Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-30 / 13. szám

AZ SZSZK mezőgazdasAgi ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1985. március 30. + 13. szám ★ XXXVI. évfolyam ★ Ага I,— K6s A követelményekhez igazodva Irta: Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője Л múlt évi feladatok sikeres teljesítése, amint azt a CSKP KB 11 ülése “ alahuz,,a’ kedvező kiindulási alapot képez az idei igényes feladatok . az egesz ./• ótéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez. Ma niár 1.S?/.‘lr,Ukta.Z-,0SSZesitett ereóményeket, s elmondhatjuk, hogy számos mu­tatóban felülmúltuk az előző években elért színvonalat. A bruttó mező­­gazdasági termelés értéke 114,2 milliárd koronás csúcssziiitet ért el miközben az állami tervben előirányzott feladatot csaknem 7 százalékkal teljesítettük túl, az árutermelés tervét pedig 106,5 százalékra teljesítettük. Ezek az ered­mények jelentős mértékben kihatottak a 7. öt­éves tervidőszak első négy évére előirányzott feladatok teljesítésére is, több fontos szaka­szon elősegítették azoknak a termelési hiá­nyoknak a felszámolását, illetve lényeges csök­kentését, amelyek főleg a tervidőszak első két évében keletkeztek. Egészében véve az 1981— 1984-es években a bruttó mezőgazdasági ter­melés feladatait 103,9 százalékra, az élelmi­­szeripari termelését pedig 101,2 százalékra tel­jesítjük. A hosszú távú célok teljesítése szempontjából rendkívüli jelentősége van a növénytermelés megújult dinamikus növekedésének, mégpedig a leg­fontosabb szakaszokon, a gabonafélék, a tömegtakarmányok, az olájnövé­­nyek és a hüvelyesek termesztésében. Főleg az utóbbi két év gabona­­termesztési csúcshozamai eredményeztek javulást az abraktakarniány­­ellátásban és a behozatali szükségletek csökkentésében. A gabonaprob léma megoldását a jó minőségű tömegtakarmányok növekvő termelése is elősegíti. Ezekből az elmúlt évben (szárazanyagban számítva) 15.6 millió tonnát termeltünk, s a tervidőszak első négy évére előirányzott termelési feladatot 3,2 százalékkal túlteljesítettük. Az állattenyésztés is kedvezően fejlődik. Tavaly itt is folytatódott a dinamikus növekedés, főlfeg a tejtermelésben, miközben a mezőgazdasági üzemek túlteljesítették az állati termékek termelésének és felvásárlásának fő mutatóit. Különösen fontos az a tény, hogy a jó eredményeket első­sorban a termelés intenzitásának növelésével, az állatállomány termelé­kenységének a javulásával sikerült elérni. jelentős mértékben javulnak a mezőgazdasági vállalatok gazdasági eredményei is. Az egységes földmüvesszövetkezetek 11,2 milliárd korona, az állami gazdaságok pedig 2,1 milliárd korona értékű nyereséget hoztak létre, ami lényegesen több a tervben előirányzott mennyiségnél. Az efsz­­eknél a jövedelmezőségi ráta 13,20 százalékra, az állami gazdaságoknál pedig 8,83 százalékra javult. Az eredmények a XVI. pártkongresszuson kitűzött gazdaságpolitika helyességét bizonyítják. Az élelmiszerekből való önellátás aránya a het­venes évek közepén kialakult 80 százalékról 95 százalékra nőtt. Ma teljes mértékben önellátók vagyunk húsból, tejből, vajból, tojásból, cukorból, baromfihúsból, s az utóbbi időszakban a gabonaféléknél is megközelítet­tük ezt a szintet. Hiányunk van azonban takarmányfehérjékből, olajos magvakból, egyes gyümölcs- és zöldségfélékből, valamint egyes ún. kis volumenű termékekből is. A feladatok sikeres teljesítése a döntő szakaszok többségében, az elő­irányzott szerkezeti változások fokozatos megvalósítása, valamint a tér/ melésnek az egész mezőgazdasági élelmiszeripari komplexumban elért dinamikája kedvező alapot nyújt ahhoz, hogy a 7. ötéves tervben előirány­zottnál progresszívabb feladatokat tűzzünk ki erre az .évre. A bruttó mezőgazdasági termelés tervezett értéke így 4,5 százalékkal nagyobb, ezen belül a növénytermesztésben 1,6, az állattenyésztésben pedig 6.9 száza­lékkal. Az előirányzott feladatok igényessége elsősorban az egyes szaka­szok kiegyenlített fejlesztésében és a tervezett termelési szerkezet meg­tartásában rejlik. Az idén is előtérbe kell helyezni a növénytermesztés kiemelt fejleszté­sét, s ennek keretében a gabonaprobléma komplex megoldását. Az alap­vető feladat 11 millió tonna gabona termelése. Ez a mennyiséget tekintve kevesebb, mint a múlt évben. Véleményünk szerint azonban nem elég csupán a nagy hozamok állandósításáról gondoskodni, hanem a gabona­félék technológiai és tápértékét is javítani kell. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szemes kukoricára, melynek hoza­mai ingadozók és nincsenek összhangban a lehetőségeinkkel. Rendkívül igényes feladataink vannak a cukorrépa, a burgonya, a komló, valamint egyes gyümölcs- és zölségfélék termelésében és felvásár­lásában. Ezek olyan szakaszok, ahol már több éve stagnál a termelés, jelentős mértékben ingadozik az egyes években, ami kihatással van mező­­gazdaságunk összesített eredményeire és külkereskedelmi mérlegünkre. Ahhoz, hogy cukorrépából 7,8 millió tonnát, burgonyából 3,75 millió ton­nát. komlóból 14,2 ezer tonnát termeljünk, továbbra is nagy gondot kell fordítanunk termelésünk hatékony intenzifikálására. a jó minőségű bioló­giai alapanyag biztosításától kezdve, a helyes tápanyagellátáson és a növényvédelmen át egészen a minimális veszteséggel járó betakarításig és feldolgozásig. Éppen ezeken a szakaszokon lenne szükséges, hogy a lemaradozó és az átlagos színvonalon aluli mezőgazdasági vállalatok fele­lős dolgozói sokkal nagyobb mértékben érvényesítsék az 4,enÍár6 ter­­mesztők tapasztalatait a.jó eredmények elérésében. Az állattenyésztésben kedvező feltételeink vannak az Idei feladatok teljesítéséhez. Habár a fő állati termékek, a hús, a tojás és a tej idei termelési feladatai csekély mértékben elmaradnak az elmúlt évben elért szinttől, ez egyáltalán nem csökkenti az igényességüket. Az előirányzott 1568 ezer tonna vágóállat. 236 ezer tonna vágóbaromfi, 4,8 milliárd liter tej és 28 500 millió tojás felvásárlása elegendő mennyiségben biztosítja a társadalmi szükségletek kielégítését a fő állati termékekből. A feladatok igényességét az is fokozza, hogy az állattenyésztés kizáró­lag csak a saját takarmányforrásaink alapján fejlődhet. Ezekből azonban a múlt évi jó hozamok után nem rendelkezünk fölöslegekkel. A takarmány­mérlegekben ezért azzal számolunk, hogy az abraktakarménvnk fogyasz­tási normája az elmúlt évhez viszonyítva további 7 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy minden liter tejet és minden kilogramm húst hét százalékkal kevesebb abraktakarmánnyal kell előállítani. Ez bizony nem kevés. Emellett senki, sem számolhat azzal, hogy a hiányokat központi alapokból pótolhatja. A minisztériumtól kezdve egészen a mezőgazdasági vállalatokig a vezető dolgozóknak tudatosítaniuk kell. hogy felelősséget viselnek az állattenyésztés saját takarmányalapon való tartós és folyama­tos fejlesztéséért. Ma már az állattenyésztés szakaszán nem törekedhe­tünk a termelés bármilyen áron való növelésére, hanem az előirányzott feladatok folyamatos teljesítéséről a közélelmezéshen kitűzött célokkal és gazdaságunk lehetőségeivel összhangban kell gondoskodni. (Folytatás a 2. oldalon) A felsőpatonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz üvegházaiban — a hévízzel való fűtésnek köszönve — sikerült mérsékelni a tavasz késését .Fotó. ZJ. A múlt héten állítólag hozzánk Is belopakodott a tavasz.* Mondom állítólag, merthogy erre a kalendárium állása, no meg a szigorú csillagászati normákra támaszkodó, hivatalos me­teorológiai jelentésen kívül egyéb bizonyíték egyelőre nem nagyon akad. Az uralkodó hideg és csapadékos idő­járás akár répaszezonf is jelezhetne, arról már nem is beszélve, hogy hiá­ba szippántgaYunk nagyokat, a leve­gőben még nyoma sincs a száradó avar, a pirkadó szántók, a zsendülő rétek és a duzzadó-feslő rügyek utá­nozhatatlan illatának. Tudom, ezen a tavaszon megint nagy szükségünk lesz'a természetes csapadékra, hiszen az öntözőgazdál­­knriási kutatóintézet munkatársai sze rint a talaj vízkészlete elég szerény, és ajánlatos mindenütt nagy körülte­kintéssel felkészülni az öntözési idény mielőbbi megkezdésére, a ren­delkezésre álló lehetőségek tökéletes kihasználására. Ettől eltekintve, most jobban örülnénk egy kis napsütésnek, hiszen a hagyományokkal, meg az agrotechnikai határidőkkel ellentét­ben, a tavaszi árpa meg a borsó ve­tőmagja még mindig a zsákokban várja sorsának beteljesülését. JÖL TELELTEK AZ ŐSZIEK Ügy terveztük, idén a komáromi (Komárno) járásban lessük meg a ta­vaszt. Nem sikerült, pedig itt aztán; bőven akad könnyű homokföld. Hiá­ba kutattunk mezőt járó erőgépek után, be kellett érnünk a fel-felbu­­kannó, tavaszi fejtrágyázást végző, repülőgépek zajával és látványával. Egy alkalommal — ha jól emlékszem a keszegfalui (Kameniéná) Steiner Gábor Efsz határában — ,az ingázó sárga gépmadár kiszolgáló személy­zetét — a műtrágyát lapátoló, rakodó csoportot — is megpillantottuk, de csak távolról szemléltük a sürgölő­­dést, mert nem mertünk nekivágni a felázott, mély keréknyomokkal tarkí­tott határi útnak. A járási mezőgazdasági igazgatósá­gon Jozef Rusnák agrármérnök nö­vénytermesztési osztályvezetővel vál­tottunk szót. Vendéglátónk elmondta, hogy a járás mezőgazdasági üzemei­ben az ősziek általában jól teleltek, az eddigi határszemlék tapasztalatai szerint kiszántással lényegében sehol sem kell számolni. — A szokatlanul szeszélyes és időn­ként kemény Időjárás miatt a tél vé­gi, kora tavaszi munkákkal kicsit megkéstünk — értékelte tömören a helyzetet Rusnák mérnök. — Itt első­sorban a metszésre meg a lemosó permetezésre gondolok. De ahogy el­nézem, az időjárás továbbra is ma­­kacskodik, tehát feltehetően lesz mó­dunk a hátrány ledolgozására. Az Minden perc drága őszi vetések, a többéves és az évelő takarmányok, a rétek és a legelők fejtrágyázása már befejezéséhez kö zejedik. No persze az igazi , hajrá, még csak most kezdődne, de ki tudja mikor indulhatunk el végre. TELTEStpNI A GABONAPRÓGRAMOT Egyebek között azt is megkérdez­tük, milyen feladatok várnak az idén a. járás növénytermesztőire? Rusnák mérpök így válaszolt: — Az éves terv szerint idén össze­sen 220 ezer tonna gabonát kell ter­melnünk, beleértve a kukoricát is. melynél ezúttal 7.7 százalékos hozam­növelést tervezünk. A hüvelyeseknek 1967 hektárt szavaztunk meg, az össztermést 9.9 százalékkal szeret­nénk a múlt évi színvonal fölé emel ni. Cukorrépából 4.1 százalékkal, szé nából 17 százalékkal, rozsból pedig 2.8 százalékkal tervezünk többet ter­melni mint a múlt évben. No és ter­mészetesen zöldségből, gyümölcsből meg szőlőből is többet kellene ad­nunk a tavalyi valóságnál. Nem ki­zárólag rajtunk múlik, hogy mikor és hogyan rakjuk le az idei tervteljesí­tés alapjait, s végeredményben meny­nyit tehetünk az ötéves tervidőszak sikeres betetőzéséért. ф Gondolom, az emberek kellően felkészültek a komolyabb feladatok teljesítésére. — Ember és gép indulásra készen áll. A gépszemle azt mutatja, hogy az utóbbi években talán még soha nem volt ilyen tökéletes a felkészü­lés. Ez igazán biztató, hiszen minden jel arra utal, hogy embert s gépet próbáló lesz ez a tavasz. Közel 28 ezer hektáros földterület vár megmű­velésre. és akkor a zöldségről, a gyü­mölcsről meg a szőlőről még nem is szóltunk. Már késésben vagyunk, te­hát ha véere kisült a nap és megoir­­kad a talaj, minden percet ki kell majd használnunk a hátrány ledol­gozására. Fel kell készülni a nyújtott, illatve az éjszakai műszakokra is, no meg az esetleges meghibásodások azonnali orvoslására. ф Anyagi-műszaki ellátottság dol­gában biztosított a gyors dologvégzés, az elfogadható hozamok megalapo­zása?- ------- -------­— A műszaki ellátottság kielégítő, csak gondoskodni kell a korszerű gé­pek töké'etes kihasználásáról. Ami az anyagi ellátottságot illeti: műtrágyánk van elég. viszont gyómirtó és növény­védő szerekből sajnos keveset kap­tunk. A kukorica és a borsó gyomir­tását nem tudjuk kifogástalanul meg­oldani, s ez bizony komoly kihatással lehet a gabonaprogram teljesítésére. Annál is inkább, mivel a fontos sze­repet játszó kukorica esetében a ja­vasolt — a helyi adottságoknak leg­inkább megfelelő — fajtaösszetétel sem biztosított. A gahnnaprogram tel­jesítésének megalapozása érdekében 2,5 ezer hektárral csökkentettük a kukorica vetésterületét s csaknem ennyivel több bizalmat szavaztunk a búzának meg az árpának. Ezen a ta­vaszon még így is 14 520 hektárt ve­tünk be kukoricával. Ezen a terüle­ten tökéletesebb agrotechnikával, az ön>özőgazdálkodás kínálta lehetősé­gek és az iparszerű tetrmelési eljárá­sok nyújtotta következetesebb kihasz­nálásával igyekszünk a tavalyinál jobb eredményeket elérni. KÄDEK GÄBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom