Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-20 / 42. szám

zabod Földműves AZ SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumának h e t 11 a p I a 1984. október 20. 42. szám XXXV. évfolyam Ara 1,— Kčs AZ EFSZ-EK JÁRÁSI KONFERENCIÁIRÓL Fokozzuk a termelés íiaüoom Október 13-án további 48 helyen tartották meg az efsz-ek járási kon­ferenciáit, amelyek a X. országos kongresszusra való előkészületek jelen­tős szakaszává váltak. A tanácskozáson jelen voltak a CSKP Központi Bi­zottságának, a csehszlovák, a cseh ás a szlovák kormánynak, a kerületi és járási pártszerveknek, a Nemzeti Frontnak és a nemzeti bizottságok­nak, valamint más szervezeteknek a képviselői. A konferenciákon számos jelentés hangzott el arról, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók teljesítették vagy túlteljesítették a csehszlovák nép nem­zeti felszabadító harca betetőzése és hazánk szovjet hadsereg általi fel­szabadítása 40. évfordulójának, valamint az efsz-ek X. országos kongresz­­szusának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket. A járási konferenciákon állami és ágazati kitüntetésekkel, valamint tisz­teletbeli elismerésekkel méltányolták a szövetkezetek alapító tagjainak, valamint az élenjáró kollektívák és egyének munkáját. A küldöttek meg­választották a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének új járási szerveit, valamint az efsz-ek X. országos kongresszusának küldötteit. ÉRSEKÚJVÁR (NOVÉ ZÁMKY) Äz efsz-ek járási konferenciáját a nagykéri IMilanovce) kultúrházban tartották meg. A járás szövetkezeteit a rangos tanácskozáson 227 küldött képviselte, akik örömmel üdvözölték körükben František Pitra elvtársat, a CSKP KB titkárát. A járás szocialista mezőgazdasági termelésének, elsősorban a földmű­vesszövetkezetek tevékenységének fej­lődését, a megtett három és fél évti­zedes út sikereit és buktatóit elemző főbeszámolót Ján BirCák agrármér­nök. a járást mezőgazdasági igazga­tóság vezetője terjesztette elő. Egye­bek között hangsúlyozta, hogy ha­zánknak ezen a táján, ahol ma 21 efsz-ben több mint 12 ezer szövetke­zeti dolgozó fáradozik — tudása leg­javát nyújtva — a párt mezőgazdasági politikájának megvalósításán, az élel­­miszer-önellátottság megszilárdítását szorgalmazó, egyre igényesebb terme­lési és értékesítési feladatok mara­déktalan teljesítésén, itt egykor a bélaiak (Belá) meg a szőgyéniek (SvodínJ jártak élen a kezdeménye­zésben, rendíthetetlen hittel tartva ma­gasba a földmíívesszövetkezeti moz­galom zászlaját. Nekik, és a példáju­kat követő tízezreknek köszönhető, hogy a járásban erős gyökeret eresz­tett és bíztató távlatokkal kecsegtető fejlődésnek indult az átszervezett mezőgazdasági termelés. A főbeszámolóból kitűnt, hogy a járás a növénytermesztés és az állat­tenyésztés fejlesztésében egyaránt ko­moly eredményeket könyvelhet el. Itt, ahol valaha 1.5 tonnás átlagho­zamnak is örült a föld népe. ezen a nyáron 6 tonnát meghaladó termés­hozamot nyújtottak a gabonafélék s az össztermés közel tizenkét száza­lékkal szárnyalta túl a tervezett mennyiséget. Az állattenyésztésben elért eredmények közül első helyen a tejtermelést kell kiemelni, hiszen a tehenek átlagos évi tejtermelése 1600 literről 3300 literre növekedett. A járás szövetkezeteinek mezőgazda­sági bruttó termelése a jelzett idő­szakban a négyszeresére nőtt. A szónok nem hallgatta el a fejlő­dés ütemét fékező, az előbbrelépést RIMASZOMBAT (RIMAVSKÁ SOBOTA) Ä Városi Nemzett Bizottság díszter­mében megtartott járási konferencián 245 küldött vett részt. Jelen volt Nagy Kázmér, az SZSZK szociális és munkaügyi minisztere is. A főbeszámolót Pavel Snider, a jmi igazgatója terjesztette elő, amelyben átfogó képet adott a szocialista me­zőgazdaság három és fél évtizedes fejlődéséről. Részletesen ismertette a dinamikus változásokat, szemléletesen felvázolta az eredményeket. Kedve­zően értékelte és elemző formában lezárta a kongresszus előtti vitát, összegezte az idei évben eddig elért gazdasági eredményeket, s felvázolta a 7. ötéves tervidőszak két utolsó esztendejének legfontosabb céljait, teendőit. Štefan Výboštok, az SZFSZ jb elnö­ke beszámolt az ötéves munkaprog­ram eredményességéről. Többek' kö­zött elmondotta, hogy az értékelendő időszakban a két és félszeresére nö­hátráltató gondokat és problémákat sem. Például az utóbbi években nem sikerült hiánytalanul megvalósítaniuk a növénytermesztési ágazat kiemelt fejlesztésére vonatkozó elképzelése­ket és az állatsűrűség sem úgy ala­kult, ahogy tervezték. Mivel az öntö­zőgazdálkodási lehetőségeik elég kor­látozottak, jő részt az időjárás sze­szélyeire vannak utalva, de természe­tesen nem csupán ez a gondok eredő­je. A munkaszervezésben, a fejlesz­­lesztési elképzelések megvalósításá­ban élenjáró szövetkezetek (Dvory nad Žitavou, Kolta, Nové Zámky, Svo­­dín, Gbelce) mellett sajnos lemara­dozó gazdaságok is vannak. Az idei csúcshozamnak köszönhetően — min­denekelőtt a kottái, bardoííovói, gbel­­cei és komjaticei sikerek jóvoltából — hozzávetőlegesen egyharmadával csökkentették a gabona-adósságukat, viszont a kukoricatermesztésben va­lahogy nem bírnak előbbre lépni. Fájó pont ez, hiszen itt termelik leg­nagyobb területen ezt a növényt s egyelőre az iparszerő módszerek előnyeit sem tudjak tökéletesen ki­használni. Az SZFSZ járási bizottságának a két kongresszus között végzett mun­káját Viliam Korec mérnök, a szövet­ség járási bizottságának elnöke ér­tékelte, hangsúlyozva, hogy az utóbbi években a gazdaságokban elmélyült a szövetkezeti demokrácia, megszilár­dult az anyagi érdekeltség és fellen­dült a szocialista munkaverseny. A jól szervezett, kongresszus előtti vU tában 370 javaslat született, melyek­nek megvalósítása hozzájárulhat az egyre igényesebb feladatok sikeres teljesítéséhez. A szövetkezeti mozgalom úttörői­nek, az efsz-ek legjobb dolgozóinak kitüntetését követő vitában felszólalt František Pitra elvtárs is. Elismerés­sel .szólt a járás mezőgazdasági dol­gozóinak eddigi eredményeiről és ar­ról az igyekezetről, mellyel a tapasz­talt fogyatékosságok kiküszöbölésén fáradoznak. Hangsúlyozta, hogy ez az igyekezet már csak ezért is figyelmet érdemlő, mert a jövő még komo­lyabb — a CSKP KB legutóbbi 11. ülé­sén is körvonalazott — feladataival csak akkor tudunk megbirkózni, ha az idei, illetve az ötéves tervidő­szakot sikerei zárjuk s alaposan fel­készülünk jövőbeli kötelezettségeink teljesítésére. —dek vekedett a szövetkezeti munkaiskola hallgatóinak a száma, a szocialista brigádok száma 34-el, a tagok száma pedig BOO a 1 gyarapodott. Fellendült az újítómozgaiom, és gyarapodott a komplex ésszerűsítő brigádok száma. A járás valamennyi szövetkezete cse­lekvőkészen válaszolt a 22 élenjáró mezőgazdasági üzem felhívására. Az idei jelentős évfordulók tiszteletére a mezőgazdaságban dolgozók Я millió 633 ezer korona értékű kötelezettség­vállalást tettek, amelynek nyolcvan százalékban már eleget is tettek. Mérföldköves előrehaladást értek el a dolgozók szociális-kulturális igé­nyeinek kielégítésében. A vitában felszólalók az eredmé­nyek ismertetése mellett a fejlődést gátló tényezőkre is rámutattak. Nagy Kázmér miniszter, felszólalásában történelmi-kulturális szempontból mu­tatta be a nagyüzemi mezőgazdaság fejlődését meghatározó politikai hát­teret, s ennek egyik kísérőjelensége­ként a falvak szocialista átalakulását.. (Folytatás a 4. oldalon)' Az SZLKP Központi Bizottságának ülését Jozef Lenárt elvtárs nyitotta meg ÜLÉST TARTOTT AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A termelés intenzitásának és batékonvsagának további fokozásáról Brntlslavában a szlovákiai mezőgazdaság és élel­miszeripar fejlesztésének problémáival foglalko­zott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának ülése. A tanácskozást Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára nyi­totta meg, és szívélyesen üdvözölte František Pitra eivtársat, a CSKP KB titkárát, valamint Július Var­ga elvtársat, a CSKP KB osztályvezetőjét. Áz ülés bizottságainak megválasztása után Ián Janik elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára előterjesztette az SZLKP KB Elnökségé­nek beszámolóját, amely a CSKP KB 11. ülésének eredményei alapján elemzi a. közélelmezést bizto­sító ágazatok feladatait és fejlesztésük hosszú tá­vú programját a szlovákiai feltételek között. a TAKARMAnyalap gazdaságos HASZNOSÍTÁSÁVAL A CSKP KB 11. ülésén értékelték a mezőgazdasági és élelmiszeripari ter­melés eredményeit, amelyeket a 7. öt­éves tervidőszak során értünk el. Ez az összegezés ‘Szlovákiára is vonat­kozik. A bruttó mezőgazdasági ter­melésnek az egész 7. ötéves tervidő­szakra vonatkozó tervét az első há­rom év alatt szlovákiai viszonylatban 60 százalékra teljesítettük, ami lénye­gében arányos a tervvel. A 6. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva Szlovákiában a mezőgazdasági ter­melés 1981—83 közötti évi átlagban 6,8 százalékkal emelkedett, ami az országosnál magasabb növekedést je­lent. Ebben az évben számításaink szerint hozzávetőlegesen félmilliárd knronával teljesítjük túl a mezőgaz­dasági termelés tervét. Kulcsfontosságúak az idei eredmé­nyek a növénytermesztésben, ame­lyek az alapvető élelmiszeripari ter­mékek gyártásának kiindulási alapját képezik. Az eddigi fejlődés azt mu­tatja, hogy a növénytermesztésben nemcsak teljesítjük, hanem túlszár­nyaljuk az idei terv feladatait. Szlo­vákiában gabonafélékből a termés meghaladta a 3 millió 370 ezer ton­nát. ami 470 ezer tonnával több, mint amit a terv. előirányoz. Ilyen rekordtermést történelmünk­ben első ízben értünk el. A kukori­cával együtt, amelynek esetében szin­tén jő eredményeket , várunk, kellő mennyiségű saját termelésű szentes­­készlet áll majd rendelkezésünkre. A cukorrépa-termesztésben azt vár­juk, hogy megközelíthetjük a tervet, s a burgonyatermexztésben valameny­­nyi tartalék kihasználásával — és fő­leg a betakarítási veszteségek csök­kentésével — szintén teljesíthetjük a felvásárlási tervet. A hüvelyesek és az olajnövények termesztésében jobbak az eredmé­nyek. A gyümölcs- és szőlőtermés megközelíti az elmúlt évit, s a zöld­ségtermesztésben több mint 90 száza­lékra teljesítettük a tervet. Töinegtakarmány-termesztésben a mennyiséget tekintve a terv teljesíté­sét várjuk, s Jelenleg rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk a minő­ség javítására. Az állattenyésztés volumene az első három év alatt a 6. ötéves tervidő­szak átlagához viszonyítva több mint 5 százalékkal nőtt. A tejtermelés 7.5, a tojástermelés pedig 9,6 százalékkal emelkedett. A vágómarha-tenyésztés volumene a .regulációs intézkedésekkel össz­hangban enyhébb ütemben — 3,7 szá­zalékkal nőtt. Pozitív fordulatra — főleg 1983-ban — a gazdasági állatok reprodukciója terén került sor, an­nak ellenére, hogy számos járásban és vállalatnál ezt a feladatot még nem oldották meg. Szlovákiai viszonylatban ígérete« eredményeket értünk el a szemesta­­karmány-készlet ésszerű kihasználá­sában. Az egy kilogramm bús elő­állításához szükséges szemestakar­­mány-mennyiség 1983-ban — a 6. öt­éves tervidőszak átlagához viszo­nyítva — a sertéstenyésztésben 8 szá­zalékkal, a szarvasmarha-tenyésztés­ben 27 százalékkal, az 1 liter tej előállításához felhasznált mennyiség pedig 23 százalékkal csökkent. Ebben az évben az állattenyésztés terjedelme 3 százalékkal nő, elsősor­ban a hústermelés további növelésé­vel, de az állatállomány számbeli növelésével is. Kilátásaink szerint a tejfelvásárlási tervet több mint 50 millió literrel, a marhahús-felvásár­lási tervet pedig 15 ezer tonnával lépjük túl. Helyreállt az élelmiszeripari ter­melés növekedésének dinamikája is. A három év alatt az élelmiszeripari termelésben a 7. ötéves tervidőszak feladatainak 59 százalékát teljesítet­ték, az ütemtervet pedig 660 millió koronával túlteljesítették. Az áruter­melés terén még kedvezőbb a hely­zet, a túlteljesítés 1,3 milliárd koro­nát tesz ki, ami a késztermékek na­gyobb készleteiben is megnyilvánul. A nyersanyagforrások lehetővé teszik, hogy az élelmiszeriparban is teljesít­sük az idei feladatokat. A piaci alapba történő élelmiszer­szállítási tervet — a töményitalokat és a bort kivéve — az első három év alatt teljesítettük, ahogyan azt a 7. ötéves terv feltételezte. A 6. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva a szállított mennyiség az elmúlt három év alatt 21 százalékkal emelkedett. A kedvező eredményeket a szorgal­mas munkának, a kedvező klimatikai fejlődésnek, valamint azon intézke­dések megvalósításának köszönhe­tően értük el, amelyeket az Irányí­tásban a termelés intenzív fejleszté­sére fogadtunk el. Azonban nem elé­gedhetünk meg az elért eredmények­­kel. ^(Folytatás a 2. oldalon’)’

Next

/
Oldalképek
Tartalom