Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-09 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES* 1985. március 9. Egy lépéssel előbbre Az elmúlt év a szövetkezeti földművesek szempontjából rendkívüli jelen­tőségű volt. Az efsz-ek jubileumi, X. országos kongresszusának küldöttei — a tagság képviseletében — örömmel számosak be az előző kongresszus óta eltelt időszak eredményeiről, de a hiányosságok felett sem hunytak szemet, amelyek hátráltatják a kitűzött igényes feladatok teljesítését. Nyíl­tan rámutattak az ismétlődő hibákra. Amellett nagy fontosságot tulajdoní­tottak a szövetkezeti dolgozók munkakörülményei állandó javításának. E kérdéskörrel számos küldött behatóan foglalkozott, mely már a kongresz­­szust megelőző országos vitában is fontos szerepet kapott. Néhány hónappal a kongresszust követően már lehetőség nyílik arra, hogy jobban szétnézzünk a szövetke­zetek háza táján: vajon hol tartanak a határozat helyi viszonyokra bontá­sa, illetve a feladatok teljesítése te­rén. Ezzel a szándékkal látogattunk el a galántai Járás egyes szövetkeze­teibe, majd pedig a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Galántai Já­rási Bizottságára, ahol Vidra László­val, az SZFSZ jb titkárával beszélget­tünk az említett kérdésekről. # A statisztikai kimutatások sze­rint a járás szövetkezeti dolgozóinak több mint egyharmada a gyengébb nem képviselőinek- a sorába tartozik. Milyen a róluk való gondoskodás? — A járás területén, már évekkel ezelőtt fokozott figyelmet fordítot­tunk a nők munkakörülményeinek a javítására. A 16 szövetkezetben főleg az utóbbi években értünk el szép eredményeket. Valamennyi szövetke­zetben kidolgozták a munkakörülmé­nyek javítását célzó távlati tervet, amelynek teljesítését egyrészt az efsz-ek vezetősége, másrészt az SZFSZ járási bizottsága rendszeresen ellen­őrzi. Örömmel mondhatom, hogy a szövetkezetek vezetői nagyon pozití­van viszonyultak az ellenőrzéshez, s elejétől fogva támogatják az ezirá­­nyú ötletek, elképzelések megvalósí­tását. Az efsz-ek X. országos kong­resszusa határozataiból eredő felada­tok teljesítése azonban az eddigiek­nél is főkozottabb erőfeszítéseket kí­ván. О A kitűzött feladatokból eddig mit sikerült megvalósítani? — A szociális gondoskodás szaka­szán nagy segítséget jelent a nőknek, asszonyoknak, hogy gyermekeiket el tudják helyezni a bölcsődékben és óvodákban, így nem esnek ki hósz­­szabb távon a közös munkából. A tár­sított anyagi eszközökből felépített, vagy pedig újjáépített gyermekintéz­ményekben szép környezetben játsz­hatnak, tanulhatnak az efsz-tagok gyermekei. Az egészségügyi ellátás hálózatának továbbfejlesztése szem­pontjából jelentős előrelépés, hogy öt szövetkezet — társított anyagi eszkö­zök ráfordításával — orvosi rendelőt épített. A többi szövetkezet dolgozói számára pedig a helyi, vagy üzemi orvosnál vannak külön rendelési órák. Gyógyfürdőben is évente számos dol­gozó nyeri vissza egészségét, merít­het friss erőt a mindennapi teendők végzéséhez. О Fontos kérdés az üzemi étkez­tetés. Erről még nem esett szé. — Talán e téren sikerült a legjobb eredményeket elérnünk az utóbbi években, a' 16 szövetkezet közül már No SZFSZ т ш 14-nek van saját üzemi konyhája és étkezdéje. Az idén a további kettőt a galántai, illetve a hidaskürti (Mosto­vá) szövetkezetben szeretnék átadni rendeltetésének. A tavalyi adatokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a járás szövetkezeti dolgozóinak több mint 31 százaléka étkezett rendszere­sen a szövetkezeti étkezdékben. Az idei tervet —. amely negyven százalé­kot irányoz elő — a már említett két étkezde átadásával minden bizonnyal sikerül majd túlteljesíteni. ф Milyen intézkedésekkel igyekez­nek könnyíteni a fizikai munkát vég­ző nők helyzetét? — Mindenekelőtt a szárítóüzemek­ben dolgozó nők helyzete javult. E- mellett természetesen a más munka­körben, beosztásban dolgozó lányok, asszonyok munkakörülményeit is több szempontból igyekeztünk javítani. Itt elsősorban a munka- illetve védőru­hára, a lábbelire, valamint a védő­eszközökből való ellátás színvonalá­nak az emelésére gondolok. Sajnos, ezen a téren évről évre ismétlődnek a hiányosságok, főleg a ruhák, láb­belik méreteit illetően. Mi, szinte évente megfelelő mennyiségű és mé­retű védőruhát rendelünk a szövet­kezetekkel együttműködve, ám a hely­zetet a korábban említett hiányossá­gok bonyolítják. • Mit tesznek azért, hogy a dol­gozók egészségesebb környezetben, biztonságosabb körülmények között végezhessék munkájukat? — Több szövetkezetben új szociális helyiségek létesültek, a meglevők korszerűsödtek. A szövetkezetek ve­zetőivel közös igyekezetünk főleg ar­ra irányul, hogy megelőzzük a mun­kabaleseteket. Ezért valamennyi efsz­­ben az ellenőrzést helyezzük előtérbe. Az ellenőrző bizottságok elsődleges feladata, hogy rendszeresen meggyő­ződjenek arról: a dolgozók betartják-e az óvintézkedéseket, előírásokat, rend­szabályokat. Nagyon fontos, hogy az egyes munkakollektívák vezetői tá­mogassák az ellenőrzést végzőket s ne nézzék tétlenül az észlelt hibá­kat, fogyatékosságokat. Hatékony se­gítséget jelent, ha a munkavédelmi tárgykörű előadásokra az előadó ala­posan felkészül, s szemléltető módon magyaráz, mely meggyőzőbben hat, s érdekesebb, jobban megmarad a dolgozók emlékezetében. Nem árt az sem, ha konkrét, helyi példákkal ér­vel. Ф Milyen az együttműködés a Nem­zeti Front társadalmi és tömegszerve­zeteivel? — Különösen a Szlovákiai Nőszö­vetség helyi szervezeteivel, valamint a fogyasztási szövetkezetekkel s ter­mészetesen a nemzeti bizottságokkal élénk a kapcsolatunk. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy közösen vállal­kozunk egyes rendezvények megszer­vezésére és lebonyolítására. Már ha­gyományos például a fejőnők járási értekezlete. Itt az előadásokhoz egyéb rendezvények is társulnak, teszik von­zóbbá, érdekesebbé az értelezletet. Hasonló szándékkal hívjuk össze a szocialista brigádok nőtagjaít; ezek a rendezvények nagy segítséget jelente­nek a gazdasági és szociális felada­tok teljesítéséhez. —♦— Mint ez a beszélgetés is tanúsítja, a galántai járás szövetkezeteiben nem várják tétlenül a felsőbb szervek utasításait. Igyekeznek sokoldalúan gondoskodni a dolgozókról, azok munkakörülményeinek, egészségvédel­mének a javításáról. Látogatásunkkor az SZFSZ jb titká­ra az említetteken kívül egyéb elkép­zelésekről, tervekről is szólt. Remél­jük, legközelebb már a megvalósítá­sukról számol be. Bárdos Gyula A falusi nők helyzete Egyenjogúság és helytállás Közepes nagyságrendű a komáromi (Komárno) Járás keszegfalusi (Kame­­niCná) székhelyű STEINER GÄBOR szövetkezete, melyet 465 dolgozó tud­hat magáénak. A tagok közül 187 a „gyengébb nemhez“ tartozik, akik az állattenyésztésben, a zöldség- és gyü­mölcstermesztésben — és elszórtan másutt — szorgoskodnak, példásan teljesítve a reájuk háruló feladatai­kat. Mindez fejlett szocialista öntuda­tukból, magasfokű felelősségérzetük­ből, a közös munkához való példás viszonyulásukból, fegyelmezettségük­ből adódik. Horváth Lajost, a személyzeti osz­tály vezetőjét kértük meg, tájékoz­tasson arról, hogyan jut érvényre a szövetkezeten belül a nők egyenjogú­sága, részarányuknak megfelelő-e a vezetésbe kapcsolódásuk, a termelés­ben milyen a helytállásuk és mennyi­ben jut kifejezésre a szorgalmuk, eredményes tevékenységük erkölcsi, társadalmi elismerése? — Kezdeném azzal, hogy Žofia Uč­­níková, aki élenjáró kocagondoző, a szövetkezet vezetőségének tagja, s a miniszteri kitüntetés viselője. Értel­mes egyéniség, jő meglátásait, észre­vételeit, javaslatait közli a vezetőség­gel, magatartása példamutató. Foly­tatnám Krizsán Valériával, a másik példás kocagondozóval, aki ugyancsak méltán vívta ki dolgozó társainak és a gazdaságvezetésnek az elismerését, a múlt évben 19,5 malacot választott el kocánként, a takarmányfogyasztás paramétereinek a következetes betar­tásával. Az a megtiszteltetés Is érte, hogy résztvebetett az efsz-ek X. or­szágos kongresszusán ... A szövetkezet megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a vezetőség a közös gazdaság 15 legjobb dolgo­zója kiváló eredményeinek az elis­merését oklevéllel Jutalmazta. Közü­lük 7 nő volt. — Szövetkezetünket a tagság által választott küldöttek képviselik; ezek 40 százaléka ugyancsak nő. Ezenkívül a különböző bizottságokban, albizott­ságokban a nők képviselete a száza­lékarányuknak megfelelő — tájékoz­tat я ká deres. Ami úgyszintén a nők pozitívumait támasztja alá: mind a zöldségkerté­szetben, mind a gyümölcsészetben egy-egy szocialista brigád tevékeny­kedik: az előbbinek Horváth Károly, az utóbbinak meg Koltay Győző a ve­zetője. — Sajátos helyzet alakult ki a spe­ciális növénytermesztést ágazatban — újságolja a közben megérkezett, s a beszélgetésbe bekapcsolódó Varga Kálmán efsz-elnök. — A téli metszést kézierővel végezték a gyümölcsösben, ami köztudott, hogy a nők számára eléggé nehéz, megerőltető munka volt. Emiatt több nő hagyott fel ez­zel a munkakörrel... Azáltal, hogy MAJBO típusjelű, olasz gyártmányú metszőollókat sikerült vásárolnunk, ezen a munkaszakaszon 180 fokos fordulat következett be. A jelzett munkaművelet gépesítettsége nagy könnyebbséget jelentett a nők számá­ra, ami egyben azt Is jelentette, hogy a munkaerő-ingadozás teljesen megszűnt. Ez a szövetkezet negyven hektáron termeszt gyökérzöldséget, fólia alatt pedig paprikát és paradicsomot. — A fóliasátrakban, különösen a nagy hőségben végzett munka nem valami vonzó és kellemes, különös tekintettel a páratartalomra. Miként próbálja a szövetkezet mégis érde­keltté tenni, főleg a nőket, a fólia­alatti zöldségtermesztésben? — Az idén már bevezetjük a részes jutalmazást. Ez egymagában ts növeli az érdekeltséget, amellett a rejtett munkaerők (családtagok) ts bekap­csolódhatnak a termelőmunkába, ami egyben a munka idejében valő elvég­zését Is szavatolja, — ad meggyőző, elfogadható magyarázatot a közös fő­kormányosa. Ogy tudom, befejeződött ebben a szövetkezetben egy zárt rendszerű te­henészeti telepnek az építése, több mint 20 millió korona költségráfordí­tással. — Mit jelent ez a korszerű, gépesí­tett tehenészet, főleg a nők szem­pontjából? — A lényegre tapintott — válaszol Varga elnök —, itt többségében nők dolgoznak majd, s érvényre Jut a megkimélésük. A fejés, a tejkezelés lesz a fő dolguk. Természetesen, a munkakörnyezet össze sem hasonlít­ható a régivel. Itt már a szociális he­lyiség összkomfortos lesz: hideg, me­leg víz, zuhanyozók, öltözők stb. A különböző munkaműveleteket már gé­pek végzik. A személyzetist szólítja a köteles­ség. A legfontosabbat azért megtud­juk: Keszegfalubán (a Bálványi Álla­mi Gazdasággal közösen) egy 60-, Megyercsen (Calovec) meg 40 férő­helyes óvoda épült, így tehát nincs akadálya annak, hogy a szövetkezeti tagok gyerekei bejussanak az óvodá­ba. Egyelőre bölcsőde még nem üze­mel, de nem is nagy az Iránta meg­nyilvánuló igény, érdeklődés. Ami még feltétlenül említést érde­mel: ezer tonna befogadóképességű a klimatikus raktáruk. Ez szinte egész éven át ad munkalehetőséget, többnyire a nőknek. A másik: 120 fé­rőhelyes üzemi konyha látja el a közétkeztetés tennivalóit. A kiadós, ízletes, és fölöttébb olcsó ebéd hely­színre juttatását, továbbá a dolgozók munkába- és hazaszállítását a szövet­kezet saját autóbusza bonyolítja le. A balesetmentességért Berecz Gyula és jancsó László sofőrök a felelősek. S tegyük még hozzá: a gyerekek Is­kolába, óvodába eljuttatása is az 6 gondjuk, feladatuk. Örömmel vettük tudomásul azt is, hogy a gazdaságvezetés csöppet sem elégedett a közétkeztetés jelenlegi állapotával. Ezért egy új 150 férőhe­lyes étkezde építése Keszegfalván már meg is kezdődött... Üzemelteté­sével a nyugdíjasok étkeztetésének a problémája is teljes megoldást nyer. Ügy hiszik: a 2 millió költségráfordi­­tású épület még az idén tető alá ke­rül. A keszegfalusi Steiner Gábor Efsz­­ben már hagyományos a nők március 8-1 ünnepi találkozója. Átfogó beszá­moló, majd köszönetnyilvánítás hang­zik el ez alkalomból, ami egyben a további feladatok teljesítésére is buz­dít. A közös ebédet ajándékozás, majd gazdag kulturális műsor követi, me­lyen a szövetkezet vezetősége Is je­len van. Az elmondottakhoz, úgy hisszük, különösebb magyarázat nem szüksé­ges. A nőkről való sokoldalú gondos­kodás teljes mértékben érzékelhető. N, Kovács István A felszabadulást megelőzően a fér­fiaktól is fokozottabb kizsákmányolás volt a falusi nők osztályrésze. Leg­több parasztcsaládban „hallgass“ volt a nevük, pedig a legnagyobb teher az ő vállukra nehezedett: övék volt a család, a gyermeknevelés ezernyi gondja, a háztáji munka, s a földe­ken is ők izzadtak a legtöbbet. Az évszázadokon át kialakult szem­léleten, szokásokon nem volt könnyű változtatni. Még a felszabadulás utáni években is a mezőgazdaságban dől gozú nőknek a munkavállalás nehéz­ségei mellett a megkövesedett hagyo­mányokkal is küzdeniük kellett. A fa­lusi erkölcsnek szigorú mércéi vol­tak. Néha még a saját maradi gondol­­kodásmódjuk is fékezte az egyenjogú­ságuk kiharcolását, a termelésben, a közösségi, a társadalmi életben és a családban. Szocialista társadalmi rendszerünk­ben a nők a férfiakkal egyenjogúak. Ok képezik a foglalkoztatottaknak a felét, sőt léteznek olyan népgazdasági ágazatok is, ahol többségben a nők vannak. Falvainkban a nők többsége a mezőgazdasági üzemekben dolgozik, jelentősen hozzájárulva az élelmiszer­­ipari nyersanyagok termeléséhez, e termelés fellendítéséhez, végső soron a lakosság sokoldalú ellátásához. Az utóbbi évtizedekben a nők hely­zete lényegesen javult, a háztartások korszerűsödésével, az üzemi étkezdék mind szélesebb térhódításával, a szol­gáltatások sokoldalúságával, gyermek­­intézmények létesülésével. A nők, ezernyi elfoglaltságuk elle­nére, törődnek önművelésükkel, szak­mai továbbképzésükkel. Ez teszi le­hetővé, hogy vezető tisztségeket is betölthetnek. A mezőgazdasági üze­mekben is egyre több az érettségizett, vagy faiskolai végzettségű, különösen a szövetkezetekben és az állami gaz­daságokban, ahol részt vesznek a ter­melés, a gazdaság irányításában. Ezen kívül egyre többen veszik ki részüket a tudományos munkából, a kutatás­ból is. Ami különösképpen értékelendő: közülük sokezren kapcsolódnak be a nemzeti bizottságok tevékenységébe. Van jónéhány község, ahol nők töltik be a nagyon felelős lmb-elnöki vagy titkári tisztséget, elnökei a különböző bizottságoknak, albizottságoknak. Nem beszélve arról, hogy a társadalmi és tömegszervezetekben is sok helyütt ők a legtevékenyebbek. A gyermekü­ket szerető édesanyák élenjárók a bé­kemozgalomban,. mert tudják: a fej­lett szocialista társadalom építése csakis békés körülmények között le­hetséges. Egy esetleges nukleáris há­ború kirobbanása a világ népeinek a megsemmisülését vonhatja maga után. A család boldogulása is csak békében lehetséges. A szép nem kulturális téren is so­kat tesz. Több helyütt rendszeresen részt vesz az ismeretterjesztő előadá­sokon, hosszabb-rövidebb tanfolyamo­kon. Különösen nagy érdeklődést ta­núsít az egészségvédelem szakaszán; ezzel is magyarázható, hogy a vörös­kereszt-szervezetek tagjainak nagy többsége nő. Számos faluban a szö­vetkezet, a CSEMADOK-szervezet énekkart, táncegyüttest működtet, melyek járási, sőt országos vetélke­dőkön is részt vesznek. A nők fontos láncszemei a fejlett szocialista társadalom építésének. Társadalmunk ezért is megkülönböz­tetett figyelmet fordít rájuk, s rajtuk keresztül a felnövekvő nemzedékek nevelésére: az anyasági szabadság, a gyermeknevelési pótlék s egyéb álla­mi intézkedések is ezt a célt szolgál-1 ják. A nemzeti bizottságok a szövet­kezetekkel és állami gazdaságokkal karöltve nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy tovább köny­­nyítsenek a kisgyermekes anyák élet­ás munkakörülményein; ezt a célt szolgálja az óvodák, bölcsődék, nap­közi otthonok létesítése. Természetesen, nem mind arany, ami fénylik. Tovább kell javítani a szolgáltatások hálózatát. A nemzeti bizottságok az eddigieknél is többet tehetnének ezen a téren. A küszöbön van ismét a nemzetközi nőnap. Ilyenkor a vezetők sem fukar­kodnak az elismerő szóval, méltatják a nők fáradhatat­­->t : -• lan, ám eredmé­nyes munkáját. VI­­I rággal, ajándékkal kedveskednek. Ez nagyon helyénvaló, de nem minden, j mert a férfinemtől, a társadalomtól sokkal nagyobb megbecsülést érde­melnének — az év valamennyi hónap­jában. TÚTH DEZSŐ Fotó: —nkí

Next

/
Oldalképek
Tartalom