Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-27 / 43. szám

sfl ^uyiMjfsüíimSs Tövises iglice A tövises iglice (iglic, gilice­tövis, ekenyög) a pillangósvirá­gúak családjába tartozó évelő növény. Az egész országban megtalálható. Leginkább a par­lagföldeket. a réteket és a le­gelőket kedveli, de az utak mentén és a ritkább erdőkben is találkozhatunk vele. A^ egész növény tövisekkel borított, e­­zért rendszerint mindenki elke­rüli. A sbáron egyesével ülő, rózsaszínű virágai a cukorbor­sóéhoz hasonlóak, levele pedig a heréét mintázza, de annál kisebb. Júniustól szeptemberig virágzik. Csavarodott karógyö­kere néha egy méteresnél is hosszabbra nő, kívül világos szürkésbarna, belül sárgásfehér színű. Gyógynövényként a tövises iglice gyökerét gyűjtjük (néhol a zsenge, még nem fás, virágzó szárat is gyűjtik, de ezt nem vásárolják fel). A gyökeret hosszú, vékony ásóval vagy kissé meghajlított villával cél­szerű szedni. A megszedett gyökeret otthon alaposan meg kell mosni és tisztogatni, a fej­részt le kell vágni. Mosás után a vizet lecsöpögtetjük, a vas­tagabb gyökereket hosszában felhasogatjuk. Szárítani árnyé­kos, meleg, de jól szellőztethe­tő helyiségben lehet. Gyorsan kell szárítani, nehogy penészt fogjon. Mesterségesen Is szárít­ható (8 cui-es rétegben), leg­feljebb 50 C-fokos hőmérsék­leten. A tökéletesen megszárí­tott gyökerek hajlítási kísérlet­re elroppannak. Száradási ará­nya 3:1, kilónkénti felvásárlási ára 50 korona. Teája kitűnő vizelethajtó (nein izgatja a veséket), s a reumatikus bfc ntalmak esetén is kedvezően hat. Elsősorban magas vérnyomás, lábdagana­­tok és elzsírosodás kezelésére javasolják, de vese- és húgy­hólyag gyulladás kezelésére és gyógyítására is kitűnő. Fertőt­leníti a húgycsatornát, kihajtja a veséből és a húgyhólyagból a homokot meg a kisebb köve­ket, azonkívül kedvezően be­folyásolja a máj és az epelió­­lyeg működését. Főzete külső­leg a rosszul gyógyuló sebek borogatására alkalmas. Teája 3,5 gramm száraz gyö­kérből készül. Ha a tea mel­lékhatásokat okoz, ésszerűbb 8—10 óráig tartó áztatással nyert kivonatot fogyasztani. Dr. Nagy Géza KÉRDÉS: Olvastam egyszer, hogy a fokhagyma sós vízben jól el­tartható. Eddig nem nagyon ér­dekelt a lehetőség, mert min­dig annyi fokhagymám termett, hogy ha tönkre is ment belőle valami, a készlet mindig kitar­tott újig. Az idén meglepően szerény volt a termés — és nem is a legegészségesebb —, tehát szeretném kipróbálni a tartósítást. Mennyi só kell a felöntőlébe és kell-e még csí­­rátlanítani is? T. I., M. VÁLASZUNK: Az üvegpoharakban szépen elrendezett, megtisztított fok­hagymagerezdekre 1 kiló sóból meg egy liter vízből készült felöntőlevet kell tölteni. A hi­deg vízben a só nem oldódik fel tökéletesen, de ezen ne bosszankodjon: a tál alján visz­­szamaradó sőt szépen rakja be az üvegekbe, arányosan eloszt­va. A só jól tartósít, tehát ha­gyományos csíráttanításra nin­csen szükség. Ennek ellenére k a már lezárt (csavaros vagy Omnia fedős) üvegeket ajánla­tos 6—7 percre forró vízbe ál­lítani, nehogy később megforr­jon a tartósított zöldség. Az így eltett fokhagyma sötét, hű­vös helyen évekig eláll. Nekem még hároméves is van; igaz ki­csit megbámulták, de egészsé­gesek és keynények a gerezdek, akár pirításra is dörzsölhetek. KÉRDÉS: Meztelencsigák irtására al­kalmas készítményt keresek, hol kapható? N. F., G. VÁLASZUNK: Az évekkel ezelőtt gyártott és még ma is sokak által kere­sett Lymacid készítményt rég­óta nem forgalmazzák. Pótlá­sára import nyersanyagból ké­szült Metaldehyd 5 G-t árusí­tottak egy időben, de nagyjá­ból tavaly ősz óta az sem kap­ható. Marud a fahamu, a mész­­por, a nedves rongycsomók sz^thelyezése, no meg az éjsza­kai villanylámpás hajtóvadá­szat. Az utóbbi módszer a leg­eredményesebb, ugyanis a kár­tevők éjszaka járnak táplálék után, s ilyenkor sokat össze­­gyűjthetünk, megsemmisíthe­tünk közülük. KÉRDÉS: Vidékünkön újabban fellen­dült a díszmadártenyésztés, s mivel az eleség beszerzése aránylag körülményes, sokan keresik a csumizt. Hogyan kell termeszteni? N. H. VÁLASZUNK: A csumiz a pázsitfüvek csa­ládjába tartozik, egyéves, me­legkedvelő, a talajban nem vá­logatós, de finom magágyat kí­ván. Április végén általában gabona sortávolságra vetik, zöldeleségnek meg szénának bugahányáskor kaszálják, a magra termesztett növényzetet viaszérésben aratják. Pergésre nem hajlamos, a betakarítási veszteség minimális. Szalmája ugyanúgy feletethető, mint a tavaszi gabonaféléké, darált magja valamennyi állattal etet­hető. KÉRDÉS: Szükségem van kb. száz da­rab kajszi csemetére, de a ker­tészeti szakboltban nem bíztat­nak, hogy be tudják szerezni. Hol érdeklődhetnék még? K. F., P. VÁLASZUNK: Ilytin komoly igénnyel lénye­gesen korábban kellett volna jelentkezni, hiszen kajszi- és őszibarack csemetéből évek óta hiány van. Modanám, hogy a kertészkedők szervezetén ke­resztül forduljanak "segítségért az SZKSZ KB Kertészeti Szol­gáltató Vállalathoz (ZS SZZ, Bratislava, Vysoká ul. 6), de alighanem már erre is késő van. Talán érdeklődjön a kö­zeli faiskolákban (Orkucany, Klčov, Caklov, Silica, Lipany nad Torysou) vagy a bojnicei nemesítő intézetben. (ká) Az utóbbi néhány évben érezhetően felélénkült a háztáji juhtenyésztés iránti érdeklődés, következéskép­pen egyre gyakrabban érw déklődnek olvasóink, hol le­het a gyapjúi feldolgoztatni. A rendelkezésre álló infor­mációk birtokában, eddig mindenkinek azt javasoltuk, hogy a csehországi vállala­tokhoz forduljanak. Időköz­ben több visszajelzés érke­zett, hogy ezek a vállalatok kapacitáshiánnyal küszköd­nek.s rendre visszautasítják a megrendeléseket. Utánajártunk a dolognak s kiderült, hogy a jócskán megszaporodott megrendelé­seknek a CSSZK beli válla­latok és kisipari szövetkeze­tek valóban képtelenek ele­get tenni. Viszont azt is megtudtuk, hogy már Szlo­vákiában is működik egy hasonló szolgáltatást nyújtó kisipari szövetkezet (Nitra­­tex, výrobné družstvo tkáč­ske, Svinná, postai irányító­szám 913 24, trenčíni járás, telefonszám 957 215). Ez a szövetkezet merino és valaška juhokró! nyert gyapjút fogad el feldolgo­zásra s abból kézi kötésre alkalmas fonalat készít. A gyapjút elküldhetik csomag­ban vagy átadhatják sze­mélyesen is I kizárólag ked­den és csütörtökön, 7—15 óra között). Megjegyezzük, hogy feldolgozásra csak há­zilag előmosott gyapjút vesz­nek át. A tenyésztőknek azt javasolják, hogy a gyapjú mosására kilónkén! 5 liier vizet használjanak. Az első mosáskor 1 liter vízhez 40 g kristályos mosószódát adja­nak s az oldatban — időn­ként megkevergetve — há­rom órán át áztassák a gyapjút. Óvatos kinyomko­­dás és langyos vízben tör­ténő öblítés után, másod­szor is át kell mosni a gyapjút. Ebhez 1 liter vízbe már csak 30 g szódára van szükség, viszont 3 g mosó­port (Azúr, stb. I is kell tev­ői a vízbe. Ezúttal az ázta­­tás 1,5 óráig tartson s a víz 30 C-fokos legyen. Végül tiszta vízben kiöblítjük és legfeljebb 70 C-fokos hő­mérsékleten megszárítjuk a gyapjút. Mosáskor a gyapjút kallózni (ványolni) nem sza­bad, mert filcesedést okoz. A kisipari szövetkezet — a gyapjú tisztaságától füg­gően — 8—15 százalékos levonást eszközöl és a fel­­; dolgozásért kilónként 45 ko­ronát számláz (ehhez ter­mészetesen hozzá jön még : a postaköltség]. —dek í A meghirdetett járási gyü­mölcs-, zöldség- és vi­rágkiállítás hivatalos megnyitása előtti napon nagy­­nagy kíváncsisággal nyitottam be a CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) székházába. Va­jon hol, melyik teremben lesz a bemutató? Talán a régmúlt karok emlékét idéző, boltíves pincehelyiséget bérelte ki а kertészkedők szövetségének já­rási bizottsága, vagy netán ran­gosabb helyen, a tárlatoknak is otthont adó nagyteremben lesz a seregszemle? S főleg jobb, színvonalasabb lesz-e ez a bemutatkozás, mint a városi szervezet népszerűsítő kiállí­tása? Amint beléptem, azonnal meg­oldódott a talány. Már a folyo­són hatalmasra nőtt tökök, meg karalábék fogadtak, a nagyte­remben pedig kimondottan le­nyűgöző látvány tárult elém. Körben a falak mentén, meg a terem közepén is különféle ter­ményekkel megpakolt, ízlése­sen elrendezett asztalok sora­koztak. Minden a helyén, em­ber sehol. Illetve mégis. — A megnyitó holnap reggel lesz, de amint látja, mi már készen állunk — mondja jogos büszkeséggel Dostál Magdolna. — Persze a termények inellett még csak a fajtáról árulkodó cédulák láthatók, hiszen dél tájban kezdjük az éremosztő értékelést. A névkártyákat meg a helyezést jelző lapocskákat csak éjszaka helyezzük szét, az értékelést követően. Nem tudom, kinek az almá­jában körtéjében . gyönyörkö­döm, de azért csak nézelődöm, nem tudok ellenállni a látvány csábításának. Dustál Magdolna szívesen kalauzol s közben me­sél. — Ürömmel fogadtuk, hogy kertészkedöink több perspektív fajtával és különlegességgel jelentkeztek. Ez itt például ba­nánuborka. Amíg zöld, uborka­ként fogyasztható, később ba­nánt pótol. Ezen a cserjén ká­vé terem, ennek a töknek a húsa pedig éretten szivacsként hogy még visszajövök, hiszen a látvány valóban lenyűgöző. Később megtudtam, hogy az értékelő bizottságnak sem volt könnyű dolga. Összesen 342 kollekciót kellett minősítenie. Mint kiderült, a szakembereket elsősorban a gyönyörű szőlő lepte meg leginkább. A ker­tészkedők közjil szőlőért Kolár Karol (Palárikovo) és Gajdoš Szép volt, de kevesen látták használható. Van itt fürtös díszparadicsnm, fügefa, citrom, majoránna, rebarbara. No és ez a mák! A kertészkedő váltig állította, hogy igen bőtermő és a férgek sem károsítják. Fel­vágattunk vele néhány fejet s valóban szinte csordultig volt egészséges mákszemekkel. A zöldségfélék után a szőlő­­vel-gyümölccsel csábító aszta­lok felé indultain. Kísérőm már­is magyarázta: — Ezen a részlegen is van látnivaló, elsősorban a terje­delmes kísérleteket folytató, szőlészetéről híres tűri (Rúbaň) Vörös Csillag Efsz jóvoltából. Az új szőlőfajtákon kívül né­hány palack finom bort is kül­dött a gazdaság, persze csak mutatóba. Még elgyönyörködtem kicsit a virágokban, megnéztem a konzervgyár és a kertészeti szolgáltató vállalat árubemuta­tó részlegét, aztán elbúcsúztam vendéglátómtól. Persze azzal. Michal (Podhájska), almáért Csóka Béla (Zemné) és Martié Branislav (Komjatice), körtéért František Vilém (Šurany), zöld­ségfélékért pedig Hnmola Šte­fan (Komjatice) és Madarász László mérnök (Zemné) kapott első díjat. Második látogatásom alkal­mával ismét sorra vettem a különlegességeket. Csodálkozva tapasztaltam, hogy azok zömét Sinkovics István štúrnvói kert­barát mutatta be. Konkrétan holland- és lencsebabot, kávé­cserjét, narancs-, paprika-, ri­bizli- és datolyaparadicsomot, díszkukoricát, sárga körtepara­dicsomot, hatalmas, fehér mün­cheni retket, kanadai és szi­vacstököt stb. A koltai Svrček Štefan szintén különleges zöld­ségfélékkel, a komjaticei Koči Peter kaktuszokkal büszkélke­dett, a fügefa az érsekújvári Halász Lóránt, a citrom a szí­ni ói Borka József, a banánubor­ka meg a rebarbara pedig a štúrovói Juhász István kedvte­léséről és hozzáértő munkájá­ról árulkodott. — A Sinkovics-különlegessé­­geket csodálja? — állt meg mellettem Kutka Karol, az ügyeletes felügyelő. — Sokak­nak tetszik, viszont az értékelő bizottság tetszését nem nyerte el a kollekció. Ügyv mondták, mindent a hasznosság elve alapján értékeltek. Kár, hogy az újdonságokat, melyeknek meghonosítását annyira szor­galmazzuk, nem sokra becsül­ték. — Milyen az érdeklődés? — A kiállítók részéről nagy. Sok szervezet benevezett, közü­lük is elsősorban a kürti (Stre­kov), a szímői (Zemné), a kot­tái, a palárikovói, a štúrovói és a komjaticei érdemel említést és dicséretet a jó szervezésért — Hát a látogatottság? — Mit mondjak, komolyabb érdeklődésre számítottunk. Ha figyelembe vesszük, hogy csu­pán a járási székhelyen két­ezer kertészkedőt tartunk nyil­ván, akkor talán joggal vártuk, hogy akad néhány ezer látoga­tónk. Ha legalább a helybeliek eljöttek volna a családjukkal, már az is minimum ötezer fő. De nyolcszáz az nagyon ke­vés ... Kár, hogy ilyen szomorú sta­tisztikával kell befejeznem, de ez az igazság. Pedig milyen szép volt a bemutató, és meny­nyien fáradoztak érte, hogy — másoknak is örömöt szerezve —< sikerre vigyék! Pénzes Istváa Szímő (Zemné) I1 A terménybemutatók általában nagy népszerűségnek és látogatottságnak örvendenek. Vajon az érsekújvári járásban miért van ez másként? 4 Fotó: —hoc . J

Next

/
Oldalképek
Tartalom