Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-09 / 10. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES' 1985. március 9-A tudomány és a termelés szolgálatában A politika — Lenin tanítása szerint — a gazdaság koncentrált kifejezése, s a gazdaságfejlesztési terv a párt második programja. Л CSKP e lenini gondolatok szellemében különös fi gyeimet fordít a gazdasági építésre, alapul véve a marxizmus—leninizmus tanításait, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság fejlesztésének 35 éves tapasztalatait, hazánk természeti adottságait, valamint gazdálkodásunk külső és belső körülményeit. Pártunk politikájában, s ezdn belül gazdaságpolitikájában szervesen összekapcsolja a stabilitás, az állandóság és a körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodás elemeit. A stabilitás a mai gyakorlatunkban riem jelent megmerevedést, pártunk megszűnne lorradalmi párt, a szüntelen haladás, az újat teremtés pártja lenni, ha erre az útra lépne, az alkalmazkodás pedig nem tőlünk függetlenül változó körülmények passzív követését jelenti, hanem aktív tevékenységet a ked■III mii minin irrras 'шя&тт/ж*/. mm t- ~ ' < : . V, táros vetésterület a világ egyik legnagyobb lencsetermesztő gazdaságává emelte a szövetkezetét — is kimagasló hozamok születtek. Termelési tervét a szövetkezet 40 százalékkal túlteljesítette, amely gyakorlatilag 200 tonnás többlettermést jelent. A növénytermesztés szerves részét képező speciális ágazatban domináns növényként a szőlőt kell említeni. A tervezett 1705 tonnával szemben tavaly több mint 2 ezer tonna szőlő termett, ami azt jelenti, hogy a 7. ötéves terv előirányzatának teljesítéséhez az idén 821 tonna szőlőt —- az idei terv 1 ezer 955 tonnát irányoz elő — kell termelni. A növénytermesztés kimagasló eredményeit az is tükrözi, hogy e főágazat termelési tervét 128, bevételi tervét 115, a nyereség tervét pedig 120 százalékra teljesítette. Ez 3 millió 522 ezer koronával több a tavalyi valóságnál. A TOVÄRBHALADÄS IGÉNYE Andrássy Sándor agrármérnök vezőtlen tényezők ellensúlyozására, olyan feltételek kialakítására, amelyek között saját cselekedeteinkkel magunk és a körülmények alakíthatójává válunk. A párt Központi Bizottságának 11. ülésén hozott határozatok teljesítése megkívánja, hogy ne tévesszük szem elöl a távlatokat, hogy a mezőgazdaság napi feladatainak megoldásával perspektivikus céljaink elérését szorgalmazzuk. A távlati fejlesztési feladatokra, szerkezeti módosításokra fordított figyelem, együtt kell hogy járjon a meglevő lehetőségek jobb hasznosításával. Gondolunk itt a munka jobb megszervezésében, a berendezések, a munkaerő hatékonyabb felhasználásában meglevő lehetőségekre csakúgy, mint például az ésszerű takarékosságra. NÖVÉNYTERMESZTÉS MAGAS FOKON A fentiekben vázolt párthatározatokból, s a párt gazdaságpolitikájának alapkövetelményeiből kiindulva a Munka Érdemrenddel kitüntetett légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Éfsz termelési szerkezetében megkülönböztetett figyelem összpontosult a növénytermesztés elsődleges fejlesztésére. Legkimagaslóbb eredmények tavaly, a szemesek termesztésében születtek, ahol a tervmutatókat 2 ezer 123 tonnával sikerült túlteljesíteni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 7. ötéves tervidőszak igényes céljait szemesekből alaposan sikerül túllépni. Jónak mondhatók a cukorrépa-termesztésben elért eredmények is. A 41,8 tonnás hektárhozam — a 14,59 százalékos' átlagos cukortartalom — optimális lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak igényes feladatai ebből a fontos ipari növényből is teljesüljenek Lencsetermesztésben — az 500 hek-A növénytermesztés dinamikus továbbfejlesztése — mindenekelőtt a gabonaprogram teljesítése — érdekében maximális kihasználást nyernek a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányai. E vívmányok gyakorlati alkalmazása kettős célt szolgál: Я Az eltelt években a termelés erőforrásaiban ugyanis olyan mértékű átrendeződés ment végbe, amely a korábbinál lényegesen jubban kihat a gazdálkodás eredményességére. A mezőgazdaságban ezek a hatások két fő oldalról érzékelhetők. Egyrészt a termelés iparszerűvé válása következtében csökkent a munkaerő, nőtt viszont a termelőeszközök — ezen be lül a felhasznált anyagok, gépek és berendezések — mennyisége. Másrészt rendkívül erőteljes volt ezek árának emelkedése. E kétfajta áremelkedés a termelés költségeiben üsszegeződve jelentkezett. Az elmondnttakből kiindulva, az arányokból következően világos, hogy az egyes költségtételek esetében elérhető — azonos mértékű — megtakarítás költségcsökkentő hatása összegét tekintve milyen óriási lehetőséget takar. ■ A mezőgazdaságban felhasznált vegyi eredetű anyagok közül a legna gyobb fajlagos nagyságot és értékrendet a műtrágyák és a növényvédő szerek képviselik. Nagy műtrágya küldetését, s nagymértékben hozzájárult a növénytermesztésben elért eredményekhez. Dolgozói a tavalyi évben 5 ezer 104 talaj , 2 ezer 686 nö vény , 4 ezer 572 tejmintát vizsgáltak ki és dolgoztak fel, illetve 753 fuzárium tesztelést végeztek. A laborató rium — a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatásai révén — szintén nyereséggel zárta az évet. KORSZERŰ TECHNOLÓGIÁVAL A gabonafélék termesztésében meg kezdett tudományos program a CSKP Központi Bizottsága 8. ütése határoza fainak szellemében az idén is folytatódik. A búza termesztésénél például megkülönböztetett figyelem összpontosul a nitrogénnel való okszerű műtrágyázásra. Csak azokon a parcellákon kerül éor nitrogén-tartalmú műtrágyák felhasználására, ahol a laboratóriumi vizsgálatok a talaj- és a növényminták analízisére alapozva — ezt szükségesnek tartják. A sörárpánál — az országos problémákhoz hatonna szénát, 8ö8 tonna szárított és 13 ezer 691 tonna zöldtakarmányt kell előállítani. E mennyiség előállítása szinte törvényszerűen magával hozza a szántóföldi fűfélék, új, nagy hozamú fajtákkal — AVANS, AUBÄDÉ — való kiegészítését, valamint a kettőstermesztésű rendszeren belül a káposztafélék úgynevezett Leveles faj Iával való kiegészítését. Az eddigi tapasztalatokat leszűrve ugyancsak nagy remények fűzhetők a kettőstermesztésben termesztett rövid vegetációs kukorica hibridek termesztéséhez, melyek hektáronként megadják a 35 tonnás zöldtömeget. Az önköltségcsökkentés érdekében megkülönböztetett figyelem fordítódik az istállótrágyára is. Laborató riumi vizsgálatok alapján nyer megállapítást a foszfor-, a kálium- és nitrogén tartalom, s szerves trágyából annyival több kerül kijuttatásra egy hektárra, mint amennyivel csökken a műtrágya mennyisége. A tudományos-műszaki haladás felsorakoztatott vívmányainak gyakorlati alkalmazása mellett idén a szövetkezetben Ígéretes kísérletsorozat kezdődik a Zeolittal. E kísérlet fő célja — a gazdaság kedvezőtlen tájadottságaiból kiindulva — a talajvíz lekötése a növényzet gyökérzónájában, valamint a talaj termöképeségének a növelése. integráció); a telepi költségek (a tulajdonképpeni technológia) folyamatos elemzésével és a lehető legkisebb kiadást eredményező változatok alkalmazásával; valamint az erötakármányok megtakarításával az állattenyésztés egyes ágazatéiban. A 7. ötéves tervidőszak előirányzatait, az eltelt 4 év valóságát, s az idei év igényes tervmutatóit párhuzamba állítva — minden feltétel adott az ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésére. Ugyanez elmondható, a műszaki szolgáltatások ágazatairól is, melyek 2 millió 840 ezer korona tiszta jövedelemmel zárták a tavalyi évet. EGYÉNI ÖSZTÖNZÉS — NÖVEKVŐ TERMELES Mezőgazdaságunk egyre inkább a tudomány mezőgazdasága lesz. Hoszszú távú feladataink megoldásában Veszprémi Imre agrármérnök, növénytermesztési föágazatvezető adagok felhasználásánál fontos az optimális mennyiségű műtrágya-haló anyag megadása és kijuttatásának módja, a környezetszennyezési problémák elkerülése miatt. Az okszerű műtrágyázáshoz szükséges a termesz tett növény tápanyagigényének megfelelő műtrágyázással elkerülhető, il ietve csökkenthető a talajvíz, az élővíz és a környezet szennyezése. A hatásos talajerő-gazdálkodást, a környezetvédelmi előírások betartását, a célszerűbb, költségfelhasználás érdekeit szolgálja az efsz agrokémiai laboratóriuma. A laboratórium kapcsán megelégedéssel konstatálható az a tény, hogy maximálisan teljesíti sonlóan — ebben a gazdaságban Is évek óta gondot okozott az állami normák feletti fehérjetartalom. A növénytermesztés szakemberei idén a sörárpafajtáknál csak abban az esetben alkalmaznak nitrogén-tartalmú fejtrágyázást, ha a laboratóriumi talajclcnizés magas nitrugén hiányt mutat ki. A 740 hektáron termesztett kukoricánál eddig „örökzöld“ problémaként a vetés, valamint a gyomirtás jelentkezett. Vetésre ugyanis csak egy Becker-típusú vetőgép állt a szövetkezet rendelkezésére. Ez a tény kényszert szült, az agrotechnikai idő betartása szempontjából. A vetés megkezdése az elmúlt években 8—10 C-fókos talajhőmérsékletnél kezdődött, úmely a csírázásnál és a növényzet fejlődésénél depresszióhoz vezetett. A legyengült növényzet kártevőkkel szembeni ellenálióképessége csökkeni. E probléma áthidalása érdekében a szövetkezet egy Monoír vetőgépet vásárolt, mely az idén a kukorica vetése meb lett a 'cukorrépa vetését is biztosítja. A kukorica termesztése egyébként —- a magas triazin-tartalom következtében — eddig monokultúrában történt, s ezáltal olyan gyomnövények jelentkeztek, melyek rezisztensek a hagyományosan használt gyomirtó szerekkel szemben. К gond megoldása érdekében a kukorica vetésterüleletének 90 százaléka nyer besorolást a vetésforgóba, s olyan gyomirtó szerek kerülnek előtérbe, amelyek likvidálják. illetve fékezik a- szóhanlevő gyomfélék fejlődését. Ugyanakkor nagy remények fűződnek a kukorica úgynevezett sávos permetezéséhez. Előnye abban rejlik, hogy e technológiával közvetlenül a kukorica levelei közé juttatható a koncentrált DAM—390-ós műtrágya, s ezzel egyrészt likvidálhatok a gyomnövények, másrészt viszont a műtrágya akkor juttatható ki, amikor azt a növényzet a legjobban megkívánja. Cukorrépánál tavaly 1 százalékkal sikerült előrelépni a cukortartalmat illetően. Az idén olyan, technológiai eljárást dolgoztak ki a növénytermesztés szakemberei, mely garantálja a 15 százalékos cukortartalom elérését. A növénytermesztési főíígazat egyik legfontosabb célja az állattenyésztés kiváló minőségű és megfelelő menynyiségű tömegtakarmánnyal való ellátása. A leveles répafejből készült szilázsnak a 100, a kukoricasžilázsnak pedig a 70 százaléka nyert első minőségi osztályba való besorolást. Az állatállomány téli fehérjeszükségletének fedezése érdekében szójacukorcirokból 500 tonna kiváló minőségű szilázs készült, s ez a mennyiség a szarvasmarha-állománv tgényei szerint az idén tovább növekszik. Idén az állatállomány takarmányszükségletének kielégítése érdekében 18 ezer 610 tonna szilázst, ézer 180 DINAMIKUS FEJLESZTÉS TOVÁBBI BIZALOM A termelés alapja nyilvánvalóan a növénytermesztés, s ennek legfontosabb feltétele a szántóföld célszerű hasznosítása. A magas színvonalú talajhasznosítás és szántóföldi növénytermesztés azonban csak úgy bontakozhat ki, ha az állattenyésztési főágazat dolgozói is jövedelemmel dolgoznak. A Csehszlovák—NDK Barátság Efsz állattenyésztése tavaly ezen a téren nagy lépés tett előre. 1973-ban e főágazat veszteséggel gazdálkodott, a tavalyi évet viszont — az 1 millió 1342 ezer koronás, tervezett ráfizetéssel szemben — 988 ezer koronás tiszta nyereséggel zárta, s termelési tervét 101, bevételi tervét pedig 103 százalékra teljesítette. A fenti összefüggéseknek megfelelően alakultak a termelékenységi mutatók is. A tehenenként! évi fejési átlag elérte a 4 ezer 227 litert, ami 117 literrel több a tervezettnél. A liízó-Kovács László mérnök, közgazdász marháknál napi 0,77, a hízósertéseknél pedig 0,62 kg-os napi súlygyarapodást értek e) a főágazat dolgozói. A fajlagos erötakarmúny-felhasználás 1 liter tej kitermelésénél 2; 1 kilogramm sertéshúsénál 9; 1 kilogramm marhahúsénál pedig 5 dkgmal volt kevesebb a tervezettnél. A dekagrammonként megtakarított erőtakarmányból 84 ezer liter tejet, 32 tonna sertéshúst, s p tonna marhahúst termelt a szövetkezet. E főágazat gazdaságossága alapve tőén három irányból javult: az anyagköltségek (szántóföldi, illetve piaci Nagy Zoltán mérnök, a műszaki szolgáltatások ágazatvezetöje Fotó: Egri Péter egyre nagyobb szerepet kap a tudomány. Az alkotás és az alkalmazás viszont elsősorban az emberen múlik. Közismertek azok a gondok, amelyek gyakran késleltetik egy-egy tudományos eredmény gyakorlati megvalósítását, ' terjesztését. Ezek a gondok nagyrészt szubjektív okokra vezethetők vissza. Ha valamikor, akkor most, döntő jelentőségű ezen okok feltárása, megszüntetése, a tudománnyal foglalkozó ember alkotókészségének további kibontakoztatása. Ezzel együtt a másik oldalon, a termelésben is nagyobb teret kell hogy kapjon az emberi kezdeményezés, a legújabb tudományos eredmények bevezetését szorgalmazó magatartás. Amint látható, az előttünk álló igényes feladatok csak közös összefogással oldhatók meg. Ehhez az emberi feltételeket — a vezetés színvonalát is beleértve — a kapcsolódó termelési folyamatok minden szakágában, minden szinten szem élőtt kell tartani, erősebben szükséges támogatni az emberi kezdeményezőkészséget, s nagyobb teret kell adni az alkotó tevékenység kibontakoztatásához. A CSKP KB 11. ülésének határozata is kimondja: „a termelés legfontosabb tényezője a dolgozó ember, aki felkészültségével, szorgalmával a korszerű termelési eszközöket hasznosítja a társadalom javára...“ A Csehszlovák—NDK Barátság Efszben céltudatos gazdasági munka rejtőzik a fentiekben elmondottak mögött. Bizonyságot is talál erre az ember, amikor azt tapasztalja, hogy a közös gazdaságban mindent a hatékonyságnak és a gazdaságosságnak rendelnek alá. A névre szóló bírálat, az erkölcsi elismerés, s a belüzemi önelszámolás ösztönző hatása olyan összefüggő láncolat, amely a gazdálkodás minden szintjén érvényesül. Andrássy Sándor agrármérnök, a szövetkezet elnöke és Csiba László főszerkesztő-helyettes i
