Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-20 / 42. szám

1984. október 20. SZABAD FÖLDMŰVES 5 PÄI.YÄZAT PÄLYÄZAT PÄLYÁZAT PÄLYÄZAT PÄLYÄZAT PÁLYÁZAT PÁLYÁZAT • PÄLYÁZAT чйв-Portré ogy közgazdászról Antal Milan a Fülek! I Fiľakovo I Állami Gaz­daság közgazdásza. 35 éve dolgozik a mezőgaz­daságban. — Paraszti családból származom, édesapám, sót a nagyapám is föld­műves volt. Szüleim ko­rán belém oltották a föld szeretetét, megbe­csülését. Bár nem tartoz­tunk a legszegényebbek közé, a kenyér mégis nagy becsben állt ná­lunk. Ennek bizonyára az az oka, hogy tudtuk, mennyi munka és fárad­ság árán lesz a búza- Щ|§1§ szemből liszt. A kenyér­­sütés és szegés számunk- ľ, ra nem elvont fogalmat p* jelentett, hanem rend- í||||| szeresen ismétlődő mun­kafolyamatot és szertartást. Édesapámat tehetséges, jó eszü, energikus emberként tartották számon. Az első világháború után Budapestre került, ahol a Magyar Tanácsköztársaság ide­jén a Vörös Hadseregben telje­sített szolgálatot. Később meg­járta Csehországot, majd a Fü­lek melletti Kurtányban (Kur­táit) telepedett le, ahol néhány hold földön gazdálkodott. Gyer­mekkorom első emlékei is ide kötnek. Szüleim korai halála miatt engem és testvéremet a rokonok neveltek. Az alapisko­la elvégzése után beírattak az ún. földműves Iskolába. Ekkor még nem szakosították az ok­tatást, hanem általános mező­­gazdaságot tanítottak. О Hogyan került az állami gazdasághoz? — Ügy tudom, Pstruša-Vígla­­son már 1949 előtt is volt álla­mi birtok. 1948 végén Mázor György irányításával vették ál­lami kezelésbe a Frendlné- és Steinek-féle gazdaságokat, vagy­is Dórát és Széplakot (Krásna). Mivel szükség volt új munka­erőre, felvettek segédtiszti be­osztásba. Később a könyvelést bízták rám, amelyet abban az időben aránylag egyszerűen végeztünk. Például a raktári könyvelést mindössze két kár­tyán vezettük. Az egyiken az élő, a másikon a holt gazdasági eszközöket tartottuk nyilván. ,,Sichtakönyvf)e“ jegyeztük be a dolgozók nevét, a hónap vé­gén összeadtuk a ledolgozott órák számát, s megszoroztuk az órabérrel. Esetleg megtol­­dottuk 10—15 °/o-os teljesft­­ménypótlékkal. Tblajdonképpen sem irányítási, sem közgazda­­sági rendszer nem létezett. 9 Később módosult a beosz­tása? — Igen, ugyanis időközben megalakult a Losonci (Luče­nec) ÄG és a tervezést bízták rám. 1951-ben vezették be a szocialista gazdálkodási rend­szert. Ennek részeként tervet kellett készíteni, ugyanazzal a módszerrel, mint az Iparban, tehát kalkuláltunk. A mezőgaz­daságban ez volt az első ilyen alapon készített terv, amelyet tapasztalatok híján nehezen hoztunk össze. Az v.olt a lénye­ge, hogy ki kellett számítani minden kalkulációs egységre a költségeket és bevételeket, .majd ebből kiindulva az elő­állított egységnyi termék ön­költségét. Mivel üzemegységek­re bontottuk le a tervet, azt mondhatjuk, ez már részben önelszámolási rendszer volt. Szerencsésnek mondhatom ma­gam, mert olyan munkatársaim akadtak, akik nem ismerték a szakmai féltékenységet és kész­ségesen segítettek. Sokat ta­nultam Mázor Györgytől, Lon­­gauer Vladimírtól és Csornák Rudolftól. Természetesen tév­úton tovább gyarapítottam tu­dásomat. A későbbi államosítás következtében átszervezték a Losonci Állami Gazdaságot. Az eddig üzemegységként működő füleki részleget igazgatósági hatáskörrel ruházták fel. 1954- ben engem is ide helyeztek át. öt év múlva neveztek ki köz­gazdásszá. Az idők folyamán sokszor változtak a gazdasági szabályo­zók, amelyek szűkítették vagy tágították az önálló gazdálko­­_ .x *0TM * dás lehetőségét. Az ötvenes Fotó: CSTK és Lalo Károly évek minden részletre kiteria­dő direktívái sokkal kevesebb teret adtak az egyéni kezdemé­nyezésnek, ráadásul az anyagi érdekeltség nagyon alacsony színvonalon volt. Még jól em­lékszem, hogy* a mennyiségi mutatók bármilyen áron való teljesítése volt a fő cél. Miután az extenzlv gazdálkodással már nem lehetett biztosítani a tár­sadalom élelmiszer-ellátását, a mezőgazdasági üzemeknek ét kellett térniük a belterjes mód­szerekre. # Ezt miként valósították meg Füleken? — Folyamatos fellendülésünk érdekében szükség volt olyan beruházásokra, amelyek lehe­tővé tették a munkatermelé­kenység jelentős növelését és a gazdaságos termelést. A hatva­nas évek végén és a hetvenes évek elején Ilyen termék a to­jás és a sertéshús volt. Pél­dául három gondozó és két karbantartó több mtlliő tojás termelését Irányította. Segéd­üzemegységet hoztunk létra, amelynek a rekultivációs mun­kákat kellett meggyorsítania. Az állami támogatás ezt a te­vékenységünket még hatéko­nyabbá tette. A növénytermesz­tésben megjelentek az intenzív szovjet búzafajták, tehát a tu­domány is a segítségünkre sie­tett. О Ogy tapasztalom, bogy az utóbbi években nőtt a gazda­ságosság szerepe. Mi erről a véleménye? — A népgazdaság tökéletesí­tett tervszerű Irányítást rend­szere és a hetedik ötéves terv céljai egyértelműen erre utal­nak. Fokozódott a tervezés, a gazdaságos anyag- és energia­felhasználás jelentősége. Na­gyobb hangsúlyt kapott a ter­mékek minősége. A közgazda­sági szabályozók Is ebbe az Irányba hatnak. A Füleki ÄG ezeket a feladatokat az önel­számolási rendszer elmélyítésé­vel próbálja megoldani: „test­­reszabott“ terv, a termelés fel­tételeinek biztosítása, megfe­lelő anyagi érdekeltség. ф Élcelűdve „fináncminlss­­ternek“ szokták becézni. — Nem csoda, hiszen a ter­melés pénzügyi vonatkozásai­nak kézbentartása elsősorban az én feladatom. A gazdasá­gunk pénzügyi helyzete szi­lárd, ez jő kiindulópont a to­vábbi fejlesztéséhez. A beruhá­zási, forgalmi és tartalékalap olyan mértékben van feltöltve, hogy biztosítani tudjuk a jövő­beni szükségleteket. Fontos, hogy a közgazdász az elemzé­sek segítségével tudja, hol tart az üzem, melyek a gazdálkodás gyengéi. A Jól szervezett köny­velés és információs szolgálat segfti a helyes döntéshozatalt, valamint a szocialista tulajdon védelmét. Antal Milan nemcsak a szá­mok embere, hanem aktívan kiveszi részét a párt- és a szak­­szervezeti életből is. A munká­hoz való viszonya sokak számá­ra példamutató. Szervezőkész­ségével, szakértelmével és ta­pasztalatával nélkülözhetetlen láncszeme az állami gazdaság vezetőségének. A párt- és álla­mi szervek nagyra értékelik munkáját. „A CSKP megalaku­lásának 50. évfordulója“ em­lékérem és „A mezőgazdaság és az élelmezésügy kiváló dol­gozója“ kitüntetés tulajdonosa. TARI BÉLA' választásáig töltötte be. Ezt a felelős tisztséget halála napjáig becsületesen töltötte be. Nevé­hez fűződik a Ponikyi Efsz és a falu felvirágzása. Elsősorban a rétek, legelők feljavítását szorgalmazta. Elsőként alkal­mazták a hígtrágyás öntözést. A járási termelési igazgató­sággal, valamint a MÉM véd­nöksége alatt megrendezték az 6j technika napjait, kiállítatták a legújabb mezőgazdasági gé­peket, szemináriumokat, szak­előadásokat tartottak. Az addig ismeretlen falucska egyszerre ismertté vált az egész ország­ban. Az új technika és techno­lógia alkalmazása szakembere­ket igényelt, akik megnyerésé­ben Holec elvtárs szintén nagy érdemeket szerzett. — Nevelni kell őket, megsze­rettetni velük a földet, hogy ragaszkodjanak hozzá — mon­dogatta gyakran. A szövetkezetek egyesülésé­nek egyik szorgalmazója volt. csak arra a pillanatra, amikor előrántotta a gyilkos kést. Csak másnap tértem magamhoz, de akkor már túl voltam az élet­veszélyen. A doktor azt mond­ta, hogy csodával határos mó­don menekültem mog. Később a SZISZ járási bizott­ságának titkárává választották. 1956-ban visszahívták Poniky­­ba. ahol a hnb elnöki tisztségét 1962-ig, a szövetkezet elnökévé A Ponikyi Efsz is társult a szomszédos szövetkezetekkel s most több mint ötezer hek­táron gazdálkodik. A termelés és a munkatermelékenység to­vább növekedett. Idejében fel­ismerték a kooperáció előnyeit, ezért együttműködési szerző­dést kötöttek a nagykürtösi (VelkýKrtíš) és a losonci (Lu­čenec) járás szövetkezeteivel a növendék marhák legeltetésére. Példájukat számos hegyaljai szövetkezet követte. Lényege­sen megjavult az állatállomány termelékenysége, az elsők vol­tak a járásban, akik túllépték a tehenek 3500 literes évi átla­gos tejelékenységét. Nemcsak a járásban, hanem fokozatosan országszerte meg­ismerkedtek Ondrej Holec ne­vével. 1972-ben megválasztották a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége élőkének, s ezt a tisztséget élete végéig betöltötte. józan és éles paraszti felfo­gása. gazdag élettapaszlalata és értékes hozzászólásai nagy­ban hozzájárultak szocialista mezőgazdaságunk távlati ter­veinek kialakításához. Követ­kezetes internacionalista volt. Beszélgetésein során gyakran megjegyezte: — De kár, hogy nem tuduk beszélni magyarul; szívesen elbeszélgetnék a ma­gyar ajká szövetkezeti dolgo­zókkal. Ott, ahol galambősz hajával megjelent, maga körül biztonságérzetet keltett. Ügy, ahogy 6 bízott az emberekben, az emberek is bíztak benne. Így lett Ondrej Holec mező­­gazdaságunk elismert személyi­sége. 1973-ban munkájának elisme­réseként a köztársasági elnök a Szocialista Munka Hőse cí­met adományozta neki. Ondrej Holec a szövetkezeti paraszt­ság soraiból elsőként kapta ezt a büszke címet. A magas kitüntetés nem tette elbizakodottá, továbbra is sze­rény maradt. így ragadta el hirtelen alkotómunkájának tel­jében a halál. Életműve azon ban fennmaradt. Élete szorosát összefüggött a szövetkezet; földművesek életével, a szocia lista mezőgazdaság fejlesztésé vei. SLadovnik józsel A Dobrá Niva-i Cj élet Efsz-ről már sokat Ír­tak, mindenféle néző­pontból, tehát nincs is ok arra, hogy nagyképű fölfedező útra induljak. De gyűjtöttem néhány számot és adatot s közben né­hány érdekességre is akadtam. Ma már el sem tudjuk kép­zelni, hogy milyen nehéz kö­rülmények között kezdtük a közös gazdálkodást. A szövet­kezet életében nagy változást hozott az, amikor társult a ha­binál, a Bzovská. Lehőtka-í, a sásai, a brezinyl és a bacúrovöl szövetkezetekkel. A társult szövetkezet élén Ján ükrop mérnök személyében sokoldalúan képzett, nagy ta­pasztalatokkal rendelkező — az alakulástól kezdve az efsz el­nöke — szakember áll. A meg­változott, nehezebbé vélt körül­ményekhez velő rugalmas al­kalmazkodás, az újra és a kor­szerűre való törekvés is az ő érdeme. Az elnökön kívül még további 35 agrármérnök tevé­kenykedik a gazdaságban. A szövetkezet szakemberei felismerték, hogy a korszerű gyepgazdélkodással jelentős energia, költség, növényvédő szer és beruházás takarítható meg. Ennek eredményeképpen növekedett a szarvasmarha­állomány. A gabonatermelés növelésé­vel kapcsolatban a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a jobb eredmények elérése érdekében a táblák szerinti technológiák alkalmazását kell bevezetni. Felételeik ehhez adottak, mert Jól működő agrolaboratórium­­mal rendelkeznek. A termelés gazdaságosságát illetően még nagy tartalékokkal rendelkez­nek. Itt mindenekelőtt a mel­léktermékek ésszerűbb haszno­sítására gondolunk. A szövetkezet 7140 hektár mezőgazdasági területen gaz­dálkodik, ebből 3100 hektár a szántó. A szövetkezetben min­den egyes tábláról pontosan tudják, nemcsak a talaj össze­tételét, hanem Ismerik speciá­lis gyomflóráját és az állati kártevőket. Ezt a hatalmas in­formációmennyiséget számító­géppel tartják nyilván. Az SZSZK- Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kivételesen engedélyezte szá­mukra agy húsfeldolgozó üzem létesítését. Az állatorvos által kiselejtezett, hizlalásra alkal­matlan szarvasmarhát és ser­tést dolgoznak fel. Zvolen la­kossága így a piaci napokon, kedden és pénteken kora reg­gel friss, ízletes hurkához, kol­bászhoz és húshoz juthat. A szövetkezet a burgonyater­melés mellett eredményesen foglalkozik a máktermesztéssel Is. Az utóbbit 220 hektáron termelik; s ezzel hazánk egyik legnagyobb termelői. Tavaly 610 tonna marhahúst, 1160 tonna sertéshúst és 4 mil­lió 800 ezer liter tejet adtak a közellátásnak. A tervezett fel­adataikat ezáltal 180 tonna hússal és 15 ezer liter tejjel szárnyalták túl. Az operatív irányítást mo­dern berendezések segítik, köz­tük a MINSZK-22 számítógép. A szövetkezetben 12 szocia­lista brigád működik. A szövet­kezet központi konyháján na­ponta 600 ebédet főznek, amit a munkahelyekre Is kiszállíta­nak. Az Ifjúság megnyerése ér­dekében össszkomfortos laká­sok épülnek. i Gazdasági eredményeikért „A kiváló munkáért“ és a „Mun­ka Érdemrend“ kitüntetéseket érdemelték ki. Ján M, Habrovský Tettekkel bizonyítanak Megőrizzük emlékét Az idén október 16-án lett volna 60 éves Ondrej Holec, a Szocialista Munka Hőse, a Po­nikyi Efsz és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlo­vákiai Bizottságának volt el­nöke, akit élete derekán, alko­tó munkájának tetőfokán raga­dott el a halál. Távozása nagy veszteséget jelentett a Ponikyi Efsz-nek és az SZFSZ-nek. Ezért kötelességünknek tartjuk, bogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 40., valamint a falu szocialista át­építése megkezdésének 35. év­fordulója alkalmával felidézzük emlékét, s méltassuk erkölcsi ás szellemi hagyatékát. Ondrej Holec egy volt azok közűi, akiknek élettörekvése a párt programjának megvalósí­«fff« tására, a dolgozó nép érdekei­nek szolgálatára irányult. Po­­nikyban született. Az élet ne­héz Iskolát tartogatott a szá­mára. Még egyéves sem volt, amikor az apja baleset áldo­zata lett. Az anyja nyolcvan­­filléres órabérből (bár naponta 12 őrát is dolgozott) nem bírta eltartani a két gyereket. Ond­rej árvaházba került. A szülői ház, az édesanya utáni vágy csakhamar ismét visszavltte a szülői házba. Édesanyja házi­lag szőtt tiszta lenvászon ga­­tyácskába öltöztette és kézen­fogva vezette az egyik falubeli gazdához. A vele egyidős gaz­dagyerekek az udvaron játszot­tak, de neki már a kenyérért és egy pár csizmáért kellett dol­goznia, amit az anyja kialku­dott. Míg a hő le nem esett, őriznie kellett a marhákat és el kelleti végeznie a házkörUlt munkát. Amikor elmesélte, ho­gyan hordta haza az inge alatt a neki kiadagolt kenyeret, a testvére szeme rendszerint könnyezett a múlt szomorú em­lékétől. Télen, amikor a gazdá­nak nem volt rá szüksége, a falu kosztolta, naponta más-más asztalnál étkezett. Aztán nap­számosként és alkalmi munkás­ként korán megízlelte a mun­kanélküliek keserű kenyerét. Így fejlődött és erősödött osz­tályöntudata. A fiatal Ondrej aktív részt­vevője volt a Szlovák Nemzeti Felkelésnek, melynek leverése után számos társával a hegyek­be vonult, hogy folytassák a megkezdett harcot a fasiszta betolakodók ellen. A szovjet hadsereggel tért vissza a falu­jába. A felszabadulás új életet jelentett Ondrej számúra is. Aktívan részt vett a helyi nem­zeti biznttség átszervezésében, az ifjúsági szervezet megalakí­tásában. 1949-ben a Jnb In­struktoraként hirdette a szö­vetkezeti mozgalom eszméit. Elsősorban szülőfalujában szor­galmazta a szövetkezet megala­kítását. Először gépszövetke­zet létesült. Közösen vásárol­tak traktort és más gépeket. Az emberek ismerve szívósságát, becsületességét, bíztak benne és Ondre) Holecot a helyi nem­zeti bizottság elnökévé választ­ják. A magas tisztséghez hoz­zátartozott a nagy felelősség a falu sorsáért. Tudta ezt Ondrej is, és ennek tudatában harcolt olyan következetesen a szövet­kezet megalakításáért. — Nehéz évek voltak azok — szokott emlékezni Holec elv­társ, és ilyenkor megtörölte iz­zadságtól fényes homlokát. A Banská Bystrica-i járásban az elsők között alakították meg az efsz-t. Egy páran még kívül maradtak és akadtak olyanok is, akik nyíltan ellenezték a szövetkezetei, fenyegették Ond­­rejt, de 6 céljától nem tért el, nem riasztotta meg semmilyen fenyegetés. S aztán egy hideg téli napon a szövetkezeti gaz­dálkodás legnagyobb ellensége az utcán többszőr gyomron szúrta. — Nem emlékszem sem­mire — szokta mondani — A Dobrá Niva-i Oj élet Eis* székbáza A korszerű nyolcezres sertésfarm I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom