Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-02 / 9. szám
A GYÜMÖLCSÖSBEN Az Idei kemény tél nem kedvezett a gyümölcsészeti munkáknak, így most a háztáji gyümölcsösökben is bőven akad tennivaló. Mihelyt melegebbre fordul az idő, a bogyósok rendszerint olyan gyorsan ktzöldülnek, hogy szinte észre sem vesszük. Ezért ritkító metszésüket mielőbb el kell végezni. A körtefát is korán kell metszeni, mert később tetemes kárt okozhatunk a zsendülő rügyekben. A fagykárokról egyelőre nincsen meghízható áttekintésünk, de feltételezhető, hogy legkevésbé az alma és a körte károsodott. Valamivel komolyabb kártételre kell számítani a cseresznyénél és a meggynél, igen jelentősre az őszibaracknál, és legnagyobbra az igen érzékeny kajszinál. Ezt a metszéskor feltétlenül szem előtt kell tartani, érvényt adva a régi mondásnak, mely szerint gazdagnak ígérkező termés esetén mélyen, szerény termés esetén alig kell metszeni a fákat. A mondás Igazát bizonyítja az a tapasztalat, hogy ha a kis termést ígérő fát mélyen visszavágjuk, sok erős vegetatív hajtás jelentkezik. Ezeket majd rendre el kell távolítanunk, s ez a beavatkozás újabb hajtásnövekedést idéz elő. A másik véglet: ha minimális metszést végzünk, de közben az eredetileg kevésnek mutatkozó virágból mégis átlagosnál nagyobb termés alakul ki. Ha ilyenkor minden termésképződményt meghagyunk, a gyümölcs apró marad, a fa kimerül. Igaz, ezen a természetes gyümölcshullást követő, válogató ritkítással segíthetünk, de az már többletmunkát Igényel. Metszés után — ha korábban a törzsápolást már elvégeztük —, a fagymentes napok valamelyikén elvégezhetjük a lemosó permetezést. Az alma- és körtefák után vegyük kezelésbe a szilvát, a ringlót, majd a cseresznyét és a meggyet. A kajszi- és az őszibarack metszését rügyfakadástól virágzás kezdetéig ajánlatos elvégezni, mert ebben az Időszakban a fák már képesek ellenanyagot termelni a gutaütést okozó gombák, valamint a mézgás megbetegedés ellen. A kajszinál egyébként is Jól bevált a júniusi metszés, tehát ilyenkor legfeljebb néhány vastagabb ágat kell eltávolítanunk. Az őszibarackról tőből le kell metszeni a rövid, fejletlen, rosszul beérett vesszőket. Ha ősszel elmulasztottuk, most még bekurtíthatjuk a vékonyabb vesszőket is. A beavatkozástól nem kell félni, hiszen a fa gazdagon virágzik s egy jó terméshez 200—400 virág is elégséges. Ajánlatos megbontani néhány virágrügyet, s meggyőződni a valós fagykárról fa fekete bibe fagykárról árulkodlkl. Az őszibarack levélfodrosodása ellen is most kell permetezni (Kuprikol, Polybarit). A hónap végén lehet sort keríteni a fakadó cseresznyefák átoltására. Mihelyt felszikkad a talaj, hozzáláthatunk a tavaszi talajmunkákhoz. Kitelepíthetjük a facsemetéket (a gyökérzetet ültetés előtt, a koronát utána kell megmetszeni); az ősszel megásott gödör aljára tegyünk 20 cm érett istállótrágyát, s viszatakaráskor a talajban keverjünk el 1—2 kg foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát. A fa olyan mélyre kerüljön, mint a faiskolában volt. Ne sajnáljuk az időt és a fáradságot, gyűjtsük össze az ásás után lehullott faleveleket, s azokat a törzsápoláskor keletkezett kaparékkal, a gyümölcsmúmiákkal meg a fertőzött nyesedékkel együtt égessük el. Az egészséges nyesedéket aprítva komposztba tehetjük, de a nehezen korhadó részeket ajánlatos megszórni nitrogéntartalmú műtrágyával. Aki ősszel kijuttatta a káliumot meg a foszfort, annak most csak nitrogént kell adagolnia. Egy árra 3—4 kg salétromot számíthatunk, s azt kapálással, rotavátorral dolgozhatjuk be a talajba. Szerves trágyák közül ilyenkor csak komposztot érdemes használni, és a mélyebb' talajműveléstől is óvakodni kell. A szamócást gereblyézzük át, végezzük el a fejtrágyázást (első évben nitrogént, másodikban káliumot, az öregebb ültetvényben kombinált műtrágyát ésszerű adagolni). A nitrogén-műtrágyákkal óvatosan kell bánni, mert perzselnek. A káliumtartalmú műtrágyák közül a kénsavas kálit részesítsük előnyben. S gondolni kell a réztartalmú készítménnyel történő permetezésre is. Végezetül vizsgáljuk át a fák törzsét — főleg az Idősebbekét —, az esetleges íagysebeket és repedéseket éles késsel vágjuk ki az egészséges részig, majd a sebet zárjuk le (Santar M, fehér latex festék), mint az összes 2 cm-nél nagyobb metszési sebet. Jót tesz, ha a sebeket egy hónap múlva ismét kezelésbe vesszük. Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN A tavaszi felmelegedés hatására a tőkékben megindul a nedvkeringés, vége szakad a tenyésznyugalmi Időszaknak. A szőlőben a nedvkeringés általában akkor indul meg, ha a talaj hőmérséklete 20 cm-es mélységben eléri a 8 C-fokot. A fagyok elmúltával, ha a talaj már kellően megszikkadt, kezdetét veheti a nyitás. A betakart tőkékről óvatosan távolítsuk el a földet, mert az esetleges sérülések utat nyitnak a gyökérgolyva-fertőzésnek. Főleg a tőkeművelésű ültetvényekben igyekezzünk idejekorán elvégezni a nyitást, ne várjuk meg a rügyek duzzadását. A már kinyitott szőlőben jobban átmelegszik a talaj s korábban megindul a nedvkeringés. Az őszszel lehúzott és betakart szálvesszőket is takarjuk ki és szedjük fel. A kései nyitás hatására a rügyek kipállhatnak és elpusztulhatnak. A nyitással egyldőben végezzük el a nitrogén-műtrágyázást. A fakadás előtti műtrágyázás kedvezően hat a fürtök és a virágzat alakulására. A szőlőben jól bevált a mészammőnsalétrom használata. Ebből 10 árra átlagosan 50 kg-ot számítunk, de az erőteljes, buja növekedésű ültetvényben 30 kg is elég, a gyengén növekedő szőlőnek pedig 70 kg is adható. Természetesen az idősebb ültetvények több nitrogént igényelnek. Ha ősszel nem futotta az időnkből, most még befejezhetjük az istállótrágyázást. Az oltványszőlőkben feltétlenül végezzük el a harmatgyökerezést, s a gyökérnyakból előtörő hajtásokat is távolítsuk el. A hiányzó tőkék pótlásához 20X20 cm alapterületű, 40 cm mély gödröt kell ásni, a kiemelt földet komposzttal (nem istállótrágyával) ajánlatos dúsítani. A klorózisos (sápkóros) tőkéket Cblorofen készítménynyel kezelhetjük. A beteg tőkék közelében 40—60 grammnyit kell ebből a készítményből a talajba juttatni, por vagy oldat formájában. A termő szőlők metszését március végéig fejezzük be. Lehetőleg élesre fent metszőollóval dolgozzunk s feltétlenül végezzünk rügyvizsgálatot (fagykár). Metszés után igazítsuk helyre a szőlőkarókat és oszlopokat, javítsuk ki a megrongálódott támberendezést. Ä tőke törzsét rögzítsük a karóhoz, a kordonkarokat kötözzük a tartóhuzalhoz. Kötözésre legmegfelelőbb a műanyag szalag, mert nem vág bele a vastagodó törzsbe és kordonkarba. A szálvesszős művelésű ültetvényben a nedvkeringés megindulása után hozzáláthatunk a szálveszszők leíveléséhez és lekötözéséhez. A hajlítást óvatosan végezük, nehogy a szálvesszők eltörjenek. Március végén már nyissuk ki és metsszük meg a fiatal, még nem termő szőlőt is. A fiatal tőkéket 1—2 rügyes csapra kell visszametszeni. A gyenge növekedésű tőkén 1, az erős növekedésűn 2 (egy egyrügyes és egy kétrügyes) csapot hagyunk. Az 1—2 rügyre visszametszett tőkét mindig kupacoljuk fel (csirkézés), így védjük a kiszáradástól. A hároméves szőlőben megkezdjük a választott művelési módnak megfelelő tőkealak kialakítását. Az alakító metszés során már meghagyjuk a törzset, sőt, az erős növekedésű tőkéknél a kordonkar egy részét Is. Aki telepítéshez készül, lassan elegyengetheti a talajt, (simítőzás) s egyúttal bedolgozhatja a kártevők elleni tala jfertőtlenf tő szert is (áranként 30—40 dkg Dyfonate 10 6 vagy Oursban 10 G). Vigyázatl Ahol ilyen szereket használnak, ott a sorközökben 2 évig nem szabad gyökérzöldséget termeszteni. A talaj elegyengetése után jelöljük ki a tőkék helyét. Háztájiban legmegfelelőbb a 180—200 cm-es sor- illetve 100 —120 cm-es tőtávolság. Ilyen telepítés lehetővé teszi a bő és jó minőségű terméshozamot biztosító, intenzív tőkeformák kialakítását. Március végén megkezdjük a szőlőoltványok előhajtatását (a hogyanról majd később szólunk). A BOROSPINCÉBEN Ebben a hónapban befejezzük az újborok második fejtését. A hibás — nyúlós, kénhidrogén szagú — borokat nyíltan, erősen szellőztetve fejtjük át tiszta, egészséges, gyengén, kénezett hordóba. Fejtés előtt Fotók: —bor tennivalók azonban az ilyen hibás bort 100 literenként 10 gramm káliumpiroszulfittal kénezzük. A barnatöréses bort szintén azonnal kénezzük. A hordókat rendszeresen töltögessük fel, vagy ha már kevés bennük a bor, inkább fejtsük át kisebb hordóba vagy demizsonba. Ha valamilyen oknál fogva mégis „darabban“ kell tartanunk a bort, átmeneti védelem céljából a bor feletti légréteget kénezzük (rákénezés). Egy hektoliter üres légtérre fél vagy egy szál azbeszt kénszeletet kell elégetni. Az elégetett kén kiszorítja a hordóból a levegőt, s ezzel bizonyos mértékben gátat vet a káros mikroorganizmusok elszaporodásának. A rákénezés csak végszükség esetén alkalmazható s a beavatkozás után legkésőbb két héten belül a bort le kell fejteni kisebb edénybe. A hordók felületét törölgetésse] tartsuk tisztán. Ügyeljünk a pince optimális hőmérsékletének megtartására. Ha szükséges, este vagy éjszaka szellőztessünk. Aki Jó eredményt szeretne elérni, igyekezzen szakszerűen felkészíteni borát a versenyekre. Korpás András agrármérnök fii ZOLDSÉGESKERTBEN Ha ősszel megkéstünk vele, most gyorsan fejezzük be az ásást, de istállótrágya helyett érett komposztot használjunk. Ha megkaptuk a laboratóriumi talajvizsgálat eredményeit, a zöldségfélék tápanyag-igényének figyelembe vételével könynyen kiszámíthatjuk, milyen és mennyi műtrágyát kell még használnunk. Ha az elemzés nyomelemhiányt jelez, ajánlatos Cererit műtrágyát használni, mert ez nitrogénen, foszforon, káliumon és magnéziumon kívül nyomelemeket (B, Cu, Mn, Mo, Zn) is tartalmaz, viszont nincsen benne klór, amely a zelleren kívül valamennyi zöldségféle számára ártalmas.. Továbbá sikeresen használható még az NPK 2A és a Demetra műtrágya is A klórtartalom ezekben elenyésző. A hagymafélék alá Aliin, az uborka, a tökfélék, valamint a dinynye tápanyagpótlására Cucumin használható. Ezen műtrágyákból egy négyzetméterre általában 3—5 dkg szükséges. Márciusban általában mindenütt megkezdhető a szabadföldi zöldségek vetése. Ilyenkor már elvethetjük a spenótot, karottát, sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, hónapos retket, borsót, feketegyökeret, elduggathatjuk a fokhagymát meg a vöröshagymát. Aki palántaneveléssel foglalkozik, már tűzdelheti a korábbi magvetésből kelt növénykéket, melyek két valódi levéllel már melegágyba ültethetők. Itt délelőtt langyos vízzel öntözünk, nappal szellőztetünk s az erős napfénytől árnyékolással vagy takarással óvjuk a növényeket. Már a fűtetlen üvegházban is megkezdhetjük a középkorai szabadföldi zöldségfélék palántanevelését. Most időszerű pl. a szabadföldi termesztésre szánt paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, zeller, salátauborka, articsóka, kardi és fejes saláta magvetése. A rövid tenyészidejű káposztafélék magját legkésőbb március elején kell elvetni, miközben a januárban vetett káposztaféléket március végén már kezdhetjük kiültetni. E növények igen komoly ellensége a tavaszi káposztalégy s annak fehér lárvája. Ellene a palántákat még kiültetés előtt ajánlatos beöntözni a Nexaean ЕС 40. a Hindiin 25 HP vagy a Dimecron 0,1 százalékos töménységű oldatával. Az is segíthet, ha a kijelölt területei beszórjuk Basudin 10 G-vel f négyzetméterenként 5 gramm 1 vagy később minden palántát beöntözünk f80—100 ml) a Basudin 60 ЕС 1 százalékos oldalával. Ez a kezelés védelmet nyújt a lótücsök, a drótférgek és a bársonylegyek ellen is. A téli vetésből származó javak betakarítása most már folyamatos. A hajtatott saláta legalább 50 grammos, a gömbölyű hajtatott retek átmérőle legkevesebb 15 mm, a hosszúkás reteké pedig minimum 12 mm legyen. A korai karalábét levelestől kell szállítani, az elfogadható legkisebb gumóméret 40 mm. A megüresedő fűtött fóliaházakba, üvegházakba vagy melegágyakba pl. salátauborkát, ШШ paprikát vagy paradicsomot telepíthetünk. A teleltetett zöldségféléket most már ki kell takarni, le kell róluk gereblyézni a száraz lombot, esetleg ritkítani és fejtrágyázni Is szükséges. S ne feledjük, hogy a még pincében tárolt zöldség is rendszeres ellenőrzést és gondoskodást igényel. Magda Valčíková agrármérnök. a tudományok kandidátusa Л VIRÁGOK körül Befejezzük a díszcserjék metszését, ritkítását, illetve az újonnan vásároltak telepítését. Takarjuk ki, trágyázzuk meg és vágjuk vissza a rózsát. A bokorrózsákat 2—3 szemre metszszük, a futórózsát csak rttkftjuk és a támvezetékhez Igazítjuk. Kedvező időjárás esetén az évelőkről eltávolítjuk a takaróanyagot, levágjuk a felesleges szárrészeket, a talajt műtrágyázzuk és kapálásai fellazítjuk. Az esetleges márciusi fagyoktól védőtakarással óvjuk növényeinket. A korán virágzó évelők (jácint nárcisz tulipán, hővirág krókusz, kankalin 1 fölött lazítsuk fel a takarőanvagot. hogy a növények levegőhöz Jussanak A füves területet fémgerehlyével alaposan eereblyézzük át. jól fellazítva a talajt. A hiányos foltokat majd a hőnap végén lehet üiravetnl. Aki maga neveti az eeynyáriak palántáját, a hónap elején készítsen melegágyat vagy kisebb ládába, esetleg virágcserépbe vesse el a magot. A melegebb vidékeken korán elvethető a kenderpakőca, a szalmavirág, a tűztoll, a gazánía, a mozaiklevél, az oroszlánszáj, a kínai szegfű, a vasfű, a záporvirág meg a kokárdnvirág. Márciusban állandó helyére vethetjük a laza, homokos talajt kedvelő egynyári csillagfürtöt. Napos helyet, tápanyagokban gazdag talajt kíván a nyári azálea, a kerti körömvirág és a kaliforniai kakukkmák. Egynyári kúszónövényünket, a szagosbükkönyt kerítésrács vagy támvezeték mellé vessük. Hajtatóládából cserépbe ültethetjük és meleg, világos helyre vihetjük a meggyökeresedett gumós begóniát. A dáliagumókat és a kánnát ts szaporíthatjuk a gumók, Illetve a rlzőmák feldarabolásával, de minden darabon ép rügynek kell maradni. Ha a szaporítóanyagot cserépbe ültetjük és szobahőmérsékleten tartjuk, mérsékelt locsolással előhajtathatjuk. Az erkélyládákból ürítsük ki a tavalyi földet, az edényeket mossuk és fertőtlenítsük ki (1 százalékos forinaün-nldat), majd töltsük fel friss virágfölddel. Amíg az egynyáriak palántáját kineveljük, telepítsünk a ládákba százszorszépet, nefelejcset, árvácskát. Márciusban megkezdhetjük a szobanövények átültetését. Az öregebbeket elég 2—3 évenként átültetni. Amelyek kinőtték a cserepet, 20—30 mm-rel nagyobb átmérőjű edénybe kerüljenek. Az átültetett növényeket állítsuk meleg, páradús környezetbe és csak mérsékelten locsoljunk. Az ilyenkor virágzó növényeket (ciklámen, azálea) most nem szabad megbolygatni. Ha nem is ültetjük át egyik-másik dísznövényünket, a földiét feltétlenül lazítsuk fel kissé. Tavaszai jót tesz a tápoldatos (Hortus. OBM, Herbasyn III.) beöntözés. Ä szobanövények vegetatív szaporítása szintén Ilyenkor kezdhető. Itt a nőnap, hadd szóljunk ezzel kapcsolatban is pár szót. A férfiakhoz annvit: Jól csórnagoitassák be a virágot mert a meleghez szokott vágott- és cserepes virág könnven megfázik. Ha lehet, inkább a kevésbé nvflott virágokat válasszák, azok tartósabbak. S a nőknek: a jácint, tulipán és más hagymás virágok világos, 12 — 15 C- fokos hőmérsékletű helyiségben. mérsékelt locsolással sokáig pompáznak. A ciklámen, a fokföldi ibolya és az azálea szintén világos, 20 C-fok körüli hőmérsékletet Igényel A vágott virág Is sokáig szép marad, ha a vizét rendszeresen cseréljük és a virágszárat — víz alatt végzett vágással —< naponta kissé visszavágtuk. Puha Margit agrármérnök
