Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-23 / 8. szám

1985. február 23.

SZABAD FÖLDMŰVES

A község nevét Jól ismeri a közvélemény. A Szlovák Nemzeti Felkelés napjaiban lakóinak hősiességei. Se fogalommá vált; számtalan ismert személyiség, ellenálló, partizánparancsnok örökítette meg felejthetetlen érdemeit. A táj szépsége emberemlékezet óta elbűvölte az embereket. A művészeket, akik nemcsak a természet szépségétől voltak elragadtatva, hanem szerették az itt élő, szülőföldjükhöz ragaszkodó, becsületes

és közvetlen embereket, akik délcegek voltak, mint a fák a környező hegyekben.

Čierny Balog területét tekintve a legnagyobb község a Banská Bystrica-i járásban, sőt az egyik legnagyobb Szlovákiában is.

Ján Sitarüík mérnök, a hnb-elnöke éppen tanácsülésre készül. Az ismerkedést a telefon csöngése szakítja meg, majd rövid beszélgetés a ravatalozóról, me'yóek emelkedő falait látni lehet a második emeleti ablakból.

— Tudja, a rádió megrendezte nálunk az ellenállók talílkozóját, kár, hogy elmulasztotta. Az emlékezéseknek nem volt se vége, se hossza. Én is elmond'am, amit anyámtól hallottam, hogy születésem után rögtön elsötétítette az ablakokat, így próbálta távoltartani tőlem a háború sötét vészmadarát. ... A valóság: a nésne-A dombtetőn magasodó SZNF emlékmű (CSTK felvételei]

bői özönlő németek betörtek az erdészlakba. Azonban azok fent a védőállásban kitartottak. Felejthetetlen harcukat végigvívták. A szovjet hadsereggel vállvetve űzték el az ellenséget, amely mögött nem maradt más, mint balsors és sírhalom. Az itteni sírokat azonban sosem növi be a fű.

■■■■■■

És az élet folyt tovább. Ján Sitaröík monológját hallgatom. A község lakosai fegyver helyett fűrészt és szekercét fogtak a kezükbe és folytatták ősi munkájukat. A hegyekben ismét a munka dala visszhangzott. A lie-A szocialista rendizerunkhöz hű ijiú nemzedék

tett, amely kőműves-, javító és egyéb munkát végez, fuvarozást vállal. A hegyes terepet arra használják fel az itteni szövetkezeti tagok, hogy szarvasmarhákat és juhokat legeltethessenek.

Munkaszerető emberek lakják a községet. Ilyenek voltak ősidők óta. A hnb elnöke elmondja, hogyan kapcsolódnak be a községfejleszíésbe. Például a Z-akeióba, választópolgárok és tisztségviselők — közösen. Vállvetve építik a ravatalozót, a napközi otthont és az iskolai étkezdét, végzik a hídfelújítást és így tovább.

A kezdeményezéssel elégedettek a nemzeti bizottságon. Viszont a bnb is igyekszik elébe menni a lakosok igényeinek. Az elnök irodájából átmegyek a szomszédos helyiségbe, ahol félfogadás van. Inkognitóban érkezem, érdekel az első benyomás. Már megtörtént, hogy az egyik nemzeti bizottságon hivatlan vendégként fogad'ak, s a hangnem csak a bemnatkozásom után változott meg. Ezért fontos az első benyomás. Rögtön a belépés után ugyanis kiderül, számíthat-e a választópolgár megértésre iigyes-bajos dolga intézésében. Itt ez a készség ném hiányzott.

Javul a helyzet a szolgáltatások terén is. Férfi és női fodrászatot létesítettek, a Breznói Kommunális Üzemnek ruha- és cipőátvevő kirendeltsége is működik. Megsztervezték a szemátelszállítást. Megoldott az áramfogyasztók javítása. További szolgáltatások is szerepelnek a tervben.

tek aknavetővel próbálták elnémítani a partizánok géppuskafészkét, amely házunk közeléből lőtte az ellenséget ... — lendült bele a beszélgetésbe a hnb-etnök.

Van egy fénykép, amelyen Peter Jilemnický a karján tartja a kis hőst, akinek a kabátkáján nagy kitüntetés látható. A nyolcéves Janko Giertli képes volt a mély hóban elbotorkálni Medvedovba, hogy figyelmeztesse a partizánokat az ellenségre.

Krónika. Egy könyv, amely megörökítette Čierny ealog lakosainak hősiességét. Szerepelek benne kicsik és nagyok, idősek és asszonyok is. Egy mozzanat 1S45 január 28-ról, amikor az erdész, Ján Daniš telefonált azoknak a bátor embereknek a parancsnokságra, akik készek voltak utolsó csepp vérükig védelmezni otthonukat. A szovjet hadsereg szinte már a kertek alatt volt. Az erősödő tüzérségi tűz meghatványozta a reményt, hogy rövidesen felszabadulnak a fasizmus igája alól. Már csak napokról, talán csupán órákról volt szó. Közismer* az a jelenet is. ami»kor az erdész kénytelen volt megszakítani a telefonálást, mert a völgygyek hősei, mint a hnb tagjai, új harcot vívtak. Rögtön a felszabadulás után művelődési házat építettek. Ez lett az új idők jelképe.

A régi faházak helyén korszerű családi házak magasodnak. Bevásárlóközponttal, Iskolával, orvosi rendelővel, óvodával, sportteleppel gazdagodtak. Čierny Balog székhelyközséget a tanyákkal pormentes utak kötik össze és valamennyiüket összekapcsolja a haza és a munkaszeretet, s a szőkébb pátriájukat övező hegyek zöld szalagja.

Az itteni erdőgazdaság a fakitermelést tekintve a legnagyobbak közé tartozik Csehszlovákiában. Ez idő szerint gépek, segítségével több mint 184 ezer köbméter fát termelnek ki évente és ezzel párhuzamosan több mint 350 hektárt fásítanak. A lakosság a környék Szemeiben is öregbíti a község jó hírnevét. A település 5850 lakosa közül mintegy 1900 keresi meg mindennapi kenyerét a breznéi hídgyárban, a piesokl gépgyárban, a Stavoindustriában stb. Ezt megkönnyíti a kitűnő autébuszköztekedés is. Azonban az otthoniak sem henyélnek. A nemzeti bizottság kisüzemet létesf-Megtlsztelő, ha valaki a Vörös Csillag Érdemrenddel, az SZNF Érdemrend 1. fokozatával kitütetett Čierny Balogról írhat. Különleges érzés vesz erőt rajta, ha mindazok után, amit a község múltjáról és jelenéről hallott, személyesen is találkozik a lakosokkal. A sajátos érzés akkor is jelentkezik, amikor az ember a közösség fölötti emlékművet tekinti meg, a partizánok sírhalma előtt tiszteleg, vagy ha arról beszélnek, mi történt itt a háború után. Egyet tudatosítok. Megértem azokat az embereket, akik könyvet írtak Čierny Balogról. Akár regényt, mint Peter Jilemnický, akár monográfiát vagy csupán fényképekkel iüusztrált brosúrát. Az alkotó embert minden oldalról megkörnyékezi ez a vágy. Talán ennyi is elég ehhez, ha az ember Čierny Balogon adatokat gyűjt egy cikkhez.

(Nemzeti Bizottságok 3/85 szám)

jobb eredmények elérésére is képes

„Dunai Flotta” tagsága

Van egy szövetkezet a vén Duna mentén, melynek 2900 hektárét, 556 állandó dolgozó műveli, s természetesen a nyugdíjasok is segítenek, munkabírásukhoz, egészségi állapotukhoz mérten. A közös gazdaság a DUNAI FLOTTA nevet viseli. Elnöke: Takács András, agrármérnök.

A dunamocst (Moča) székhelyű szövetkezet vezetőségének, szakember-gárdájának, s a tagságnak nem éppen a legkönnyebb a sorsa. Nem azért, mert a tagság négy falu — a mér említett Dunamocs, továbbá Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom), Vlrt és Karva (Kravany nad Dunajom) — lakosaiból tevődik össze. A termőhelyi adottság az, ami kedvezőnek egyáltalán nem mondható, hiszen a talaj nagy többsége homokos, ami már eleve beleszól a bőséges termés elérésébe. Különösen az ilyen huzampsan aszályos évjárat, mint a tavalyi.

Így azután nem éppen ok nélküli, hogy kedvetlen hangulatban bírom szóra az elnököt.

Node, lassacskán mégiscsak rendes „kerékvágásba zökken a beszélgetésünk szekere“. Az eirök a gabonafélékkel kezdi, melyekből hektáronként

5.6 tonnát, vagyis egy tonnával többet értek el a tervezettnél.

— Minek köszönhető e terméstöbblet?

— Mindenekelőtt a jó agrotechnikának, a fajtamegválasztásnak és az öntözésnek. Persze, ügy lett volna jó, ha a gabonafélék egész — 680 hektáros — vetésterületét öntözni tfldtuk volna. De itt még sajnos nem tartunk. Csupán 228 hektárnyit tudtunk 1983 őszén öntözni. Lényeges kü’önbséget tapasztaltunk: míg a nem öntözött csupán 4,82, addig az öntözött búzánk 5,44 tonnával fizetett hektáronként. Kedvező tényként említhetem még: a gabonaéréskor kissé hűvösebb volt az időjárás, ami kedvezően hatott a termés beérésére.

S maradjunk még egy percre az öntözésnél: csakis az öntözéssel sikerült elegendő tömegtakarmányra szert tenniük, ami az újig (májusig) kitart. Legalábbis az elnök szavai szerint .

— Mi sikerült még?

— Eléggé jől sikerült a korai burgonyánk, valamint a korai káposztánk.

Nem így a 805 hektárnyi kukoricájuk, melyből az aszály következtében a tervezett 5,2 tonna helyett csupán

3.7 tonnát tudtak elérni.

— A növénytermesztésnél maradva, mire nem emlékezik vissza szívesen? — faggatom a közös gazdaság főkormányosát, aki sommásan válaszol.

— A korai tavaszi fagyok sok kárt tettek a szőlészetben és a gyümölcsösben, amit később a fűszerpaprikára és a dohányra zúduló jég tovább fokozott. Az elemi csapások okozta károk hárommillió koronára tehetők. Bár ebből valamennyit az Aliami Biztosító visszatérít, az áru viszont mindenképpen hiányzott a dolgozók asztaláról. Mindent egybevetve: a növénytermesztésből 11,4 millió korona volt a kiesésünk.

Tegyük hozzá: a šok gond, problé-Traktoros, gépjavító -- a javából

Lesz-e nyoma a zimankónak?

Kemény a tél A hidegek még a városi embert is gondolkodóba ejtik: vajon, mennyire károsulnak az őszi vetések, marad-e termő rügy a gyümölcsfákon? A gyakorló mezőgazdasági szakemberek válasza jobbára megnyugtató.

ősi igazság: a hő nem árt a vetésnek, gőt használ, ha fagyott földre hullott. Elmondható: a gabonafélék aránylag jól telelnek. Más a helyzet a szőlőket, gyümölcsösöket illetően a tőketerebesi (Trebišov) járásban. Egy biztos — az éretlen rügyek elfagytak, s kitavaszodáskor lesz nyoma a fagynak, zimankónak. Mivel a télnek még nincs vége, jóslásokba nem bocsátkozhatunk ...

Az említett járásban már megkezdték a rétek és a legelők trágyázását, s remélhetőleg ennek a továbbiakban seih lesz akadálya. Am, már most gondolni kell a gyors hóolvadáskor keletkező belvizek mielőbbi elvezetésére, s ennek a megszervezésére. Aztán itt a súlyosabb probléma: lemaradtak a gyümölcsfák metszésével, mert a fagyos napokon nem lehetett metszeni.

A szőlömetszés a múltban, Ilyenkor már Javában folyt, most csupán a kezdetnél tartanak. A hideg Időjárás a zöldségkertészetekben is nehezíti a dologvégzést, a melegágyak és a fóliasátrak készítését. Tehát késnek a mezőgazdasági üzemek, ám ez ném oly vészes, hogy a lemaradást — jó szervezéssel — ne tudnák behozni. (ib)

Ipolyvarbón (Vrbovka) a Vörös Csillag szövetkezet elnökénél járva, élenjáró ' dolgozók Iránt érdeklődtem.

A sok jó dolgozó közül Dezider Rajtuk traktorost választottam, aki a gépközpont leghátsó javítóműhelyében egy Crystal 8045 típusú traktort javított. Azt, amelyet már hét éve „lovagol“. Az erőgép jől karbantartott, gazdája gondosan bánik vele, különben is ritkán szorul kollégái segítségére.

— Ml az a többlet, amiért az élenjárók közé sorolják?

A traktoros, gépjavító rövid gondolkodás után válaszol.

— Talán nem is annyira többletről van itt szó, hanem a munkához való, helyes szocialista viszonyról. Tavaly

ősszel például kissé kitolódott a mélyszántás; hogy mégis idejében végezzünk vele, 24 órás műszakban dolgoztunk. Azt tartom: ha szorít az idő, minden erőt be kell- vetni, a lehetőségeket maximálisan kell hasznosítani.

ma és munka ellenére, csak a „veszett fejsze nyelét“ tudták megfogni a növénytermesztési főágazat dolgozói. Különösen az öntözőcsoport tanúsított szívós helytállást, Janik József csoportvezetővel az élen. Szabadidő nélkül, szombat és vasárnap is öntöztek, hogy a növénykultúra öntözővízből ne szenvedjen hiányt.' Hiszen a jobbára homokos talaj vízáteresztőbb, fokozottabb öntözést igényel. Volt dolguk bőven az 1120 hektáros öntözhető területen. Nem a véletlen műve, hogy e nagyságkategóriában járási I. helyet vívtak ki. Igyekezetéért a csoport pénzjutalmat is kapott, Megérdemeltei Remélhető, hogy az idén- is hasonló, dicséretre méltó helytállást tanúsítanak.

— Tekintettel arra, hogy az öntözés termésfokozó tényező, határuk hány százalékát tudják öntözni, s milyen további lehetőségeket lát,az öntözóterület bővítésére?

Takács András mérnök, efsz-elnök hiteles választ ad:

— Mezőgazdasági földterületünk

38,6 százalékát tudjuk csupán öntözni, amit egyáltalán nem tartunk kielégítőnek, tekintettel a homoktalajaink nagy kiterjedtségére. Ügy néz ki, néhány év is teletelhet, míg ezen a téren tovább léphetünk. Egyelőre csak álomként dédelgetjük, legfeljebb jő elképzelésnek tekintjük. Nagyobb horderejű távlati tervbe ékelődik bele: a gabčíkovo—nagymarosi vízlépcső megvalósulásának a függvénye.

Aztán az állattenyésztési főágazat kerül szóba, melynek az éves termelési eredményei eléggé jónak mondhatók. Megtudom, hogy az éves termelési tervüket húsból 103,9, tejből pedig 106 százalékra teljesítették. Am az állattenyésztési főágazat dolgozói, bármennyire igyekeztek is, a növénytermesztési főágazat nagyon számottevő jövedelemkiesését helyrebillenteni nem tudták. Még annak ellenére sem, hogy a nyerstermelési értéktervüket 111,2 százalékra teljesítették. Node, erről nem ők tehetnek! ...

így azután a tiszta jövedelem terve nem sikerült úgy, ahogy a tagság szerette volna. Ezáltal- kevesebb jut a különböző alapokba, a termelés továbbfejlesztésére, s természetesen a tagok pénztárcájába is ...

Mindez, még nagyobb .erőkifejtésre, a szellemi tőke Jobb hasznosítására, a lehető legjobb termelési módszerek, ' eljárások gyakorlati alkalmazására, további munkakezdeményezésekre kell hogy serkentse a Dunai Flotta valamennyi tagját. Hasznosítsák eredményesen, nemcsak a termelési, hanem a tömegpolitikai nevelő munka legjobb tapasztalatait is — ezen a téren még mutatkozik tartalék.

A XVI. pártkongresszus, a KB-ülések, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusa határozatainak szellemében cselekedve, a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó szocialista verseny lendítőerejét hasznosítva, a múlt évinél jőval eredményesebb lehet az 1985-ös esztendő.

N. KOVÁCS ISTVÄN

Rajtuk traktoro^ géplakatosi tanulóéveít, s utána még néhány évet a losonci (Lučenec) POĽANA-ban töltött. A szövőgépek karbantartójaként dolgozott, s Jő munkájával kiváltotta felettesei elismerését,- dícséretét. Sorsa úgy alakult, hogy nősülés után a varból szövetkezetbe került. Kezdetben a BS-6-os szárítóüzemben volt karbantartó, három műszakban. Később jogosítványt szerzett a mezőgazdasági gépek vezetésére Is. Ettől kezdve a kora tavaszi talajelőkészftésben, a vetésben, később pedig a kaszálásban is részt vett. A nyarat a gabonakombájn nyergében tölti, őszszel pedig a répakiszántő gépet kezeli. Tavaly 146 hektár cukorrépát (vagyis az összesei) 6 szántotta ki. S amikor ezzel végzett, a műhelyben a meghibásodott gépek gyógyításához fogott.

Dezider Rajfuk 1981-ben vált „,A szocialista verseny győztese“ érem viselőjévé. Tavaly fényképe a járás legjobb do’gozóinak a képcsarnokába került. Egyébként szerény, családjának élő fiatalember, aki szívesen segít másoknak. A CSEMADOK tagja, s aktív tűzoltó is.

További eredményes munkájához, jó egészséget, sok sikert kívánunk.

Kén és szöveg: Bodzsár Gyula