Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-11 / 32. szám
r Vitában a szomszéddal Bevezető helyett Kovács Endre nagysallói (Tekovské Lnžany) olvasónk leveléből idézünk: „Nyugdíjas tanító vagyok, a feleségem háztartásbeli, így a szerény nyugdíjat rendre a kertben megtermelt gyümölcs I értékesítésével egészítjük ki. r. Igen ám, csakhogy három éve £űj szomszédot kaptunk, akivel ’,r nem tudunk. megegyezni a | vegyszeres növényvédelmet 11- fcietően. A kerítés túloldalán, ^közvetlenül a fák szómszédsá- I gába lucernát telepített, amit ffolyamatosan kaszál a nyulali> nak, a tarlón pedig tyúkokat r iegeltet. Könnyen mondja, hogy : ne permetezzek, nem az ö fái(ról-pénzéről van szó. Rendszerint szélcsendes időben kezesiem a fákat (alma, szilva, őszi- Г barack), ráadásul a szomszéd -felé eső részen S méter magas rés 4 méter széles fóliapony- Ь vát is kifeszítetterti, hogy fely fogja a permetet. Hiába min'en, a szomszéd csak fenyege-Iízik, ha elpusztulnak az állati, kivágatja a fáimat. A máik szomszédjáét már kivágati, most mi vagyunk soron? érdésem: permetezhet-e a ertészkedő a saját kertjében szomszéd hozzájárulása nőiül, és milyen kárt tehet a zomszéd kert növényzetében szél által elsodort permetlé? kletation, Dithane és Fundazol I készítményekkel dolgozom, t mennyiben ártalmasak ezek az pillátokra?“ Í'i A kérdés megválaszolására M it MatISk György agrármérnök szentélyében növényvédelemben jártas szakembert, a Bratislava! Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet munkatársát kértök fel. íme a válasz: „A növénytermesztés fejlesztéséről szóló 61/1964 Zb. s/A- mú törvény 24. paragrafusa kimondja, hogy a mezőgazdasági földterületek íulajdonosai, illetve használói a termesztett kultúrnövényeket kötelesek saját költségükre megóvni a különféle károsítóktól, és hatásos beavatkozásokkal kötelesek gátat vetni a betegségek és kártevők terjedésének. A legtöb kertészkedő tisztában van azzal, hogy a növényvédő szerek használata kötelező munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási határidők megtartásával jár. Elsősorban az élelmezés-egészségügyi várakozási idő megtartásáról kell beszélni. Ez a növények vegyszeres kezelése és a termés betakarítása, illetve fogyasztása közötti kötelező várakozási időt fejezi ki, napokban számítva. Ez a várakozási idő az emberre (élelmiszer) és az állatokra (takarmány) egyformán érvényes. Ha történetesen kombinált permetlét használunk vagy egymás után különféle készítményekkel dolgozunk, akkor mindig a leghoszszabb várakozási határidejű készítmény használati utasítása a mérvadó. Ha a fákat permetezzük, akkor a kötelező várakozási idő a fák közelében termelt növényekre is vonatkozik, ami bizony gyakran gondot okoz a kertészkedőknek. Sokan szamócát telepítenek a fák alá. A szamóca június elején kezd érni, de éppen ekkor kellene kezelni a fákat az almamoly ellen. Van megoldás: a szamócát le kell takarni fóliával és a takarót csak akkor szabad eltávolítani, amikor a fákon és a fólián is felszáradt a permetlé. Ezzel a módszerrel a szomszédos kert közeli növényzetét is megvédhetnénk a permetlétől, feltéve persze, liogy a szomszéd nem ellenség, hanem megértő barát. Ami az adott esetet illeti, természetesen permetezhet a kertjében, de előtte mindig figyelmeztesse a szomszédját, hogy mikor és milyen vegyszerrel fog permetezni s annak hány nap a kötelező munka- és élelmezésegészségügyi várakozási ideje. Próbáljanak valahogy megegyezni, s mindig takarjanak be a lucernából akkora darabot, amennyi a várakozási időtartam alatt az állomány ellátásához elegendő eleséget nyújthat. A várakozási idő leteltével a többi lucernát, illetve a kert egyéb növényeit és terményeit nyugodtan hasznosíthatják. S igyekezzen mindig szélcsendes időben és a nap azon szakában permetezni, amikor a szomszédja otthon tartózkodik. Megjegyzem, az ön által a kerítés közelében emelt fóliaponyva nem védi tökéletesen a közeli növényzetet, mert az alig érzékelt légmozgás is felkaphatja és több méterre sodorhatja a ködszerüen szétporlasztott perijietlét. A köztes növényeket még szélcsendben is ajánlatos letakarni, mert a légmozgást még a permetezőből kiáramló légnyomás is előidézheti, és a permetlével „szennyezett" növényzet bizony mérgezést okozhat. Ami a feljelentést illeti, az említett törvény megtartását a nb-nak is jogában áll ellenőrizni. Persze véleményem szerint a nemzeti bizottság inkább akkor vonhatná felelősségre a kertészkedőt, ha elhanyagolja a növényvédelmet." Most pedig lássuk, miként vélekedik a felvetett kérdésről a jogász, dr. Földes József: t,A növényvédelmi szakvéleményt összhangba kell hozni a Polgári Törvénykönyv 130. a paragrafusának 1983. április 1-én életbelépett, új — a szomszédjogot szobályozó — rendelkezésével. Ez kimondja, hogy a dolog tulajdonosa (jogos használója) — dolog alatt Mezei zsurló í г К zsúrlófélék családjába tartozó, évelő növény. Az egész országban megtalálható, a szántóföldeken — elsősorban * kukoricaföldeken — díszük. Ne tévesszük össze az erdei rsurlóval (ennek a tavaszi barna hajtásai nem száradnak el, hanem megzöldülnek), a mocsári zsurlóval (szára magas, erősen bordázott, ágai ritkábbak) és a vízi zsurlóval (né- I ha 150 cm-re is megnő). Gyógyc növényként kizárólag a mezei ; zsurló gyűjthető (20—50 cm magas). Vékony rétegben eltejTftve, a leliető leggyorsabban 'kell szárítani (alkalom adtán mesterséges hővel), különben könnyen penészt fog. A drog akkor minőségi, ha szárítás 'i titánra is megőrzi eredeti zöld színét. Száradási aránya 4:1, kilónkénti felvásárlási ára 8 korona. A növény különleges hatóanyagot (kovasav) tartalmaz, akárcsak a csalán és a porcsin. Különlegessége abban van, hogy a hatóanyagnak körülbelül 10 százaléka folyékony állapotban van jelen a növényben. Ez határozza meg a gyógyhatásút (TBC). A kovasav ugyan nem pusztítja el a bacilust, viszont a gyógyulás utolsószakaszát (hegedési folyamatok)] igen kedvezően befolyásol já, azonkívül kizárja a betegségit belterületi kertet és más Ingatlant is érteni kell — köteles tartózkodni mindentől, ami a körülményekhez képest aránytalanul terhelhet másokat vagy komolyan veszélyeztethet másokat jogaik gyakorlásában. Ezért nem szabad veszélyeztetni a szomszéd építményét vagy telkét a dolog előzetes biztosítása (pl. alátámasztása) nélkül. Továbbá nem szabad a szomszédot a körülményekhez képest aránytalan módun porral, hamuval, füsttel, gázzal, szilárd és folyékony hulladékkal, zajjal, beárnyékolással stb. terhelni. A’ felsorolás természetesen korántsem teljes, de erre adott esetben nincs is szükség. Bičovský a „Sousedské právo“ című könyvében (Orbis, Praha, 197U, 156 old.) már a tulajdonjog védelméről szóló, korábbi rendelkezések, illetve a szocialista együttélés alapelveiből kiindulva úgy ír, hogy a szomszéd jogaiba való beavatkozásnak számíthat a fák és bokrok olyan permetezése, melynek során egészségre ártalmas vegyi anyagok juthatnak át a szomszédos porta légterébe, illetve az ottani növényzetre. Mint a levélből kitűnik, olvasónknak és a szomszédjának a kertje is aránylag kicsi, a növényzetük pedig különböző. Tehát ami az egyiknek használ, az a másiknak árthat, legalábbis átmeneti jelleggel. Olvasónk tehát a magasra nőtt gyümölcsfáit olyankor permetezze, amikor legkisebb a lehetősége annak, hogy a permetlé átjut a szomszéd portára. Mivel a permetlé átjutását teljes mértékben kizárni nem lehet, mindig előre figyelmeztesse a szomszédját a permetezés időpontjára és tájékoztassa őt a használt permetanyagok kötelező munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási idejéről is, hogy módjában álljon megtenni a szükséges óvintézkedéseket." gél együtt járó lzzadást. Sokan panaszkodnak, hogy gyakran vérzik az orruk. A zsurlófőzethe mártott vatta elállítja az orrvérzést. Ezt a hatását foghúzáskor, kisebb horzsolások alkalmával is hasznosítani lehet. Torokgyulladás, mandulagyulladás, rekedtség és ínysorvadás esetén öblögetőnek, a rosszul gyógyuló sebeknél borogatásra használhatjuk. Teája kihajtja a szervezetből a pangó vizet (lábdaganat, magas vérnyomás). Teája főzéssel készül: 4 teáskanálnyi drogot 10 percig főzünk (külső használatra ennél erősebb főzetet készítünk). A háztartásban fémes díszedények fényesítésére, a kertben atkák elleni permetezésre is használhatjuk a zsurló-oldatot. Dr. Nagy Géza g* akran találkozom nyu|,y lászkodó ismerőseimmel és szervezetünk tagjaival s mindig szívesen megnézem a szakszerűen tartott és ápolt állatállományt. A rendszeres felvilágosító munkával és a szakelőadásokkal annyit már elértünk, hogy a kistenyésztők a zöldséges rekeszek és egyéb átmeneti alkalmatosságok helyett szakszerűen megépített ketrecekben, illetve ketrectömbökben tartják az állatokat. Ilyen állatszállásokon már nem ukoz gondot a megkövetelt tisztaság fenntartása, ugyanis a rekeszek padozatának egy része rácspadló. Megszűnt a takarmány pocsékolása (szénarács), egyre többen használnak itatóedényeket, fialtatóládát stb. Persze arra már kevesen gondolnak, hogy a rácspadló lényegesen jobban igénybe veszi az állatok lábát, mint a korábbi telepadló. Ebből következik, hogy a deszkapadlós ólakban korábban alig ismertük a talpfekélyt, most pedig egyre több gondunk van vele. Elsősorban azért, mert a rácspadló helytelenül készül, ráadásul elhanyagoljuk a nyulak ápolását. Itt mindenekelőtt a körömápolásra gondolok. A házi nyál őse, az üregi nyúl, nemcsak rágcsáló, de rendszeresen üregeket kaparó állat. Ahogy nőnek a fogai, ugyanúgy nőnek a körmei is. Ugyanez a házinyúlra is érvényes. A fogait a nyúl rendszeresen koptatja az eleség rágásával (rosszabb esetben az ól kikezdésével), viszont a szűk, ráadásul taposórácsos ketrecben körömkoptatásra alig van lehetőség. Mi sem természetesebb, minthogy a körmök túlnőnek különösen a hátsó lábakon. A túlnőtt köröm gátolja az állatot a természetes és Varga Beáta szakköri tevékenység keretében Ismerkedik a nyúltenyésztés tudnivalóival Fotó: —bor Ne tenyagoüuk el a nyíllak körömápolását! szabályos mozgásban, no meg a pihenésben, Allumányszenile során gyakran tapasztalom, hogy a tenyésztők sajnos igencsak lebecsülik a körömápolás fontosságát. Szerintem a köröm ápolása az állományról való gondoskodás szerves részét képezi. A tenyészállatok körmeit rendszeresen legalább kéthónaponként meg kell kurtítani. Tapasztalatom szerint azok járnak el helyesen, akik a körmök hosszát a körmök közötti szőrszálak hosszához igazítják. Nem is tudom, miért félnek tőle annyian, .hiszen a körörn(nein azonos a konibinállfogóval). A harapófogót az asztal lapjára fektetjük, óvatosan rátoljuk az asztalon megtámasztott körömre és egyetlen szorítással elcsípjük a körmöt. A' művelet fájdalmat nem okoz, tehát az állatok általában türelmesen tűrik a beavatkozást (főleg akkor, ha éles fogával dolgozunk és nem rángatjuk a körmöket). Az elcsípett körmöket utókezelni (reszelés) nem szükséges, pár nap alatt maguktól természetes formájúra kopnak. Amennyiben a körmöket nem ápoljuk rendszeresen, azok túlságosan megnőnek, és oldalra kifordulnak. Ilyenkor az eleven rész is meghosszabbodik. Ilyen körmök ápolásakor fokozott óvatossággal kell eljárni, mert könnyen belevághatunk az eleven részbe, amely bizony érzékeny és vérzik is. A már túlságosan hosszúra nőtt és esetleg kifordult körmöket apródonként rövidítve, több egymást követő beavatkozással próbáljuk szabályos hosszúságúra kurtítani (a rendszeres körömápolás hatására némileg az eleven rész is visszahúzódik ). Akik állataikkal rendszeresen járnak kiállításra, azok tudják, hogy a nyitlak bemutatóra történő előkészítésének egyik velejárója a körömápolás. Az asztali értékelést végző szakember természetesen azonnal észreveszi, hogy a körmöt bekurtították, de ezért nem lehet pontot levonni. A körömápolás megengedett beavatkozás. Persze lényegesen jobb összbenyomást érhetünk el, ha legalább egy héttel korábban vágjuk le a nyúl körmét, mert a kiállítás idejére a bekurtítutt köröm ismét természetes alakúra kopik. BALÄZS FERENC шт11Ш11М1(||*1н*и*||1Н11к|аа1|»1М1*11111 Tarackirtás újságpapírral? ‘Örökzöld probléma — "hogyan irtsuk ki kertünkből a tarackjaival gyorsan terjedő tarackbúzát? A tarackok ugyanis meglepően gyorsan növekednek (jő földben és kedvező időjárás esetén naponta akár 3 cm-t is) és gazdagon elágazódnak, s ha csak átmenetileg is szüneteltetjük az ellenük folytatott harcot, hamarosan behálózzák az egész területet, felélik a kultúrnövényeknek szánt vizet és tápanyagokat. Néhányon a gyakori kapálást javasolják, de ez inkább káros mint hasznos. A fóliás talajtakarás is csak akkor hoz némi 1 eredményt, ha vastag fóliát használunk, mert a vékonyát többnyire egyszerűen átszúrta a tarack. Aránylag hatásos a kövekkel terhelt fémlemezek használata, de ez elég költséges. NimimiiiMiuHiumiiiiiHiiimniHHiiiiii ráadásul nem lehet az egész kertet fémlemezekkel borítani, mert akkor nincs hol termelni. Ötletes — és állítólag hatásos — az a módszer, amelyről Sárközy Péter írt nemrég a magyarországi Kertészet és Szőlészet hasábjain. Egy kísérletező kertbarát újságokat terített a tarackkal „fertőzött" zöldségágyásokra, majd az újságokra még tíz-tizenöt centiméter komposztot halmozott, s abba vetette el a sárgarépát, Illetve ültette a hagymát. Persze nem egyes lapokat, hanem egész újságokat terített a talajra. Mint a hírből kiderül, a répa meg a hagyma gyökérzete áthatolt a nedves papírrétegen, viszont a tarack nem volt képes a felszínre törni. A hír arról sajnos nem beszél, hogy kipusztulť-e a területen a tarack vagy ismét jelentkezett a következő évben. Ettől eltekintve, az érdekes módszert érdemes kipróbálni, hállia enyhítené a gondjainkat.__ UJj, * * í------- fcZjl ápolás egyszerű beavatkozás. Legjobb, ha az állatot asztalra helyezzük, mert itt csúsznak a lábai, következésképpen nem sokat mozog. Viszont a nyúl ösztönszerííen szétterpeszti a lábait és kimereszti a körmeit. Elég néhány ügyes mozdulat és meg is vagyunk a munkával. Eles csípőfogóval egyenként bekurtithatjuk a túlnőtt körmöket. A köröm elcsípésére legalkalmasabb a minden háztartásban megtalálható, rendszerint szöghúzónak nevezett harapófogó. Megfelel a villanyszerelők által használt csípőfogó is
