Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-22 / 51. szám
Csodaszer-e a fokhagyma-kivonat? |6 ideje Dél-Szlovákiáhan I« közkézen forog egy állítólagos csodaszernek, a fokhagyma alkoholos kivonatának a receptje. Az ebben foglaltak szerint 350 gramm megtisztított fokhagymát pnrcelán edényben valamilyen fából készült eszközzel péppé ЕеП zúzni, majd a pépet légmentesen zárható üvegedényben, 2Q0 gramm 96 százalékos alkoloholbon 10 napig kell áztatni. Sötét, hűvös helyen kell tárolni s naponta jól össze kell rázni. Tíz nap után az oldatot leszűrik, még 2—3 napig érlelik, majd pontosan meghatározott, napunkénti adagokban (lásd alább), rendszeresen fogyasztják, mindig 60 g nyers tejjel együtt, 10 perccel étkezés előtt. A szaknyelven fcstvénynek nevezett alkoholos fokhagymakivonatot az alábbi táblázat szerint adagolják: Nap Reggel Délben Este 1. 1 2 3 2. 4 5 8 3. 7 8 9 4. 18 11 12 5. 13 14 15 6 15 14 13 7. 12 11 18 8. 9 8 7 9. В ' 5 4 18. 3 2 1 11. 25 25 25 12. 25 25 25 Az adagolás cseppekben értendő, tehát az oldatot patikai csepegtetdvel adagolják a 80 g tejbe. A 12. nap után 25 cseppenként kell fogyasztani a kivonatot, amíg el nem fogy a készítmény. Vigyázat! A különleges gyógykűrát csak öt év. elteltével szabad megismételni. A recept szerint a fokhagyma-kivonat megtisztítja a szervezetet a felesleges zsírtól, serkenti az anyagcserét, rugalmasabbá teszi az ereket, közvetlen hatással van a magas vérnyomásra és a szív-koszorúér tágulására, továbbá az érelmeszesedésre és a szívizom gyulladására, felszámolja a szervezetben a káros gyulladásokat és a rákos dagatokat, megszünteti a fejfájást és a fülzúgást, s végezetül javítja a látást. Ennyit a közkézen forgó receptről. Most pedig vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, menynyiben helytállóak a felsorolt állítások, valóban csodaszernek tekinthető e a fokhagymából készült festvény? Szakszempontból vizsgálva a helyzetet, a kivonat sehogy sem gyógyíthatja a szívizom-gyulladást és a szervezetben előforduló egyéb gyulladásokat sem szüntetheti meg. De azt sem állíthatjuk, hogy a kivonatnak egyáltalán semmilyen gyógyhatású nincsen, hiszen a fokhagyma közismerten a gyógynövények közé tartozik. A hiba ott keresendő, hogy sokan csodaszernek tartják a fokhagymát s kivétel nélkül minden betegséget gyógyítani akarnak vela. Ha igaz volna, hogy gyógyítja a rákot, az orvostudomány már régen élne a lehetőséggel. Az sem igaz, hogy a kivonat megszünteti a fejfájást meg a fülzúgást. Viszont tény és való, hogy a fokhagymában található anyaguk megszabadítják a szervezetet a felesleges zsírtól, rugalmasabbá teszik az ereket, gyógyítják a magas vérnyomást és az érelmuszesedést. Persze ilyen komoly betegségeket kizárólag fokhagymával nem lehet eredményesen kezelni. Az igazság valahogy fgy hangzik: a kezdetleges vérnyomást-ingadozást, a kezdődő érelmeszesedést, az erek kezdetleges merevséget valóban megszüntethetjük, kikezelhetjük ezzel a festvénnyel. Viszont, ha a szervezetben már szervi-szövettani elváltozások tapasztalhatók, illetve a magas vérnyomás (2110/ 110) már állandósult és komoly gyógyszerek adagolása szükséges, akkor ettől a kivonattól nem várhatunk csodát. Az említett betegségek ilyen szakaszában a fokhagyma, illetve a belőle készült alkoholos kivonat már nem helyettesítheti a kezelőorvos által előírt gyógyszereket (Neosryclepin, Raunatin stb.). Ilyenkor a fokhagymakivonat csak arra jó, hogy mérsékelni tudjuk a szintetikai gyógyszerek egyébként igen komoly adagját. A festvény szívkoszorúér-tágulást elősegítő hatása is vita» tuti. Személy szerint állítom, hogy a receptben említett kiváló hatása túlzás. Rizonyos kedvező hatásról csak akkur beszélhetünk, ha idejekorán felismerjük a kezdődő hajt és jókor kezdjük a gyógykezelést, melynek hatására lelassul és elnyúlik az erek elmeszesedéséhez és szűküléséhez vezető folyamat. Külön hangsúlyozni szeretném, hugy a különleges kivonattal nem pótoliatók a nitroglicerin-készilniények (Nitro-mack retard, Nilret, Nitroglycerin ). A fokhagyma leginkább az emésztőcsatornában fejti ki hatását, mert javítja a máj és az epehólyag működését, s bizonyos batkériumölö és gilisztaűző hatása is van. Végezetül mindehhez még annyit: a fokhagyma gyógyszer ugyan, de valóban kedvező hatást csak akkor remélhetünk tőle, ha szakember írja elő — valós egészségi állapotunk ismeretében —, hogy mikor, milyen formában és mennyit fogyasszunk belőle. Ami pedig az alkoholos fokhagyma-kivonatot illeti, a gépkocsivezetőknek figyelmébe ajánlom, hogy az előírt legnagyobb adag (25 csepp) elfogyasztása után legfeljebb fél óra múlva üljenek volánhoz, mert ennyi alkohol már megfesti a szondát. Dr. Nagy Géza Ш képek. in aképek Halgos Pali bácsit mindenki Ismeri és tiszteli Ipolyságon (Sahy). Nem véletlenül. Amikor szükség volt rá, fegyverrel a kézben, partizánként harcolt a szocializmus eszmélnek győzelméért, később pedig tevékenyen bekapcsolódott az építőmunkába. Kezdetben terményfelvásárló vállalatnál, később pedig a helybeli állami gazdaságban dolgozott. Húsz évig volt állatgondozó s a szocialista brigádmozgalom élenjáróinak kijáró éremmel a mellén vonult nyugdíjba. Dicséretére válik, hogy azóta sem számlálja a tétlenül a múló perceket. Most van csak igazán ideje arra, hogy valóban szívvel-lélekkel hódoljon régi kedvtelésének, az állattenyésztésnek. A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége alapszervezetének húsz éve vezetőségi tagja. Jó Ideig galambokat tartott — kedvencei a járási kiállítások egyikén első díjat nyertek —, majd éveken át a díszmadártenyésztésnek hódolt. A madarakat a gyermekeinek meg az unokáinak ajándékozta, a juhtenyészetét is felszámolta, viszont kitartott a kacsák meg a tyúkok mellett. Most, hogy van ideje kaszálgatnl, egyre inkább a nyúltenyésztésre szakosodik. A tizenkét anyából és három bakból álló törzsállománytól évente mintegy száz vágóérett pecsenyenyulat ad át a Branko vállalatnak, s még további fejlesztésre készül. Takarmánygondjai nincsenek: kora tavasztól késő őszig kaszálja a városi parkokat, azonkívül Nagytúr (Veiké Túrovce) és Ipolyság között — három kilométeres szakaszon — az átmenti árkokat is ő gondozza. Szorgoskodása dicséretet érdemlői Kép és szöveg: Beláuyi jáuos Apjuk! Legalább karácsonykor haza jöhetnél. Vladimír Vit karikatúrája A piacon: — Kérek húsz deka savanyúkáposztát. — Máris adom, kézit csókolom. Becsomagoljak esetleg egy jél sárgarépát is? A kutyakiállításon az egyik ebtenyésztő feltűnő buzgalommal igyekezett helyes fej- és testtartásra ösztönözni kedvencét, miközben egyre magasabbra és feszesebben tartotta a pórázt. A nézők közül valaki megkérdezte: — Mi a fenének feszíti úgy azt a madzagot? Mire egy másik hang: — Hogy össze ne essen a ku< tya. Jults a hálószobából: — Jenői Nézz már ki a konyhaablakon, ott is zuhog az eső? Zolika a papájához: — Apu, a Morzsit ugye azért adtuk el, mert sokat ugatott? — Igen. — Es ... akkor eladjyk az anyut is ? ' Hernyómama a fiaihoz: — Ébresztő, lusta népség! Itt a finom tefbepapi. Sanyi bácsi már megint kavargatfa a Metationt. /к/ HUM^R Apa és fia a kedvencek egyikével Fotó: Gőgh József Anagysztgett (Veľký Ostrov) Abelovsky Martin évekkel ezelőtt a nyáltenyésztésben lelt kedvére való időtöltésre. Azóta szabadidejének jelentős hányadát a maga építette nyúltelepen tölti. Amikor meglátogattam, szintén a kedvencei körül tett-vett, így alkalmam nyílt a szép és népes állomány megtekintésére is. A- míg én a francia ezüst nyulak koromfekete fiókáiban, a német tarka meg a csincsilla nyulakban gyönyörködtem, vendég? látom sorra nyitogatta a ketreceket, és közben a tenyésztői munka fortélyairól mesélt. Élvonalbeli tenyésztő — Minden ketrecen adatgyűjtő lapot helyeztem el, melyen rendszeresen feltüntetem a pároztatás időpontját, az anya és я bak számát, később a fialás dátumát, a fiókák számát, valamint azt Is, hogy a népesebb almokból hány fióka került más- anyához dajkaságba. Ennek köszönhető, hogy mindig pontos áttekintésem van az állományról s pontos adatok birtokában végezhetem a kiválasztást, illetve a selejtezést. Egyegy alomban legfeljebb 8—9 fiókát hagyok meg, az enriél népesebb almokból dajkaságba adom a fölös számú utódokat. Sokan állítják hogy a dajkaságba adás szinte megoldhatatlan, mert az anyák nem fogadják el az idegen kicsinyeket. Én úgy járok el, hogy az anyát eltávolítóm a ketrecből és csali három óra múlva teszem viszsza "ismét, amikor az áttelepített fiókák már jól befészkelték magukat a fészekbe és aránylag jól átvették az új környezet jellegzetes szagát. Az én gyakorlatomban a dajkaságba adás nem okoz különösebb gondot. Persze az anyákat igyekszem egyszerre pároztatnl, mert csoportos ellés esetén — egykorú fiókákról lévén szó — a dajkaságba adás Is könnyebben megoldható. A fiókákat nyolchetes korban választom el. A csoportos pároztatás és éltetés szerintem azért is előnyös, mert így kevesebb gondot okoz a takarmányozás, könnyebb az áttekintés és a szükséges állategészségügyi beavatkozások is egyszerre elvégezhetők. , Abelovsky Martin 1978-ban öt nyúltál kezdte a munkát, ma harmincöt fajtatiszta tenyészállattal dolgozik. Ügy mondja a kezdet nem volt könnyű és áldozatmentes, hiszen egy-egy törzskönyvezett állatért 180— 200 koronát is elkértek a tenyésztők. De megérte a fáradozást meg az áldozatot, mert időközben az eredmények is jelentkeztek. Vendéglátóm 1981- ben kapta az első oklevelet, 1983-ban pedig az országos nyúlfelvásárlási verseny harmadik helyezettjeként ünnepelték. Nem véletlenül, hiszen Abelovsky tenyésztőtárs tavaly összesen 728 vágóérett nyulat adott át a Branko vállalatnak. Ugyancsak tavaly — a kolárovói népszerűsítő kiállításon — egyik francia ezüst nyula különdíjat, egy másik pedig harmadik díjat nyert. Látogatásom idején vendéglátóm több mint háromszáz nyulat gondozott. — Öröm ekkora állományt fenntartani, de persze munka is van vele jócskán. Még szerencse, hogy a feleségemmel együtt az állattenyésztésben dolgozunk, így napközben jut idő a szénagyűjtésre, az etetésre meg a ketrecek rendszeres tisztogatására és fertőtlenítésére. Azonkívül sertést hizlalunk, kacsát, tyúkot tartunk, az udvarban ott a szőlőlugas, a kertben meg a fólia. Így aztán a fiamnak, az ötödikes Dušannak is kijut a munkából. Az esti etetés mindig az 6 feladata, de-ha egésznapos szolgálatom van, akjsor az egyéb tennivalókat is neki kell elvégezni. Ügy látom, szívesen vállalja, hiszen szereti az állatokat. Bízom benne, hogy felnőtt korában sem fordít hátat ennek a szép és hasznos kedvtelésnek. Gőgh Vilma Ж_ FAKEREG-komposztnak és talajtakarásra A fa feldolgozásakor visszamaradó kéreg hasznosítása nálunk egyelőre nem nyert megoldást, pedig évente mintegy 1,5 millió köbméter „nyersanyagról“ van szó. A kertészkedők jogosan kérdezik, nem hasznosíthatnánk-e ezt a hulladéknak tekintett szerves anyagot talajaink feljavítására? A fakéreg mindenekelőtt kompnsztkészítésre és talajtakarásra szolgálhat, de a „nyersanyagot“ előbb valamilyen eljárással S—10 mm-es darabokra kel! aprítani. Igaz, kompnszt aprítás nélkül is készíthető a fakéregből, de akkor évekig kell várnunk a komposzt beérésére. A felaprított fakéreghez koraposztba rakáskor köbméterenként 3 kg NPK 1 és 1 kg karbamid műtrágyát kell keverni s a rétegeket alaposan be kell öntözni. Ha a felhalmozott anyagot kétszer átlapátoljuk, 4—6 hónap múlva érett, azonnal hasznosítható komposztot nyerünk, mellyel javíthatjuk a talaj humusztartalniát és tulajdonságait. Az így nyert komposztot akár kertészeti földkeverék előállítására is felhasználhatjuk. Talajtakarás esetén az aprított fakérget 3—5 cm vastagságban kell elteríteni. Előnye, hogy csökkenti a gyoinosodást és a vízelpárolgást, szabályozza a talaj hőgazdálkodását és segítségünkre van a jó talajszerkezet megtartásában. Talajtakarásra (virág, zöldség, gyümölcsös) a legalább 6—8 hétig pihentetett zúzalék alkalmas, mert minimum ennyi idő kell a kultúrnövények számára káros anyaguk kilúgozódásához. A betakarítás után a tulajlaka ró kéregzúzalékot a juttatutt műtrágyákkal együtt aláforgatjuk. Mindehhez még annyit: uam mindegy, milyen fakéregrűl van szó. Legmegfelelőbb a fenyőfélék kérge, ellenben az ún. keményfák (pl. tölgy) kérgét nem ajánlatos ilyen célokra használni, mert a belőlük kilúgozódó anyagok hátráltatják a kultúrnövények fejlődését. Például a lucfenyő és az ezüstfenyő kérge (áranként 2,5 m1 menynyiségben, 5 kg karbamiddal kiegészítve) közvetlenül is felhasználható talajjavításra (porozitás). Persze nem a kimondottan nehéz talajokon, mert itt a komoly oxigénhiány következtében a növények számára mérgező vegyületek keletkezhetnek. (z)
