Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-04 / 31. szám

Hz Éorka leueibetegsôyel Äz uborka lombját — a kör­nyezeti tényezőktől függően — több kórokozó fertőzheti Szabadföldön, nedves, párás környezetben leggyakrabban a baktérium (Pseudomonas lach­­ryrnans) okozta szögit tes levél­foltossággal találkozhatunk. Sziníéo szabadföldön, de szá­razabb környezetben, és álta­lában rsak a nyár második te­lében, lisztharmat lepi el az uborkalevelek nagy részét. Csapadékos időben — első­sorban az eltenni való ubor­kán — a Cladosporium cume­­rinum gomba okozhat levélfol­­tosodást. Súlyosabb esetben ez a gomba is megtámadhatja a termést (mézgás varasodás) ugyanúgy, mint a Colletotri­chum orbiculare gomba. A kla­­doszporiumos levélfoltosságnál a foltok szürkésbarnák, sötét szegély határolja azokat, vi­szont a kolletotrichumos fol­tosságnál a foltok világosbar­nák és nem különülnek el fel­tűnően az egészséges résztől. Ezek a foltok szárazság esetén beszáradnak és kitöredeznek a levéllemezből. A két gomba által okozott tünetek a termésen is jói meg­különböztethetők. A kladoszpó­­riumos varasndásnál a foltok kisebbek, de mélyebbek, a kol­letotrichumos termésfoltosság­­nil pedig fehér vagy rózsaszí­nű penészbevonattal borított, nagyobb koncentrikus mélye­dések jelentkeznek. A kladoszpóriumos és kulié­­totrichumos levélfoltosság és termésvarasodás leginkább az eltenni való uborkát károstlja. Az uborka termését a szögletes levélfoltosságot okozó Pseudo­monas lachrymans csak néha károsítja. Mint említettük, szabadföldi körülmények között az uborka tisztharmata csak a nyár má­sodik felében hatalmasodik el a leveleken, viszont a hajta­tott növényzeten bármikor je­lentkezhet, ha számára ked­vező feltételekre (hajnali pára­lecsapódás) talál. A többi kórokozónak az ala­csonyabb hőmérséklet és a csapadékos időjárás kedvez. Itt jegyezzük meg, hogy az em­lített kórokozók a tököt és a dinnyét is megfertőzhetik. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A lisztharmat ellen az első tünetek észlelésekor azonnal permetezünk. Tekintettel arra. hogy az -uborkát rendszeresen kell szüretelni, kizárólag a rö­vid élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idejű vegyi készítmé­nyek használata jöhet számí­tásba. Ilyen például a Snlikol К (0,5 százalékos töménység, 3 nap várakozási idő) és a Karathane FN 57 (0,1 százalé­kos töménység, 5 nap várako­zási idő). Az újabb készítmé­nyek közül a szisztemikus ha­tásé Rubigan 12 ЕС (0.04 %, 4 nap) és az Afugan 30 ЕС (0,05 %, 3 nap) lehetne segít­ségünkre, de a beszerzés több­nyire a már ismert szereknél is gondot okoz. A növényzet kezelését 10—14 napos időkö­zökben legalább 2—3 alkalom­mal ajánlatos megismételni. Hogy a várakozási idő meg­tartása ne okozzon különösebb gondot, mindig szedés után permetezzük meg a növénye­ket. A baktériumos szögletes le­­vélíoltosság ellen csupán a Kuprikolnak van kielégítő ha­tása. Sajnos az eltenni való uborkát ezzel a szerrel csak terméskötés kezdetéig szabad kezelni, jó tudni, hogy az üvegházi hajtatásra szaporított fajták és hibridek érzékenyek lehetnek a rézre, tehát a per­­metlé hatását előbb próbáljuk ki néhány növényen.- A lisztharmatot kivéve, a fel­sorolt kórokozók vetőmaggal és növényi maradványokkal terjedjenek. Következésképpen nagyon fontos, hogy az uborka részére évente új területet je­löljünk ki, a beteg növényeket pedig mielőbb tépjük fel és semmisítsük meg. Ugyancsak fontos tennivaló a csávázás. A vásárolt vetőmag zömmel csá­vázva kerüli forgalomba, és ez a csomagoláson fel is van tün­tetve. A vetőmag csávázásá­­ra többféle készítmény (Her­mái, Hermái L-50, Witavax 2П0. Benlate T stb.) használatos. Kár, hogy ezekhez csak a nagy­üzemek jutnak hozzá. Ami a kolletotrichumos és a kladoszporiumos levélt’oHo'sá got illeti, ezek ellen vegysze­res permetezést a Növényvé­delmi módszertani kézikönyv nem ajánl. Éppen ezért el­mondjuk, hogy a szögletes le­vélfoltosság ellen ajánlott Kup­­rikol részben ezeknek a gom­báknak a terjedését is gátolja. De mint már említettük, ezzel a szerrel csak terméskötésig kezelhető a befőzésre szánt uborka. A salátauborkát — szükség esetén a tököt és a dinnyét — folyamatosan ke­zelhetjük, de szigorúan meg kell tartani a Kuprikol eseté­ben előirt 7 napos élelmezés­egészségügyi várakozási időt. MATLÄK GYÖRGY agrármérnök Apa és fia Pulis Ivánt, a lévai (Levice) Forrás szálló jó nevű főszaká­­csát sokan ismerik és dicsérik ízletes főztjéért. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy sza­badidejében legszívesebben nyúltenyésztéssel foglalatosko­dik. Pedig Szántón (Santovka) a legeredményesebb nyulászok sorába tartozik. Pulis Iván — saját bevallása szerint — évente háromszáz nyulat nevel fel. Mivel a csa­lád is szereti a nyúlpéesenyét — amit a szakácsmester igen­csak finoman és változatosan tud elkészltenil —, a vágónyu­­lakból évente mintegy száz az önellátást szolgálja, a többit a nyitrai (Nitra) BRANKO válla­lat felvásárlói kapják. A te­nyésztő legnagyobb öröme, hogy a fiával is sikerült meg­­kedveltetni a nyúltenvésztést. Kép és szöveg: Belányi János Ш Ы Ж-4- Keserű az uborka? Gyen­gén hámozza meg, villával szúrjon bele néhányszor, majd tegye 15 percre kevés sót vagy 2—3 kockacukrot tartalmozó vízbe. Az így kezelt uborka elveszíti kesernyés izét.-4- Sokan állítják, hogy a nyutak nem szeretik a tarack­búzát. Rosszul tudják. Ez az elterjedt gyomnövény jó és hasznos nyúltakarmány. A fe­hérjéken kívül cukrot, zsírt és vitaminokat is tartalmaz, hoz­zájárul a jó egészségi állapot megőrzéséhez, és minden állí­tással ellentétben, a szoptatós anyákkal is etethető. A meg­szedett takarmányt vízben öb­lítsük le, szikkasszuk meg és máris etethetjük. Ugyanis a teljesen száraz tarackbúzát va­lóban csak kevés nyúl fogadja el. + A palackok és az üvegbal­lonok tisztítása nehéz és körül­ményes munka, sok vesződség­­*el jár. Könnyebb lesz a dol­gunk, ha apróra vágott, nyers erősíteni, ugyanis az almamuly így sokai üsszegyújthetünk é.« burgonyát, zúzott tojáshéjat és más kártevők bábozódáslioz elpusztíthatunk. A hernyófogó vagy hamut szórunk az üve- készülődő hernyói, illetve a éveket ajánlatos hetente kicse­­gekbe s erőteljes rázogatás bimbólikasztó bogarak közül rélni és elégetni, közben így próbáljuk tisztára ( súrolni-mosni azokat. 4-4 A lakásban és a gazdasá­gi épületekben megtelepedő hangyák sok bosszúságot okoz­nak. Könnyen megszabadulha­tunk tőlük, ha a hangyabolyt meglncsotjnk szalmiákszesszel. •4- A mákfélék családjába tartozó fecskefű a mérgező gyógynövények egyike. A zsen ge növény szára sárgás tejned vet lartalmaz, melynek segítsé gével könnyen eltávolíthaljuk a szemölcsöket. A szemölcsöt előbb forró vízben jói kiáztat juk, majd bekenjük a friss nö vény tejnedvével. Többszöri ke­zeléssel u szemölcs eltávolít Itató. Nagyon ügyeljünk, hogy a szemünkbe ne kerüljön a-nö vényt nedvből, munka után pe­dig szappannal alaposan mos- A kiadósán fészektrágyázott spárgatök rendre bőven terem, suk meg a kezünket. csak óvatosan kell öntözni, nehogy korán ellepje a liszthar­-4- A gyümölcsfák törzsére, mat vagy a virágba jutó víztől eirothadjanak a zsenge ter­közvetlenül a koronaelágazós mésképződmények alá célszerű bullámpapírövet Fotó: —bor Ac évről évre komoly eredményeke! felmuta­tó, a lakosság élelmi­­szer-önellátottságát is jelentő­sen szilárdító kisállattenyész­tői mozgalom távlatait — az objektív tényezők mellett — egyebek között az is komoly mértékben meghatározza, hogy a mai állattartók mennyire tart­ják fontosnak az utánpótlásról való gondoskodást, mennyi időt és energiát fordítanak gyerme­keik, tehát a felnövekvő nem­zedék kedvtelésszerü állattar­tás iránti érdeklődésének fel­keltésére. Ugyanis számtalan gyakorlati példa igazolja, nem törvényszerű, hogy a gyerekek eleik nyomdokaiba lépnek és ápolják, továbbfejlesztik a rendszerint fáradságos munká­val megteremtett hagyományt A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetségének Központi Bizottsága nagyon helyesen döntött, amikor az iskolaköte­les gyermekek itt-ott fokozot­tan megnyilvánuló érdeklődését felkarolva, hitet tett a fiata­lokkal való rendszeres foglal­kozás mellett. A központi ifjú­sági szakbizottság — a szövet­ség járási bizottságainak szak­­bizottságán keresztül — közvet­ve irányítja az ifjúság körében végzett népszerűsítő, megnyerő és oktató munkát. Mint a je­lek igazolják, a fáradozás nem hiábavaló. Szlovákiában évente több líz ifjúsági szakkör ala­kul, melyek a fiatalok százait kapcsolják be a kedvtelésszerű állattartási mozgalomba. S mi­vel n szakkörök részére évente értékelt versenyt Is szervez­nek, a régebbi csoportok mun­kája sem válik sablonossá. Ar­ról már nem is beszélve, hogy a gyerekeknek a tenyésztői munkában eléri sikerek, illetve a kiállításukon elhódított díjak szinte szárnyakat adnak a to­vábbi munkát és kezdeménye­zést illetően. A KERÜLET LEGJOBBJAI A szövetség központi bizott­ságán nemrég alkalmam nyílt bepillantani az Ifjúsági szak­körök múlt évi tevékenységét elemző értékelésbe. Érdeklő­déssel olvastam, hogy a nyu­gat-szlovákiai kerületben a du­­naszerdahelyi (Dunajská Stre­de) járás kisállattenyésztői járnak az élen az utánpótlás nevelésében. Ügy gondolom, mindez nem a véletlen müve, hiszen ebben a járásban a ke­rület legjobb ifjúsági szakkö­rének vezetője áll a szövetség járási bizottsága mellett mű­ködő, ifjúsági szakbizottság élén. Az a bizonyos legjobb szakkör pedig az egyházkarcsai (Kostolné Kračany). Varga György elfoglalt em­ber. A már említetteken kívül ő a szövetség 186 főt számláló helyi szervezetének titkára, 6 intézkedik, ha tenyészállato­kat vagy eleséget kell hozatni, övé az összes papírmunka, a­­zonkívül — más vállalkozó hiányában — újabban a nyulak törzskönyvezésére is öt kérték fel. Mondom, bizonyára sok teher ez egy embernek, ő meg csak sóhajt. A helyi s?r v»7i>' v<—°­­tősége tizenegy tagú, de ha szükség esetén öt embert moz­gósítani -lehet, az már szép eredménynek számít. Aki húz, arra mindig \ ■ még egy nyalábbal, nemhogy segítené­nek neki. De valakinek moz­dulnia kell, hogy éljen a moz­galom. EGY ÉV UTÁN ÉLVONALBAN Egyházkarcsán (Kostolné Kra­­бапу) — a járásban hetedik­ként — 1980-ban alakult meg az ifjúsági szakkör. Nem azért, hogy jobb legyen a járási sta­tisztika, hanem azért, hogy te­gyen is valamit. A következő évben kerületi harmadik he­lyezést értek el a szakkörök versenyében, az utóbbi két év­ben pedig ők kapták a leg­jobbnak kijáró elismerést. — A faluban komoly érdek­lődést tapasztaltunk az ifjúság körében, amit vétek lett volna figyelmen kívül hagyni — mondta egyebek között Varga György. — A vezetőségben mindenki helyeselt, de a szak­kör vezetésére nem akadt vál­lalkozó. Mi mást tehettem, ma­gam vállaltam a munkát. Sok Időm rá megy, de örömöt is hoz. — Például elismerést... — Is, de hidd el, nem ez a legfontosabb. Ezek a gyerekek — mondjuk inkább, hogy fiata­lok, hiszen akadnak közöttük­­már katonaköteles legénykék Is — közel öt év alatt rengete­get tanultak és fejlődtek. Ter­mészetesen a tenyésztői mun­kára gondolok. Amikor okleve­let lobogtatva megjönnek egy­­egy kiállításról, ragyog a sze­mük az örömtől. Ez minden elismerésnél többet ér. — Mivel vívtátok ki a kerü­leti elsőbbséget? — Nem tettünk semmi kü­lönöset, csak dolgoztunk, ahogy egy szakkörben kell. Néha összejövünk a kultúrházban,^ van néhány szakelőadás, egy" kis vita .. . Máskor állatokat nézegetünk, a fajtákkal ismer­kedünk, a gyakorlati fogásokról beszélgetünk vagy megnézzük a közelben valamelyik élvo­nalbeli tenyésztő állományát. És persze sorra járjuk a kiállí­tásokat, melyeken rendszerint a szakkör tagjai is bemutatják legszebb állataikat. — fis az ifjúsági találkozók? — Eddig ketló volt a járás­ban, a másodikat — amely már a fiatal tenyésztők állatainak bemutatására is vállalkozott — tavaly ősszel mi rendeztük meg. A szeptemberi találkozón természetesen újra ott leszünk. AZ ÉN NYULAMAT IS NÉZZE MEG! A faluban nyolcvanban tizen­hat gyerek kezdte a szakköri tevékenységet. Most negyven­egyen lesik Gyuri „bácsi“ taná­csait. Többségük a nyulak mel­lett döntött, de néhányan már tyúkokat Is tenyésztenek. Sót! Akvarista és juhtenyésztő Is akad már a szakkörben. Az ötödikes Beátával, bará­tom kislányával birodalom­szemlére indulunk. Előbb egy szép csincsillát veszünk szem­­ügyre, de mire a tapsiíüles visszakerül a rekeszbe, már öt-hat gyerek ágaskodik a ket­rectömb előtt. — Az én nyulaimat is nézze meg, szerkesztő bácsi! — invi­tál a hatodikos Jóska, a Puha testvérek idósebbike, s választ sem várva, már a kijárat felé tart. Üt közben — az ugyancsak hatodikos Hájus Zolival egye­temben — megbeszéljük, miért is jó a szakköri tevékenység? Jóska szerint azért, mert az előadásokon, a kiállításokon meg a beszélgetések alkalmá­val sok érdekeset megtanul­hatnak az állatokról Zoli hoz­záteszi, hogy azért persze a szakkönyvek is sokat segítenek, melyeket a kiállításokon való részvételért kapnak a szakkör tagjai. Aztán meg ott vannak a tenyészállatok. Aki belép a körbe, kap egy törzskönyvezett nyulat. A követelmény csupán annyi, hogy aktívan kell dol­gozni a szakkörben, lapozgat­ni kell a könyveket, — mert a körvezető rendszerint kérdez Is, nem csupán magyaráz! —, részt kell venni a kiállításo­kon és a második évi szaporu­latból a szakkör újabb tagjai­nak tovább kell adni egy törzs könyvezett növendéket. Jóska bácsi fehér nyulai után Zoli büszkeségét, a vastag bun­dájú merlnó juhot is megnéz­zük, aztán elbúcsúzunk Nem­sokára ismét találkozunk a fiatal kisállattenyésztők máso­dik járási kiállításán. Ürömmel vennénk, ha aduig akadna a faluban egy lapasztall lenvész­tő, aki elvállalná egy újabb szakkör vezetéséi. Érdeklődő fiatalokban ugyanis nincsen hiány. Kép és szöveg: KÄDEK GABO* GONDOSKODNAK az utánpótlásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom