Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-03 / 44. szám
1984. november 3. SZABAD FÖLDMŰVES 5 PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT • PÄLYÄZAT © PÄLYÄZAT 9 PÁLYÁZAT • PÄLYÄZAT 9 PÁLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT tuska Istvánt választották elnökké, aki 26 évig állt egyfolytában a közös élén. Irányításával a gazdasági eredmények lényegesen jobbak lettek, s átlagban .20 koronát fizettek munkaegységenként. 1954-ben Szalatnyán és Egegen Prokos József brígádvezető a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője Tóth József elnök, Felsőszemeréden pedig Štefan Hanuszka, a GTÄ igazgatója tett sokat a közös gazdálkodás fellendítése érdekében. A kezdetre így emlékezik Piri Árpád, a szövetkezet legjobb állatgondozója: — Fiatalon, 23 éves koromban léptem be az egegi szövetkezetbe édesapámmal együtt. Két évig zootechnikusként, majd traktorosként dolgoztain. Volt olyan időszak, amikor fél évig sem kaptunk fizetést. Tengődtünk, de nem adtuk fel a küzdelmet. Később fokozatosan javultak a munkafeltételek, új mezőgazdasági gépek kerültek a termelésbe, s a kereseti lehetőség is jobbá vált. Jelenleg feleségemmel 27 tehenet etetünk és fejünk. Évente átlagosan 60—70 ezer koronát keresünk. A tej mennyisége és minősége szerint jutalmaznak. Gazdasági udvarunk portalanitott, szakembereink Gégöl László és Marcsek Lajos agrármérnök mindent megtesz annak érdekében, hogy jó eredményeket érjünk el. Életemben sok változás történt. 0) emeletes családi házat építettem, személygépkocsit vásároltam, gyermekeim és unokáim boldogok. Kell ehhez még több? Nem cserélnék semmi kincsért a régi életmóddal — vallja az 58 éves fejögulyás. Marcsek Mária 51 éves, s több mint 25 évet dolgozott le a szövetkezetben. Kocánként évente 18—19 malacot választ el, s átlagosan 3000 koronát keres havonta. Férjét fiatalon komoly baleset érte, de azért ők boldogulnak. Idősebb lánya gyermekgyógyász, kisebbik fia Lajos, agrármérnökként a szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője. Ondrej Hlinka — az egegi gazdasági udvar vezetője, a falusi pártszervezet elnöke, a hnb képviselőpe, — az efsz alapitó tagjaként tett sokat a falu fejlesztéséért s a szövetkezet fellendítéséért. Portalanitott utak, járdák, új művelődési otthon, korszerű üzlet és vendéglő bizonyítja az életkörülmények javulását. Büszkék arra is, hogy a 800 lakosú falubél 25 pedagógus, 8 mérnök, 2 orvos és 67 érettségizett kcrUlt ki. A ma már nyugdíjas Ondrej Hlinka büszkén beszél életéről, s főleg fiaival elégedett. Milán fia agrármérnökként a szövetkezet ezüstérmes szocialista brigád-Gyorsabb ütemben A kertészet szorgos dolgozót jónak a vezetője, a másik fia pedig az Ipolysági (Sahy) Bútorgyár igazgatója. 1973-ban a társult szövetkezet tiszta jövedelme már elérte az 1 millió 973 ezer koronát. Három gazdasági udvar irányítását talpraesett vezetők vették kézbe. Jlgegen a tehetséges Štefan Sabo agrármérnök, Szalatnyán Tóth Lajos, Felsőszemeréden pedig Snírer János. Több főiskolát végzett szakember került a szövetkezetbe. Az eltelt 11 év alatt nagy szükség volt Rezák László ökonómus, Viera Sabové agronómus, Jagyugy János és Ubrin László könyvelők, Gegöl László és Felyo Viktor zootechnikusok munkájára. Irányításukkal egyre jobb gazdasági eredményeket ért el a szövetkezt. 1979 januárjában Štefan Sabo személyében, politikailag képzett, tehetséges szakember állt a szövetkezet élére. Irányításával új jutalmazási formát vezettek be az állattenyészi tésben dolgozók számára. Az új ösztönzési forma meghozta a várt eredményt. Az állattenyésztésben Piri Arpád, Piri Arpádné, Pásztor Lajos, Hugyér Erzsébet, Santa Ferenc, Danis Anna, Bernáth Mária, Balogh László és Licsko János ér el dicséretes eredményeket. 1983-ban a szövetkezet dolgozói a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére 394 ezer korona értékű szocialista vállalást tettek. Ezt 775 ezer koronára teljesítették. Hasonló jó eredményeket akarnak elérni az SZNF 40. és a szövetkezet megalakulásának 35. évében is. Elkötelezett munkával, gyors üteművé, lendületessé kívánják tenni az előrehaladást, BELÄNYI JÄNOS A felsőszemerédi (Horné Semerovce) Május 1. Efsz a tőszomszédságában lévő Egegi (HokovceJ és a Szalatnyai (Slatina) Efsz társulásával nyerte el mai méreteit. Jelenleg 1983 hektáros mezőgazdasági területen gazdálkodik a Selmec-patak mentén, s ebből 1578 hektár a szántó. Gazdasági eredményeit tekintve a lévai (Levice) járás középmezőnyéhez tartozó szövetkezet az utóbbi években a fellendülés útján halad. Egegen Niknlletti János, a volt Ipolysági (Šahy) Járási Nemzeti Bizottság elnöke, Piri János, Pénzes Kálmán, Rezák László, Pásztor Sándor és Vanek Géza voltak azok, akik a IX. pártkongresszus után megalakították a szövetkezetét. Felsőszemeréden Ján Kučera, Juraj Chudý. Mikeš Kálmán, Štefan Kučera, Králik Zsigmond, Jozef Zavazal, Grznár István, Háreznfk József, Gruzman Pál, Kovács János és Kovács Margit 1949. december 16-án írták alá a szövetkezetbe való belépési nyilatkozatot. A II. típusú szövetkezet 132 hektár területen kezdett gazdálkodni, gépi felszerelés nélkül. A szántást-vetést jobbára a helyi gép- és traktorállomás végezte 50 °/o-os kedvezményes áron. Az első aratást a tagok kézzel végezték el. 1949-ben és 1950-ben az említett kisközségek villanyt kaptak, s ezáltal javultak az életkörülmények. A kis- és középpa-Matuska István 26 évig állt a közös élén rasztok csak nagyon nehezen szánták rá magukat a szövetkezetbe való belépésre, ezért a szövetkezeti eszme terjesztőt nehéz napokat éltek át. Sok megaláztatásban volt részük, míg meggyőzték a parasztságot a közös gazdálkodás előnyeiről. Felsőszemeréden Juraj Chudý, Egegen pedig Pénzes Kálmán volt az első szövetkezeti elnök. A három faluban 1951-ben kezdődött meg az Istállók építése. A gyengélkedő egegi szövetkezetben minden évben új vezetőséget választottak. Felsőszemeréden 1953-ban Ma-A szövetkezet nyugdíjasai aratáskor ma is szívesen besegítenek Hazánkban a Februári Győzelem határozta meg a társadalom fejlődésének további irányát. Gazdasági szempontból világossá vált, hogy a szétaprózott mezőgazdasági termelés nem tudja fedezni az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok növekvő szükségletét. Politikai szempontból pedig meg kellett oldani a parasztság további kérdését, amely a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, valamint a burzsoázia maradványainak felszámolását feltételezte. A CSKP KB 1948 novemberi plenáris ülése olyan határozatot hozott, hogy ki kell építeni a mezőgazdaság szocialista átépítéséhez szükséges szilárd anyagi-műszaki alapot, mindenekelőtt a gép- és traktorállomások sűrű hálózatát. Az ülés hangsúlyozta, hogy támogatni kell a szövetkezeti mozgalom minden formáját, s gondoskodni kell arról, hogy azokban a kis- és középparasztoknak legyen döntő szava. Szükségszerűvé vált a szövetkezeti mozgalom minden olyan további formájának a keresése és kialakftása. amely tartalmával, céljaival és egész tevékenységével megfelelően összhangba hozza a társadalom és a parasztság érdekeit, s mely a szocializmus építésének és fejlesztésének elválaszthatatlan részévé válik. Ezért a CSKP KB novemberi ülése határozatai alapján 1949. február 23-án kiadták az efsz-ekről szélé törvényt, amely kifejezte és meghatározta a szocialista szövetkezeti mozgatóéi politikai irányvonalát. A mezőgazdaság szocialista átépítése igen kemény osztályküzdelemben valósult meg. Az osztályellenség minden erejét mozgósította a mezőgazdaság szocializálása ellen. Az efsz-ek megalakításában ás fejlesztésében a párttagok, a nemzeti bizottságok és az ipari dolgozók ezrei vettek részt. A munkásosztály és a szövetkezeti parasztság igyekezete arra irányult, hogy létre hozza a szocialista nagyüzemi termelés fejlett anyagi-műszaki alapját, amely lehetővé tette a társadalom ellátását a szükséges élelmiszerekkel és nyersanyagokkal, továbbá a szövetkezeti parasztság életszínvonalának emelését, a szocialista termelési viszonyok elmélyitését. Elsősorban a CSKP XII. és XIII. kongreszszusának határozatai irányultak a mezőgazdaság belterjesítésére, a korszerű ipari módszerek fejlesztésére, s a mezőgazdasági dolgozók szociális és kulturális kérdéseinek megoldására. A MEZÖGAZDASÄG HELYE ÉS FELADATA A NÉPGAZDASÁGBAN A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban az ipar feladata, hogy elHlinka Ondrej (A szerző felvételei) vább [okozzuk önellátásunk mértékét az élelmiszerek előállításában. A CSKP XV. kongresszusa ezt az irányzatot megerősítette és elsődleges, össztársadalmi feladatnak minősítette. A gazdasági feladatok megoldását pártunk elsősorban a kádermunka színvonalától tette függővé. Ezzel összhangban hangsályozta az eszmeipolitikai nevelő munka, valamint az irányító szervező munka szoros kapcsolatának szükségességét. A népgazdaság alapvető láncszemét képező nagyüzemek feladata, hogy termékeikkel kielégítsék az állandóan növekvő társadalmi szükségleteket. Ezt segíti az önálló elszámolási rendszer, amely a szocializmus gazdasági törvényeinek felhasználása alapján lehetővé teszi a társadalmi munkaráfordítás ésszerű érvényesítéáltal az ember a megismerés állandóan emelkedő színvonala alapján fokozatosan meghódftja a természetet. A tudományos-műszaki haladás az ember helyzetét is megváltoztatja a termelési folyamatokban. Talán a népgazdaság egyetlen más ágazatában sem olyan kifejeznek ezek a változások, mint éppen a mezőgazdaságban, ahol teljesen megváltozik a termelés jellege, s ezzel összefüggésben a falusi életmód is. A vegyszeres növényvédelemben, a gépesítésben, a növények és a gazdasági állatok genetikai potenciáljának jobb kihasználásában elért gyors haladás jelentős mértékben elősegítette a feladatok teljesítését, s pozitívan hatott a termelés intenzitására, a hatékonyság fokozására. A tudományos-műszaki haladás térhódítása a mezőgazdaságban nemcsak A kollektivizálás történelmi i r* — lássa a mezőgazdaságot a szükséges és egyre korszerűbb termelőeszközökkel. Ma a tudományos-műszaki haladás korszakában a kutatás egyre in- Rább áthatja a mezőgazdasági termelést és a földművesek életét. Az ipari színvonaltól függ a mezőgazdasági termelés egész arculata és műszaki ellátottsága. Az elmondottakkal összhangban a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott irányelvek sikeres teljesítése lehetővé tette, hogy a fejlett szocialista társadalom építésével és az emberek szükségleteinek tökéletesebb kielégítésével összhangban űj és sikeres feladatokat tűzzünk ki a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elé. Ezért már a CSKP 1974 novemberi plenáris ülése azt a purogramot tűzte ki célul, hogy fokozatosan önellátásra törekedjünk a szemesek termesztésében, s fosét. Az üzemeken belüli önálló elszámolási rendszer növeli a dolgozók felelősségét és anyagi érdekeltségét a termelési terv teljesítésében, a termelési költségek csökkentésében, ami a vállalat szervezési és gazdasági megszilárdításához vezet. Az önálló elszámolási rendszer a dolgozókat igazi gazdákká alakítja át. A munkahelyük eredményeiért érzett felelősség szilárdítja a vállalati gazdálkodáshoz fűződő viszonyukat, s arra tanitja őket, hogy értsék az összefüggéseket az egyes kollektívák és az egész vállalat feladataioak teljesítése között. TUDOMÄNYOS-MÜSZAKI HALADÄS A tudományos-műszaki haladás a társadalmi fejlődés egyik legfontosabb tényezője. Nem más, mint objektív, törvényszerű folyamat, amely a termelés jellegének alapvető minőségi változásait jelentette, hanem megváltoztatta az ember helyzetét is a termelési folyamatokban. Hazánk mezőgazdasága az eltelt három és fél évtizedben számos pozitív eredményt ért el a népgazdasági szempontból értékelt gazdasági hatékonyság döntő tényezőinek fejlesztésében. Üteme évente átlagosan 3,6 % volt. A termelés ezen növekedése lehetővé tette az egy főre jutá élelmiszerszükséglet fokozott fedezését, az alapvető élelmiszerekből pedig az önellátás mértékének növelését. Az új technikai és technológiai folyamatok bevezetésével fokozatosan, új szakmák keletkeztek. Növekedett a különböző mérőszerek, technológiák alkalmazásának jelentősége, a gépek üzemeltetésének ellenőrzése, ezek karbantartása és javítása, amely magasabb fokú képesítést követelt és követel meg a dolgozóktól. ANYAGI ÉRDEKELTSÉG A munkadíjazás egész elméletét néhány pontban foglalhatjuk össze, melynek feladata, hogy: ■ harmonikus összhangot teremtsen a dolgozók ás a kollektívák érdekei, valamint a vállalati és egyben a társadalmi érdekek között; ■ elősegítse a termelés növekedését, fokozza a munka hatékonyságát; ■ összhangban legyen a munkadtj és az elvégzett munka mennyisége és minősége, s mindez ösztönzően hasson a dolgozók kezdeményezésére, elősegítse a szocialista verseny formáinak helyes alkalmazását elsősorban a szocialista brigádok, a komplex ésszerűsítő brigádok és az újítási mozgalom keretében. Pártunk az elmúlt 35 év alatt — a mezőgazdaság szocialista átépítése és továbbfejlesztése időszakában — arra törekedett, hogy biztosítsa társadalmunk minden egyes polgára számára a szociális, gazdasági és kulturális jólét, valamint a növekvő anyagi és szellemi szükséglet harmonikus kielégítését. A CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a párt politikája a mezőgazdaságban is az intenzifikálás következetes növelésére, az ipari munkamódszerek további fejlesztésére, a rejtett tartalékok feltárására, valamint a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására irányul. E- zek azok a fő célok, melyek elérésével a mezőgazdaságban Is fokozható a munka hatékonysága, a munka termelékenysége, s fokozatosan elérhetővé válik az alapvető élelmiszerek'1 bői velő önellátás. Szalai Agneg
