoly érték a 29 üzemi, a 379 munkaközösségi és 2315 egyéni felajánláson kívül 3 társított szocialista vállalást Is képvisel. Az utóbbiak a kooperációs körzetek mezőgazdasági üzemelnek és mezőgazdasági szolgáltató vállalatainak közös — összesen több mint hárommillió korona értéke> képviselő — felajánlásait tartalmazzák.

A vállalások gyors összegezése után megállapíthatjuk, hogy a járás mezőgazdasági dolgozói ezúttal az egyébként sem szerény termelési feladatok túlteljesítését — és ezzel együtt a korábbi tartozás törlesztését —, az anyagköltségek csökkentését, az energia-takarékosság elmélyítését és a termelés hatékonyságának növelését helyezték előtérbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy üzemeink és dolgozóink megfeledkeztek a választási programból eredő feladatokról, Illetve az élet- és munkakörnyezet javítását és szépítését segítő társadalmi összefogás szükségességéről.

Az Összegezésből az Is kiderül, hogy a járás Üzemei és dolgozói idén összesen 8 millió 360 ezer korona értékű mezőgazdasági termény terven felüli termelésére vállalkoznak. A konkrét ígéret 2077 tonna gabona, 604 tonna kukorica, 3520 tonna cukorrépa, 146 tonna napraforgó, 2049 tonna takarmány, valamint 257 tonna zöldség terven felüli termelésére szól.

Magátél értetődő, hogy a megtermelt javak zöme azonnal értékesítésre kerül, tehát a járás az alapok feltöltéséhez, Illetve a fogyasztói igények színvonalasabb kielégítéséhez is kötelezettségeit meghaladó mértékben kíván hozzájárulni.

Amiről eddig nem beszéltünk: a Járás mezőgazdasági dolgozói a tehenek átlagos évi tejtermelésének javításával 636 ezer liter tej terven felüli termelésére, Illetve az értékesítési feladatok 316 ezer literrel való túlteljesítésére vállalkoztak. Az is figyelmet érdemlő elhatározás, hogy a végtermék minőségének javításával megteremtik a feltételt ahhoz, hogy

4,5 millió literrel több tejet tudjanak értékesíteni az első minőségi osztályban. Ennek természetesen nem csupán a társadalom — szűkebb értelemben véve a fogyasztó — veszi hasznát, de maguk az őstermelők Is, hiszen az adott szó megtartása csaknem másfél millió korona terven felüli jövedelemhez juttathatja a tejtermelő gazdaságokat.

Az összességében 6 millió 871 ezer korona értéket képviselő, árutermelési jellegű felajánlásban még egyebek között 79 tonna marhahús és 88 tona sertéshús terven felüli értékesítéséről Is sző esik.

Ami pedig a takarékossági elképzeléseket Illeti, a járás mezőgazdasági vállalatai és dogozói év elejei ígéretükben 477 000 kWó villamos energia, 145 tonna szilárd és 73 tonna cseppfolyós fűtőanyag, továbbá 733 hektoliter hajtóanyag, 121500 köbméter földgáz, valamint 553 tonna erőtakarmány megtakarítását helyezték kilátásba.

A köz javát szolgáló kezdeményezést örömmel üdvözöljük, és bízunk abban, hogy üzemeink és dolgozóink év végén Is ural lesznek a szavuknak. Mert ugye a régi mondás Is azt tartja: az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jól (kádekj;