Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-28 / 30. szám

\

1984. július 28.

SZABAD FÖLDMŰVES

5

PÄLYÄZAT • PÁLYÁZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÁLYÄZAT •

Boldog lapokat élek

Jó az idei gabonatermés (A szerző felvétele),

Varga Ernőnek, a nagymegyeri (Calovo) szövetkezet alapító tagjának, jelenlegi zootechnikusának családi háza a város szélén van. Az utca utolsó portája. Az üt Itt zsákutcába torkollik, véget ér. Autó ritkán téved ide, a városka zaja, forgalma nfessze esik a tájtól. A ház mögött a magnemesítő állomás aranyló búzatáblája ring az enyhe szélben. Csend és békesség honol a vidéken. A tetszetős porta kapuja nincs kulcsra zárva. Bekukkantok a konyhába, nem találok senkit. A gazdasági épület' felé veszem az utam. Vilma asszony épp a kismalacokkal foglalkozik. Cumisüvegből szoptat.

— Nem sokkal az ellés után elhullott az anyjuk mondja. — Én vettem őket gondozásba. Hamar megbarátkoztak a cumisüveggel. Látja, milyen fürgék, milyen elevenek. — A férjemet keresl7 Korán kel, így aztán ilyenkor lepihen. Jöjjön, mindjárt felkeltem.

Vendéglátóm a nappaliba tessékel, btt ülünk le. beszélgetni.

— Apám lS21-től tagja volt a kommunista pártnak. Titkos menedékhely volt akkoriban a mi házunk. Kis nebuló voltam, mikor először kezdtem felfigyelni a gyűléseikre. Összejöttek a szobában, súgtak-búgtak, engem többször kiküldtek a ház elé, mondták, ha csendőrt látok, szóljak. Ha csendőr jött, szétszéledtek. Többször volt vendége házunknak Major István és Steiner Gábor is. Sztrájkokat, béketöntetéseket, május elsejéket szerveztek.

Jól emlékszem az egyik május elsejei nagygyűlésre. Apám is szónokolt. A csendőrök szétkergették' a gyülekezetét. Arvay Józsefnek a csendőrök akkor verték be a fejét, Apámat letartóztatták. Futottam megmondani anyámnak, aki széttárta kezét, s csak ennyit mondott: te jóságos ég, mi lesz most velünk? Szerencsére apámat 9 nap mfilva hazaengedték.

Persze apám kommunista mivoltából semmi jó nem származott. Kéményseprő inas akartam lenni, elutasítottak. Aztán a hentesnél próbálkoztam, mészáros szerettem volna lenni, nem lehettem. Idegenkedtem tőlem, mert a kommunista Varga Imre fia voltam.

így aztán apja mellett tanulta a „mesterséget“. Akkoriban apja bérelt földeken gazdálkodott. Kezdetben kél tehénnel, majd ökrökkel, később már saját földdel is rendelkezett. Jól gazdálkodtak.

A háború utáni évek diszkriminációs politikájának hatása a Varga családot sem kerülte el. Majd jött az 1948-as fordulat, a • munkásosztály Februári Győzelme, és sor került -az Itteni magyarság egyenjogúságának biztosítására, lehetőség nyílt a kulturális, politikai és gazdasági fejlődésre. Országszerte megkezdődött a mezőgazdaság átszervezése, a szövetkezetesítés. Hogy kik voltak Nagyme gveren a szövetkezet bölcsőjénél? Mindenekelőtt a harcedzett kommunisták. Arvay Józsefek, Buzgó Vincék, Varga Imrék. Riportalanyunk is kivette részét az agitációs szervező munkából.

— Az alapító gyűlést megelőző hónapokban éjt nappallá téve agitáltunk. 1950-ben alakult meg a szövetkezetünk, s 2000 hektárt tudhatott magáénak. Állatállománnyal is rendelkeztünk, melyek a tagoknál voltak elhelyezve. A szövetkezet zömét az agrárproletárok és a szlovák telepes parasztság alkották.

A szövetkezetnek vezetőségre volt szüksége. Varga Ernőt is tanfolyamra küldték Trenčianske Teplicére. Mikor hazajött, megválasztották zootechnikusnak.

— A tehenenkénti fejési átlag 4 liter volt. Tudtuk, hogy ilyen állatokkal nem sokra megyünk. Elmentünk Csehországba, s hozattunk 100 üszőt, melyeket a legelőn tartottunk. Már knzelgett a tél. de még mindig ott voltak, mert nem készült el az istálló. Szalmából hamar összetálkoltunk egy ideiglenesed Az üszők megfáztak, fele elhullott. Így jártunk a vemhes

anyakocákkal is. Hazahozattuk őket, aztán jött egy rendelet, hngy be kell oltani az állatokat. Beoltattuk, de elpusztultak. Akkoriban még nem voltunk felkészülve egy ekkora gazdaság vezetésére.

A kezdeti években 70 tonna sertéshús volt az évi eladási tervük, s ők csak 40 tonnát tudtak kitermelni. Mivel nem teljesítették a tervet, jöttek a megszorító Intézkedések. A szövetkezett tagok nem kaphattak vágási engedélyt és élelmiszerjegyet. Fizetés hol volt, hol nem volt. A szövetkezeti elnökök egymásnak adták a kilincset, a tagok közül pedig sokan elszökdöstek Csehországba, biztos megélhetést keresni. Csak a legelszántabbak maradtak, akik tudták, hogy erő rejlik a szövetkezeti mozgalomban.

— Csak a hatvanas évek elején kezdett talpraállni szövetkezetünk. Kiépült a szövetkezet telepe, kezdett elterjedni a komplex gépesftés. új emberek jöttek a járásba, a szövetkezet vezetőségébe.

Riportalanyunk Ismét beült az Iskolapadba, s két év alatt szakérettségit szerzett. Aztán ismét folytatódott a mindennapi becsületes munka, melynek évről évre meglátszott az eredménye. Felcsillan a szeme, amikor a jelenlegi eredményekről beszél:

— Ma már ott tartunk, hogy évente 430 tonna sertéshúst értékesítünk. Naponta átlagban 15 liter első osztályú tejet fejünk egy tehéntől. A hízósertések napi átlagos súlygyarapodása 0,51 kg, egy anyakocától 18 malacot választunk el. Ma már egy tehenész havi átlagkeresete hat-hétezer korona. A járás harmadik legeredményesebben gazdálkodó szövetkezeteként tartanak nyilván bennünket.

Majd a lehetőségekről, tervekről beszél.

— A hatvanas évek elején azt olvastam egy újságban, hogy a Szovjetunióban van olyan tehén, amelytől 32 liter tejet fejnek naponta. Nem hittem el. Ma már szövetkezetünkben is van ilyen, és nem is egy. És itt rejlenek a lehetőségek. Ha van egynéhány, idővel miért ne lehetne mind ilyen. Most kezdtünk bele egy 700 férőhelyes új sertéshizlalda építésébe. Készül az új szociális épület, melyben a szövetkezeti iroda, üzemi étkezdte, klubhelyiség, öltözők, zuhanyozók kapnak helyet. Az állattenyésztésben a helyszűke megszüntetésével, a dolgozók szociális helyzetének javításával a meglévő eredmények növelhetők.

Elmondta még, hogy 1961-től tagja a kommunista pártnak, hogy a 35 év alatt egyfolytában sosem vette ki a szabadságát, hogy kisebbik fia agrármérnök, a munkatársa, hogy kezdettől fogva vezetőségi tagja a szövetkezetnek, hogy véleményét sose rejti véka alá.

— Szeretek beleszólni a dolgokba. A közös gondjait mindig a magaménak éreztem és érzem ma is.

Későre jár, szedelődzöm. Kint a csillagos égbolt kellemes nyári éjszakát ígér. A szomszédból, a televízióból játékfilm hangfoszlányai hallatszanak ki a nyitott ablakon. Vendéglátóm a kapuig kísér.

— írja meg — mondja búcsúzóul. — Boldog napokat élek. Büszke vagyok az elért eredményekre, melyeknem magam is részese vagyok. Hoszszú, göröngyös út vezetett idáig, de

—ű

_ UE—^

megérte. A jö év márciusában elérem a nyugdíjkorhatárt, de minden bizonynyai még maradok. S ha majd elfáradok és abbahagyom a munkát, akkor sem lesz gondom, hogy miből fogok megélni.

Megírtam. És még valamit: Varga Ernőt, a nagymegyeri szövetkezet alapító tagját, a szövetkezet zootechnikusát, pártunk agrárpolitikájának megvalósításáért, több évtizedes becsületes, odaadó munkája elismeréséül a szövetkezt vezetősége kitüntetésre javasolta.

Marton Iván

Narancsszínű

A szokatlanul hűvös nyár eleji időjárást kánikula váltotta fel. Ez rendkívül meggyorsította a gabona érését. Nem csoda tehát, hogy gabonabetakarító emberekkel és gépekkel, szállítóeszközökkel, traktorokkal népesült be э fistár

Az ipolynyéki (Vinica) BÉKE Efsz Nagyoszlások nevű dűlőjében kilenc kombájn térül-fordul. Gyorsan telnek a magtartályok, amit a narancssárgán villogó lámpa jelez.

A Krajcsa Béla által vezetett kombájnhoz érkezett Oroszlán László teherautóval, hogy a tartályban felgyülemlett termést elszállítsa. Itt van Csinger László agronémus és Zábojník Sándor mérnök, gépüzemelési szakember is, tőlük érdeklődtem az aratás menetéről.

— Más nyarakon már ilyenkor a gabonabetakarítás derekán tartottunk, ám a kedvezőtlen időjárás felborította az aratási „menetrendet“.

— Miért csak saját kombájnokkal aratnak?

— Mint a több éves tapasztalatok mutatják, magunk is bírunk a 850 hektárnyi aratnivalóvai, melynek egyharmada búza. Az árpát 210 hektárról kell betakarítanunk. Még érthetőbben: a közös gazdaságunk magasma jtényi (Hruíov) és csalli (Celovce) részén később érik be a gabona. Itt az éghajlati viszonyok következtében csak rozsot és zabot termesztünk.

— Milyen termés mutatkozik?

— Például ez az 52 hektárnyi Erfa hektáronként 5,5 tonnányit ígér, de a Galamija, Hugyika és a Mészárszék dűlők búzája is — becslések alapján — megadja az öt tonnás hozamot. Főleg az Iris, a Slávia és a Kosútka fajtákat vetettük; közülük a Slávia a legígéretesebb — magyarázza az agronómus.

Távolabb egy gabonakombájn mintha üzemzavarral küszködne. Rados Bála és Zsigmond,László nyomban a helyszínen terem a készenlétben levő szervizkocsival.

Odamegyünk. Kiderül, hogy nincs komolyabb baj; pár percnyi munka után ismét üzemképesen végezheti dolgát a kombájnos. Közben Zábojnlk mérnök arról tájékoztat, hogy lehetőleg egy táblán üzemeltetik a kombájnokat, így a folyamatosságnak jobb előfeltételeket tudnak teremteni, s ugyanakkor a tűzmegelőzési intézkedések megtartására összpontosíthatják a figyelmüket.

tény villog...

— Amint láthatja — magyarázza —, vízzel telt a tartálykocsi, a tarlóhántó ekéknek is van dolguk...

— Főleg fiatalokat látok a gépek nyergében.

— Ezek zömében gépjavítók, nemrég kerültek ki a mezőgazdasági szaktanintézetekből. Kombájn vezetői

jogosítványuk van, s minden feltétel adott, hogy tapasztaltabb kombájnosainktnl elsajátítsák a mesterfogásokat. Ha majd sor kerül a nemzedékváltásra, akkor teljesen önállókká válhatnak. Az E-516-osokkal Krajcsa Béla, Súth Sándor, Cseri József ás Refka László váltja egymást, a többi kombájnt pedig Marinyec Károly, Relka Tibor, Patrezsél László, Nagypól László, Molnár Béla, Halkó Gábor, Baral Péter, Danko László, Szedmák Ferenc, Viliam Legát és Ján Baláž irányítja a gabonatengerben. Ami a munkavégzést illeti, mindenkitől felelősségteljes, jé munkát várunk el.

A teljesítményhajszolás helyett a minőség került az előtérbe. Az a célunk, hogy a szemveszteség a lehető legkisebbre zsugorodjék. Ezt nemcsak a kombájnosoknak, hanem a szállítójárművek vezetőinek is tudatosítaniuk I kell, hiszen a rakterületről is sok szem elszóródhat.

— Miként érvényesül „Á kasza után eke“ jelszó a gyakorlatban? — érdeklődöm.

— Ehhez adottak a lehetőségeink — kapom a választ. — A szalmabegyűjtáshez préselőgépek és egy „Hesston“ típusjelű szalmagötigyölő áll a rendelkezésünkre, melyeket Súth Gábor, Hraskó László, Veszelay Sándor és Siket József üzemeltet. A’ szalma betakarítását viszont a helyt sportszervezetek tagjai is segítik.

Megtudom még, hogy a tarlóhántást nagy teljesítményű erőgépekkel Kristóf István, Bugyi László, Garab Gyula, Filip László és Kázmér Gábor végzi.

Mint a tapasztalatok bizonyítják, az ipolynyéki Béke szövetkezetben jól szervezett és irányított a gabonabetakarítás, melyet komplex módon értelmeznek. Beleértve nemcsak a kombájnolást, hanem a szalmabegyüjtést, a szakszerű tárolást és tarláhántást is A rendszeres ellenűrzés — mint ez irányítás szerves része — pedig már természetessé vált.

(böjtös)

PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÁLYÁZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT •

Anagymihályl (Michalovce) járás pozdiiovcei szövetkezetében július 9-én kezdték rtieg a gabonatermés betakarítását. Kora reggel Indultak a kombájnok, ám hamar eleredt az eső. Délelőtt 9 óra tájt azonban ismét kalászokba haraphatott a motolla... Dél felé már hat kombájn üzemelt a Búj nevű dűlőn az ERFA fajtájú árpában.

— Az Idén a tavalyinál később kezdtük az aratást — magyarázza Dušan Smržfk agrármérnök, növénytermesztést főágazatvezető, miközben az emberek már az ebédhez készülődnek. — Az eső kedvezett a gabonának, a kalászokban teltek a szemek, minden remény megvan arra, hogy a gabonafélék tervét túllépjük.

Vasil Čuvan agrármérnök, a szövetkezet elnöke örömmel hallgatja a főágazatvezető szavalt, majd mellesleg megjegyzi, hogy a negyven hektáros Hegyes nevű dűlőn elérik a hektáronkénti négy tonnát.

Látványosságnak Is érdekes, amint a kombájnok köröznek az árpatáblán. Miután Milan Benket a fia felváltja fö a váltótársa), néhány szét váltok a tarlóra lépő kombájnossal. Sebtében elmondja: naponta mintegy 9—10 hektárnyi gabonát levág, s 18—20-szor üríti a magtartályt. Egy-egy ürítéssel két tonnányi szem ömlik a teherautó, Illetve pótkocsi rakterébe. ф Mennyi az idei aratnivalé?

— A búza és az árpa meghaladja a 900 hektárnyit, ehhez Jön még az őszi repce és az őszi árpa — summázza a tapasztalt kombájnos.

Meleg ebédet hoznak az üzemi konyháról. Két szakácsnő osztja az adagokat, mindenki annyit kap, amennyit kér.

A szomszédos trhovištei szövetkezetben tíz kombájn sürögforog az árpatéblén, nyergükben főleg SZISZ-tagok ülnek.

— Helyenként dőlt, a szélvihar összekuszálta az őszi árpánkat, mely kétszáz hektárnyi összesen — mondja Balázs jénos fiatal kombájnos.

Aratók között

— Mifelénk sok volt az eső — szólt közbe Emil Kandrák szintén fiatal kombájnos, majd hozzáfűzte: az aratási verseny fő kritériuma a szemveszteség minimálisra való csökkentése, ezért alaposan odafigyelünk.

A délelőtt learatott területekről a szalmát Is lehordták, s már a tarlóhántást végezték a nehéz traktorokkal.

— Azért ez a sietség — veti közbe Balázs kombájnos —, mert az árpa helyébe lucernát vetünk.

Jé időben 120—130 hektárnyi a tíz kombájn napi teljesítménye; most jó ha hetvenet levágnak. A megdőlt árpában lassabban haladhatnak a kombájnok.

ф Győzik a saját kombájnjaikkal?

»- Mire a búza aratására sor kerül, már itt lesznek a vendégkotnbájnosok is, mégpedig Kárpát-Ukrajnából és a Magyar Népköztársaságból. Ezáltal gyorsul majd a gabonabetakaritás üteme — fogalmazott Milan Kandrák.

A Tőketerebesi (Trebisov) Állami Gazdaságban az Idén 2154 hektárnyi a betakarítandó gabona. Ladislav Servanský főmérnök újságolja, hogy nagyon alaposan felkészültek a termés betakarítására.

Kilenc kombájn szaporán térül-fordul a cukorgyár melletti táblán. Itt leljük Ján Palečko agronémust, aki a szállítmányokat tartja nyilván, kiállítva a szállítójegyeket.

A kombájnok után szalmagyűjtőkocsik haladnak. A táblaszélen Ján Serbin traktoros, S-180-as erőgépével a tarlót hántja.

— Reggelre ezzel a területtel végzek — mondja. — Harmincnyolc éve vagyok traktoros.

A beszélgetést az agronőmus zárja le azzal, hogy legalább tiz ilyen Ján Serbin kellene a gazdaságnak, aki ugyan már nyugdíjas, ájn nemcsak pontos, szakmaszerető, hanem példamutató Is. Szívós helytállást, áldozatvállalást, öntudatos fegyelmet, jő munkaidőhasznosítást, gazdaságosságra törekvést tanulhatnak tőle a fiatalok.

A gabonatermelők Idei terméskilátásáról a főmérnök tájékoztatott. Mintegy tíz százalékkal túlteljesítik az árpa tervezett hektárhozamát, s a búza is jónak mutatkozó termést fgér.

(illés).