Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-13 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1985. április 13« 14 VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT Ä madárvonulást befolyásoló környezeti hatások vizsgálataival az erdei szalonkáról rengeteg adat halmozódott föl, mégis hangoztatjuk, hogy az erdők királynője kiismerhetett enül titokzatos. Rejtett életmódja, időjárásérzékenysége,. változatos magatartása sok problémát vet fel. Ezek megválaszolására azonban emberöltőkön át jobbára csak megfigyelések, találgatások afltak lehetőséget. Bármennyire is alaposak voltak azok a hajdani feldolgozások, sok bizonytalanság maradt utániig. Äz utóbbi időben azonban a földrésznyi területeket azonos időpontban értékelő nemzetközi vizsgálatok ,a radar, a madarakra erősíthető, parányi rádióadók, meg egyéb technikai lehetőségek révén sok minden tisztázódott. 'Az óvilági erdei szalonka fészkelőhazája óriási terület. Északon messze túl a sarkkörön, délen Szardínia vonaláig költ, nyugaton Angliáig, keleten a Csendes-óceánig honos. A szalonka síksági erdők, alacsonyabb hegységek, láposok lakója, de enyhébb fekvésű havasi régiókban magasabbra is felhatol. A szibériai szalonkák Közép-, Dél- és Elő-Azsiában szóródnak szét, az európaiak az atlanti és mediterrán partvidéket özönlik el. Az ázsiai vonulásnak csak kezdő és végpontjait ismerjük, ezt a gyűrűzési visszajelentések kis esélye magyarázza. Európában már szerencsésebb a helyzet, mert itt 12 országból 814 gyűrűsen megkerült szalonka tisztázta a honnan-hová kérdéseit. A nagyobb földrajzi tájegységeket többé-kevésbé elkülönülten benépesítő egyes állományok telelésére egységesen jellemző, hogy zömük kisebb, meghatározott területsávra tömörül, de ugyanakkor bizonyos hányaduk ettől akár 80—90 fokos szöget átívelő szélességben is szétszóródik. Közép- Európából a szalonkák nagyobb hányada Franciaország atlanti partjaihoz igyekszik, a szétszóródók pedig Angliától egészen Dalmáciáig kerültek később puskavégre. Sok gyűrűzési adat, majd újabban a madarakra erősített apró rádióadók is bizonyítják, hogy a szalonka ragaszkodik fészkelőhelyéhez, vonuló útjaihoz és telelőhelyéhez. Európa különböző helyeiről származó 31 gyűrűzési adat igazolta a költőterület ismételt elfoglalását. Angliában három, mafd tízéves korában fogták el a fészkelőhelyére visszatért madarat. További 33 megjelölt angol szalonkából 26 került meg később a költőhelyen, a többi 7 pedig mintegy 5000—250Ó kilométeres körzetben szóródott szét. Ä szalonkaváró vadászt elsősorban az érdekli, hogy a madár milyen körülmények’között vándorol, és ebből a zsákmányt ígérő napokat mennyire lehet valószínűsíteni. Az erdei szalonka majdnem kizárólag éjjel, széles frontban vonul. Útvonalait síkságok és alacsonyabb hegyek fölött választja, ott, ahol léptennyomon találhat sajátos táplálkozásának megfelelő lágy talajú, mocsaras helyeket. Ahol ez nincs, gyorsan tovasurran, a táplálékbőség viszont elidőzteti. Magas hegységek és tengerek terepakadályainál a széles frontban érkezők keskeny folyosókba tömörülnek, és hágók, hegyszorosok, meg a legrövidebb tengeri útszakaszok megkeresésével igyekeznek enyhíteni az átkelési nehézségeken.. Közismert a vonuló szalonka időjárás-érzékenysége. Ennek tudományos igénnyel elsőként magyar kutatók tisztázták a körülményeit. A húszas években gyűjtött temérdek adatból kimutatták, hogy tavasszal a hazai szalonkavonulás az atlanti partoktól érkező, langyos légtömegekhez igazodik, s amikor ezek már az Urálig hatoltak, akkortól várható a tetőzés. Ez volt a kiindulópontja számos későbbi vizsgálatnak is, amelyekből az tűnt ki, hogy elsősorban nem is annyira a'hőmérsékletnek, hanem a légnyomáskülönbségeknek meg a szélnek tulajdonítható a fő szerep. Ha tavasszal a telelőhelyek környékén alacsony, a költőterület közelében pedig tartósan magas a légnyomás, a vonulás erőteljes. A” langyos tavaszi szél sodorja és tájékozódásában segíti аГ szalonkát. A hideg őszi szelek viszont telelőhelyeire szorítják a szalonkákat. Hirtelen Időjárás-változásra a szalonka is meginduló, felgyorsuló vagy éppenséggel elakadó vonulásai. esetleg visszafordulásai válaszol. A mindenkori időjárás mellett a táplálékadottságok is szélsőségesen befolyásolják a vonulás alakulását. Az elsősorban gilisztákból, férgekből, avar- és talajlakó ízeltlábúakból, lárvákból kikerülő szalonkatáplálék hozzáférhetősége nagyban függ a fagytól, hótól, a talaj nedvességétől, hőmérsékletétől. Valószínű, hogy az időjárási és a táplálkozási viszonyakkal szembeni érzékenysége magyarázza, hogy a szalonkák közismert helyhűségük ellenére tavasszal néha nem ugyanazon az útvonalon térnek vissza, mint amerre ősszel elvonultak. Újabban számos tanulmány foglalkozik a terítékmegoszlással, ahol boncolás és szárnyszínezet-méret alapján a nemek, vagy az életkor arányát vizsgálják. Kimutatták, hogy tavaszai sorrendben az öreg hímek, fiatal hímek, öreg tojók, fiatal tojók követik egymást. Várható, hogy a korszerű kutatási módszerek tovább fejtegetik majd a titkokat. (Kivonatosan: Nimród 85/3) Hosszú és kemény, de nem rendkívüli telet éltünk át, amelynek során a gondos vadászoknak kijutott a részük a vadról való törődésből, valamennyi téli munkából. A tavaszt, az igazi, napsugaras, langyos szellővel simogató tavaszt nemcsak mi, a természetet szerető vadászok vártuk nagyon, hanem a gondjainkra bízott, értékes vadállomány is. Ilyentájt a vadászterületeken talán egy kissé kevesebb a teendő. Bár az etetés, a sózók feltöltése most sem szünetelhet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az etetőket a melegebb, napfényes idő eljöttével alaposan’ ki kell tisztítani, mészporral, illetve kainittal pedig a fertőtlenítést is szükséges elvégezni. Az sem árt, ha az etetők körül letaposott földet is hasonló módon fertőtlenítjük. Legjobb, ha eltávolítjuk a legfelső, hozzávetőlegesen öt centiméteres talajréteget és helyébe folyami homokot, vagy pedig kavicsot szórunk. A cserkészutakról is el kell távolítani az avart, illetve a letöredezett faágakat. A közelmúltban, pontosabban március utolsó napján volt a vad tavaszi törzsállományának számbavétele. Akik gondosan figyelték és esetleg fel is jegyezték az egész éven át látott vadfajok számát, azoknak nem okozott különösebb gondot a tavaszi létszámbecslés. Jelenleg a számlálás adatait kell összevetni az egész éves tapasztalatokkal, hogy a lehető legpontosabban fel tudjuk becsülni a tényleges állományt. Az év első hónapjaiban tar-Kontár Gyula felvétele tották meg az értékelő, évzáró taggyűléseket. A vadásztársaságok tagjai figyelmesen meghallgatták a vezetőségi tagok beszámolóit és leszűrték azokból a tanulságokat. Először mindenütt a vadászterületről és a vadállományról való gondoskodás tervét készítették el, melyben a következő fejezetek szerepeltek: a vadászathoz és a vadászterület gondozásához szükséges eszközök, kellékek; a vadföldek; a csenderesek; a vad téli etetéséhez szükséges takarmánymennyiség, illetve más anyagi szükségletek. Több szervezet a csülkös vad tenyésztésének és vadászatának tervét is beküldte. Amelyik szervezet ezt még nem tette meg, a lemaradást április tizenötödikéig még pótolhatja. Ezen a helyen azonban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az említett terv helyessége, illetve használhatósága elsősorban nem a számolási műveleteken alapul, melyeket el kell végezni, hanem a kiindulási adatok megbízhatóságán. Ilyenkor látjuk igazán hasznát a vad számlálására fordított munkának, vagy pedig ellenkezőleg a hanyagság is ilyenkor mutatkozik meg. Ne feledjük, hogy a valótlan adatokból való kiindulás nagyon rövid idő alatt megbosszulja magáti Szlovákiában jobbára csafT^a magasabb hegyvidéki vadászterületek- némelyikét érinti a ritka vadfajok tenyésztésének és vadászatának terve. Az új miniszteri rendelet szerint idén április 16-tól egészen május 15-ig lehet siketfajdkakasra vadászni. Természetesen csak -abban az esetben, ha a vadászterület gondozója már kézhez kapta а I járási nemzeti bizottságtól a Iterv jóváhagyását. A soron következő tagsági gyűlésre' elő kell készíteni az SZVSZ által meghirdetett verseny kiértékelését. A verseny, amely az egész tagság munkájának eredményeit összegezi, pontos és alapos kiértékelést igényel. Ezért az összegezést nem lehfet egyetlen tisztségviselőre bízni, hanem kollektív hozzájárulással szükséges azt elvégezni. Az elért eredmények alapján az SZVSZ KB a legjobb vadásztársaságoknak pénzbeli jutalmat biztosít. Az évnek ebben a szakaszában átlalában pihennek még ugyan a vadászfegyverek, de nem az igazi vadászok. A tokba zárt fegyvereket sem szabad sorsukra hagyni, mert azok is ápolásra: tisztításra, olajozásra szorulnak. Elérkezett a várva várt vadászati alkalom, a szalonka vadászatának ideje, amelyet a rendelkezések április végéig tesznek lehetővé. Minden vadásztársaságban akadnak bizonyára olyanok is, akik az esti szalonkahúzást nem cserélnék föl a legjobb körvadászattal sem, akik az alkonyba boruló erdei tisztás magányosságát oda nem adnák a kürtjelektől és a sűrű puskaropogástól hangos fácánhajtásért. Úgy hiszem, minden bizonnyal igazuk is van, mert. ha jön a cikázva repülő, hosszúcsőrű madár, az igazi tavasz hírnöke, ünneppé, élménnyé válik a pillanat, amely ugyan múló, de soha el nem felejthető. Kimer Károly HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT HORGÁSZÁT • horgászát horgászát horgászát a horgászát horgászát Nagymegyeren (Calovoj' a Szlovákiai Horgászok Szövetsége plapszervezetének népes tábora van. Az egész évben a pontosan kidolgozott terv szerint dolgoznak, s s tagok többsége érdemdús tevékenységet fejt ki. Rendszeresen gondoskodnak a rendelkezésükre álló vízterület tisztántartásáról, emellett kellő mennyiségű ivadékkal halasítják a tavakat és a belterjesebb módszerek meghonosításával igyekeznek fellendíteni a Tialtenyésztést. Boros Imrének, a szervezet elnökének a tájékoztatása szerint a múlt éves feladataikat sikeresen teljesítették. A tervezett 20 taggal .szemben 63-at vettek fel a szervezetbe, így a taglétszám meghaladja a 545-öt. Elsődleges célúknak megfelelően sikerült növelniük a tavak halállományát, s a piaci halhústermeléssel is eredményesen próbálkoztak. Számos sikeres rendezvényt szerveztek, közülük a körzeti horgászverseny váltotta ki a legnagyobb elismerést, amel'yen több mint 290 sporthorgász mérte össze tudását. Ä halasítási terv keretében 100 ezer csuka-, illetve pontyivadékot, 31 métermázsa méretes pontyot juttattak a halastavakba, emelteit a környező csatornákból további 18 mázsa ivadékot telepítettek biztonságos helyre. A legtöbb halivadékot a csilizradványl (Ciližská Radvaü), a nagymegyeri, a lakszakállasi (Sokolcel, a kulcsoď (Klúéovee), a balonyi (Baloň) valamint a hrobonovól halastóba telepítették. Ezenkívül növényevő halfajták telepítésével gondoskodtak vizeik tisztántartásáról. Ügyeltek arA jövőre is gondolnak ra, hogy a nyár folyamán az egyes hínárfajták, vízi növények túlságosan el ne szaporodjanak, mivel az említett növények alkonyat után oxigénfogyasztóvá válnak, s ez a halaknál, elsősorban a dévérek és süllők esetében légszomjat vagy pusztulást idézhet elő. A film-, illetve diavetítésekkel egybekötött előadások jó alkalmul szolgáltak, hogy a szervezet tagjai bővítsék szakismereteiket, felelevenítsék a legfontosabb tudnivalókat. A horgászszervezet tagjai nagyban hozzájárultak a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséhez. A városfejlesztés során több mint 400, a vízterületek tisztításánál pedig 1324 órát teljesítettek társadalmi munkában. A mezőgazdasági munkacsúcsok idején is több száz órát vállaltak a horgászok. Ezenkívül 327 kilogramm papírt, 1345 kilogramm vashulladékot és közel 200 kiló textilhulladékot gyűjtöttek. Boros elvtárs információi szerint új munkatervük alapján megszigorítják az ellenőrzést, s kellő szigorral büntetik a szabálysértőket, az engedély nélkül horgászókat, és bizonyos Időre lezárják azokat a (Fotó: Archív), halastavakat, amelyekbe halivadékot telepítettek. Nagy figyelmet fordítottak a vizek fertőtlenítésére, s különböző gyógyszerek adagolásával igyekeztek csökkenteni a halbetegségek számát. A téli időszakban több mint 600 órát dolgoztak le társadalmi munkában, amelynek során biztosították a halállomány élelemkészletét. Munkatervüknek megfelelően 30 ezer korona értékben szeretnék növelni a halasítást, s a tavakba jelentős mennyiségű ivadékot fognak szállítani. Hazánk felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére értékes kötelezettséget vállaltak, amelynek értelmében a vizek tisztításánál, a városfejlesztésben és a mezőgazdasági munkák során aktívan bekapcsolódnak a társadalmi tevékenységbe. Májusban újra rendezik a már hagyományosnak számító horgászversenyt, két községben pedig ételkülönlegességek kínálatával teszik vonzóbbá az úgynevezett halásznapot. A kedvező hozamátlagra törekedve megszervezik a halállomány rendszeres ellátását. Lehetőségeikhez mérten az egész vízterület tisztaságáért védnökséget vállalnak, hogy megakadályozzák az álló- és folyóvizek további szennyeződését. Krascsenics Géza Jtalízlraee Változtatható sóivá kapaeielzű Gyakran okoz gondot a horgászatnál, hogy különféle körülmények között a kapásjelzőt cserélnünk kell. Más súlyra van szükség állóvizén, illetve folyóvizén, szélcsendes időben vagy éppen erős szélben. Ha minden körülményre fel akarnánk készülni, akár hátizsáknyi — különféle méretű — kapásjelzőre volna szükségünk. Az alább leírt jelző — bár az egyszerűség mintapéldánya — minden körülmények között használható. A laticell- vagy poliszivacs szinte minden háztartásban közismert. Alszunk és ülünk rajta, ezt visszük fürdőkádunkba, és még sok más célra használjuk. Kapható fehér, ‘sárga, piros, zöld és egyéb színekben. Ebből készül az új kapásjelző. A szinte súlytalan habszivacsból egy körülbelül 5X5 centiméteres kockát — vagy ha lehetőségünk van, hengert — kivágunk, középen egy nem rozsdásodó drótot végigvezetünk, végén fület alakítunk ki. A felső részbe köthetjük a műanyagcsipeszkét, az alsóba pe>dig a biztosító zsinórt, ha nem akarjuk, hogy az minden bevágásnál elrepüljön. A használata különben teljesen azonos a megvásárolható jelzőkkel. Óriási előnye mégis a következő: A száraz habszivacs pillekönnyű, állóvizén, szélcsendben a legfinomabb kapásokat jelzi. Ha erősebb áramlású vízben, vagy horgászat közben feltámadó szélben is kitartunk, alsó részét kicsit vízbe mártjuk, így súlya megnövekszik. Ha pedig nagyon erős a szél, vagy a vízáramlás, markunkban összenyomva vízbe tesszük és teljesen teleszívatjuk, még ilyenkor is használható. Az 5X5 centiméteres habszivacshengernek száraz állapotban a súlya csupán 2 gramm, teljesen feltöltve vízzel pedig több mint 70 gramm. Nagy lehetőséget nyújt a körülményekhez legjobban igazodó súlyvariációkhoz. {Magyar Horgász 85/1); Szaionkatitkok Holt idényben