Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-08 / 49. szám
_L 1984. december 8. .SZABAD FÖLDMŰVES. Egységesen a közös cél megvalósításáért 13 Ä Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási Nemzeti Bizottság a közelmúltban megtartott ülésén nagyon időszerű problémával, az életkörnyezet védelmével foglalkozott. Ismeretes, s ez egyúttal megállapítást nyert az ülésen is, hogy az érvényben lévő jogszabályok ezen a téren gyakran nincsenek betartva. Az életkörnyezet egyik legfontosabb tényezője a termőföld védelméről szőlő rendelkezések következetes betartása. Az utóbbi években a járásban hatékony intézkedések érvényesítésével sikerült megállítani a mezőgazdasági terület csökkenését oly módon, hogy rekultivációs munkálatokkal eddig megműveletlen földterületeket tettek termelésre alkalmassá, tgy az elmúlt évben 111 hektáros területet műveltek meg. Kellő figyelmet fordítanak a talaj termőképességének növelésére. Elsősorban nagy kapacitású öntözőberendezéseket helyeznek üzembe, illetve talajvíz-levezető csatornákat létesítenek. Azokat a földterületeket, melyek nem alkalmasak a nagyüzemi megművelésre, átadják a kertészkedőknek. Ugyancsak nagy súlyt helyeznek a túlzott vegyszerezés megakadályozására és a szélerózió megfékezésére. Az egészséges életkörnyezet kialakítása érdekében rendszeresen irtják a gyomot és hatékony intézkedéseket Fotó: Bogoly János léptettek életbe a talaj minőségének megőrzésére. ELŐTÉRBEN AZ ERDŐK. zöldsávok létesítése A dnnaszerdahelyi járás a nyugatszlovákiai kerületben a legkisebb kiterjedésű erdőterülettel rendelkezik. Igaz, hogy ezt nem kis mértékben befolyásolja a GabCíkovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építése. Mindezeken túl azonban az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a környezet- és természetvédelemre és folytatni kell az erdősítést, a díszcserjék és díszfák ültetését. Ehhez a Nemzetközi együttműködés Szocialista mezőgazdaságunk gépesítése során nagy szerepet játszik a KGST-tagországnk egyre szorosabb együttműködése. A nemzetközi szocialista integráció keretében sok olyan korszerű gépet, Illetve berendezést szállítanak külföldi partnereink, amelyek amellett, hogy lényegesen csökkentik a munkalgényességet, egyúttal hatékonyabbá teszik a mezőgazdasági termelést. A magyar mezőgazdasági gépgyártó vállalatok már évek óta üzemeink megbízható partnerei. Éppen ezért a komáromi (Komárno) járásban a mezőgazdasági szakemberek örömmel vették tudomásul, hogy a Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat a közelmúltban Komáromban képviseleti Irodát létesített, amellyel még szorosabbá kívánja tenni a kapcsolatokat. A képviseleti Irodában Bucz Sándor, a járást mezőgazdasági Igazgatóság volt főgépesítőjének személyében egy kiváló szakember dolgozik. aki az elmúlt évtizedekben nagyon sokat fáradozott azon* hogy üzemeink mindig újabb és korszerűbb gépekhez jussanak. 0) tisztségében kerestem fel őt, és az tránt érdeklődtem, milyen gépekre számíthatunk a magyar gépgyártőktől a legközelebbi Időszakban. * — A képviseleti iroda a csehszlovák és magyar külkereskedelmi vállalatok közös megállapodása alapján létesült olyan céllal, hogy a Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat termékeit bemutassuk a hazai szakembereknek. Több helyen szerveztünk gépbemutatókat, s Irodánk létesítése őta kiépítettük a szervizszolgálatot. A továbbiakban Bucz Sándor azt ts elmondta, hogy a veszprémiek termékei közül főleg a kistraktorok eladását tervezik. A bemutatott gépek közül a Sterimob típusú fertőtlenítő gépcsaládből már az idén több mint háromezer darab szolgálja mezőgazdasági üzemeinket. Az Igények ezzel még nincsenek teljesen kielégítve, hiszen szövetkezeteink a jövőben több gépet várnak magyarországi partnereiktől. Kolozsi Ernő Elemző és emlékidéző cikkek, riportok formájában az idén többet foglalkoztunk a szocialista mezőgazdaság eddigi, három és fél évtizedes fejlődésének eredményeivel. Elmondhatjuk, hogy eredményes volt a múltidézés. Bő tapasztalatokat gyűjtöttünk, amelyek okulásra, szellemi gazdagodásra adlak lehetőséget. Helyes volt a felismerés: nem mondhatunk le elődeink tapasztalatairól, s azokat nap mint nap hasznosítanunk kell. A „hogyan volt“ után most a „hogyan tovább" kérdésre adandó válaszok megfogalmazására irányítjuk energiánkat. Az alábbi fejtegetésemben — amelyet Bogyó János mérnökkel, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Agrokémiai Vállalat termelés! Igazgatóhelyettesével folytatott beszélgetés alapján állítottam össze — a mezőgazdaság részére nyújtandó szolgáltatások jövőbeni szerepéről, elképzeléseiről lesz sző. Kiindulópontul az szolgált, hogy a hagyományosan jő eredményeket elérő vállalatnak bizony nem kevés gondja akadt a idei évben. Vajon miért? A két éve megváltozott gazdasági és pénzügyi szabályozók következtében drágábbak lettek a szolgáltatások. Ennek hatására a mezőgazdasági üzemek növelték az eddig általunk végzett szolgáltató tevékenység elvégzésére alkalmas műszaki felszerelésüket. Mindez a szerződési viszonyra Is érzékenyen kihatott. A szövetkezetek jobban kihasználják saját gépparkjukat, lehetőségeiket, s emiatt felkínált szolgáltatásaink tránt az utóbbi időben természetesen mérséklődött az Igény. Gondolom, ez a dilemma másutt Is fennáll, és új döntések elé állítja az Új igényekhez igazodva agrokémiai vállalatok vezetőit. Mi hát a teendő? Mert az ugyebár kétségtelen, hogy tenni kell valamit, mielőtt ellenőrzéssel a fejlődés túlhaladná e szolgáltatásforma időszerűségét. A jelenlegi helyzet — ha egyoldalúan a drága, vagy esetenként a gyenge minőségű elvégzett szolgáltatásokat nehezményező mezőgazdasági üzemek oldaláról szemléljük — azt sugallja, hogy nem kifizetődőek a vállalattal kötött szerződések. A nagyüzemi mezőgazdaság továbbfejlődése szempontjából azonban reálisan értékelve — gazdaságpolitikánk céljaival összhangban — igenis szükség van az agrokémiai vállalatok munkájára. Mivel azonban eddigi szerkezet-felépítésükkel nem tudják kielégíteni az igényeket, nem képesek igazodni a mezőgazdasági üzemek részéről támasztott követelményekhez, szükségszerűen új módszerek alkalmazása szükséges. A tényekből kikövetkeztethető felismerés nyomán Bogyó János mérnök röviden vázolta vállatuk programtervezetét: — Előbbrelépésünk legfontosabb feladata, rngalmasan követni, alkalmazkodni a mezőgazdaság igényeihez, szükségleteihez. Az elvárások szerint szolgáltatásainkkal felelősséget, kezességet kell vállalnunk a termelőkkel közösen. Vagyis át kell térnünk a komplex szolgáltatások nyújtására. Az új követelményeknek azonban csak úgy tudunk eleget tenni, ha gazdasági, műszaki, munkaszervezési módosításokat, átszervezéseket hajtunk végre az egyes vállalatokon belül. Műszaki felkészültségünk jelenÉsszerű felhasználással korunk jelszava lett az ésszerű energiagazdálkodás. A takarékosságra ösztönző felhívásokat kezdetben alig vette valaki komolyan, ma pedig alig akad ember, aki ne volna ebben az országos programban személyesen is érdekelt. A pazarlás megszüntetésén és az új, kevésbé energiaigényes eljárások kikísérletezésén és alkalmazásán van a hangsúly. Népgazdaságunk valamennyi ágazatát átszövik az efféle próbálkozások, ötletekben, leleményességben és kezdeményezésben valóban nincs hiány. Am olykor az eddig tervezett és megépített berendezések „szépséghibái“ jelentenek akadályt a jó szándék térhódításának, megvalósításának. Részben egy ilyen példáról, illetve egy mezőgazdasági üzem gabona-, Illetve takarmányszárltójának gazdaságos üzemeltetéséről lesz szó az alábbi írásban. —+— A bodolói (Budulov) szövetkezet BS-6-os típusú szárítója közel egy évtizede üzemel, mondhatni zökkenőmentesen. Kezelője, és a tizenkét főnyi személyzet vezetője Szlas Ferenc. — Bevált „segítőtársunk“ lett ez a gép, csupán egy nagy hiányossággal rendelkezik a tervezők mulasztásából. A leszárított, felforrósodott terményt nem képes megfelelő hőmérsékletre lehűteni, mielőtt azt a vastartályokba továbbítaná. Így, a melegen tárolt, 14—15 százalékos nedvességtartalmú mag, lehűlése során három-négy százaléknyit Ismét felvesz a levegő páratartalmából, s ezért, ha kihűlt, bár alacsonyabb hőfokon, de újra kell szárítani, hogy biztonságosan tárolhatóvá váljék. Ez többletmunkával jár, s természetesen több fűtőolaj-fogyasztást is jelent. Mindez elkerülhető lenne, ha még egy hűtőberendezést szerelnének fel a gépsorra, a folyamatos szárítás biztosítása érdekében. Az Idén május közepén Indították be, s kezdték meg vele a lucerna szárítását, amely július elejéig tartott. Ez idő alatt összesen 220 tonna lucernalisztet készítettek. Húsz tonnával túlszárnyalták az előirányzott menynyiséget, s ugyanakkor a tervezettnél kevesebb fűtőolajat használtak fel. Ezt egy új betakarítási technológia kipróbálásával érfék el, aminek lényege egy kis előmagyarázattal a következő. A lucernát napsütéses időben rendekre vágják, s csak két-három órás fonnyasztás után szedik fel és viszik a szárítóba. A szakaszos kaszáláson alapuló kétfázisos munka azonban csak körültekintő szakfegyelem mellett lehet eredményes. Hiszen ha kicsit is túlszárad a rendeken, a szárítóban a levelek lángra lobbannak, miközben a vastagabb szárak nem víztelenednek el teljesen. A szárítás 900—1100 Celzius fok között történik: a fonnyasztással itt lehet energiát megtakarítani, ami többlettakarmány készítésére használható fel. A lucél-naliszt felét, amelyet részben tápkészítmények formájában kap vissza a gazdaság, a hízóállatok súlygyarapodásának arányában beszolgáltatják az állami takarmányalapba. A maradék 110 tonnából, egyéb adalékanyagok felhasználásával takarmánypogácsát készítenek, naponta 7—9 tonna mennyiségben. A betakarított gabonatermés hetven százalékát tisztították és szárították a felvásárlóüzemmel kötött szerződés alapján. Ezzel végezve, a kukoricaidényig rendelkezésükre álló néhány hét alatt kijavították, rendbehozták a gépsorokat. Negyvenszázalékos (majd huszonkét százalékos) nedvességtartalommal kezdték meg a betakarítást, illetve a szemes kukorica szárítását. Az 580 hektáros vetésterületről az idén a (betakarítás felénél tartva) öt tonnán felülinek ígérkezik az átlaghozam. A vártnál több és nedvesebb Tett a termés. Ez öröm is, gond is, mivel a csécsi (Ceőejovce) átvbvőhelyre naponta csupán harminc tonna kukoricát lehet szállítani. A betakarított mennyiségnek ez csupán a töredékét jelenti. A többit az efsz-nek kell szárítania és ideiglenesen elraktároznia. A BS-6-sal ezt nem győznék, ezért egy Kuzmas és egy Coloman szárítót Is üzembe kellett állí-. tani. A másodszori szárítás mennyiségét csökkentő módszerként alkalmazzák az első szárítás utáni hűtést, amit egy tárolóhelyen mechanikai forgással érnek el, csökkentve ezzel is a költségeket, s ésszerűen hasznosítva a nehezen beszerezhető s felhasználható nyersanyagmennyiséget. (—OS) leg megfelel a követelményeknek. Tehát a körültekintőbb és szigorúbb ellenőrzéssel, jobb munkaszervezéssel, a munkaidő maximális kihasználásával, az agrotechnikai határidők pontos betartásával és a legújabb tudományos ismeretek felhasználásával kell komplex szolgáltatásokat nyújtanunk. Az agrokémiai tennivalókat nem utolsósorban olcsóbban és jobb minőségben kell elvégeznünk. A Rimaszombati Agrokémiai Vállalatnál a jelenlegi időszakban és a közelmúltban úgy szervezték a szolgáltatásnyújtást, hogy az év hátralévő részében a minimumra csökkenthessék a tervfeladatok teljesítésében történt lemaradásukat. Az írás befejező részében tekintsünk még egy kicsit a jövő felé. Egy olyan beruházási terv van megvalósulóban a járás területén, amelynek befejeztével valamennyi gazdaságtól átvállalhatják majd a folyékony és a szilárd műtrágyák, valamint a növényvédő szerek raktározását, illetve felhasználását. Az öt termelési körzetben felépített tárolóhelyeken a mezőgazdasági repülők részére kifutópályákat is építenek. A jövő alakulása attól is függ majd, hogy milyen összhang, együttműködés alakul ki az érintett felek között. A hangsúly mindenütt a minőségi előbbrelépésen van, amely az agrokémiai vállalatok esetében is meghatározó. E nélkül számottevőbb előrelépés nem várható. Korcsmáros László V 2 л-. s Ш 1 Fotó; Kalita Gábor járási nemzeti bizottság évente jelentős aűyagi eszközökkel járul hozzá, melyek azt a célt követik, hogy elősegítsék az egészséges és esztétikus életkörnyezet kialakítását. Örvendetes, hogy az utóbbi években a mezőgazdasági üzemek nagy része zöldsávokat létesít. E téren példás kezdeményezéssel járnak elő a nagymegyeri (Calovo) Agrokomplex újmajori részlegén, a Hroboűovói Efsz-ben, valamint a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatnál. Az SZLKP Dunaszberdahelyi Járási Bizottságának határozata értelmében valamennyi mezőgazdasági üzemben az 1985—1990-es években nagyszabású védősávok és ún. szélfogók létesítésére kerül sor. az ivóvízkészletek védelme A Csallóközben elsődleges feladat az ivóvízkészletek védelme. Ismeretes, hogy a járás nagy része az SZSZK kormányának 46/1976-os számú rendeletével védett területté lett nyilvánítva, s innen látják el ivóvízzel Bralislavát és a nyugat-szIovákiai kerület városait, településeit. Ennek ellenére a nyugat-szlovákiai kerületben a dunaszerdahelyi járásban van a legrövidebb vízvezeték-hálózat kiépítve, s a tisztítóberendezések terén sem jobb a helyzet. Megállapítást nyert, hogy a vizek minőségét gyakran veszélyezteti a mezőgazdaság, az ipar, de gyakran a lakosság is. Az eddigieknél nagyobb körültekintéssel szükséges végezni a műtrágyák adagolását, s fokozotabb mértékben kell támaszkodni a tudományos kutatás eredményeire. Az ipari üzemek közül a legnagyobb szennyeződés a cukorgyár és a Milex nagymegyeri üzemének rovására írható. Mindkét élelmiszeripari üzemben a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán szennyvíztisztító berendezések üzembehelyezésével számolnak. Dunaszerdahelyen a szennyvíznek csupán a 30 százalékát tisztítják, s ezért a jövő évi tervekben szennyvíztisztító állomás építése is szerepel. Hasonló a helyzet Somorján (Šamnrín) is, ahol szintén bővíteni kell a meglévő szennyvíztisztító kapacitásokat. A Kelső-Csallóközben az egészséges életkörnyezet biztosítása céljából kibővítik a lakosság számára a vezetékes vízszolgáltatást. A környezetszennyeződés mértékét növelik a nem kijelölt helyekre lerakott hulladékanyagok és a szemétdombok. Sajnos a járásban a szemétlerakóhelyek többsége nem felel meg az előírásoknak, sem egészségügyi, sem pedig egyéb szempontból. A környezetvédelem társadalmi feladat, melyben csakis közös erővel, az üzemek, közéletek, szövetkezetek és a lakosság összefogásával érhetők el jobb eredmények. Sok helyütt szemléletváltás szükséges. Örvendetes, hogy a járás területén valamennyi út portalanítva van, s a nagyobb élelmiszeripari üzemek egyre sikeresebben alkalmazzák a védő- és szűrőberendezéseket. melyek meggátolják a különböző környezetszennyező anyagok levegőbe jutását. A jövőben nagyobb súlyt kell helyezni a lakosság körében végzett felvilágosító és nevelő munka elmélyítésére. Gyakran az emberi közömbösség, illetve a hiányos felvilágosító tevékenység a bajok okozója. A családi házak udvarában a kutak sok esetben az emésztőgödrök, ólak, vagy trágyadombok közelében vannak. A járási nemzeti bizottság ülésének határozata értelmében az iskolákban is fokozottabb figyelmet kell fordítani a fiatal nemzedék körében a környezetvédelmi nevelés elmélyítésére. Ennek kapcsán főleg a természetvédelmi szakköri tevékenység kibővítését, az Ifjú természetbarátok köreinek megalakítását tervezik. A környezetvédelemben meghatározó szerep hárul a nemzeti bizottságokra és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteire. A tömegpolitikai munka keretében kell hatniuk az emberek tudatára oly módon, hogy a környezetvédelem valamennyi állampolgár legalapvetőbb kötelességei közé tartozzék. SVINGER ISTVÁN