Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-14 / 28. szám
I 1984. július 14. ■SZABAD FÖLDMŰVES ÉRZÉKELHETŐ VÁLTOZÁSOK Takarékosabban gazdálkodni 13 Abosi Béla tehéngondozó örül a napról napra Javuló tejelékenységnek Sokan éa az utóbbi esztendőkben eléggé gyakran szegezték a kérdést a buzítai (Buzlca) szövetkezet vezetői-' nek: minek köszönhető az, hogy e gazdasőg az évek folyamán mindig élenjáró volt a termelésben? A válasz egyértelműen hangzott: mindenben a mai követelményeknek teszünk eleget, s úgy gazdálkodunk, bogy az előirányzott ráfordítással a lehető legnagyobb hozamokat érjük el. Nos, ne gondolja senki, hogy a Buzita a Kanyapta menti vidék Kánaánja, ahol a legjobb föld áll a gazdálkodó rendelkezésére. E határban sincsenek kizárólag jó földek, a talaj eléggé változatos. Vannak sikterületek, de jócskán domborzatok is. Ám ami e helyen a termelés szintjét megszabja, az a munka jó minősége, avagy más szóval a szakszerű talajművelés. Ez az alfája és ómegája a buzitaiak sikeres termelésének. A termelés szerkezete összhangban van a sajátos természeti adottságokkal. Búzát 1350, árpát 850, szemes kukoricát 700 és zabot 70 hektáron termesztenek. Takarmány termesztésükben a döntő szerep a lóheréé, amelyet 232 hektáron termesztenek. Fontossági sorrendben a második helyet a silókukorica 450 hektáros termőterülete foglalja el, majd azt követi a lucerna, a tavaszi keverékek és a takarmányborsó. Nem hiányoznak az ipari növények és a hüvelyesek sem. Így példán! cukorrépát 1B0, repcét 350, lóbabot pedig 150 hektáron termesztenek. Ezen túlmenően 35 hektárnyi kertészetük is van. A növénytermesztés szakaszán a tavalyi terv 33 millió korona össztermelést irányzott elő, a valóságban pedig 34,5 millió koronát értek el. Talán szembetűnőbben érzékeltetjük a fejlődést, ha elmondjuk, hogy a növénytermesztésből az elmúlt évre 1,1 millió korona veszteséget terveztek és a valóságban 1,5 millió korona tiszta nyereséggel zárták az évet. Tavaly például búzából hektáronként 4,21, kukoricából 5, zabból pedig 2,87 tonna termést takarítottak be. Az állattenyésztési ágazat termelési eredményeiről Papp Zoltán főágazatvezető tájékoztatott: — Az állattenyésztés szakaszán sikeresen valósítottuk meg a szakosítást. Fő termelési ágazatunk a tejtermelés és a sertéshizlalás, jelenleg 2700 szarvasmarhát tartunk, ebből 1300 a tehén. Van kilencezer sertésünk, ebből 720 a koca. Tartunk még 1700 juhot. Tavaly évi egyedenkénti átlagban 3180 literes tejtermelést értünk el. A hízósertések napi átlagos súlygyarapodása 0,47 kiló volt. Egy liter tej kitermelésére 21 deka erőtakarmányt használunk fel. Egy liter tej előállítása 3,78 koornába került, vagyis 12 fillérrel kevesebbe Papp Zoltán agrármérnök a tervezettnél. Egy kiló sertéshúst 12,92 koronáért termeltünk ki és 18,57 koronáért értékesítettük. A juhtenyésztés is jövedelmezővé vált. Az előirányzott költségekből 3,8 millió koronát sikerült megtakarítanunk. Egybevéve az állattenyésztési szakaszokat a tervezett 974 korona nyereséggel szemben 1,5 millió korona tiszta nyereséget könyveltünk el. Ha már a gazdasági mutatóknál tartunk, akkor el kell mondani, hogy a buzitai szövetkezetben az elmúlt évben valóban jól gazdálkodtak, hiszen a tervezett 88,3 millió korona össztermeléssel szemben 92,3 millió korona bevételre tettek szert, s 5,6 millió korona volt a tiszta nyereség. Ha valaki csak egy kissé is körülnéz a buzitai szövetkezet házatáján, feltétlenül arra a következtetésre jut, hogy ebben a gazdaságban létrehozták a termelés további fejlesztésének előfeltételeit. Korszerű szarvasmarhatelepet és sertésfarmot építettek. A sertéshizlalásban is bekövetkezett a változás, hiszen az idei év első felében az átlagos napi súlygyarapodás már 0,57 kiló volt. A tehénistállóban sem az emberek, sem az állatok még nem szokták meg az újat. Ám ez év első felében a pozitív eredmények már a tehenészetben is megmutatkoztak, hiszen a napi tejelékenységet a tervezett szint fölött tartják, és remélik, hogy a tervezett 3 millió 960 ezer literes tejértékesítési tervüket túlteljesítik. Húsból 1540 tonnát szeretnének a közellátásnak adni. ám it is remény van a túlteljesítésre. HATÁRSZEMLÉN Dűlőntakon át haladunk terepjáró kocsinkkal. Kísérőm. Papp Zoltán agrármérnök egy hatalmas tábla kukoricásra hívja fel a figyelmem és fgy magyarázza: —• Ezen a táblán tavaly a D-3709-es kukoricahibrid 9,81 tonnás átlaggal fizetett, az idén is ezt a fajtát vetettük ide. Szemre szép, sokat segített rajta az eső, az idén is jó termést ígér. Leállunk egy cukorrépatábla végén. Az arasznyi Udezöld növényt szétszórtan sok helyütt immár másodszor kapálják. — Szép és tiszta — mondja kísérőm, majd hozzáteszi: tavaly 30 tonna volt az átlaghozamunk. Ogy tűnik. az 'dén is jó lesz a cukorrépa. A beszélgetés folyamán az is kiderült. hogy a szövetkezet vezetősége komoly figyelmet szentelt és szentel ma is a termelőeszközök hasznosításának, a termelés és a termelési folyamatok ésszerűsítésének, valamint a munkaerő céltudatos és optimális kihasználásának. Elsősorban is a termőföldet mint a legfőbb termelőeszközt igyekeznek a lehető legésszerűbben kihasználni, főleg a megfelelően kialakított vetésforgó révén. Fokozottan ügyelnek a talajerő megtartására, illetve növelésére. A tápanyagpótlást a talajelemzések alapján végzik. E tekintetben kiemelkedő szerepet tölt be a rendszeres istállótrágyázás, valamint a herefélék termesztése. A talaj optimális kihasználását azzal is szolgálják, hogy állandóan kutatnak a legjobb, tehát a legnagyobb hozamot nyújtó fajták után, s azok nagybani termesztését aránylag rövid időn belül meghonosítják. Tavaly például húszféle kukoricahibridet próbáltak ki. Az egyes hibridek hektárhozama 7,97—9,81 tonna között ingadozott. Kísérletként tavaly nyolcvan hektáron a kukoricát IKR rendszerben termesztették és az átlagos hektárhozam 8,7 tonna volt. Az idén már hétszáz hektáron IKR rendszerben termesztik a knkoricát. A kertészetről szintén Papp Zoltán tájékoztatott: — A zöldségre jó idő járt, volt eső, volt napsütés, elsőrendű a terméskilátás. Csak győzzük szedni az uborkát, a paprikát és a paradicsomot. Tavaly a kertészet 109 százalékra teljesítette termelési tervét Igaz munkaigényes, de jól jövedelmező. Az idén bizonyára rekordtermésünk lesz zöldségből. A következő látnivaló már a javítóműhelyben van. Tamás Nándor gépjavító mutatja be birodalmát: — Felőlünk az aratás akár holnap is kezdődhet, hiszen a kombájnokat kijavítottuk, sőt az aratási munkához szükséges gépeket és eszközöket is. Tamás Nándor a minap látta a határt, s ekképpen vélekedik: — Az árpán nem sokat segített az eső. Szemre szép, de túl szálas, nem eléggé bokrosodott. Reméljük, kárpótol majd bennünket a többi növény. Bízom a búzában, a repcében és a lóbabban. — Sok az aratnivalójuk, győzik-e majd? — érdeklődöm. — Tizenkilenc gabonakombájnunk van. Tavaly egy kombájn átlagos teljesítménye 199,9 hektár volt, ezzel a legjobbak voltunk a Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járásban. Ha jó a gép, akkor nyugodtak vagyunk, ha jó d termés, akkor viszont szívesen is dolgozunk. Most már aratnánk. Ilyenkor már türelmetlen az ember. Tamás Nándor türelmetlensége érthető, de a természet dolgát nem lehet siettetni. Amíg az árpa, a búza szőke színre vált, addig is ad munkát a föld, a buzitai határ. Es itt, a javítóműhelyben be is fejeződhetne a buzitai látogatás. De hát miért volt erre szükség? Két oka van. A legfőbb, hogy a buzitai szövetkezet a járás élenjáró gazdaságai közé tartozik. Ehhez még néhány számadat. Ez a szövetkezet 5339 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik, melyből 4500 hektár a szántó. Nem kevesebb mint 17 ezer 207 korona értékű bruttó termelést értek el minden hektár mezőgazdasági területen. Erre az évre 8,5 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő, ebből 5 százalékot képvisel a növénymesztés és 3,5 százalékot az állattenyésztés, ez pedig 8,8 millió korona termelésnövekedést jelent. A másik ok, amiét bejártuk a határt, hogy lássuk, mekkora most a szorgalom, jó irányítással, jó munkaszervezéssel az idén is nagyot léptek előre. ILLÉS BERTALAN A korszerű sertéstelepen az Idén már 57 dekagrammos napi felhízást értek el Fotó: Bogoly János Bár hűvös és csapadékos volt eddig a nyári Időjárás, egy új öntözőberendezés üzembehelyezéséről szőlő tudósítás Ilyenkor sem paradox vállalkozás. A növények most már nem szomjaznak, a föld Is alig bírja beinni a bőséges égi áldást, az öntözőberendezések szórófejei pedig békésen meredeznek a tarajos szegélyű felhők felé. Ez a hangulatkép azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy az öntözéses gazdálkodás minél nagyobb területen való bevezetése, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésében mérföldkövet Jelentő vállalkozásnak minősül. Persze amiről most frok, az a Csallóközben már több éve valóság; az öntözőberendezések olyan természetes alakzatai a tájnak, akárcsak a fasorok. Nem így Gömörben, ahol a Sajó, a Rima, a Balog vagy a Gortva patak partján elterülő földeken már csak az utóbbi egy-két évben jelentek meg az első aszályűző mesterséges esőztetők. A rimaszombati (Rimavská Sobota) Járásban eddig 4650 hektárt — a szántóterületnek közel tizenkét százalékát — behálózó öntözőberendezést építettek, amelyet tavaly mindössze 69 százalékos hatásfokkal üzemeltettek. Az Idén tavasszal egy újabb — 1620 hektáros — „szakasszal“ bővült az öntözőhálózat. A 2025 hektár szántón gazdálkodó méhi (Velince) szövetkezetben négy év alatt 48 millió korona ráfordítással építették meg a Járás legnagyobb és legmodernebb öntözőberendezését. Számítások szerint a befektetés hat éven belül megtérül. Az Idei évre kidolgozott öntözési tervben 1550 hektár szántóföld vízpótlásával számollak. Erre, a már említett körülmény miatt nem lesz szükség, viszont ezáltal kedvező lehetőség adódik a próbaüzemeltetés során keletkezett műszaki hibák (főleg csőtörések) kijavítására. Az öntözőberendezés magas- és alacsony nyomású földalatti csőhálózatát öt darab 100 kW-os és nyolc darab 50—70 kW-os teljesítményű szivattyúk látják el vízzel, összesen 52 darab PZT-75-ös sávos és 3 darab Fregatt típusú öntözőberendezés működtethető. Száraz Időjárás esetén felkészültek az öntöző-A belterjes termelés mérföldköve berendezések kétmüszakos üzemeltetésére. Naponta 150 hektáros területre képesek 35—40 milliméter vízmennyiséget juttatni. A vizet a szlvattyúház alatt létesített víztárolóból nyerik, amely közlekedőedényszerű összeköttetésben van a Sajóval.. A folyóvízből sajnos csak korlátozottan meghatározott mennyiséget fogyaszthatnak, másodpercenként maximálisan 800 litert, s ezt is csak akkor, ha az átfolyási vízmennyiség a másodpercenkénti 3,5 köbméternél nem alacsonyabb. De van még valami, ami beárnyékolja a méhi mezőgazdászok örömét: a fenoltartalmú kátrányt Az erősen szennyezett víz azon túl, hogy időnként eldugaszolja a Fregattok szűrőberendezéseit, csökkenti a növények légzését és a talajszellőzést ... Hogy miért éppen erre a gazdaságra esett a választás a hatalmas létesítmény tervezésekor? Az indoklás a következő: a lehullott csapadék évi átlaga szempontjából a szövetkezet földterülete a legkedvezőtlenebb földrajzi övezetben terül el a járásban. Az évi csapadék alig éri az 550 millimétert és ennek eloszlása Is egyenlőtlen; s a tenyészidőre jut belőle a legkevesebb. A termelést feltételek ugyanakkor kifejezetten jók. Említést érdemel, hogy mindemellett a gazdaság modern gépparkja, tapasztalt szakembergárdája és jó hírneve Is érdemesítette a méhieket erre a műszaki fejlesztésre. Ennek fejében a múlt évhez viszonyítva 23 százalékkal növelték a növénytermesztés bruttó termelési tervét. Az öntözéses gazdálkodás útjára lépő mezőgazdasági üzemben megindult az intenzív termelés. Lényeges — tíz-húsz százalékos — hozamnöveléssel számolnak az ipari növények, a szemes kukorica, az évelő takarmánynövények és a silókukorica termelésében. Biztonságossá, kifizetődővé válik a 110 hektáros területen folytatott szántóföldi zöldségtermesztés Is. A méhi öntözőberendezés reális és egyben Jelképes példája a szocialista mezőgazdaság ütemes fejlődésének, valamint hiteles bizonyítéka pártpolitikánk helyességének a gazdasági célok átgondoltságának megvalósításiban. Az ország mezőgazdasági „arculata“ évről évre változik. A technikai fejlődés utat tör magának a legeldugottabb településekre és gazdaságokba is. A földművelő ember olykor két kezévél végzett teendőit mindinkább könnyítik és átvállalják a modern gépek, berendezések. Nap mint nap részesei vagyunk az emberi elme vívmányainak és a kommunista eszme diadalának. KORCSMAROS LÁSZLÓ f Tamás Nándor gépjavító ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a
