Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-22 / 51. szám
1984. äecemSer 22. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Az efsz-ek X. országos kongresszusának vitájából Dr. ELEKI JÄNOS, A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS Tanácsának főtitkára, a magyar küldöttség vezetője Tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársakl Ä magyar élelmiszergazdaság dolgozói, a szövetkezeti parasztság, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a magam nevében köszöntőm a kongresszus valamennyi résztvevőjét és Önökön keresztül Csehszlovákia szövetkezeti parasztságát. Megtisztelő számunkra, hogy a testvéri szomszédos ország mezőgazdaságának, szövetkezeti parasztságának igen fontos fórumán részt vehetünk, megismerhetjük nagyszerű eredményeiket, a fejlődéssel járó gondjaikat és szólhatunk hazánk agrárgazdaságának eredményeiről, együttműködésünk kiváló példáiról. Különös jelentőséget ad tanácskozásuknak, hogy arra országuk felszabadulása 40. évfordulójának előestéjén kerül sor. Hazánk úgyszintén ennek a nagy ünnepnek méltó megünneplésére készül. Az Önök kongreszszusa, az itt elhangzottak is ékesen bizonyítják a szocialista országok elmúlt évtizedekben bejárt országépítő, ezen belül a parasztság életkörülményeit jelentősen megjavító útjának sikereit. Népeinket és parasztságunkat ezen kívül mély történelmi szálak, a szomszédságból, a történelmi egymásrautaltságból, a közös sorsból adódó felismert barátság, testvériség is összeköti, amely azonban csak kommunista pártjaink vezetésével az utóbbi 40 évben tudott igazán kiteljesedni. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a magyar szövetkezeti tagok, állami gazdaságaink dolgozói jól ismerik Csehszlovákia mezőgazdaságának eredményeit, mert gyakoriak a személyes találkozások. Tudjuk, hogy szövetkezeteik jól szervezett, kiváló szakgárda által irányított nagyüzemek. A csehszlovák mezőgépipar — amelynek kiváló termékeit mi is vásároljuk és használjuk — magas gépesítettségi fokot és műszaki színvonalat biztosít a szövetkezetekben. Nagyra értékeljük az Önök egyes területeken elért eredményeit, így a búza, árpa, dohány, komló és más növények termesztésének, illetve az állattenyésztésnek, különösen a szarvasmarha-tenyésztésnek magas hozamait. Tapasztaljuk azt Is, hogy a szövetkezeti mozgalom parasztságuknak magas életszínvonalat, Jó életkörülményeket biztosít. Engedjék meg, hogy röviden szóljak Magyarország agrárgazdaságának helyzetéről, eredményeinkről és gondjainkról. Az 1957-ben kialakított agrárpolitikánk alapvető elvei beváltak és máig meghatározóak számunkra. A magyar mezőgazdaság három szektor tevékenységére támaszkodik, a termelőszövetkezetekre és az állami gazdaságokra, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok rendszerére. A termelőszövetkezetek foglalják el a földterület mintegy kétharmadát és hasonló arányban részesednek a bruttó termelésből is. Az utóbbi húsz év egyenletes fejlődése következtében modern nagyüzemekké váltak, amelyek a termelés technológiai színvonala és a hozamok tekintetében elérték, sőt egyes esetekben túlszárnyalták a korábban élenjáró állami gazdaságokat. A mintegy 130 állami gazdaság, amelyek méreteiben nagyobbak, sok esetben az új eljárások, új technológiák úttörő alkalmazói. magas színvonalú állami vállalatokká fejlődtek. Hangsúlyozni szeretném a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepét is, a bruttó termelésben elfoglalt 25—30 százalékos részarányuk alapján. Le kell szögezni azonban, hogy eredményes tevékenységük a tsz-ek, a nagyüzemek szoros integrációs, segítő és szolgáltató szerepének köszönhető. A nagyüzemek nélkül életképtelen lenne a kisüzem, amely a gazdaság ésszerű követelményeinek megfelelően elsősorban a kis beruházási, de nagy munkaerőigényű kultúrák termelésére szakosodott és ezzel jól kiegészíti a szerkezet gerincét alkotó nagyüzemeket. Agrárgazdaságunk alapvető és egyik legsikeresebb ágazata a gabontermelés. A búza- és kukoricatermelésünk korszerű technológiával és biológiai alapokkal a világ élvonalába tartozó hozamokat ér el. Megközelítettük az egy főre eső 1,5 tonna gabonatermelést, búzából hektáronként több mint 5, kukoricából pedig 6 tonna körüli termést takarítunk be. Jó eredményeket értünk el a napraforgó és a cukorrépa, valamint egyes zöldség- és gyümölcsfélék termesztésében. Tejtermelésünket az utóbbi tíz évben a 2,5-szörösére növeltük. Sertésállományunk, baromfitermelésünk a jó takarmánybázis miatt igen nagymértékű. Mindezek következtében a lakosság élelmiszer-ellátottsága a mennyiséget tekintve zavartalanul magas, a választék és a minőség egyre emelkedő tendenciájú. Emellett igen jelentős az élelmiszergazdaság exportja, hozzájárulva országunk külkereskedelmi egyensúlyának biztosításához. Parasztságunk szociális helyzete, életszínvonala a párt politikájának következtében a munkásosztályéval azonos, a falusi életkörülmények egyre inkább közelítenek a városéhoz. A munkás-paraszt szövetség szilárd, hozzájárul országunk stabilitásához, népünk jövőbeni fejlődéséhez. Természetesen gondjaink is vannak. Hogy csak néhányat említsek: az önköltség csökkentése, a hatékonyság és termelékenység növelése; a munka- és üzemszervezés tökéletesítése; a feldolgozóipar és a kereskedelmi tevékenység fejlesztése. Tisztelt Kongresszus! Kedves Barátaink! Együttműködésünk kiterjed az élelmiszergazdaság szinte minden területére. A tudományos-kutatási kapcsolatoktól a konkrét gazdasági kooperációig terjed. Ezt a?t hiszem az alábbi néhány példa is szemlélteti. Korszerű csehszlovák árpafajtákat termesztünk, ugyanakkor magyar kukoricatermesztési technológiát alkalmaznak csehszlovák üzemek. Példamutató a határmenti szövetkezetek immár hagyományos aratási együttműködése, a kombájnok és kombájnosok cseréje. Jók a kapcsolataink a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottságával. Rendszeresek a választott tisztségviselők és a termelőszövetkezetek közöti mozgalmi, társadalmi kapcsolatok. Ezen a fórumon is javaslom a testvérszövetkezeti együttműködések további szélesítését, a mozgalmi és termelési tapasztalatok rendszeres átadását. Befejezésül a kongresszus munkájának sok sikert, Csehszlovákia mezőgazdaságának további fejlődést, a szövetkezeti parasztságnak további előrehaladást, népeink hagyományos barátságában további összeforrottságot kívánok. AVarsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága 1984. december 3-án és 4-én Berlinben tartotta meg ülését. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió külügyminisztere. A tanácskozásról kiadott közlemény megállapítja, hogy a miniszterek figyelmüket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentelték. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben megerősítik azoknak a közös értékeléseknek és következtetéseknek a helyességét, amelyeket az 1983. jannár 5-i prágai Politikai Nyilatkozat, az 1983. június 28-i moszkvai Közös Nyilatkozat és a KGST tagországainak 1984. június 14-én jóváhagyott Nyilatkozata tartalmaz. Az ülés résztvevői kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Európában és az egész világon továbbra is veszélyes feszültség uralkodik. Az európai helyzetet még inkább kiélezte, hogy néhány nyugat-európai NATO-országban folytatják az amerikai közép-hatútávolságú rakéták telepítését, amely a fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg földrészünkön. Ez válaszintézkedésekre kényszerltette a Szovjetuniót és néhány más szocialista országot. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hegy az európai országok közötti jelenlegi határokat, társadalompolitikai rendszerét a második világháború után kialakult egyéb területi és politikai realitásokat kétségbe vonó koncepciók veszélyeztetik a békét és a biztonságot. A háború utáni európai határok sérthetetlenek. Kedvezőtlen hatást gyakorol az európai politikai légkörre, a földrész népeinek kölcsönös megértésére a revansista erők aktivizálódása az NSZK-ban. Az ülésen képviselt államok aggodalmuknak adtak hangot azzal összefüggésben, hogy az imperialista körök előtérbe helyezik az erőre és diktátumra épülő politikájukat, példátlan mértékben fokozzák a fegyverkezési versenyt, kivált nukleáris vonatkozásban, növelik a nukleáris katasztrófa veszélyét, új, mind pusztítóbb fegyverfajtákat gyártanak és halmoznak fel. E körök ragaszkodnak a nukleáris háború lehetőségével számoló veszélyes katonai doktrínákhoz, a hagyományos fegyverzet olyan új rendszereit fejlesztik ki, amelyek hatásukban megközelítik a tömegpusztító fegyverek cpjnbolőerejét,' ugrásszerűen növelik a katonai kiadásokat. Az Egyesült Államok és néhány szövetségese maga sem titkolja, hogy tevékenysége a katonai fölény megszerzésére Irányul. A helyzet kiéleződése növekvő aggodalommal tölti el Európa és más föidészek népeit, mindazokat, akik aktívan fellépnek a nukleáris háború veszélyével szemben, tevékenyen cselekednek annak érdekében, hogy véget érjen a fegyverkezési verseny és javuljon a nemzetközi légkör. Meggyőzően bizonyítja ezt az Európában és a világ más térségeiben kibontakozott héborúellenes tömegmozgalom. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy szigorúan betartsák a függetlenség és a nemzetközi szuverenitás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a belügyekbe valö be nem avatkozás, az erő alkalmazásáról és az erővel valö fenyegetésről való lemondás, az államok minden vitás kérdése tárgya-1 lások útján történő békés rendezésének elveit és a nemzetközi kapcsolatok más alapelveit. A Varsói Szerződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását és az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. Ügy vélik, hogy amíg nem késő, mindent meg kell tenni a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban visszatérjenek az enyhüléshez és az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéséhez. Adott a lehetőség a helyzet jobbra fordulására. Ehhez a realizmuson és az érdemi együttműködésen alapuló politikára kell áttérni az európai és más földrészek népei előtt álló feladatok megoldásában. Ennek érdekében szükség van a különböző társadalmi berendezkedésű államok párbeszédére, érdemi és egyenjogú tárgyalásaira, melyeknek során a felek átérzik a rájuk háruló felelősséget és pozitív eredményekre törekszenek. A Varsói Szerződés tagállamai nemcsak készek az ilyen tárgyalásokra, hanem szorgalmazzák is azokat. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem törekednek katonai fölény megszerzésére, de az! sem engedik meg, hogy velük szembeó katonai fölényre tegyenek szert Az ülésen képviselt államok üdvözlik a Szovjetunió és az Egyesült Alj lamok között a nukleáris és ürfegyverzet egész kérdésköréről szóló tárgyalások megtartásáról létrejött megállapodást és annak nagy fontosságot tulajdonítanak. A Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak azért, hogy e tárgyalások céljait és feladatait már a kezdetben pontosan meghatározzák. E tárgyalások hivatottak a hadászati stabilitás megszilárdítására, a világűr mllitarizálásának megakadályozására, az európai és a világméretű nukleáris szembenállás szintjének mérséklésére. Az ülésen képviselt államok fontosnak tartják, hogy a földrész minden állama, mindenekelőtt a NATO ás a Varsói Szerződés országai tevékenyen járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárítását célzó erőfeszítésekhez. Határozottan támogatják azokat az erőfeszítéseket, hogy a Balkánon, Európa északi részén és a földrész más térségeiben nukleárisfegyvermentes övezeteket hozzanak létre. Síkraszállnak azért is, hogy mielőbb megállapodás szülessen a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. Az ülésen képviselt államok megállapítják, hogy az európai bizalom és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkája időszerűvé teszi a mielőbbi áttérést a konkrét tárgyalásokra. A miniszterek állást foglaltak amellett, hogy a genfi leszerelési konferencia napirendjén szereplő összes kérdésről érdemi tárgyalásokat folytassanak. Az ülésen képviselt államok következetesen síkraszállnak az ENSZ szerepének növeléséért a béke megőrzésében és a nemzetközi biztonság megszilárdításában. Diplomáciai felélénkülés Genf előtt A diplomáciai tevékenység aktivizálódását eredményezte és világszerte reményt keltett a békeszerető emberekben az a bejelentés, hogy Gromiko szovjet és Schultz amerikai külügyminiszter az új esztendő elején Genfben találkozik. Ugyanis, mint a TASZSZ közölte, a két külügyminiszter január elején Genfben azért ült össze, mivel új tárgyalások Indulnak a nukleáris és az űrfegyvereket érintő egész kérdéskomplexumről, s a tanácskozás témakörének és céljának közös meghatározásával fognak foglalkozni. Szovjet részről Vlagyimir Lomejko szóvivő Jelentette be, hogy Gromiko és Schultz külügyminiszter január 7-én és 8-án találkozik Genfben. Bejelentették, hogy ezt a hírt egyidejűleg hozták nyilvánosságra Washingtonban és Moszkvában. A TASZSZ közleménye szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy új' tárgyalásokat kezd azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható egyezményeket érjen el a kozmikus és a nukleáris fegyverrendszereket érintő kérdések összességéről. A közlemény zárőmondata konkretizálta a leendő eszmecserék tartalmát. A külügyminisztérium képviselője hangsúlyozottan kifejtette, hogy teljesen űj megbeszélésekről van sző, és a két külügyminiszter találkozóján éppen azt fogják megvitatni, hogy a majdani tárgyalásokba milyen kérdéseket, hogyan kapcsoljanak be. Lomejko rámutatott, hogy az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugateurópai telepítése miatt szakadtak félbe a Ismeretes tárgyalások, de most sem ezeket újítják fel, hanem „teljesen újakat kezdenek“. Szovjet részről sokszor a legmagasabb szintről is hangsúlyozták, hogy készek az egyenlő alapú, becsületes és ésszerű dialógus folytatására. Most ez történik. Moszkvai körökben nagy, és a fegyverzetkorlátozási folyamat továbbvitele, valamint a két világhatalom kapcsolatainak alakulása szempontjából meghatározó jelentőségűnek tartják a bejelentést. A januári külügyminiszteri találkozó feladata a további „menetrend“ meghatározása lesz. A moszkvai Pravda a közelmúltban közölte Schultz külügyminiszter pozitív értelmű válaszát Konsztantyin Csernyenko pártfőtitkár Interjújára, amelyben kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak ésszerű alapja csakis az lehet, hogy a két ország a békés egymás mellett élésre és nem a konfrontációra törekszik. Az „önmagáért beszélő“ közlés — ahogyan a januári genfi megbeszélések hírét közölték — aktivizálta az éppen Moszkvában járt külföldi politikusok, így Neal Kinnock, brit munkáspárti vezető és Fred Sinowatz osztrák kancellár tanácskozásait is. Georgij Arbatov, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerika-kutató Intézetének igazgatója ,brit vezető személyiségek kíséretében levő újságíróknak azt nyilatkozta, hogy még korai volna kategorikusan kijelenteni, hogy a januári külügyminiszteri találkozó valóban tényleges előbbrelépést hoz-e a fegyverkorlátozás terén. Arbatov emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió mindig készen állt a tárgyalásokra, s a közelmúltban éppen Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára javasolt „széles témaválasztékot“ az amerikaiaknak. A Szovjetunió és az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere bejelentette, hogy a két ország felújítja mezőgazdasági együttműködését. Valentyin Mesjac szovjet mezőgazdasági miniszter amerikai kollégája, John Block meghívására küldöttséget vezetett az Egyesült Államokban. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja Moszkvában fogadta Dwayne Andreast, az Amerikai—Szovjet Kereskedelmi ' és Gazdasági Tanács társelnökét. Tárgyalásukon a szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról, azok jövőjéről, valamint a Kereskedelmi Gazdasági Tanácsnak a két ország üzleti kapcsolataiban betöltött szerepéről esett sző. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üléséről Vábbl erősítését, a közös védelmi szö- A Varsói Szerződés tagállamainak gálják, hogy növekedjen a Varsói vétség folyamatos fejlesztését — hanhonvédelmi miniszteri bizottsága de- Szerződés tagállamai egyesített fegy- goztatta Czinege Lajos, cember 3. és 5. között Budapesten veres erőinek védelmi képessége és Az ülés tárgyszerű légkörben a betartotta meg soros ülését. Munkájá- harci leikészültsége. Ez különösen rátság és a kölcsönös megértés jóban részt vettek a tagállamok honvé- most rendkívül fontos, mivel a NATO gyében zajlott le. delmi miniszterei, az egyesített fegy- és főként az Egyesült Államok agresz- A Varsói Szerződés tagállamai honseres erők főparancsnoka és vezérka- szív vezető köreinek politikája követ- védelmi miniszteri bizottságának 17. ri főnöke. A honvédelmi miniszteri keztében kiéleződött a nemzetközi ülésén részt vevő küldöttségek vezebizottság megvizsgálta a tagállamok helyzet. Ezért a Varsói Szerződés tőit Kádár János, az MSZMP KB első jgyesített fegyveres erői gyakorlati tagállamainak egyesített fegyveres titkára is fogadta. A szívélyes és tevékenységének kérdéseit és megfe- erőire rendkívül nagy felelősség há- elvtársi légkörű találkozón kölcsönölelő határozatot fogadott el. rul a szocialista közösség, az európai sen megerősítették, hogy a jelenlegi Mint ahogy ezt Czinege Lajos had- és a világbéke megóvásában minden bonyolult nemzetközi helyzetben ieregtábornok, magyar honvédelmi kalandor kísérlet visszaverésében. rendkívül fontos a Varsói Szerződés ninisater zárszavában hangsúlyozta, A jelenlegi időszak megköveteli a tagállamai fegyveres erői közötti egy- i testület nagy horderejű kérdéseket tagországoktól népeik, hadseregeik ség és együttműködés megszilárdlíitatott meg, amelyek azt a célt szol- barátságának, összeforrottságának to- tása. Fontos kérdésekről táravaltak
