Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-06 / 14. szám
1985. április В. SZABAD FÖLDMŰVES, levéltrágya a növények klorózisa ellen és ZINKOVIT — cinket tartalmazó cseppfolyós műtrágya a növények minőségi kezelésére Gyártja KÖZÖS ERŐVEL CHEMICKÉ ZÁVODY JURAJA DIMITROVA. N. P.. BRATISLAVA no*it«r Radu Klamania OottwaMa • Rad« tapuWlky A mezőgazdasági felvásárló és ellátó üzemek dolgozói az elmúlt évben is mindent megtettek a kitűzött tervfeladatok maradéktalan teljesítése érdekében. A szentesekből elért rekordtermésnek köszönhetően a nyugat-szlovákiai kerület az állami alanba való felvásárlás tervét teljesítette, hasonlóan az ötéves tervidőszakból adódó ez irányú kötelességeit is. Ez a megállapítás főleg azért örvendetes, mert például kenyérgabonából e mennyiségi mutatók mellett a minőségi követelményeknek is eleget sikerült tenni. Az utóbbi évek kedvező változásai e hüvelyesekre is érvényesek, amelyekből a tervidőszak első négy évében több mint 119 ezer tonnát vásároltak fel a kerületben, s az egyes növények közötti arány is javult, elsősorban a lencsetermesztési eredményeknek köszönhetően. Az étkezési borsó megfelelő minősége lehetővé teszi a külföldre irányuló szállítmányok növelését. Ä nyugat-szlovákiai kerület a tervidőszak hurgonyatelvásárlási feladatait is teljesíti, s az ntóbbi négy év alatt 153 ezer tonna burgonyát vásárolt fel. 'Az idei rendkívül hideg időjárás azonban nagyon kedvezőtlenül hatott a raktárkészletekben felhalmozott terményre. Ezért olyan intézkedések foganatosítása szükséges, amelyek a hideg okozta kiesést mielőbb pótolják, hogy korai burgonyából folyamatos lehessen az üzletek áruellátása. Takarmányozási célokra tavaly 1 millió 51 ezer tonna szemest és 72 ezer tonna szárítmányt vásároltak fel a kerület üzemei. Bár a felvásárlás során a tervteljesftés egészét tekintve sikeresnek mondható, az előző évek kiesését nem sikerült min-A borfajták érzékszervi vizsgálatáról den téren teljes mértékben pótolni. A kerületben teljesítettük a sörárpa-felvásárlási tervét, ám a megengedettnél nagyobb nitráttartalom miatt az első illetve a második minőségi osztályba sorolt sörárpa tervét már nem \ikerült teljesíteni. Az ezen a téren történő kedvező változásokra pedig elsősorban azért lenne mielőbb szükség, hogy a sörgyárak a minőség javításával fokozni tudják expertfeladataikat. A felvásárolt több mint 201 ezer tonnából csak 66 ezer tonna sörárpa volt első illetve másodosztályú, s ez az arány a tervidőszak eredményeit tekintve mindössze 35 százalékos. A kukorica nagyüzemi technológiával történő termesztésére való átállás következtében a felvásárlási tervet sikerült ugyan teljesíteni, ám a kerület nem tudott elegendő mennyiségű ipari célokra szolgáló alapanyagot biztosítani, főleg az élesztőgyártás számára. Az antibiotikumok egyik alapanyagát képező corn steep minőségi mutatóinak javítása érdekében több intézkedés nem hozta meg a várt eredményt. Ezért a kutatóintézetekkel és a különböző intézményekkel — így például a Slovenská Lupča-i Biotikával — olyan együttműködésre törekedtünk. melynek köszönhetően sikerült megtalálni az említett probléma okát, s remélhetőleg már az idei termésből ki tudjuk elégíteni az ilyen jellegű mennyiségi és minőségi elvárásokat. A mezőgazdasági üzemek ellátása terén mindenekelőtt a növénytermesztés fejlesztését igyekeztünk biztosítani. A mezőgazdasági üzemek részére 1 millió 187 ezer tonna műtrágyát és több mint 2,3 millió tonna járulékos műtrágyát (humusz, talajmész) juttattunk. A vegyi növényvédelem eszközei re vonatkozó korlátozó intézkedések ellenére az erük a célra fordított összeg meghaladta az 1,2 milliárd koronát. Az állattenyésztés eredményeit nagymértékben befolyásoló tényező a keveréktakarmány. Az utóbbi időszakot értékelvén 5,3 millió tonna keveréktakarmányt illetve fehérjekoncentrátumot készítettünk. Az összmennyiség több mint 27 százalékát különböző adalékanyagok hozzáadásával minőségi szempontból jelentősen javítottuk. Ürülünk annak, hogy a bratislavai Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet értékelése szerint tavaly első ízben mind a négy évszakban a keveréktakarmányok 91 százaléka a legjobb minőségi osztályba nyert besorolást. Ez a fejlődés az irányelvekből adódó feladatok rendszeres teljesítéséről ad bizonyságot. A sertéstenyésztés szakaszán is mind a mennyiségi, mind pedig a minőségi követelmények jobb teljesítésének közsönhetően javultak az eredmények. A gazdaságosságot tekintve a tavalyi mutatók mindegyike meghaladja az előző évi adatokat. s az sem mellékes, hogy mindezt kevesebb erőtakarmány felhasználásával sikerült elérni. Nagyszerű eredmények születtek a tojástermelésben, a baromfihús-termelésben és a tejtermelés szakaszán, s jelen tősen javultak a sertéstenyésztés mutatói is. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság által kidolgozott sertéstenyésztési modell részét képezik a keveréktakarmányokat gyártó és a mezőgazdasági üzemek közötti garanciális egyezmény megkö tése. amely elsősorban a takarmányadagok ésszerű hasznosítását szorgalmazza. A modell lényege, hogy az állomány mennyiségi csökkentése melleti hatékonyabb takarmánygazdái kodással továbbra is biztosítani a folyamatos piaci ellátást. A kedvező előrelépés ennek köszönhetően a céltudatosabb állattenyésztési teendők elvégzé se és a takarmányozás ésszerű sítése terén tapasztalható. Az egyes takarmányfajták felhasználását illetően is a mezőgazdasági üzemek küvetkezeteseb ben betartják a technológiai eljárásokat. A garantált súlygyarapodás is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben a nyugat-szlovákiai kerületben már csak 33 olyan mezőgazda sági üzem volt, ahol a napi Súlygyarapodás nem érte el az 500 grammot, míg az 1983-as évben kerületünkben 136 ilyen mezőgazdasági üzemet tartót tunk nyilván. A sertéstenyész tés eredményeinek értékelésénél a súlygyarapodás terén elért előrelépés ellenére sem lehetünk elégedettek, mert még mindig vannak jelentős kiak názatlan tartalékok. Minél rö videbb idő alatt sikerül ezeket a tartalékokat hasznosítani, an nál gyorsabb ütemben fog minőségi szempontból fejlődni az állattenyésztés e fontos ágazata. Meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdasági ágazat gyors ütemű fejlődésével nem korszerűsödött egyenes arányban i felvásárló üzemek műszakiínyagi bázisa. Az új építkezések lassú üteme azt eredményezte, hogy e jelenlegi ötéves tervidőszak elsó évében a gabonatárolókban csak a gabona 41 százalékát tudtuk elhelyezni. Ezért a CSKP XVf. kongresszusa határozatainak szellemében a kerület felvásárló üzemeinek vezetősége a beruházókkal közösen nagyobb súlyt fektetett a lemaradások pótlására. A tervidőszak első négy évében ennek köszönhetően már 226 ezer tonna befogadóképességű új tárolók épültek, természetesen a hozzávaló járulékos szolgáltatásokkal együtt. Az idén újabb korszerű gabonatárolók átadásával számolunk, s így 1,4 millió tonna gabonát tudunk majd megfelelő körülmények között raktározni. Ezenkívül még 360 ezer tonna befogadóképességű tárolók épí tése van folyamatban. Ügyelni kell azonban arra, hogy a közélelmezés szempontjából olyannyira fontos gabonatárolók és raktárak építésénél ne következzenek be újabb határidő-módosítások, mint amilyenekre a közelmúltból nem egy példa akad. A CSKP KB 8., illetve 11. ülésének határozataiból kiindulva részletesen kidolgoztuk az innovációs programot, továbbá nagy figyelmet fordítunk az ésszerű energiafelhasználásra, a tudományos műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb ütemű gyakorlati alkalmazására és nem utolsósorban környezetvédelemre. Az innovációs program keretében behatóan foglalkozunk a termelés automatizálásának kérdésével, az új korszerű gépek és berendezések az eddiginél széleskörűbb és biztonságosabb működésével. A takarmánykészítésben is több igényes feladatot tűztünk ki, így például a követelményekhez igazodva javítani szeretnénk a minőséget, s ezt 15—20 százalékos energiacsökkentéssel szeretnénk elérni. Tekintettel a fehérjekomponensek korlátozott mennyiségű behozatalára, az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítunk a takarmányok biológiai tápértékének növelésére. Több újítási javaslatot terjesztettünk elő, a kutatóintézetek és a főiskolák dolgozóival közösen, amelyek lényege: csökkenteni a veszteségeket és maximálisan hasznosítani a rendelkezésre álló alapanyagokat. Továbbra is szorosan együtt fogunk működni a különböző műtrágyákat gyártó üzemekkel, a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal, az agrokémiai vállalatokkal. Az első ilyen jellegű közös tanácskozásra a Galántai - Járási Mezőgazdasági Igazgatóság javaslatára került sor a Sládkoviéovói Agrokémiát Vállalat és a Vágsellyel (Sala) Duslo képviselőinek részvételével. Az ésszerű energiafelhasználási program során főleg a szemesek szárításának megfelelőbb megoldására orientálódunk. Ez a követelmény a terv időszak első négy évének mérlegéből adódik, mivel a termés több mint 50 százalékát kellett szárítóberendezésekkel kezelni. Műszaki szempontból ezideig nem tekinthető megoldottnak a gabonatárolókban, a raktárakban és a szabad ég alatti tárolóhelyeken elhelyezett gabonafélék szárítása. A korszerűsítésre fokozatosan valamennyi területen sor kerül, ám ennek a folyamatnak a során elsőrendű feladat továbbra is az energiaigényesség csökkentése. Viszonylag bonyolult és műszaki szempontból szintén nem legmegfelelőbb módon megoldott d kerületben a burgonya tárolása és szállítása. Ezen a téren több éves stagnálás tapasztalható. A megoldást abban látjuk, hogy a kerület két legnagyobb burgonyatermesztő járásába — a senicaiba és a trenfiínibe — összpontosul majd a korszerűsítési program. Remélhetőleg sikerül a lakosság folyamatos ellátását ezen a téren is biztosítanunk. A kerület valamennyi felvásárló üzemének dolgozói, illetve vezetői nevében elmondhatom, hogy mindent megteszünk a CSKP KB 11. és a SZLKP KB azt követő ülése határozatainak maradéktalan teljesítéséért. VÄGÖ FERENC agrármérnök, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat kerületi igazgatója II. RÉSZ Ä BOR SZÍNÉNEK VIZSGÄLATÄ A bor színe fehértől egészen a vörösfeketéig igen változatos lehet. Á fehér bor főbb árnyalatai: egészen világos (majdnem színtelen), zöldesfehér, zöldessárga, vllágossárga, sárga, sötétsárga, arany- és barnasárga. A szín lehet fajtatulajdonság, de lehet a borkészítés és kezelés következménye Is. A szőlő lassú feldolgozása színemelkedést okoz. Általában a teljes érés előtt szüretelt szőlőből zöld-fehér színű bor lesz, túlérettből pedig sárga. Kénezéssel, derítéssel általában a bor színe világosabb lesz. A vörös bor színárnyalatai: plrkadt, rózsaszín, slllerpiros, rubinszínű, liláspiros, gránát-, barnás-,, mélysötét- és feketevörös. A pirkadt és rózsás szín vegyes szőlők keveredéséből, esetleg hibás hordótól ered. A kékes vagy violaszínben játszó vörös borokban kevés a savtartalom. Az elvénült borok színüket vesztve tégla- vagy hagymavörösek. A beteg vörös borok Is színüket vesztik. Pohárba töltéskor figyelhetjük meg a bor viszkozitását. Ha a bor lustán olajszerűen folyik, akkor nyúlós, főleg a lágy, savszegény, kénezetlen fiatal borokkal fordul elő. A vékony, könnyű bor vízszerűen folyik. Ha a bort a pohárban megforgatjuk, a pohár falán lassan lefolyó bormaradvány nagyobb extrakttartalmat (glicerin, cukor, savak, ásványi anyagok stb.) árul el. A BOR ILLATÁNAK vizsgálata Ä bor Illatát (bukóját) szagpróbával állapítjuk meg, amelynek különleges technikája van. A bort úgy szagoljuk, hogy a félig töltött pohárbap a bort megforgatjuk, nagyobb párolgási felületet adva az illat koncentráltabb lesz, s ezt levegővel együtt rövid (nem mélyl szippantgatással beszívjuk. A bor illata lehet normális, amikor rendes borillatot érzünk. Lehet rendellenes, -mikor már nem Illatról, hanem szagról beszélünk Az újborok illatát az élesztő és a szénsavas észter módosítja, jobb minőségű borokon a szőlőfajtára vagy borvidékre jellemző illat is meghatározható. Éretlen szőlőben az lllatanyagok nem fejlődnek ki. Rendellenesség a bor szúróssága, amikor az illósavtartalom kiérezhető. A túlkénezés, a kénhidrogén jelenléte, de egyéb rendellenesség (pl. dohosság, penészszag stb.) szintén érezhető. \ A BOR ÍZVIZSGÄLATA ízleléskor a bornak az ízlelőszerv minden részével érintkeznie kell, mivel a száj és a nyelv egyes területei csak egy bizonyos ízre érzékenyek. Szinte szét kell rágni a bort ahhoz, hogy alkotórészei érezhetők legyenek. A helyes eljárás az, ha először megállapíthatjuk a bor egészséges vagy hibás voltát, majd a bor harmóniáját és az összbenyomását. Egészséges bornak a fajtára vagy termőterületre, készítésmódra jellemző ízen kívül más Idegen ízét nem lehet érezni. A beteg bor rendellenes szagát és fzét mikroorganizmusok okozzák, míg a hibás bor szaga idegen anyagtól ered. A bor harmóniáját az alkotórészek kellemes összhangja adja. Az egyes komponensek túltengése diszharmonikussá teszi a bort. A bor egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a savanyúság, amínek üdítő, hűsítő hatása van. A savtartalom szempontjából van vadsavanyú, kemény (savanyú), rendes (kellemes savanykás) és lágy (sima) bor. Az utóbbiban már nagyon kevés a savtartalom. A diszharmonikusan kiütköző sav esetén a bor savát élesnek Is mondják. A kellemesen savanykás boroknál savanyúbb bort keménynek nevezzük. A nehezebb, testesebb borok keménysége nem mindig hiba. A túlzottan savtompított borok lúgos ízűek. Az alkoholtartalom szerint a bor lehet gyenge könnyű, rendes, erős, tüzes és nehéz bor. Az alkoholtartalom elbírálásánál annak nem abszolút menynylsége, hanem a bor egyéb alkotórészeivel való összhangja fontos. A bor cukortartalma szerint lehet száraz, édeskés, édes és igen édes. Száraz borban ki nem erjedt cukor nincs, vagy csak nem érezhetően kevés található. Az igen édes és nagy extrakttertalmú bort kövérnek mondjuk, a kissé édeskéset nyalósnak. Általában ugyanaz a cukortartalom vékony borban többet mutat, mint testes borban. A bor ízét a széndioxidtartalom is befolyásolja. Ä nagyon szénsavas borok nehezen birálhatók, mert a szénsav a bor tulajdonságait tompítja, esetleg hibáit eltakarja. A fiatal, szénsavas bor csípős, ordas, később üde, friss. A szénsav nélküli bor bágyadt. Egyszerű boroknak az üdeség kellemes, nehezebb vagy minőségi boroknak már kevésbé. A félig kierjedt must, amely sok szénsav mellett még cukrot, is tartalmaz, murci néven ismert, sokak által kedvelt ital. A bor fanyarságát a benne levő cserzőanyagok okozzák. A fanyarság a vörös borok jellegéhez tartozik, a fehér borban a fanyarság hiba, s rendszerint a lassú feldolgozás következménye, amihez kocsányíz is társulhat. A minőségi vörös bor bársonyos, ha a fanyarság mellett kellőképpen testes és az alkotórészek összhangban vannak. A fanyarság és a savanyúság egymás mellett nem fér meg. A bor testességét, teltségét az extraktanyagok adják meg. Az extrakttartalom szerint a bor lehet üres, vékony, rendes, testes és igen testes. Az üres borban nagyon kevés, a vékonyban kevés az extraktanyag. Azt a bort, melynek kellemes utóíze sokáig megmarad, hoszszúnak, ha a zamata gyorsan eltűnik rövid bornak nevezzük. Értékeléskor a bor illatát, zamatát, ízét virágok, gyümölcsök, fűszerek illatához, ízéhez hasonlítjuk. Van gyümölcs-, kenyér-, keserűmandula-, csokoládé- stb. íz. A hibás borok ízét hasonlóan közismert kellemetlen szagú és ízű anyagokhoz hasonlítjuk:^poshadt íz, záptojásszag, káposztalé stb. A bor korát illetően első fejtésig újbornak, egyéves korig fiatal bornak, ennél idősebb bort óbornak nevezzük. Ha a boron a szőlőfajta, termelőhely határozottan felismerhető, akkor jellegzetesnek, ellenkezőleg jellegtelennek mondjuk. Végezetül megjegyezzük, hogy bizonyos alapvető ismeretek és gyakorlat birtokában bárkiből hozzáértő borkóstoló, borbíráló válhat. Különösen a kistermelőknél ez a borkezelés egyik fontos része, mely a borok minőségének, és nem a bort kóstolók határt nem Ismerő „hangulatának“ emelkedéséhez kell, hogy vezessen. Dr. Bánki Gyula mérnök, a tudományok kandidátusa
