Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-07 / 27. szám

A filoxéra isiiét károsít

Szorgoskodók

Deménden (Demandice) két éve folytatnak tervsze rű árutermelést az SZKSZ'alapszervezetbe tömörült kertészkedók. Az évzáró taggyűlésen Nagy Jenő elnök örömmel nyugtázta, hogy a szervezet tagjai tavaly már több mint 15 tonna zöldséget értékesítettek. Igaz. az árut még Fegyvernek« (Zbrojniky) kellett szállítaniuk, de talán rövidesen ez a gondjuk is megoldódik. Üjabban néhány kertészkedő dinnyetermesztéssel kísérletezik, mások viszont a szőlő- és gyümölcstermesztés növelését szorgalmazzák. s ezt a törekvést facsemeték biztosításával az alapszervezet vezetősége Is támogatja. A kertészkedni vágyék remélik, hogy az idén végre megkezdhetik a kerttelep-építést a már tavalyra ígért, de át nem adott elfekvő földterületeken.

A szervezet tagjai a SZNF 40. évfordulója és a szövetség IV. kongresszusa tiszteletére értékes szocialista kötelezettséget vállaltak. Felajánlották, hogy 250 társadalmi munkaóra ledolgozásával hozzájárulnak a nemzeti bizottságnak és a postahivatalnak helyet adó létesítmény mielőbbi felépítéséhez, további kétszáz társadalmi munkaórával pedig az állami gazdaságnak nyújtanak segítséget a munkacsúcsok idején.

BELANYI J,

Afiloxérának köszönhető, hogy a huszadik században egész Európa területén amerikai alanyokra oltják a szőlőt. A műit század végén az Amerikából behurcolt veszedelmes kártevő ugyanis Európa eredeti szőlőtermesztését teljes mértékben elpusztította és ezzel nemcsak az egyes vidékek arculatát, de a szőlőmfivelő lakosság életkörülményeit is megváltoztatta.

E hatalmas pusztítás után széles körű kutatás kezdődött, melynek eredményeként megindult a homoki szőlőtelepítés és az oltványszőlők előállítása. Kiderült ugyanis, hogy a filoxéra nem él meg olyan talajokon, amelyek legalább 75 % kvarcot tartalmaznak, továbbá az is, hogy az amerikai szőlőfajták gyökerein a filoxéra nem okoz számottevő károsodást.

A gyökértetvek közé tartozó kb. 1 mm nagyságú filoxérának nagyon bonyolult a fejlődése. A fő kárt az európai alanyok gyökerein szívogató alak okozza. A vékonyabb gyökereken a szívogatás hatására gólyafejre emlékeztető duzzanatok (nodozitások), a vastagabb gyökereken nagyobb dudorok (tuberozitások) keletkeznek. Az így károsított gyökerek működőképessége csökken, java részük elhal, a szőlő föld feletti részei sárgulnak, a vesszők rövidebbek, a bogyók lehullanak. A tőke néhány év alatt elpusztul. Az ültetvényben a pusztulás mindig foltszerűen terjed.

A ievélformák jelenlétéről a feltűnő, 3—5 mm nagyságú levél gubacsok árulkodnak, melyek mindig a levelek fonákén képződnek. A levél színén csupán apró, szőrökkel zárt nyílás látható. A gubacsok csaknem kizárólag az amerikai alanyok levelein képződnek, az európai nemes fajtákon csak Kivételesen jelennek meg.

A filoxéra gyökérlakó alakja lárva-állapotban telel és évente 4—6 nemzedéke fejlődik. Az

A filoxéra jellegzetes levélguhacsai

A szerző felvétele

amerikai szőlőfajtákon élő. levéllakó alakok fejlődése valamivel lassúbb és évente csak 3—4 nemzedékük alakul ki.

Az elmondottakból kitűnik, hogy a filoxéra csak a saját gyökerű, európai szőlőfajtákat károsítja. Az amerikai alanyokra oltott ültetvények nem károsodnak. Az amerikai alanyok levelei az utóbbi időben az anyatelepeken viszont több

esetben oly mértékben károsodtak, hogy szükséges volt a levélforma ellen permetezni.

Ahol a levélalakok rendszeresen előfordulnak (nagyüzemi anyatelepek), ott egyrészt téli lemosó permetezéssel, másrészt pedig a gubacsok megjelenésekor mélyhatású vagy szisztemikus készítményekkel szükséges védekezni.

A filoxéra gyökérlakó alakja ellen (európai- saját gyökerű fajtákon) a filoxéravész idején a homoki, Ш. az oltványszőlók telepítésén kívül még két módszert alkalmaztak. Az egyik a szénkénegezés, melynek talajba juttatása speciális fecskendő segítségével történt, a második pedig a filoxérával fertőzött ültetvények elárasztása volt. Ezt a módszert főleg Franciaország sík területein alkalmazták, de csak akkor volt eredményes, ha a parcellát 6—8 héten át 20 cm magasságú, egyenletes vízréteg borította.

Ma a filoxéra elleni védekezés az amerikai alanyok használatával meg van oldva. Sok kertészkedő azonban nemes fajták dugványaiból Is készített ültetőanyagot. Ezeket az ültetvényeket a filoxéru ma is veszélyezteti, elsősorban ott, ahol a levélgubacsokat észleljük. A fertőzött leveleket rendszeresen vágjuk le és semmisítsük meg.

Matlák György agrármérnök

A dombágyásos kertművelés

A domboságy megépítésénél ügyeljünk arra, hogy az előirt szervesanyagot hiánytalanul beleszórjuk. Különösen laza talajon az egyes rétegeket erősen meg kell döngölni. A domb tetejét célszerű laposan kiképezni és érdemes az oldal" egyenes, esetleg lépcsőzetes kialakításával is kísérletezni. A lényeg az, hogy a domb ne legyen laza, az eső és az öntözővíz ne tudja lemosni, és tél folyamán ne süllyedjen meg nagyon.

Az is megtörténhet, hogy a laza — nem kellően megsiilylyedt — dombra vetett mag erős esőzés után valósággal elmosódik. A laza talajon száraz időben a magok hiányosan csíráznak. A második-harmadik évben a domboságy már beáll, ezek a veszélyek elhárulnak. Lehetőleg az első egy két évben nyáron ne vessünk rá, hanem palántázzunk az ágyásba. Persze vannak olyan zöldségfélék amelyeket fölösleges palántázni, vagy nem is lehet Ebben az esetben a magokat mélyebbre vessük, így kevésbé vannak kitéve kiszáradásnak, túlnedvesedésnek.

Ha több dombos ágyat készítünk, ajánlatos az ágyások között legalább 70 cm távolságot hagyni a kényelmes munkavégzés érdekében. A vegyeskultúrás termesztés során ügyeljünk arra, hogy a szokásosnál több vetőmagot ne vessünk, nagyobb növénytávolságot ne hagyjunk.

Ha nincs gyeptéglánk, akkor szalmatörek, kertiföld, fűkaszálék és tőzeg keverékéből rakjuk ezt a réteget. Az utolsó előtti friss komposztrétcgbe 500 g/m2 szervestrágyát keverjünk.

A növénysorok közötti talajmagyarországi

sávot kis nyeles kapával lehet lazítani. A domb rézsűi ne legyenek túl meredekek (max. 40 fok).

A domb aljára a meztelen csigáktól valő védekezés céljából érdemes körkörösen kerti zsázsát (Lepidium sativum) vetni. Nagyon hatásosan riasztja ezeket a kártékony állatokat. A domboságyra zöldségfélék inellett fűszernövényeket is erdemes telepíteni, így majoránnát, kakukkfüvet, rozmaringot, bazsalikomot, levendulát, tárkonyt. A spenót lehet az első tavaszi veteménye a domboságyásnak. 40 cm-es sortávolságra az egész felületet érdemes bevetni. Igen előnyösen befolyásolja a talajéletet és a növények fejlődését részben zöldtömegével a hulladékot szedés után a talajon hagyjuk mint zöldtrágyát — és árnyékával, amelyik megakadályozza a talaj kiszáradását.

tapasztalatai

A domboságyon elsősorban rövid tenyészidejű zöldségféléket érdemes termeszteni A vöröshagymát célszerűbb dughagymáról szaporítani mint magról vetni.

A fokozott koraiságot mindenfelé tapasztalták a domboságytulajdonosnk. Nyíregyházán, Dunakeszin, a riombosáevról és a fűtött fólia alól egyidőben szedtek paprikát, paradicsomot.

Az észak-déli tájolás miatt a domb keleti oldalán a növények jóval fejlettebbek mint a nyugati oldalon. A saláta két héttel korábban fejesedett mint a szabadföldi kontroll.

Sok dombra ültettek büdöskét (Tagetest). A tulajdonosok állítják, hogy rovarriasztó hatása nagyon jól érvényesült általános vélemény, hogy a dombágyáson termelt zöldségfélék kiváló Ízűek, nagyon jól eltarthatók. Л

Seléndy Szabolcs, £ Frühwald Ferenc

A legjobbak között

A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének komáromi (Komárno) járási konferenciáján többen is elismeréssel nyilatkoztak a szövetség gútai (Kolárovo) helyi szervezetének tevékenységéről. A véleményt nyilvánítók elsősorban a nyulászok szorgalmát méltatták, hangsúlyozva, hogy nem csupán a meghirdetett nyúlfelvásárlást versenyben tartoznak az élvonalba, de a törzstenyésztésben, a fajtatiszta állatok szaporításában is példát mutatnak.

VAN MIRE ALAPOZNI

Az információk birtokában úgy határoztam, körülnézek egy kicsit Gútán, hiszen a szorgoskodók kiérdemelték a népszerűsítést.

Horváth Géza, a helyi szervezet titkára cseppet sem titkolta, hogy örül az érdeklődésnek. Egyebek között elmondta, hogy a városban szép múltja, gazdag hagyománya van a szervezett háztáji állattartásnak, hiszen a lelkes kezdeményezők még a hatvanas évek elején hívták életre a kisállattenyésztők munkáját segítő szervezetet.

— A községek többségében a baromfitenyésztés hozta öszsze az embereket. Nálunk a nyuiászat iránti érdeklődés volt ez Ösztönző, a meghatározó tényező. Sőtl Bátran és túlzás nélkül állíthatom, hogy napjainkban is ez az ágazat a legerősebb. Az utóbbi öt évben alapszervezetünk tagjainak száma megkétszereződött, s ezt Is a nyulászatnak köszönhetjük.

■ Hány tagja van most a szervezetnek?

— Százhatvanhét kisállattenyésztővel dolgozunk. Érdeklődő persze több is akad, de ma már megnézzük, hogy kinek a tagfelvételi kérelmét fogadjuk el és kiét utasítjuk vissza. Mindenkitől szigorúan megköveteljük, hogy tiszteletben tartsa a szövetség alapszabályzatát, s ennek megfelelően viszonyuljon az állattartáshoz. Itt mindenekelőtt arra szeretnék utalni, hogy a szervezett állattartásnak esősorban a fajtatiszta állatok önellátását is segítő, kedvtelésszerű tenyésztése és szaporítása a célja, amit sajnos még napjainkban sem hajlandók egyesek tudatosítani.

■ Az előbb ott tartottunk, hogy a taglétszám gyarapodása в nyuiászat iránti érdeklődés fellendülésének eredménye.

— Mivel fajtatiszta állomány tartását szorgalmazzuk, de a központi felhívásnak eleget téve a szerződéses nyúltenyésztést is népszerűsítjük és fejlesztjük, aránylag jól meg tudjuk oldani a tenyésztők takarmányellátását. És itt nem csupán a tápokra gondolok, de a szálasokra is. A városban mi kaszáljuk a parkokat és a zöldövezeteket, no és az árokpartokról, a töltésekről meg a gépek számára elérhetetlen területekről is zömmel a szervezett állattartók gyűjtik be a szénát. Az érdeklődést az is ösztönözte, hogy pár éve megoldottuk a nyulak rendszeres, mixomatózis elleni védőoltását. Ugyanis voltak évek, amikor a város nyúlállományának ötven-hatvan százalékát megsemmisítette ez a betegség, s lényegesen letörte a tenyésztői kedvet is. Hogy komolyabb fertőzés ne léphessen fel, megszerveztük az állategészségügyi szolgáltatást. Mivel megszilárdult a tenyésztők biztonságérzete, nagyobb kedvvel kezdeményeznek, aminek nem pusztán az egyén és a szervezet látja hasznát, de — közvetve vagy közvetlenül — az egész társadalom.

6szi Lajos bácsi, kedvenceinek egyikével

(A szerző felvételei)

4

I

N

I

4

I

s

I

I

N

I

5

5

5

S

>

5

s

5

i

5

4

5 5

i

s

*

s

I

s

I

I

4

I

N

I

N

I

\

I

N

I

\

I

V

I

4

I

s

I

4

I

s

I

s

I

s

I

N

I

\

I

s

I

4

I

N

I

4

!

Horváth Géza, a helyi szervezet titkára

■ Áruljuk már el, hány nyulász van a városban?

— Szervezetünk tagjainak nagyjából hetven százaléka elsősorban nyúltenyésztő, de közülük többen természetesen tyúkokat Is tartanak. Önellátás! céllal sokan tartanak egy vagy két nyulat, de a nem szervezett tenyésztőkről nincsen áttekintésünk.

■ Most aztán lássuk az eredményeket.

— A nyitral (Nitra) Branko Közös Mezőgazdasági Vállalattal évek óta jó a kapcsolatunk. Helyben Gőgh Jenő nyugdíjas szervezi a felvásárlást. Tavaly csaknem tízezer vágóérett nyulat értékesítettek tenyésztőink, ami a meghirdetett versenyben a második helyet biztosította számunkra. A tenyésztők versenyében Abelovszky Martin a harmadik helyen végzett. A fajtatiszta állatok szaporításában ugyancsak Abelovszky Martin és Őszi Lajos ér el legjobb eredményeket a járásban. Egyelőre tizenöt az elismert törzstenyészetünk, de a kiállítási Idényben már körülbelül ötvenen nevezhetnek be állataikkal a díjakért folyó versenyekbe.

TYÜKOK, DÍSZMADARAK...

A tyúktenyésztés nagyjából öt éve indult fejlődésnek ebben a szervezetben. Itt a plimut meg a hemslr a sláger. Napjainkban a szervezet 28 A és 2 В tenyészetet tart nyilván, és saját keltetőt üzemeltet. Nem nagyot, hiszen a tojástermelő fajták Iránti kereslet aránylag korlátozott, a pecsenyecsibéket keresők igényeit pedig a Komáromi Állami Gazdaság képes kielégíteni. Tavaly 11 ezer 585 naposcsibét értékesítettek, azonkívül 15 ezer 700 étkezési tojást is sikerült eladniuk a Jednotának.

A szervezet tagjai ezenkívül galambot, egzotikus madarakat, no meg nutriát tenyésztenek. Korszerű nutriatelepelk vannak — egyebek között pincében kialakított, vízmedence nélküli is —, de az értékesítési gondok egyre inkább gátat vetnek a kezdeményezésnek.

A SIKER TITKA A SZAKSZERŰSÉG

A szakszerűségnek pedig a hozzáértés a feltétele. Ebből kiindulva a szervezet vezetősége évente három alkalommal rendez szakelőadást. A tanulmányutak, az országos kiállításokul) való részvétel és a baráti kapcsolatok is egyértelműen a tapasztalatszerzést, a tenyésztői munkára való jó felkészülést szolgálják. Ugyanígy a helyi népszerűsítő állatbemutató is, melynek megrendezésére augusztus derekán ezúttal negyedszer kerül sor a városban.

— Az első bemutatót búcsú idején tartottuk s mivel jó tapasztalatokat szereztünk, azóta következetesen ebben az Időpontban tartjuk a seregszemlét. Az idei bemutató annyiban különbözik majd a korábbiaktól, hogy ezúttal a fiatal tenyésztőknek is lehetőséget adunk a bemutatkozásra. Egyelőre húsz fiatalt tartunk számon s úgy tervezzük, hogy talán már ezen a nyáron megalakítjuk számukra az ifjúsági szakkört, melynek vezetésére két tapasztalt tenyésztőt, Balogh Ferencet és Kokavec jurajt kértük fel.

4 + 4

Zárszó helyett hadd mondjam el, hogy a gútai kisállattenyésztők a társadalmi munkától sem zárkóznak el. Tavaly a városfejlesztési elképzelések megvalósítását és a környezetszépítési akciók sikeréi összesen több mint kétezer óra társadalmi munkával segftetlák, a mezőgazdasági munkacsúcsok idején pedig '2280 munkaórát dolgoztak. És persze az idén sem tétlenkednek. Erről tanúskodik a vnb oklevele is. melyet a szervezel a kötelezettségvállalás példás teljesítéséért kapott. Az egész évre ígért hatszáz órából a kisállattenvésztők eddig ötszázat teljesítettek Munkájuk a Gorkij utcai óvoda és bölcsőde mielőbbi felépülését szolgálta. Dicséret jár érte.

kAdek Gábor