Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-04 / 31. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. augusztus 4. Az állami tervvel összhangban A SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSÉBŐL Ä népgazdaság 19B4 első felében az állami tervvel, valamint a CSKP KB 9. és 10. ülése határozataival összhangban fejlődött. Folytató­dott a mólt év kedvező irányzata. 1984 első telében a bruttó nemzeti jövedelem a terv szerint növekedett, és 1983 első feléhez viszo­nyítva 3.2 százalékkal volt nagyobb. Ez lehe­tővé tette az életszínvonal megtartását és to­vábbi javítását, a lakosság létbiztonságának megszilárdítását. További előrehaladást értünk el a társadalmi termelés helterjesítésében. Eh­hez jelentős mértékben hozzájárult a dolgo­zóknak a CSKP KB, a CSSZSZK NF KB és a szövetségi kormány felhívása nyomán kibonta­kozott kezdeményezése. Az ipari termelés, az építőipari munkák és az állati termékek felvásárlásának dinamikája a tervezettnél gyorsabb volt. Az ipari terme­lésben további szerkezeti változásokat haj­tottunk végre a feldolgozó, főleg az elektro­technikai ipar javára. Több ipari terméket szál-A TUDOMÁNYOS MŰSZAKI FEJLŐDÉS Az első félévben a tudomány és a technika eredményeinek gyakorlati érvényesítése hozzá­járult a gazdaság további fej­lődéséhez. A megoldott kutatási és fejlesztési feladatok, az eredmények gyakorlati alkal­mazása kedvezően befolyásolta az őj termékek részarányát, a gazdaság minőségének javítá­sát, műszaki színvonalának e melését, valamint tüzelőanyag-, energia-, alapanyag- és nyers­anyag-igényességének csökken­tését. Az első félévben elért eredmények ellenére még min­dig sok a kihasználatlan lehe­tőség a tudomány és technika eredményeinek gyakorlati al­kalmazásában. A tüzelőanyag- és energiafo­gyasztás ésszerűsítésével 1,141 millió tonna kőszénnel egyen­értékű tüzelőanyagot takarí­tottunk meg, ami az évi fel­adat 47,5Százalékát jelenti. 1983 első felében a találmá­nyok száma 2,4 százalékkal nőtt, és ebben az időszakban több mint 1100 találmányt kezdtek alkalmazni a gyakor­latban. Az újítási javaslatok száma 8 százalékkal nőtt, a gyakorlatban csaknem 81 ezer javaslatot alkalmaztak. A tudományos-műszaki fej­lesztés meggyorsításához és a termelési folyamatok belterje­­sítésébez jelentős mértékben hozzájárult a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal foly­tatott tudományos-műszaki e­­gyüttműködés. BERUHÁZÁSOK Az első félévben a beruhá­litottunk külföldre és a hazai piacra. Az épí­tőiparban nőtt az elvégzett munkák terjedelme. Több éllati terméket vásároltunk fel, s jobban gazdálkodtunk a takarmányokkal. A közleke­désben folytatódott az áruszállítás átirányítá­sa az energetikailag kevésbé igényes vasútra. Nőtt a külkereskedelmi forgalom. A kivitel üteme tovább növekedett a behozatalhoz viszo­nyítva. A mólt év első feléhez viszonyítva a lakos­ság személyi fogyasztása 2,4 százalékkal volt nagyobb. Erre kihatással volt a lakosság pénz­bevételének növekedése és az, hogy több fo­gyasztási cikk került a piacra. Többet/fordí­tottunk a szociális biztosításra, az egészség­­ügyi ellátásra, az oktatásra ás a kultúrára. Annak ellenére, hogy a népgazdaságban ál­talában pozitív eredményeket értünk el, nem használtuk ki teljes mértékben a gazdaság további belterjesítésének, hatékonysága növe­lésének és a minőség javításának lehetőségeit. mány szabályozása. A sertés­állomány 305 ezerrel 8 millió 121 ezerre, ebből a kocák szá­ma 37 ezerrel 438 ezerre, a ba­romfiállomány pedig 1 millió 87 ezerrel 42 millió 12 ezerre csökkent. A szarvasmarha-állo­mány 1 ezerrel 5 millió 55 ezerre febből a tehénállomány 8 ezerrel 1 millió 801 ezerre csökkent], a juhállomány pe­dig 33 ezerrel 835 ezerre növe­kedett. A tehenek átlagos napi teje­­lékenysége 0,32 literrel 9,57 literre nőtt, ami 3500 literes évi teielékenységnek felel meg. Az átlagos tojáshozam 2.8 da­rabbal 119.3 darabra növeke­dett. A szocialista szektorban a múlt évi valósághoz viszo­nyítva 11 ezerrel több borjút és 241 ezerrel több malacot neveltek fel. A hízómarhák át­lagos napi sülygyarapodása 0,71, a sertéseké 0.525 kilo­grammos volt. az abrakfogyasz­tás az előbbiek esetében a múlt évi szinten maradt, az utób­biaknál csökkent. Az egyes ke­rületek, járások és mezőgazda­­sági üzemek gazdálkodásában továbbra Is indokolatlan elté­rések tapasztalhatók. •Az első félévben 804 ezer tonna vágóállatot (a múlt év­hez viszonyítva 8,7 %-kal töb­bet), ebből 363 ezer tonna vá­gómarhát ( +8,8 %) és 428 ezer tonna vágósertést (+5,8%), továbbá 115 ezer tonna vágó­baromfit (+1,1%), 2 milliárd 928 millió liter tejet (+4,1%) és 1 milliárd 530 millió darab tojást ( + 4,4%) vásároltak fel. Az élelmiszeripar termelése az első félévben 3,1 százalék­kal nőtt, miközben az évi terv 1 százalékos növekedéssel szá­mol. A feladatok eredményes zások értéke 58,5 milliárd ko­rona volt, ebből az építési be­ruházásokra 35, a gépi beru­házásokra pedig 23,5 milliárd koronát fordítottunk. A beru­házások évi tervét 41,2 száza­lékra teljesítettük. Az építkezések egy részén nem sikerült megtartani az ütemtervet, ennek oka a nem megfelelő területi, és tervelő­készítés, az irányítás, a terve­zés és a szervezés fogyatékos­ságai. A gépek szállításának késése miatt nem volt meg mindig az összhang az építke­zési munkák és a gépek szere­lése között. A MEZÖGAZDASÄG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR A mezőgazdaság az első fél­évben eredményesen teljesítet­te a hetedik ötéves terv felada­tait. A növénytermesztésben megteremtették a feltételeket az idei termés betakarításához, az állattenyésztésben túltelje­sítették a tervet. A vetésterü­let 52,9 százalékán gabonafélé-' két termesztünk, a múlt évben ez a részarány 53,1 százalék volt. A búza területe 1 millió 209 ezer (a múlt évhez viszo­­nyiva 17 ezer hektárral több), az árpáé 790 ezer (a múlt év­hez viszonyítva 32 ezer hektár­ral kevesebb), az őszí repcéé 113 ezer (a múlt évhez viszo­nyítva 3,9 százalékkal keve­sebb), a cukorrépáé 210 ezer (a műit évhez viszonyítva 0,8 százalékkal kevesebbb), a szán­tóföldi takarmánynövények te­rülete pedig 1 millió 459 ezer (a múlt évhez viszonyítva 0,2 százalékkal kevesebb) hektár. Az állattenyésztésben folyta­tódott a sertés- és barnmfiállo­teljesítését az tette lehetővé, hogy növekedett a mezőgazda­­sági termékek felvásárlása. A legnagyobb mérvű növekedés e hús- és tejiparban, valamint a keményítő- és szeszgyárak­ban volt. A hústermelés 8,7, a húskonzervek gyártása pedig 3,3' százalékai növekedett. Az első félévben a múlt évhez vi­szonyítva 5,8 százalékkal több tej és 1,5 százalékkal több sajt került a piacra. A sörgyártás 0,6 százalékkal csökkent, vi­szont az alkoholmentes üdítő italok gyártása 2,3 százalékkal növekedett. ERDŐ- ÉS VÍZGAZDASÄG Az első félévben 44,5 ezer hektárt erdősítettünk, ami 1.3 százalékkal több, mint az előző évben volt. A fogyasztók 640 millió köbméter ivóvízhez ju­tottak, ami 13 millió köbméter­rel több, mint az előző évben volt. A vezetékes ivóvízzel* el­látott lakosság részaránya 1.9 százalékkal 74,8, a csatornahá­lózatra rákapcsolt lakóházak­ban élő lakosok részaránya pe­dig 1,6 százalékkal 61 száza­lékra nőtt. — * — Az első félévben 117 ezer gyermek született, 93 ezer sze­mély halt meg-, 55 ezer házas­ságot kötöttek és 19 ezer há­zasságot bontottak fel. 1984. június -30-án a CSSZSZK-nak 15 millió 460 ezer lakosa volt. A SZLOVÁKIÁI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSÉBŐL Növekedett a munka termelékenysége A szlovákiai gazdaság hely­zete az idei első félévben egé­szében véve a terv alapvető céljainak megfelelően . alakult. Meggyorsult az anyagi erőfor­rások képzésének dinamikája, növekedett a munka termelé­kenysége és a gyártási folya­matok gazdaságossága. A leg­több termelő ágazat túlteljesí­tette ütemtervét, és előnyre tett szert az egész évi felada­tok teljesítésében. Ezt az is le­hetővé tette, hogy a múlt év első feléhez képest egy nappal nagyobb volt a munkaidő alap. Előfordultak azonban problé­mák is, amelyek megoldására továbbra is nagy súlyt kell he­lyezni az Irányító és szervező munkában. A beruházások terjedelme (a Z-akció és a lakosság építkezé­sei nélkül) 19,7 milliárd koro­na volt. ami az egész évi elő­irányzat 42,6 százaléka. Ebből az építőipari munkák terjedel­me 12 milliard koronát tett ki. Nagyobb arányban teljesítették az évi tervet a 2 millió korona költségvetési kereten aluli, mint a 2 millió korona költség­­vetési kereten felüli beruházá­sokon. Bár erre fokozott figyel­met fordítanak, a kiemelt be­ruházásokon nem minden eset­ben tartják meg a kitűzött ha­táridőket. A központilag irányított ipar­­vállalatok tovább gyorsították a termelés és a szállítások di­namikáját, s az egész évi fel­adatoknak több mint a felét megvalósították. A központilag irányított ipar termékszállítmányainak terje­delme a múlt év első feléhez képest 5,6 százalékkal, ezen belül a nem szocialista orszá­gokba Irányuló kivitel 11,8, a szocialista országokba irányuló export 5,5, a belpiaci szállítá­sok terjedelme pedig 4,2 szá­zalékkal nőtt. Az ütemtervet az értékesítés minden fő terü­letén teljesítették. De nem minden vállalat váltotta valóra feladatait kiegyensúlyozottan, ami befolyással volt az adás­vételi kapcsolatokra. A mezőgazdasági üzemekben tavalyhoz képest 5400 hektár­ral nagyobb területet vetetlek be. A szemesek szerkezetén be­lül több szemes kukoricát és rozsot, viszont kevesebb árpát és búzát vetettek. A vetésterü­let többi részét hüvelyesek, olajuövények, cukorrépa, zöld­ségfélék és takarmánynövé­nyek foglalják el, kisebb a burgonya és az évelő takar­mánynövények vetésterülete. Az állattenyésztésben tovább növelték a szarvasmarha- és a juhállományt, valamint az álla­tok termelőképességét, s csök­kent az egy termelési egységre jutó szemestakarmány-fogyasz­­tás. A sertés- és a baromfiállo­mány a tervnek megfelelően csökkent. A múlt év első felé­hez képest növekedett az átla­gos napi tejhozam, s így csak­nem ugyanannyi tehén 4,4 szá­zalékkal több tejet adott, mint tavaly. Ugyancsak kedvező eredmények születtek az állat­állomány felújításában és az áilathizlalésban. A nagyobb átlagsúlynak és az elegendő bízóállatnak kö­szönhetően a vágóállatok fel­vásárlásának ütemtervét, vala­mint a tej- és tojásfelvásárlási tervet túlszárnyalták. Az elő­irányzatnak megfelelően a ta­valyi első félévhez képest ke­vesebb vágóbaromfit és tojást vásároltak fel. A többi termék felvásárlása lényegesen nőtt. Az élelmiszeripari termelés terjedelme a tavalyi első félév­hez képest 2,5 százalékkal volt nagyobb. A legnagyobb növe­kedést a hús-, a tej- és a bőr­ipar érte el. A vágóhús terme­lése 10,3, a pasztőrözött tejé 8,4. a sajttermelés pedig 3,2 százalékkal növekedett. A ha­zai piaci szállítások összterje­­delme 2,3 százalékkal volt na­gyobb. A szlovákiai erdőgazdasági vállalatok 3,1 millió köbméter fát termeltek ki, ami az egész évi terv 53,4 százalékos telje­sítését jelenti. Tlzenhétezer hektárt erdősítettek, vagyis az évi tervnek ezt a mutatóját 83,2 százalékra teljesítették. Az ivóvízellátásra 215 millió köbméter víz jutott, 7 millió köbméterrel több, mint a múlt év azonos időszakában. A ve­zetékes ivóvízzel ellátott lakos­ság részaránya elérte a 69 szá­zalékot, s eddig a háztartások 44,8 százalékát • kapcsolták rá a csatornahálózatra. A szlovákiai népgazdaság szocialista szektorában nyil­vántartott dolgozok átlagos száma fáz efsz-tagok nélkül) 1983 első feléhez képest 27 ezerrel növekedett, s elérte a 2 016 000 főt. A munkaerő-állo­mány a leggyorsabb ütemben az iparban, a kereskedelemben és a vendéglőtíparban, a- nem termelő szférán belül pgdig a közoktatás és az egészségügy területén nőtt. A múlt év első feléhez ké­pest a havi átlagbérek 1,9 szá­zalékkal emelkedtek, és elér­ték a 2736 koronát. A lakosság pénzbevételei a múlt év első feléhez képest 3,6 százalékkal, vagyis 2,1 milliárd koronával növekedtek, s 60 milliárd ko­ronát tettek ki. A pénzkiadá­sok 4 százalékkal, vagyis 2,1 milliárd koronával növekedtek, és elérték az 56,1 mllilárd ko­ronát. A takarékbetétek és készpénzek növekedése 3,9 mil­liárd korona volt, vagyis ki­sebb, mint a múlt év azonos időszakában, ami megfelel az állami terv előirányzatainak. A szociális juttatások össze­ge a múlt év azonos időszaká­hoz képest 3,6 százalékkal volt nagyobb. Nyugdíjként és jára­dékként 7,1 milliárd koronát folyósítottak. A nyugdíjak és a járadékok száma együttvéve 1,1 millióra nőtt, ezen belül a nyugdijaké 539 ezerre. A dol­gozóknak és az ipari szövetke­zetek tagjainak táppénzére 4,5, családi pótlékokra 2,5 milliárd koronát fordítottak. 1984. június 30-án a Szlovák Szocialista Köztársaságnak . öt­millió 127 000 lakosa volt. X dnnaszerdahelyi (Dunajská Stre­de) járás dolgozó) körében egyre élénkebb visszhangra talál a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága és a szövet­ségi kormány felhívása. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, vala­mint az intézményekben dolgozó munkaközösségek, szocialista brigá­dok és egyének is csatlakoznak a felhíváshoz, és alkotó munkával te­lítik meg annak tartalmát. A Nemzeti Frontba tömörülő társadalmi szerve­zetek részt vállal­nak a munkakez­deményezés és ak­tivitás fellendítésé­ben, és tagjaikat a jelenlegi időszak­ban a legfontosabb népgazdasági teen­dő. a gabonabeta­­rftás gyors elvégzésére ösztönzik. Bohus Zoltán elvtárssal, a Nemzeti Front Dunaszei'dahelyi Járási Bizott­ságának titkárával arról beszélget­tünk, hogyan veszik ki részüket a Nemzeti Front tömegszervezetei a me­zőgazdaságnak nyújtott segítségből és hogyan járulnak hozzá a szocia­lista kötelezettségvállalások teljesíté­séhez — Elöljáróban szeretném leszögez­ni, hogy a Nemzeti Front járási bi­zottsága politikai-szervezési intézke­déseket dolgozott ki, melyekben rög­zítette az egyes tömegszervezetek hozzálárulását az Idei gabonabetakarí­táshoz. valamint az őszi munkálatok­hoz — mondotta Bohus elvtárs. — Hangsúlyozni kívánom, hogy nagyon aprólékos és megfontolt munkatervet dolgoztunk ki, mely mentes a forma­lizmustól és valóban konkrét felada­tokat határoz meg a résztvevők szá­mára. Abból indulunk ki, hogy a me­zőgazdaságnak szüksége van a muri­fCCCf^ kaerők lehető legjobb összpontosítá­sára és hasznosítására, mely elkép­zelhetetlen a jó munkaszervezés és fegyelem nélkül. Ennélfogva elenged­hetetlenül szükséges a Nemzeti Front helyi szervei és a nemzeti bizott­ságok hatékony segítségnyújtása, an­nál is inkább, mert az említett szer­vek már több ízben tanúbizonyságot tettek arról, hogy képesek az igényes feladatok végrehajtására. Járásunk­ban erre nagyon jő példák vannak, különösen a választási programter-Tettekkel vek, a környezetszépítés és -védelem, valamint a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások megvalósítása terén. • Milyen konkrét intézkedéseket tettek a felhívás megvalósítása érde­kében? — A Nemzeti Front járási bizottsá­ga plénumülésen foglalkozott annak tartalmával, de a Járás városaiban és községeiben is nyilvános gyűlések keretében került megvitatásra. Öröm­mel mondhatom, hogy mindenütt tel­jes volt az egyetértés és támogatás. A járás dolgozói egyöntetűen szálltak síkra a nemes gondolatok tettekre váltása érdekében. így volt ez a So­­morján fšamorín), a Bakán, az Albá­­ron (Dolný Bar) és más helyeken megtartott nyilvános gyűléseken is. Július közepéig a járás dolgozói az SZNF 40. évfordulója tiszteletére kö­zel 105 millió korona értékű felaján­lást tettek, amely elsősorban az idei termelési feladatok maradéktalan tel­jesítésére és túlszárnyalására irányul. Már az idei zöldaratásban Is érdem­dús munkát végeztek a Nemzeti Front tömegszervezeteinek tagjai. Több mint ,880-an közel 1100 hektárnyi terüle­ten segítettek az évelő takarmány­­növények begyűjtésében, több mint 880-an pedig a zöldség- és gyümölcs­termesztési munkálatokban vettek részt. Egyéb mezőgazdasági munkák­nál 446-an segítettek tagjaink közül. ф Mit tesznek a gabonabetakaritás és az őszi munkák sikeres elvégzése érdekében? — Mindenekelőtt előtérbe helyez­zük a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front tömegszervezetei és a mező­viaszolnak a gazdasági üzemek közötti együttmű­ködés elmélyítését. Abból indulunk ki, hogy a képviselők és a tömeg­szervezetek tagjai jól ismerjék ezzel kapcsolatos feladataikat, tudatosítsák ezek sikeres elvégzésének fontossá­gát. Arról van szó, hogy mindenki megértse: közös érdek, hogy minde­nütt határidőre és a lehető legkisebb szemveszteséggel végezzék el ezt a fontos munkát. Ogy vélem, hogy ezen a téren -fokozni kell az. agitáció és propaganda hatékonyságát, s a dol­gozókat rendszeresen tájékoztatni kell az elért eredményekről. Ezért minden településen megalakítottuk az agitációs és propaganda bizottságo­kat, melyek naponta friss adatokat szolgáltatnak a gabonabetakaritás menetéről. Természetesen ez csupán a dolgok egyik oldala. A másik olda­lon szorgalmazzuk a társadalmi szer­vezetek és nemzeti bizottságok tag­jainak és dolgozóinak aktív bekapcso­lódását a betakarítási munkálatokba. Ugyanakkor nem szabad megfeledkez­ni a szolgáltatások és az üzletháló­zat nyítvatartásának célszerű módo­sításáról sem, ha a szükség úgy kí­vánja. Az illetékes szervekkel meg­egyeztünk abban, hogy az óvodák, napközi otthonok, iskolai klubok, va­lamint a pionírházak munkaidejét úgy módosítsák, hogy az megfeleljen a hosszabbított műszakokban dolgozó szülők Igényeinek. Hasonlóan felül­vizsgáltuk a kereskedelmi hálózatban a nyitvatartási időket is, s szükség esetén módosítást javasoltunk. Az aratási munkák sikeres elvégzése je­lenleg a legfontosabb politikai fel­fählväsra adatok közé tartozik, ezért politikai­nevelő munkánkban nagy súlyt he­lyezünk a haladó munkamódszerek, a jó eredményeket elérő egyének és kollektívák népszerűsítésére. Ugyan­akkor határozottan és bírálóan lé­pünk fel a fogyatékosságok, a mun­kafegyelem megsértői és a felelőt­lenség okozta károk ellen. A Nemzett Front Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága Elnökségének, vala­mint a Járási Nemzeti Bizottság Ta­nácsának közös elhatározása alapján a társadalmi szervezetek és a nem­zeti bizottságok az őszi mezőgazda­­sági munkákba is aktívan bekapcso­lódnak. Evégett rendkívüli munkamű­szakokat szervezünk, melyek elsősor­ban a gyümölcs- és zöldségfélék be­takarítását hivatottak elősegíteni. A dolgozók munkakezdeményezését a jelenlegi időszakban főleg azokra a területekre összpontosítjuk, melyek a felhívásból erednek. Erre a célra a Nemzeti Front járási bizottsága mel­lett egv különbizottságot hoztunk lét­re, mely figyelmét a CSKP KB 9. és 10. ülésein elfogadott határozatok megvalósítására, a munkaaktlvitás minőségi javítására és a felhívásban megfogalmazott célok következetes teljesítésére összpontosítja. A munka­­aktivitás kiértékelésére az év végén a lakosság részére szervezett nyilvá­nos gyűléseken kerül sor. A mező­­gazdasági üzemekben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezeteiben konkrét intézkedéseket dolgoznak ki a CSKP KB 10. ülésén elfogadott határozatok saját feltételekre való lebontása ér­dekében és tagjaikat azok megvaló­sítására ösztönzik. A járási pártbi­zottság döntése alapján minden ter­melési részlegen gazdasági pártaktí­vákat szervezünk, melyek keretében aprólékosan elemezzük a Nemzeti Front egyes tomegszervezeteinek részvételét a termelési feladatok, va­lamint a felhívás és a CSKP KB 10. ülése párthatározatainak megvalósítá­sában. A Nemzeti Front Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága a mezőgazdasági üzemekben dolgozó tömegszervezeteít az irányitó, munkaszervező és ellen­őrző tevékenység elmélyítésére, vala­mint a munkaaktivitás fellendítésére, a haladó munkamódszerek és eljárá­sok alkalmazására serkenti Az aratás idején, valamint az őszi betakarítási munkák során is naov súly ’ nek a „Minden nap teljesítjük terme­lési feladatainkat“ jelszó valé-a vál­tására, a hetedik ötéves terv felada­tainak idő előtti teljesítésére, a minő­ségi mutatók állandó fokozására. Fe­lelősségteljes munkává) veszik ki ré­szüket az idei kenyércsatából is, mert tudatosítják, hogy nem kevesebbről, mint az ország kenyerének biztosítá­sává* van szó. SVINGER ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom