Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-06 / 14. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1985. április 8. Megfontoltan, céltudatosan ■ Valóra váltják az efsz-ek X. orszá os kongresszusa határozataiból eredő feladatokat ■ Beszélgetés Tánczns Tibor mérnökkel, az SZFSZ Dunaszerda­­helyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának titkárával ■ Ä Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége járást bizottsága legutóbbi ülé­sén elemezte a CSKP KB 11. és 12. ülése, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa határozataiból eredő feladatok teljesítését, s meghatározta я legközelebbi Időszak fontos felada­tait. Erről, valamint az SZFSZ jb idő­szerű tennivalóiról beszélgettünk Tánczos Tibor mérnökkel, a jb titká­rával. ■ Járási bizottságuk miként való­sítja meg a.párt gazdaságpolitikáját? — A 7. ötéves tervidőszak 4 évének eredményei bizonyítják, hogy a séö­­veovg és szervei tevékenyen részt vettek az Igényes tervfeladatok való­ra váltásában. Emellett tudatosítjuk: tartalékaink kiaknázása elősegíti te­vékenységünk minőségi javítását. E- zért a jövőben jobban szorgalmazzuk, hogy a dolgozók még tevékenyebben vegyék ki részüket a tervkészítésből, a tervfeladatok teljesítésének ellen­őrzéséből, s az egyes munkaközössé­gek feladataik teljesítésére, a problé­mák megoldására irányítsák kezde­ményezésüket és szocialista vállalá­saikat. A politikai szervező munka tökéletesítésével szeretnénk behozni a lemaradást a cukorrépa-termesztés­ben, állandósítani a magas hektárho­zamokat, s megvalósítani a fehérje­programot. Az eddigieknél is több fi­gyelmet fordítunk a termőföld leg­kedvezőbb hasznosítására és a talaj­­védelemre. Az állattenyésztésben min­denekelőtt a felújítási folyamat javí­tására, a szarvasmarha- és juhte­nyésztés fejlesztésére, Jövedelmezősé­gének fokozására, s természetesen a takarmánygazdálkodás ésszerűsítésére serkentünk. A gazdaságpolitikai célok teljesí­tése érdekében méginkább felkarol­juk a dolgozók kezdeményezőkészsé­gét, segítjük annak kibontakoztatását. Az efsz-ek X. jubileumi kongresszusa határozataival és a helyi sajátossá­gokkal összhangban arra törekszünk, hogy a szövetkezetekben továbbra is előtérben maradjon az anyag- és energiatakarékosság, a tömegtakar­mány mennyiségi és minőségi szava­tolása. A nem termelési szakaszokon a szocialista vállalásokat a munka- és életkörnyezet Javítására, a kultu­rális- és sportrendezvények közös megtekintésére, s a szolidaritási alap tavára történő pénzátutalásra irányít­juk. Továbbá arra, hogy további 5—7 százalékkal csökkenjen az erőtakar­­mány-felhasználás. Azon munkálko­dunk, hogy a 22 élenjáró mezőgazda­sági üzem felhívásának megfelelően teljesítsük az ötéves tervidőszak va­lamennyi feladatát. Ezt számottevően elősegítheti a prostéjovl- és a náchodi felhívás .továbbá a hattonnások moz­galma. Ezért a 8. ötéves tervidőszak­ban az eddigitől egyötödével több me­zőgazdasági üzemet serkentünk az Ilyen és hasonló mozgalmakba való bekapcsolódásra. Célunk az, hogy a felajánlások és a szocialista yersenymozgalom mente­süljön a formalizmustól, s a szocia­lista brigádok még az eddigiektől is Jobban elősegítsék a termelés haté­konyságának fokozását, a dolgozók tudatformálását. Jelenleg a szövetke­zeti tagok 45 százaléka brigádtag, ám azt szeretnénk, ha a következő ötéves tervidőszakban ez legalább 55 száza­lék lenne. Ez nem is oly nagy elvá­rás: az kell hozzá csupán, hogy az udvamokl (Dvorníky na Ostrove 1, a geliet (Holtce), a nagvmegyerl (Galo­vo), a felsőpatonyi (Horná Potôň), а felbárl (Horný Bár), a lúcsl (Lúč na Ostrove), a padány-bögellől fPadáft- Bohélov) és á sárréti (Belová Vés) szövetkezetben több figyelmet fordít­sanak a brigádmozgalom fejlesztésére, fellendítésére. A szocialista brigádok­nak példát kell mutatniuk az űj mun­kamódszerek alkalmazásában, a jő közösségi élet és a jő munkahelyi légkör megteremtésében és állandósí­tásában. ■ Hogyan hasznosulnak a terme­lésben a tudományos-műszaki ismere­tek, s mit tesznek a dolgozók szak­mai-politikai továbbképzése érdeké­ben? — Politikai szervező munkánkban továbbra is a CSKP KB 8. plénuma határozatainak a valóra váltása van az előtérben. Az újítómozgalom töké­letesebb irányítása céljából cselekvési programot, s fejlesztési tervet készí­tünk a 8. ötéves tervidőszakra, örven­detes, hogy a csillzradványi (Cil. Rad­­vaü), a dercsikal (Jurováj, a duna-Ű1 SZFSZ ILiraOL szerdahelyi, a dióspatonyi (Orechová Potôň), a hroboňovói, a légi (Lehnl­­ce), a vásárúti (Trhové Mýto) és a somorjai (Samorín) szövetkezetben ezen a téren figyelemre méltó ered­ményeket érnek el. Másrészt több kezdeményezést várunk a sárréti (Blahová Vés), az udvarnoki, a gel­­lei és a lúcsi szövetkezettől. A tovább­fejlődés törvényszerűsége megköve­teli, hogy a komplex ésszerűsítő bri­gádok száma az idei év végéig 15-re, s a 8. ötéves tervidőszakban 30-ra gyarapodjon. Ez azt jelenti, hogy min­den szövetkezetben legyen legalább egy komplex ésszerűsítő brigád. A tudományos-műszaki fejlődés ütemé­nek gyorsítása érdekében elmélyítsük együttműködésünket a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság járási bizottságával. Jelenleg 15 ilyen alap­szervezet működik szövetkezeteink­ben. A legközelebbi időszakban szá­molunk azzal, hogy a nagymegyeri, az ekecsi (Окой), a felbárl (Horný Bár) és a lúcsi szövetkezetben is megalakul a CSTMT-alapszervezete. Az egységes oktatási-nevelési rend­szer érvényesítésével szeretnénk el­érni azt, hogy szövetkezeteinkben még hatékonyabbá váljék a dolgozók szocialista tudatformálása, tovább szi­lárduljon a munkafegyelem, s foko­zódjék a dolgozók felelősségérzete mind az éves tervfeladatok teljesíté­se, mind a közös vagyon védelme szakaszán. S a dolgozók még többet tegyenek a társadalmi haladásért, a békéért. A munkaközösségeken belül harcot kell folytatni az Igénytelen­ség. a közömbösség és az egyénies­­kedés megnyilvánulásai ellen. A munkafoglalkozásúak körében az év végéig el akarjuk érni az 50 száza­lékos szakképesítést, s a 8. ötéves tervidőszak végéig pedig a 55 száza­lékot. Minden szövetkezetben el keli készíteni — az efsz-ek X. kongresz­­szusa határozatának szellemében — e továbbképzési tervet, ami a ká­derképzés szerves részét képezi. Az SZFSZ-alapszervezeteinket arra ser­kentsük, hogy jobban éljenek a csi- Hzradvánvi járás könyvtár adta lehe­tőségekkel, s kapcsolatot teremtsenek a dunaszerdahelyi mezőgazdasági könyvtárral. Az egyes együttműködé­si körzetekben nevelési kabineteket hozunk létre, melyek a dolgozók fel­sőfokú képzését hivatottak elősegíte­ni. E téren a somorjai kooperációs körzet mutat követendő példát. A fia­tal mezőgazdasági dolgozók szakmai­politikai műveltsége színvonalának emelésére a SZISZ-alapszevezetekkel közösen törekszünk. E célból kifej­lesztjük a szakköri tevékenységet, a­­hol a szakmaszeretet Jut előtérbe. Jó eredményeket érnek el ezen a téren a dióspatonyi szövetkezetben. ■ Járási bizottságunk mit tesz a közgazdasági propaganda és agitáció hatékonyabbá tétele érdekében? — Rendszeres munkával oda ha-' tunk, hogy dolgozóink megértsék a CSKP politikája és a népgazdasági feladatok kölcsönös összefüggéseit, szükségét érezzék a hatékonyság fo­kozásának, a minőségi elvárások tel­jesítésnek. Szövetkezeteinkben ez év januárjában agitáciős kollektívák és bizottságok alakultak, melyek az em­lített tevékenység zászlóvivői. Folytat­juk a forradalmi emlékszobák létesí­tését, olyannyira, bogy 1990-ben a szövetkezetek felében már tevékeny­kedjenek. Valamennyi szövetkezetben a krőnikavezetés is az előtérbe kerül. A közös gazdaságokban évente két­szer értékelik majd a közgazdasági propaganda eredményességét, színvo­nalát, hatékonysága fokozása érdeké­ben pedig intézkedéseket hoznak. Szö­vetségünk járási bizottsága Idényjelle­gű, tájékoztatót ad ki. A szemléltető agitáció és propaganda eredménye­sebbé tétele érdekében járási ver­senyt hirdetünk. Meggyőződésünk: a közgazdasági propaganda akkor tel­jesíti küldetését, ha a dolgozók fi­gyelmét az akűt problémák megoldá­sára tereli, népszerűsíti ez élenjáró egyének, munkaközösségek jő ered­ményeit, tapasztalatait, munkamód­szereit. Annak ellenére, hogy a szö­vetkezetek többségében ez a tevé­kenység jó mederben halad és ered­ményes, egyes közös gazdaságokban viszont még jócskán akad tennivaló a tömegpolitlkai nevelőmunka haté­konyabbá tétele szakaszán. ■ A dolgozókról való gondoskodás tökéletesítése milyen feladatokat ró önökre, valamint a szövetkezetekre? — Egyik legfontosabb feladatunk­nak tartjuk, mert az éves tervfelada­tok teljesítése és a dolgozók élet- és munkakörnyezetének a szüntelen ja­vítása szorosan összefügg. E célból versenyeket szervezünk, melyek a szo­ciális létesítmények építésére és kar­bantartására, a rend és tisztaság meg­tartására, a környezetrendezésre és szépítésre, a munkavédelmi rendsza­bályok megtartására, az üzemi étkez­tetés kiszélesítésére Irányulnak. Fon­tosnak tartjuk továbbá a lakásépítési kölcsönök folyósítását a fiatal szövet­kezeti dolgozóknak. E téren az ekecsi szövetkezet mutat követendő jő pél­dát. Támogatjuk az üzemi egészség­­ügyi hálózat bővítését, az efsz-tagok megelőző egészségügyi vizsgálatát. Balesetveszélyes munkahelyeken tör­vényszerű a munkavédelmi eszközök használata. Szorgalmazzuk az üzemi étkeztetés színvonalának emelését (jelenleg 15 a szövetkezeti üzemi konyhák száma). Időszerű, hogy a közeljövőben a pozsonyeperjesl ffa­­hodnáj és a várkonyl (Vrakűft) szö­vetkezetben megnyíljon az üzemi ét­kezde. Cél: évente 3 százalékkal nö­velni az üzemi étkezdékben kosztolök számát. GyermekintézményekÓvoda, böl­csőde — építése ütemének gyorsítá­sa érdekében anyagi hozzájárulásra sarkalljuk a szövetkezeteket. Eddig az ekecsi. a somorjai, a dercsikal, a hrobofiovől, a niagvmegyeri és a gél­lel szövetkezet nyújtott Ilyen irányú segítséget. A jövőben nagyobb áldo­zatkészséget és megértést várunk el a közös gazdaságok vezetőségétől. Az érvényes előírások szellemében foko­zott figyelmet fordítunk a dolgozó nők és a fiatalok munkakörülményei­nek a javítására. Az elmondottakból kitűnik, hogy az SZFSZ Dunaszerdahelyi Járási Bizott­sága nagyon határozott és konkrét lépéseket tesz az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatából eredő fel­adatok lebontására és megvalósításá­ra. Ezenkívül nem csekély feladat há­rul rá a szövetkezeti élet, a válasz­tott szervek tevékenységének a fellen­dítésében. Az SZFSZ jb a továbbiak­ban még gyümölcsözőbb együttműkö­désre törekszik a járási mezőgazda­sági Igazgatósággal. E célból évente értékeli a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez való hozzájárulását. A beszélgetést köszöni: SVINGER ISTVÁN JOGPROPAGANDA A 108-as számú törvény III. CIKKELYE Átmeneti rendelkezések (1) Az I. cikkely értelmében járó nyugdíjemelést (lásd I. cikk. 1. bek.), az 1971. január 1-e előtt folyósított nyugdijakhoz kérvényezás nélkül csa­tolják; az 1970. december 31-e után folyósított nyugdíjakhoz az emelést (lásd I. cikk. 2. bek.) kérvényezés alapán csatolják. (2) Az I. cikkely értelmében járó nyugdíjemelés azon nyugdijakat érin­ti, melyeknek folyósítása, illetve rész­letük fizetése ezen jogszabály hatály­balépésének napja után esedékes. (3) Az egyedüli megélhetési forrást képező öregségi, rokkantsági és özve­gyi nyugdíjakat, valamint a teljes ár­vasági, szociális, szülők és testvér­közi járadékot (a későbbi előírások által módosított 121/1975. Tt. számú 42. paragrafus 1. bek., 42. paragrafus 2. bek. első mondata és a 159-es pa­ragrafus első mondata) kérvényezés nélkül 950 koronára emelik, (lásd a II. cikkely 1,—9. számú pontjait), azon részlet fizetésének napjától kez­dődően, amely ezen törvény hatályba lépésének napja után következik. Amennyiben az előző mondatban fel­sorolt nyugdíjak ás járadékok eddig nem voltak egyedüli megélhetési for­rást képezően módosítva és nem érik el a 950 koronát (lásd а II. cikk. 1.— 9. pontjait), illetőleg az 1050 koronát (lásd а II. cikk. 8. sz. pontját a 60. paragrafus 1. bek.), az esetben kér­vényezés által nyernek módosítást, legkésőbb azon részlet fizetésének napjától kezdődően, amely ezen tör­vény hatályba lépésének napja után következik. (4) Az öregségi, rokkantsági nyug­díj, szociális segély, szülő és testvér­­közi járadék, amelyre a nyugdíjas és nyugdíjas családtagja is rá van utal­va (későbbi előírások által módosí­tott, 1975 ben keltezett 121 e* sz. tör­vény 42-es paragrafusa 2. bek., 45-ös paragrafus 2. bek. második mondata és a 159-es paragrafus második mon­data), egyedüli megélhetési forrás­ként minősülés indoklásával, kérvé­nyezés által, legkésőbb azon részlet fizetésének napjától kezdődően, a­­meiy ezen törvény hatálybalépésének napja után következik, 1600 koronára emelkedik. Ogyszintén ez vonatkozik az egyedüli megélhetési forrást ké­pező nyugdíjak (összessége) módosí­tására, havi 1700 koronára, а II. cik­kely 8. sz. pontja és a 60-as paragra­fus 2. bek. értelmében. (s) Az ellenállásban résztvevők nyugdíja, akiké nem éri el а II. cik­kely 3.—7. sz. pontjaiban meghatáro­zott magasságot, kérvényezés által nyernek módosítást, legkésőbb azon részlet fizetésétől kezdődően, amely ezen törvény hatályba lépésének nap­ja után következik. (e) Az ellenállásban résztvevők, ezen törvény hatályba lépése előtt folyősított részbeni rokkantsági nyug­díját, tekintettel az újonnan megha­tározott rokkantsági nyugdijak alsá határára (lásd а II. cikkely 3. pont­ját), amennyiben az számukra előnyö­sebb, kérvényezés alapján újraszámít­ják, (illetve ismét, újonnan meghatá­rozzák). A nyugdíjmódosttást legké­sőbb azon részlet fizetésének napjá­tól kezdődően hajtják végre, amely ezen törvény hatálybalépésének napja után következik. Fordította: JUDr. ZÄSZLÖS GÁBOR Üzemi konyhák versenye örvendetes, hogy nemcsak a ter­melésben, hanem az üzemi konyhák között is teret hódít a szocialista ver­seny. A múlt évben ilyen versenyre került sor a komáromi (Komárno) járás szövetkezetei üzemi konyhái között. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága által kezdeményezett versenybe 19 üzemi konyha személyzete kapcsolódott be. Ugyanis a járás 22 szövetkezete közöl a jelzett számban működik üzemi konyha; ami 100 százalékos bekap­csolódást jelentett. Még mielőtt a múlt évi verseny eredményeiről szólnánk, megemlítjük, hogy a kezdeményező járást szerv 12 versenyfeltételt szabott, maximálisan elérhető pontszámmal. Nem véletlen, hogy a 100 pont a szövetkezet dolgo­zói összlétszámúhoz viszonyított ét­kező — százalékaránnyal érhető el. Hiszen az a cél, hogy az étkezők szá­zalékaránya jelentősen növekedjen. A versenyfeltételek között az első helyen szerepel a konyha, étkezde, raktár, edények, berendezések és a személyzet ruházatának tisztasága. Ezzel maximálisan 10 pont érhető el. Ha a szociális bizottság segédszer­­veként étkezési albizottság is műkö­dik, ez újabb 5 pont elérését jelenti. Ha az étlap egy héttel előtte készül 5, hé előtte 1 hónappal, azért 10 pont jár. S ha az étkezési albizottság a körzeti orvossal is konzultál, aki alá­írásával és pecsétjével is ellátja az étlapot, úgy ez további 10 pont eléré­sét jelenti. Ha az étkezőhelyiségben a dohányzás szigorúan tilos (és a ti­lalomnak van is foganatja!), úgy ez­zel újabb 10 pont szerezhető. Plusz 20 pont akkor írandó a versenyző konyhaszemélyzet javára, ha a szó­ban levő évben a kollektíva a szocia­lista brigádmozgalom bronzfokozetá­­raak a birtokába jut. S 10 pont pedig azért, ha a kollektíva a szocialista brigád címért versenyez. Említsünk egy versenyfeltételt, mellyel az elért pontszám csökkent­hető: a járási egészségügyi felügyelő­ség, ellenőrzéskor hibát fedez fel s ezért bírságoló lapot ad. Egy bírsá­goló lap = 10 pont elvonásával. A múlt évi verseny sorrendje: 1. az alsópéteri (Dolný Peter), 2. a naszva­­di (Nesvady), 3. a gútai (Kolárovo), 4. a újgyallat fDűlovce), 5. az fmelyt (Imef), 6. pedig a perbetei (Prfbeta) szövetkezet üzemi konyhája, illetve annak személyzete. Pénzjutalom a helyezések sorrend­jében 1300, 1000, 800, 700, 500—500 korona. Mint a fentiek is érzékeltetik, a szövetkezetek üzemi konyháinak ko­máromi járási versenye (egy éves idő­tartamú), Jól átgondolt, nemes célt tűzött feladatul s ezért — követésre méltó a kerületek más járásaiban isi (kov) Eredményes az Élet fája mozgalom A nagykürtöst (Veiký KrtíS) járás Jobbára mezőgazdasági jellegű. így azután érthető, hogy a SZISZ járási bizottsága az említett mozgalmon be­löl nagy figyelmet fordít a szövetke­zetek és állami gazdaságok kisegíté­sének, a természet- és környezetvéde­lemnek. Ezen a területen elsősorban a falusi ifjúsági szervezetek érnek el szép eredményeket. A mozgalom négy éve alatt hagyo­mányossá vált, hogy a SZISZ-szerve­­zetek védnökséget vállalnak a rétek és legelők fölött, a gépekkel hozzá­férhetetlen területekről iekaszáljfik és betakarítják a fűtermést, karbantart-Tanácskozás az SZFSZ SZB székházának tanácstermében Fotó: —sk­ják az erdei ösvényeket, fákat ültet­nek stb. Tavaly például 23 ifjúsági szervezet (a gazdaságokkal kötött szerződések alapján) 134 hektárnyi fűnövényzetet vett szocialista gondo­zásba. E területeken felszíni talaj­­javítást végeztek, lekaszálták és be­gyűjtötték a szénát, nagy felelősség­­tudattal. Az eredmények értékelése alapján a mezőgazdasági üzemekben működő SZISZ-szervezetek felszíni ta­lajjavítást, 10 hektáron fejtrágyázást végeztek, 43 hektárnyi területről 163,5 tonna szénát takarítottak be saját gaz­daságuk számára. A legdicséretesebb munkát a hrušovi fiatalok végezték, akik 7,8 tonna szénával gyarapították a közös gazdaság takarmányalapját. A „Víz az életért, víz a szépségért!“ versenymozgalomba 12 ifjúsági szer­vezet kapcsolódott be, közülük elis­merés jár a kiscsaiomijai (Malá Calo­mija) SZISZ-tagoknak, akik saját la­kóhelyükön 277 óra társadalmi mun­kát végeztek a vízforrások tisztítását illetően. A SZISZ járási bizottságának érté­kelése szerint a mozgalomba kapcso­lódó ifjúsági, és pionírszervezetek tagjai az Élet fája mozgalom 4. évfo­lyamában összegyfijtöttek 123 tonna erdei gyümölcsöt és terményt, 10 ki­lométernyi patakot, 20 kilométernyi turistautat és erdei ösvényt megtisz­títottak és gondoztak, s elültettek *289 fát, 2800 díszcserjét. A járás fiataljai a szóbanforgó mozgalomban az idén további sikerek elérésére törekednek. Hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére 150 ezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel, en­nek zömét a mezőgazdasági üzemek Javára. BODZSÁR GYULA1

Next

/
Oldalképek
Tartalom