Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-20 / 16. szám

1985. április 20. SZABAD FÖLDMŰVES 13 ИШЯ|1ЯРШ ösírH sorau fc *Í* í HP тл ifíSW * r-wm <*> • b'.'r *!*»** Ä;> ■ у ГШХЩ­/• ъ , v í » *> A kelet-szlovákiai kerület egyik legnagyobb területen gazdál­kodó mezőgazdasági üzemé­nek, a Bodolói (Budulov) Efsz-nek hosszú éveken keresztül okoztak ko­moly gondokat az egyesitéssel járó problémák. Nem csoda, hiszen hat szövetkezet összevonásával 6374 hek­táron kellett úgy megszervezni a ter­melést, hogy az ütemes fejlődés biz­tosított legyen. Komolyabb változá sokra 1680-ban került sor. amikorra már fokozatosan sikerült megoldani az alapvető szervezési gondokat. Nagyon szép eredménynek köny­velhető el, hogy mig 1980 ban a szö­vetkezet mezőgazdasági össztermelése 96 millió korona értéket képviselt, addig ez a jelenlegi ötéves tervidő­szak első négy éve alatt 20 száza­lékkal növekedett. Ez évi átlagban ötmilliós nyereségnövekedést jelen­tett, ami már igen kedvező eredmény, mégsem jelenti azt, hogy a gazdaság nem rendelkezik tartalékokkal. Az első négy év folyamán a gabo­natermelés tervét a gazdaság 103 százalékra teljesí­tette; ám a cukor­répa, a takarmány­növények és a zöld­ség termesztésében bizonyos kiesés mutatkozott. A tej­termelés tervét — szintén a tervidő­szak négy évét vizsgálva — 103 százalékra sikerült teljesíteniük, per­sze nem a tejelé­­kenység növelésé­vel, hanem exten vív módon; a te­hénállomány bőví- Köteles Ágoston lésével — 1400-ról elnöke 1600 darabra. En­nek egyik oka a bizonyos mértékű takarmánykiesés volt, a másik pedig az, hogy a bodolói tehenészeti tele­pen bizonyos technológiai változá­sokra, s ezzel párhuzamosan állat­­gondozói személycserékre került sor. A tejeladás tervét 101 százalékra tel­jesítették, s ezáltal 250 ezer literrel több tejet adtak el a tervezettnél. Vizsgálva a hetedik ötéves terv ered­ményeit, meg kell említeni, hogy az 1981-es év kivételével a szövetkezet minden évben nyereségesen gazdál­kodott. 1982 ben 3 millió 81B ezer, 1983-ban 5 millió 77 ezer, 1984-ben pedig 5 millió 576 ezer korona volt a szövetkezet tiszta jövedelme. Az alábbiakban hadd soroljunk fel néhány olyan tényezőt, amely kedve­zően vagy kedvezőtlenül befolyásolta a múlt évi eredményeket: Elöljáróban említést érdemel, hogy a szövetkezet ezidáig nem zárt olyan jó gazdasági évet, mint tavaly. Jól jövedelmezett a búza. az árpa. a ku­korica, a cukorrépa és a borsó. Per­sze a jelenlegi gazdasági viszonyok között oda kell figyelni arra is, hogy mit mennyiért termelünk. A jövedel­mezőség tekintetében van még javí­tanivaló. Tavaly egy tonna búza termelésére a gazdaság 1491 koronát fordított, s az egységnyi terméket 1610 koro­náért értékesítette. A differenciális pótlékkal a búzatermelésben 11 szá­zalékos jövedelmezőséget értek el, ami annyit jelent, hogy minden száz korona ráfordítás a gazdaságnak 19 korona nyereséget hozott. A járási mezőgazdasági igazgatóság adatai vi szont azt igazolják, hogy a szóban forgó körzetben a búzatermelés ren­tabilitása átlagban 40—45 százalékos. Az adatok ismeretében megállapítba tó, hogy az említett ágazatban jócs­kán akadnak tartalékok, fgy, ha a jövőben a talajadottságokat jobban kihasználják, a fajlagos termelési mérnök, a bodolói szövetkezet költségeket is csökkenthetik. Az elmúlt évben egy liter tejet 3,68 koronáért értékesítettek, ezáltal lite­renként 28 fillért „nyert“ a szövet­kezet. Ez összegezve annyit jelent, hogy a 4 millió 644 ezer liter kiter­melt tej 1 millió 300 ezer korona nyereséget jelentett. Aránylag kedvezőtlenül alakult a szarvasmarha-hizlalás rentabilitása. Egy kilogramm marhahús előállítási önköltsége 35 korona volt, míg az el­adási ár 24 korona. Nem kedvezőbb a helyzet a sertéshústermelésben sem. Habár a jövedelmezőség aránya itt elérte a 26 százalékot, ám a ma­lacelválasztásban olyan gyengék vol­tak az eredmények, hogy ezáltal a sertéstenyésztés tiszta nyeresége „füstbe ment“. A sajt- és a gyapjútermelés önkölt­sége kielégítően alakult, a bárány­­hizlalás szakaszán azonban komoly tartalékokkal rendelkezik e gazda­ság. A növénytermesztés szakaszán a bodolói szövetkezetben is a szeme­sek termelése dominál, hiszen átlag­ban 2640 hektár a vetésterületük. A gazdaság vezetősége alaposan meg­vizsgálta annak okát, vajon miért is kicsi a búza átlaghozama. A járás más gazdaságaiban ugyanis búzából jóval több termett. A talaj kémhatása és tápereje, a vetésforgók kialakítása, a vetőmag minősége azok a tő ténye­zők, amelyek betartása, korrigálása a jövőre nézve nélkülözhetetlen. Több éve okoz gondot a vetőmag minősé­ge. A fajtacsere a talajfertőzöttségre nézve is elkerülhetetlen. Tavaly a takarmánytermelésben jó eredményeket értek el. Ez annak az alapos elemző munkának az eredmé­nye, melyet a gazdaság szakemberei annak érdekében szerveztek meg, hogy az előző évek takarmánygond­­jait a jövőben kiküszöböljék -A múlt évben a tervezett 65 ezer tonna tö­­megtakarmányt 10 tonnával „toldot­ták" meg. Ez természetesen kedvező hatással volt az állattenyésztés ered ményeire. A takarmánytermelésben Is az egyik fő mutató — a minőség. Habár a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a széna minősége közepes volt, a szenázs 55 százaléka első osztályú, a többi másod- és harmadosztályú volt. Persze az előbbrelépéshez a takarmánytermelésben is többet kell tenniük. Ugyanis jelentősek a betaka­rítási, tárolási és a tartósítási vesz­teségek. A tömegtakarmányok ked­vezőbb összetétele érdekében az Idén növelik a lucerna vetésterületét. A növénytermesztés területén csakis ágy születhetnek jó eredmények, ha a tépanyagpótlás folyamatos és szak­szere. A gazdaság vezetősége erre nagy figyelmet fordított, főleg a sa­vanyú kémhatása talajok javítására. Tavaly például 800 hektáron végez­ték el a meszezéet, ám az eredmény csekély volt. A jelek szerint növelni kell a mészadagot, s gyakrabban kell elvégezni ezt a munkálatot. A gazdaság állattenyésztésének a szarvasmarha-tenyésztés a fő ágaza­ta. Emellett gazdag hagyományai vannak a juhtenyésztésnek is. Sertés­tenyésztéssel is foglalkoznak, pilla­natnyilag nem nagy sikerrel. Bár az állattenyésztésben a múlt év eladási tervét teljesítették, az egyes ágaza­tok közötti eredményingadozásokat a jövőben — a folyamatos feitődés ér­dekében — ki kell küszöbölni. jelenleg a gazdaságban 4 ezer 697 szarvasmarhát, ebből 1602 tehenet tenyésztenek. 100 hektár mezőgazda­­sági területre 74 szarvasmarha jut. A sertésállomány hatezer darabból áll. A tejtermelésben tavaly 107 szá­zalékos tarvteljesftést értek el, az egyedeokéntf évi tejtermelés 3250 li­ter volt. Habár ez nem énpen csúcs­­eredmény, mégis az előző évekhez viszonyítva előbbrelépést jelentett. Remélhetőleg, hogy az egyes állat­tartó telepek folyamatban lévő átépí­tése után a fejlődés a tejtermelésben is ütemesebb lesz. Vonatkozik ez a marhahústermelésre is. A sertéste­nyésztésben is előbbre kel) lépni, fő­leg a súlygyarapodás és az erőtakar­­mány-fógyasztás tekintetében. Ezidáig a gazdaságban egy kiló súlygyarapo­dásra négy kiló abrakot használtak fel. Az állattenyésztés eredményeit, tar­talékait *boncolgatva szó esett arról is, hogy ebben a szakágban az embe­ri tényező javítása terén sok még a tennivaló. Szakszerű és lelki ismeret­­tel végzett munkát várnak el minden dolgozótól. Am ez nem minden állat­gondozóról mondható el. A közösben ezek a gondok napirendre kerültek, s történtek is pozitív változások. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés korszerű műszaki szolgáltatás nélkül elképzelhetetlen. A gazdaság gépállo­mányának értéke 62 millió koronát képvisel. A gépek műszaki állapotá­ról 99 gépjavító gondoskodik. Be néz­zük meg, mi van a számok mögött. Habár a géppark — összességében nézve — magas színvonalú, szólni kell a hiányosságokról is. Evek óta nem tudnak beszerezni megfelelő mennyiségű pneumatikus vetőgépet. A jövőben nagyobb gondot kell for­dítani a gépek karbantartására és az alkatrész felújításra, hogy a berende­zések gyors elavulása, tetemes alkat­részszükséglete miatt ne növekedje­nek a termelési költségek. A bodolói szövetkezet két mellék­üzemággal rendelkezik, olyanokkal, melyek a mezőgazdasági termelést is szolgálják. A somodi kőbánya — a­­mely főleg az utak „aljazásához“ szállít követ — múlt évi termelési nyeresége 2 millió 800 ezer korona volt. A jánoki lakatosműhely — mely­nek dolgozói részt vesznek a gazda­ság állattenyésztésének és más rész­legeinek a rekonstrukciós munkála­taiban — tavaly 1 millió koronával járult hozzá a szövetkezet tiszta jö védelméhez. Az itt dolgozó brigád tagjai a szocialista kötelezettségvál­lalások, a terven felül vállalt mun­kák tekintetében is példamutatók. A gazdaság az utóbbi időszakban nagy gondot fordít a kádermunkára, a szakemberképzésre, hiszen — Kö­teles Ágoston agrármérnök, szö­vetkezeti elnök szavaival élve — „et­től függenek az eredmények, ez be­folyásolja a jövőt“. A gazdaságnak jelenleg 800 állandó dolgozója van, A harminc éven aluliak száma sajnos mindössze 247, a tagság zömét a kö­zépkorúak és az idősebbek képezik. Szép eredményként könyvelhető el az, hogy a dolgozók 69 százalékos arányban szakképzettek, holott ezt a miniszteri rendelet 50 százalékban állapította meg. A gazdaság nagy erőfeszítést fejt ki a dolgozók állandósítására. Külön­böző segélyekkel számos családot se­gít lakáshoz. Az utóbbi években pél­dául 160 szövetkezeti dolgozó kapott anyagi támogatást családi ház építé­sére. Az elmúlt évben 760 ezer koro­nát merítettek ki kulturális célokra. A dolgozók üdültetése, gyógykezelése is folyamatos. A gazdaság dolgozói a sokoldalú gondoskodást munkájukkal térítik meg. Hogy miként, erről a tar­talmas kötelezettségvállalások tanús­kodnak a leghitelesebben. Mivel a szövetkezet dolgozói számos egyéni és kollektív kötelezettségvállalással járultak hozzá szövetkezetük felvirá­goztatásához, érdemes néhány adatot felsorolni: tavaly a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére felajánlott összüzemi kötelezettség­vállalás 1 millió 305 ezer koronát tett ki, amit 3 millió 32 ezer korona ér­tékben teljesítettek. Felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére a gazda­ság dolgozói 1 millió 768 ezer 960 korona értékű kötelezettséget vállal­tak. Ч-Ч-Ц­A fentiekben — olykor a pozitív eredmények rovására — többször is kitértünk a szövetkezet gazdasági gondjainak, problémáinak elemzésé­re. Tettük ezt azért is, mert előbbre lépni, megteremteni a jövő termelé­sének szilárdabb alapját csakis úgy lehet, ha feltárjuk a hiányosságokat, s mihamarább teszünk azok kiküszö­böléséért. Azt tapasztaltuk, hogy eb­ben a szellemben cselekszenek a bo­dolói szövetkezet vezetői is. S hogy jó úton haladnak, azt bizonyítják az elért szép eredmények is. KALITA GABOR A gazdaság udvarain számos propagandatábla hirdeti a szocialista vállalásokat, az elért eredményeket (A szerző felvételei) Lapunk hasábjain kevés hír­adásnak volt a témája, hogy egy szövetkezet nagyüzemi nyúltenyészfésre szánta el magát. Az alábbiakban egy ilyen nem minden­napi útttörő vállalkozásról számolha­tunk be. A színhely a Méhi jVCelin­­ce) Efsz. Riportalanyom: Vezér jézset, az efsz közgazdásza. ф Miként került az ötlet az aszta­lukra, illetve a nyúl a gazdaságba? — Az egyre korlátozott mennyi­ségben rendelkezésünkre álló erőta­karmány miatt felszámoltuk a kevés­bé jövedelmező kacsaállományt és a termeléskiesés pótlására latolgattuk a számításba jöhető lehetőségeket. Hogy miért éppen a nyúltenyésztésre esett a választásunk? Több szem­pontból Is. A jövőben lényegesen csökkentlük az abrakigénves csirke­­hizlalást Is. A Branko Közös Mező­gazdasági Vállalattal kötött szerződé­sünk alapján pedig az erőtakar­­mány-szükséglet jelentős részét — nyúltáp formájában — a felvásárló üzem biztosítja. A szövetkezet kerté­szetében minden évben nagy meny nylségfi zöldséghuiladék halmozódott fel, aminek gazdaságos hasznosításé ra ezáltal megnyílik a lehetőség A nvúlhús jő devizaforrás és egvhen az ésszerű táplálkozást szolgáló fontos élelmiszer Ráadásul Rimaszombatban f Rimavská Sobota) épül egy nyúlhűs­­feldoiBuzó üzem Tehát a társadalmi érdek rtgyelembevételének ts Jelentős szerepe volt döntéshozatalunkban. Szeretném megjegyezni, hogy a fel­sorolt „indítékok“ ellenére — a Je­lenlegi felvásárló árak mellett — nem nagyon gazdaságos a nyúlhústerme­­lés, ezért is akad kevés nagyüzemi vállalkozó. Jövedelmezőségét jelenleg egyedül az állomány növelésével le­het fokozni. Véleményünk mégis az, hogy ilyen kedvezőtlen árviszonyok mellett is van perspektívája újszerű vállalkozásunknak. # Mit szúit mindehhez a tagság? — Furcsállotta, fenntartásai voltak, de elfogadta az új kezdeményezést. Most rajtunk a sor, hogy bizonyít­sunk. • Hol tartanak ezidőtáft az ötlet megvalósításúban? — Két régi istállót alakítottunk át a célnak megfelelően. Az UHNY 01-es típusú, nyúlketrecek leszállítására vá­runk, amelyeket a BRANKO-n' keresz­tül Magyarországről egy tatabányai ipari szövetkezettől rendeltünk meg A nyolc évi élettartamra tervezett ketrec ferdén beépített trágyalemez­zel van ellátva, ahonnan a trágya a ketrec mögött hosszirányban kikép­zett trágyacsatornába jut. Ennek tisz­títása kézzel mozgatott szállítóeszköz­zel történik. A rekeszekben elletőlá­da is elhelyezhető. Az állatok itatá­sát csepegtetős itatók biztosítják. A ketreceket az Igényeknek megfele­lően kiegészítjük granulátum-etetővel és szénazsebbel. # Honnan szerzik be e törzsállo­mányt? — A BRANKO-től vásároljuk. Anya­állományként a kaliforniaival keresz­tezett új-zélandi fehér fajtát válasz­tottuk, és hozzá francia tenyészkant. Kétévenként cserélődik ki az alap­­állomány. Félezer darabba! Indulunk. Egy anyaállatra számított 60 kilo­grammos „produkcióval* évente 30 tonna nyúlhús előállítását tervezzük 9,89 százalékos nyereséggel. A te­nyésztés első esztendejében 546 ezer korona ráfordítással és 600 ezer ko­rona árubevétellel számolunk. A vá­gónyulak 90 százalékát első minőségi osztályban kívánjuk értékesíteni. ,# Milyen tenyésztési módszert al­kalmaznak? — Az állatok gondozására kijelölt három asszony egyhetes szaktanfo­lyamon sajátította el a szükséges tud­nivalókat. Ök gondoskodnak majd a törzs- és a hízóállomány komplex el­látásáról. Közvetlen tapasztalatokat pedig magyarországi tanulmányút­jaink során szereztünk. Az állategész­ségügyi ellátásról a körzeti állator­vosi intézet gondoskodik, szolgáltatás formájában. A méhi szövetkezet nemcsak te­nyésztőként szerepel, hanem egyben társvállalata is lett a BRANKO-nak. Százezer korona — tagsági díj és üzemeltetési költség — belépőösszeg fejében részesedik a vállalat nyere­ségéből és osztozik az esetleges vesz­teségben. Egyelőre a vállalkozás megszületé­sének körülményeiről és tervezett gazdasági vonatkozásairól kívántam szólni. Arra a kérdésre, hogy meny­nyire válnak valóra a nagyüzemi nyúltenyésztéshez fűzött remények, egy esztendő múltán tudunk csak kézenfekvő választ adni. Addig Is eredményes és hasznos munkát kívá­nunk a méhi mezőgazdászoknak a nyúltenyésztés nagyüzemi „meghono­sításában*. KORCSMAROS LÄSZLÖ Állatgyógyszer üvegben Nagy-Britannía birkái és szarvas­­marhái ezentúl tablettákat „szed­nek“ majd, de korántsem azért, hogy elejét vegyék a vemhessé­­güknek, sőt a tenyésztők azt re­mélik, hogy a tehenek és az anyajuhok e tablettáktól még ter­mékenyebbé válnak. A tabletták oldódó üvegből készülnek, s a le­gelők füvéből gyakran hiányzó, ám az állatok egészsége szempont­jából fontos három nyomelemet, kobaltot, rezet és szelént foglal­nak magukban. A kérődzők elő­­gyomrába kerülő tabletták ott fo­kozatosan feloldódnak, úgyhogy az állatok egész éven át hozzájutnak e nyomelemek szükséges mennyi­ségéhez. Most először, ennek az üvegbe zárt készítménynek a révén jutnak az állatok egyetlen adagolással három nyomelemhez, s ugyancsak most sikerült először az állatok napi szükségletet ezekből egy egész évre előre fedezni. (ÉT, 85/3)] NAGYÜZEMI NYÚLTENYÉSZTÉS lépésről lépésre - eredményesebb kplfit-S7.1nrákiai kpriilnt Pórik krWntf nrln kell fi orol ni аггя «в finer вок f or m d1 ó to rinminál hitKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom