Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-27 / 43. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES Ľubomír Štrngal elvtárs hatvanéves Október Í9 én töltötte be 60. életérét Ľubomír Štrougal elvtárs, в CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának tagja, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője. Egész életét a Csehszlovákia Kommunista Pártja céljainak eléréséért és Csehszlovákia népe jólétéért végzett alkotó munkának szentelte. A tábori járás Veseli nad Lužnicí községéből származik, ahol munkáscsaládban nőtt fel. Apja 1921 éta volt tagja a kommunista pártnak. A tŕeboňi reálgimnáziumot végezte el. 1943-tól a felszabadulásig a prágai ČKD vysoöanyi özemében köszörűs munkásként dolgozott. Osztályöntudatát a munkáskörnyezet és a megszállás időszakának tragikus tapasztalatai formálták. Hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása után azonnal belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába, alapítója volt a pártszervezetnek Veselí-Mezimostíban, számos tisztségben aktív munkát "égzett a városi és a járási pártszervezetben. Miközben a Károly Egyetem jogtudományi Karát látogatta — amelyet 1949-ben végzett el —, a tŕeboňi járási és a Ceské Budéjovicei-i kerületi pártbizottság különféle párttisztségekkel és feladatokkal bfzta meg. Az egyetem befejezése után a kerületi politikai iskola igazgatója, majd a dél-csehországi kerületi pártbizottság oktatója és szervezési osztályának vezetője lett. 1955-ben a kerületi pártbizottság titkárává, 1957- ben vezető titkárává választották. Aktívan részt vett a párt politikájának következetes teljesítésében és e szocialista változások végrehajtásában. А XI. pártkongresszuson. 1958-ban štrougal elvtársat a CSKP KB tagjává választották. Egy évvel később mező-és erdőgazdasági miniszterré nevezték ki, és a CSKP KB Titkárságának tagja tett. 1960 tói a Nemzetgyűlés képviselője volt. 1960 és 1984 között a belügyminiszteri tisztséget látta el, 1965-ben a CSKP KB titkárává választották. Felelős párt- és állami tisztségekben Štrougal elvtárs bizonyította politikai fejlettségét, az emberek iránti elvtársi viszonyát, szervező képességét és áldozatkészségét. 1968- ban szövetségi miniszterelnök-helyettesi tisztséggel bízták meg. 1969-ben megválasztották a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselőjévé. A CSKP KB 1968 novemberi illésén Štrougal elvtársat megválasztották a CSKP KB Elnökségének tagjává, a KB titkárává, a CSKP KB-nak a csehországi pártmunka irányításával foglalkozó bizottsága elnökévé. Kezdettől fogva tagja annak a pártvezetőségnek, amely Gustáv Husák elvtárssa) az élen kivezette a pártot és a társadalmat a mély válságból, és egyesíteni tudta a fejlett szocialista társadalom építésére a szocializmus odaadó híveit. štrougal elvtárs szövetségi miniszterelnökként — a kormány élére 1970-ben került — aktívan elősegíti a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött s а XV. és а XVI. pártkongresszuson konkretizált program kidolgozását és végrehajtását. Törődik azzal, hogy e program megvalósítása során a kormány elvhűen és következetesen járjon el, igényesen váltsa valóra a társadalom szociális és gazdasági fejlesztésének feladatait, következetes magatartást tanúsítson a gazdaság intenziflkálását és irányításának tökéletesítését célzó pártvonal megvalósítása és a csehszlovák gazdaságnak a KGST keretében folyó Integrációs folyamatban, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés sokoldalú fejlesztésében való részvételének elmélyítése során. Štrougal elvtárs hozzájárul a szocialista Csehszlovákia hékeszerelő politikájának realizálásához, u Szovjetunióval és a többi szocialista országgal valé szövetségi kapcsolatok megszilárdításához, államunk nemzetközi tekintélyének erősítéséhez. Štrougal elvtárs jelentős érdemeket szerzett a szocializmus építésének sikereiben, a cseh és a szlovák nemzet, valamint nemzetiségeink megszilárdításában, a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében. . Párt- és állami tisztségekben kifejtett sokéves tevékenységéért Štrougal etvtársnak a Köztársaság Érdemrendet, a Győzelmes Február Érdemrendet és más magas kitüntetéseket adományoztak. Számos külföldi kitüntetést is kapott. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. köztársasági elnök Ľubomír Štrongalnak 60. születésnapja alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatkész munkásságáért átadta a legmagasabb csehszlovák állami kitüntetéseket, a Szocialista Munka Hőse címmel járó aranycsillag viselési jogát, a Szocialista Munka Hőse cimet, valamint a Klement Gottwald Érdemrendet. Moszkvában a múlt héten tették közzé a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletéi Ľubomír Štrongalnak az Októberi Forradalom Érdemrenddel való kitüntetéséről. E magas szovjet kitüntetést 60. születésnapja alkalmából adományoz ták a jubilánsnak a Szovjetunió és Csehszlovákia testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése fejlesztésében és megszilárdításában szerzett nagy érdemeiért. — ★— A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntése alapján a magyar-csehszlovák testvéri együttműködés sokoldalú fejlesztéséhez és elmélyítéséhez való hozzájárulásáért Ľubomír Štrougalnak a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített zászlórendjét adományozták. Szocialista nemzeti egységben A történelmi sorsfordulók eseményekben gazdag hónapja október. Az évenként ünnepelt hármas emléknap államunk történelmi fejlődésének döntő szakaszaira emlékeztet, melyek kihatásukban szorosan összefonódnak a mával. Az önálló csehszlovák állam megalakulása az egykori Osztrák—Magyar Monarchia romjain hosszú történelmi fejlődés, nemzeti küzdelmek eredménye volt, melyre határozottan kihatott századunk korszak|elző vt- Jágeseménye, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A köztársaság bölcsőjénél az orosz bolsevtkok példája forradalmasította a tömeget, s a világot formáló nagy megmozdulás írta a munka emberének zászlajára a béke, a társadalmi igazságosság, a nemzeti felszabadulás és az egyenlőség Jelszavát. A monarchia elnyomott népei nemzeti szabadságuk kivívását és a társadalmi bajok orvoslását várták a háború utáni rendezéstől. Történelemformáló Igyekezetük azonban akadályokba ütközött. A vezető szerepet játszó burzsoázia és a reakció erői felmérték az eshetőségeket, s mindaddig egyeztetni próbálták lépéseiket a nép mozgalmával, ameddig ez érdekeiknek megfelelt. A Nagy Október hatására kirobbant európai forradalmak és megmozdulások világosan sejtették, hogy valami korszakalkotó esemény van kialakulóban, s valamilyen teljesen újszerű fejlődés vár az emberiségre. Érződött ez a tömeghángulatban, s a hazai burzsoázia ezt fe! is Ismerte. Csak akkor szánta el magát bátortalan lépésre. amikor a munkásosztály és szövetségesei megkezdték forradalmi hatalmi szerveik létrehozását. A cseh nemzet mozgalmához martini kiáltványával a szlovák nemzet is csatlakozott, s így vált 1918. október 28-a a Csehszlovák Köztársaság születésnapjává. A burzsoázia azonban elárulta az új, önálló csehszlovák állam születésekor kitűzött szociális célokat, s a tömegek .forradalmi megmozdulásának eredményeit kisajátítva eldöntötte az új állam jellegét. Csehszlovákia kapitalista rendszerű burzsoá állammá fejlődött, amely megfosztotta a dolgozókat győzelmük gyümölcsétől. A felszabadult és megújhődott köztársaságban már kisebb volt a burzsoázia reménye, hogy restaurációs törekvései sikerülni fognak. Boné* elnök 1945. október 28-án aláírta a kulcsfontosságé iparágak, a bankok és pénzintézetek államosítósáról szóló elnöki rendeletet, amely a nagyszabású államosítás alapját, a további fejlődés során pedig a szocialista gazdaság megteremtését jelentette. Ez a másik októberi határkő tehát azt Is szimbolizálta, hogy a burzsoázia hatalmának végleg befellegzett, amit aztán a dolgozó nép Februári Győzelme véglegesített is. A CSKP vezetésével megvalósult a szocializmus épfsének fő irányvonala, amelyet а IX. pártkongresszus tűzött ki. Történelmileg rövid idő alatt végbement a társadalom alapvető szocialista átalakulása, a mezőgazdaság kollektivizálásával pedig e szocializmus építésének egyik legbonyolultabb feladatát oldottuk meg. Történelmünk harmadik mérföldköve a szocialista állam viszonyainak tökéletesítésével függ össze, amely a nemzetiségi kérdés megoldásában a csehszlovák államszövetség létrehozásával érte el tetőfokát. Az állam' szövetséget a Nemzetgyűlés által 1968. október 27-én elfogadott és a köztársasági elnök által 1968. október 30-án, a martini nyilatkozat elfogadása 50. évfordulójának napján Bratislavában ünnepélyes keretek között aláírt alkotmánytörvény kodifikálta. Az államszövetség jelentőségét mindenekelőtt az adja meg, hogy ezzel befejeződött a nemzetiségi kérdés megoldása, a két nemzet valódi egyenjogúsága és államjogisága alapján, s így új alap jött létre a két nemzetnek a szocialista társadalomban való fejlődéséhez. Bebizonyosodott, hogy csak a nemzetiségi kapcsolatok lenini rendezési programja 'minden alkotórészének — vagyis az ál lám jogi rendezésnek, a gazdasági, a kuturális és szociális szintkülönbségek kiegyenlítésének, a tömegek internacionalista nevelésének — egysége biztosíthatja a nemzetek és a nemzetiségek közeledését. Az 1918 októbere óta eltelt évtizedek története visszatükrözi azt a bonyolult utat, amelyet társadalmunk a kapitalizmus fejlődésének imperialista stádiumától a szocializmusig megtett. A burzsoá Csehszlovákiától eltérően a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikailag szilárd, gazdaságilag erős, kulturális szempontból fejlett ország, amely szilárd nemzetközi helyzetet foglal el. A csehszlovák külpolitika tartós alapja felszabadítónkkal, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátság és együttműködés elmélyítése, amely nemzeti szabadságunk és állami önállóságunk zálogává, a szocializmus további sí keres építésének feltételévé vált. —Cs.— 1984. október 27. A CSKP Kiponti Bizottsága 11 iüeseoek vitájától fFolytatás az 1. oldalról) Az egyik legfontosabb feltételnek az üzemek önállósága növelését tartjuk a népgazdasági terv feladatai megvalósításénak módjaival kapcsolatban. Ez ugyanakkor az elért eredményekért érzeti anyagi és erkölcsi-poliiikai felelősség fukozását is jelenti. Az említett üzemek tevékeny, ségének értékelésében meghatározó helyen szerepel a társadalom szükségleteinek kielégítése hatékony termeléssel és megfelelő minőségű termékkel. A mezőgazdaság, az élelmezés és az egész mezögazdasági-élelmiszerip.iri komplexum rendkívül igényes feladatok előtt áll. Az élelmiszerpiac mennyiségileg jé termékekkel való fokozatos ellátása mellett előtérbe kerül a minőség, az élelmiszerek struktúrájának és választékának kérdése. Ebből következnek a mezőgazdaságban ős a feldolgozóiparban tevékenykedő dolgozók és dolgozó kollektívák irányításával szemben támasztott egyre nagyobb igények. Ezek megvalósítására összpontosítjuk az Irányítómunkát, a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek munkáját, elsősorban a saját források és lehetőségek jobb kihasználásával. Természetesen elvárjuk, hogy a mezőgazdasági-ipari üzemek is aktívan részt vesznek e problémák megoldásában. A központi bizottság elnökségének beszámolóját a minisztériumok további munkája, valamint a mezőgazdaságot és a közélelmezést irányító ágazatok tevékenysége szempontjából parancsnak tekintjük. Az efsz-ek járási konferenciáiról Töketerebes (Trebisov) A járás mezőgazdaságának 35 éves fejlődését Anion Hrin kandidátus, a jmi igazgatója ismertette. Aki nyitott szemmel járja a járás falvait, városait, az látja, hogy milyen óriási változások cselekvő részese a tegnap parasztsága és a ma földművelő népe. Nem a szójáték miatt fogalmazott így a szónok, a tények kötelezik erre. A tények: az egykori szövetkezeti parasztság közel hetven százaléka már nyugdíjas. A ma ténylegesen dolgozó ember átlagos életkora 42 év. Többségük a szó igaz értelmében sohasem volt paraszt. Ki merte volna gondolni ezt harminc-harmincöt esztendővel ezelőtt?! Még a legmerészebb szervezők és pártmunkások is csak azt ígérték, hogy jobb lesz, könnyebb lesz a falusi ember sorsa. Valóban könnyebb lett, valóban jobb lett. De ma már nemcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezése, hanem a nagyüzemek megszilárdítása is történelmi tény. Jelenleg a járásban 17 szövetkezet, 4 állami gazdaság és 5 központilag irányított mezőgazdasági üzem működik. A szövetkezetek át. lagos területe 2981, az állami gazdaságoké pedig 6352 hektár. Sorra valósulnak meg a tudományosan megalapozott tervek és elképzelések. A technikai forradalom már-már hihetetlen térhódításának lehetünk tanúi. Az öntözőhálózat kiépítése, a szakosított baromfi-, sertés- és szarvasmarha-telepek létesítése óriási lépés volt előre. De nagy sl. .Kassa-vidék (Kosice-vidiek) Az efsz-ek járási konferenciáján a bírálat és önbírálat fegyverét bátran használva elemezték az elmúlt évek gazdasági eredményeit. Peter Krivda, a járási mezőgazdaslgí igazgatóság vezetője részletes beszámolójában és a vitafelszólalásokban sokszor szóba került a kedvezőtlen időjárás, a szokatlanul hosszantartó tavalyi aszály, majd az azt követő nyári esőzések, melyek kétségtelenül kihatottak a terméshozamokra. Ugyanakkor az is kitűnt, hogy ott, ahol jól dolgoztak, a szélsőséges időjárás ellenére is rekordtermést értek el, bizonyítva, hogy nemcsak az időjárás volt a ludas abban, ha valahol alacsony maradt a hektárhozam. A jmi igazgatója őszintén feltárta az elkövetett hibákat, mulasztásokat, amelyek néhány gazdaságban a lehetőségektől elmaradó hozamhoz vezettek. Az idén gabonafélékből rekordtermést (4,28 t/ha) értek el. Az értékelt időszakban a bruttó mezőgazdasági termelés 31,9 százalékkal növekedett, melyből a növénytermesztés 34,4, az állattenyésztés pedig 30,1 százalékot képvisel. A mezőgazdasági üzemek elismerő eredményt értek el az állattenyésztés több ágazatában, különösen a tejtermelésben, ahol a bűvös hákérnék számít, hogy az utóbbi öt évben emelkedett a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma a szövetkezetekben. A mezőgazdasági üzemek elismerést érdemlő átlagtermést értek el a gabonatermesztésben. A tervezeti átlagos hektárhozamot 1,36 tonnával túlteljesítették, a 4,81 tonnás átlag valóban szép sikernek számít. Viszont a színvonalemelkedés Igen mér. sékelt a juhászaiban, a szarvasmarha-ágazatban, a szakosított telepek kihasználásában és a tejtermelésben. Alexander Sabol, az SZFSZ járást bizottságának titkára beszédében rámutatott, hogy a mezőgazdasági technika fejlesztése kedvezően, a szövetkezeti dolgozók számára is előnyösen módosította a munka jellegét, minőségi jellemzőit. Biztosíték a jövőre, hogy a tagság már ennek megfelelően sürgeti az iparszerű munkafeltételek gyorsabb ütemű fejlődését, a munkaszervezést, az egyéni érdekvé. délinél és a szocialista verseny tökéletesítését. Ma a járás mezőgazdasági üzemeiben 258 szocialista brigád működik 2887 taggal és 23 komplex racionalizáciős brigád 626 dolgozóval. A jubileumi évfordulók tiszteletére tett 6092 egyéni és 244 kollektív vállalás értéke közel 24 millió koronát tesz ki, melyből az első félévben csaknem 14 millió koronát teljesítettek. Ján Piri, a CSKP KB tagja, a kerületi pártbizottság vezető titkára felszólalásában nagyra értékelte a járás mezőgazdasági dolgozóinak munká. ját. Többek között hangsúlyozta, hogy a jövőben még jobban kell dolgozni, ésszerűbben szervezni a munkát és minden igényi kielégíteni. Kiemelte az önellátás elérésének népgazdasági jelentőségét. romezer literes évi átlagot már 1979- ben átlépték. Azt, hogy a kassai járás mezőgazdasági üzemei eredményesen teljesítik a CSKP XVI. kongresszusa határozatait, a következő tény is bizonyítja: az utóbbi öt évben 10 917 koronáról 14 ezer 500 koronára nőtt az egy hektárra eső bruttó mezőgazdasági termelés értéke, s az ötéves terv végére várhatóan elérik a 14 ezer 700 koronát. Rudolf Vaűco, az SZLKP KB osztályvezetője a vitában nagyban értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista mezőgazdaság az elmúlt harmincöt év alatt elért. Külön kiemelte az élenjáró mezőgazdasági űzetnek, mint például a perényi (Periu), csányi (Caűa) és újbodvai (Nová Bodva) szövetkezetek dolgozóinak sikereit, akiknek példáit kell meghonosítani a többi mezőgazdasági üzemekben. Vančo eivtárs felszólalásának befejező részében megköszönte a járás dolgozóinak erőfeszítéseit, melyeket a párthatározatok teljesítése érdekében tesznek. Az állami, reszort és a szövetségi kitüntetések átadása után a konferencia küldöttei az SZFSZ jb új elnökévé Jura) Bőket elvtársat választották meg. (illés)
