Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-22 / 51. szám

Kellemes ünnepeket kívánunk kedves Olvasóinknak! AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1984. december 22. * 51. szám * XXXV. évfolyam * Ara 1,— Kél Üljük körül az asztalt I Azt szoktok mondani, hogy a történelem „homokóráján“ tu­rnét lepergett egy perc. elfogyott egy cseppnyi az el nem fo­gyó, végtelen időből. Gjra a karácsonyt ünnepeljük, mely hagyományosan a család ünnepe. Szép, komoly, meleg, ben­sőséges. S már csak azért is, mivel legősibb forrása szerint az új évvel rokon, alkalmas az év végi számvetésre és előre­­pillantásra. E ünnepi számvetés alkalmából üljük körül az asztalt, bíztat az alkalmat túlnövő kassáki kötet. Üljük körül tartós szóra, öröm­osztozkodásra, szeretetet és békét tartósító vággyal. Üljük kö­rül a gazdagon terített otthoni asztalt, családi szeretettel, a nagy család, az ország asztalát pedig a számvetö gazda érzületével. Jusson eszünkbe szülőföldünk, a haza, s osztozzon szívünk dobbanásában, gyermekeink boldog mosolyában, a fel­tört rög illatában, s a nagy család szétszakíthatatlan együvé­­tartozásában. Jussanak eszünkbe szomszédaink, gondoljunk Európára, valamint a választás elé állított világra... Karácsony nem az érzelgős szíVek és az akaratgyenge lel­kek ünnepe, hanem a jót, az igazságot és a szeretetet egész esztendőben is gyakorló erős emberek kútforrása. Ezért hagy­juk meg az ünneplőbe öltöztetett szavakat a maguk helyén, s inkább az egyszerit, a történelmet alakító ember pillantásá­val tekintsünk körül az ünnepnapokon. így azt látjuk, hogy béke van, hogy a világ, bár sok Ellenség szabdalja, és a né­peket sok igazságtalanság bántja,' halad előre a maga útján. Ezt a menetet lehet ugyan lassítani — akadályozni, de feltar­tóztatni nem. A történelem erői működnek, s korunkban a történelmi erők természetét azok áz országok, népek ismerték fel legjobban, amelyek a szocializmust választották. Büszkén és magabiztosan állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetunió mellett, a szocialista országok közösségében, a mi népünk is ez felé halad a még boldogabb jövőhöz vezető úton. Sajnos e fenyőillatú ünnepen sem ringathatjuk magunkat abban a hitben, hogy 1985 az örömujjongások és a hangus diadalok esztendeje lesz. Ezért e szép napon is jobb tények­ben gondolkodni. A tények és a belőlük ^levonható következ­tetések azt mondják, hogy a jövő esztendő sem lesz könnyű azoknak, akik alkotni, teremteni akarnak. Mert az csak nyu­galomban, békességben lehet könnyű. A világ viszont ma tele van feszültséggel, ellentmondásokkal. Béke van! Békétlen béke — a szavak ütköztetésének ideje. A fenye­getésül küldött szavak ideje, olyan idő, amikor könnyen vég­zetessé válhat a bűn, az imperialista hatalmak felelőtlen kalandozása. Mi viszont hisszük, s mélységes meggyőződésünk, hogy a békére vágyó népek közös erőfeszítésével a békevágy cse­lekvő erővé válhat, tettekre váltható... Hinnünk kell, hogy a Földön, az egymás javát akaró Föld győzedelmeskedik, az egymás javát akaró gondolat, eszme, lépés uralja végül is ezt az élettel megáldott bolygót. Ebből a szempontból elége­detten és örömmel gondolhatunk arra, hogy hazánk, mely földrajzilag nem nagy folt a világ térképén, elért külpolitikai eredményeivel is hozzájárult ahhoz, hogy az emberhez méltó munkálkodás nélkülözhetetlen feltétele a béke, ép és ma­radandó legyen. i Üljük körül az asztalt! Mert karácsony az igazságot és szeretetet cselekedeteikben egész évben • gyakorló erős em­berek ünnepe. Az életet jelképező Ürömóda szellemében, legfőbb megtartójával, a munkával tegyünk hitet a béke mel­lett: a gyárakban, a bányákban, a kutatóintézetekben, az egy­séges földművesszövetkezetekben, névvel és névtelenül. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert mai, bonyolult feladataink sikeres megoldása nélkülözhetetlenné teszi a vezetők és a kollektívák, egész népünk együttgondolkodását. A vállalatok, a szövetkezetek és intézmények közösségei, a városok és fal­vak lakói egyre inkább magukénak tudják és vallják munka- és lakóhelyüket, éreznek felelősséget annak sorsáért, fejlődé­séért, óvják és gyarapítják értékeit, s vesznek részt a köz­ügyek intézésében. Ebben az egészséges légkörben érthető türelmetlenséggel, fokozódó ellenállással találja szemközt magát minden negatív társadalmi jelenség: a közösség rová­sára érvényesülni próbáló ügyeskedés, a közös erőfeszítések alól kibúvó tunyaság vagy felelőtlenség, a közöny és a ciniz­mus, a szocialista erkölcsi normákat sértő minden megnyil­vánulás. Ezzel szemben mind határozottabban és mind szé­lesebb körben jelentkeznek a jövő. a fejlett szocialista társa­dalom emberének pozitív erkölcsi értékei: a szolidaritás, egy­más kölcsönös megbecsülése és segítése, az önálló kezdemé­nyezés és áldozatvállalás. Oj típusú kapcsolatok alakulnak, olyan közösségi viszonyok amelyek között sokoldalúan bon­takozhat ki a személyiség, s amelyek minden társadalomnál magasabbrendübben fejezik ki az lóságát. > Üljük körül az asztalt! Szerete tünket a karácsonyfa háboríthataílanul égő gyertyáin, csalá­dunkon, szeretteinkén, környezetünkön. Jó dolog, s leírha­tatlan érzés békében ünnepelni. Jó a bőség, a terített asztal, a meleg szoba. A béke és a szereteti jelképét emeljük az ünnep magasába, s közben jusson eszünkbe az ünnepek utáni köte­lesség. A béke legfőbb megtartöjá: a munkai Íemoer szaoaasagat es met­él futtassuk végig tekinte-CSIBA LÄSZLÜ 80MLYÜ GYÖRGY: csak a béke, a hosszú, a megszakítatlan, a béke, amely nem puszta szünet a harc-sorozatban, a béke, a hosszú, a nemcsak ránk, a fiakra, unokákra szabott, a béke, amely puha húsa mögött nem reft kemény ' csonthéjba zárt egyre növekvő robbanó , ato a béke, amely nem összecsapódó függöny a háború lázas próbái előtt, a béke, amely nem rombolni sűríti, de szétrobbant fa a bárgyú erőt, л, béke, a hosszú, amely oly hosszú_______

Next

/
Oldalképek
Tartalom