Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-13 / 41. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1984. október 13.

14

■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET

Erika, a méhészet elkötelezettje Így nyilatkozik:

— Méhész-szakembernek kell lenni ahhoz, hogy valaki megértse az álcázás mnnkaigényességét. Naponta húsz álcázókeretbe rakom át az egy napos lárvát. Ez annyit jelent, hogy ezer darab műbölcsőt „telepítek be, ami bizony óriási türelmet, munkát igényel.

— Egy ilyen telepen mivel lehet „mérni“ a méhész munkáját?

— Szigorúan, pontosan meghatározott normáink vannak. Jelenleg például az SZMSZ-nek négy kiló anyapempőt és 200 kiló virágport leadni havonta. Alaposan meg kell dolgozni azért, hogy ezt a mennyiséget az idényben előteremtsem.

— A méhesben katonás rendben sorakoznak a kaptárak, van itt lakókocsi, méheskocsi, utánfutó stb.

—- El sem hiszi, hogy a méhészek mennyire aktívak, ha társadalmi munkáról van szó. Amikor a telep építését tervbe vettük, az SZMSZ alapszervezetei komoly segítséget nyújtottak. Közös erővel készítettük a járdákat, a vándoroltatáshoz szükséges méheskocsit és a kerítést is. A kaptárak mellett gyümölcsfacsemeték vannak kiültetve, melyek a férj kezenyomát dicsérik.

A férjem nagyon sokat segít munkámban. Főleg szakdolgokban. Tudománvos szinten foglalkozik a méhészettel: több újítása, találmánya van, melyek nagyban hozzájárulnak a méhészkedés korszerűsítéséhez.

— Az udvaron áj kaptárállványok sorakoznak. Ez annyit jelent, hogy bővíteni kívánják a méhészetet?

— Jelenleg 120 méhcsaláddal rendelkezünk. Mivel méhészetünket már tökéletesen felszereltük, minden lehetőség adott a bővítésre Ezenkívül tudományos kísérleteket, fajtavizsgálatokat is végzünk. Nem öncélú vállalkozás ez. A méhészet állandó, folyamatos fejlesztéséről van szó.

XXX

Dicséretes vállalkozásba fogott az SZMSE, amikor méhtelepek létesítését irányozta elő. A nagy szakmai tudással és gazdag tapasztalatokkal rendelkező telepvezetők a tudományos kutatáson kívül koordináló szerepet Is betöltenek. Eddig három helyen működik ilyen máhtelep. Reméljük, hogy számuk a jövőben növekszik. KALITA GABOR

Méliészkedés- magas szinten

'A* idegen számára ügy

tűnik, hogy családi ház előtt megy el. Am, ha jobban szemügyre veszi a portát, csak akkor tudatosítja, hogy méhes rejtőzik a kerítés mögött.

— két évvel ezelőtt a Komáromi (Komárno) Állami 'Gazdaság igazgatósága úgy döntött, hogy felszámolja méhesét, melyet korábban én vezettem. Az állomány azonban nem talált gazdára, s 'mivel a méhcsaládokat nem volt szívünk szélnek ereszteni, megszületett az ötlet: mi lenne, ha a telepet átvenné az SZMSZ? A döntés természetesen újabb gondokat okozott: hol is lehetne a méheket letelepíteni?

'AZ Ekeli (Okoličná na Ostrove) Hnb segítségünkre sietett, Stúrován ajánlott fel megvételre egy olyan Családi házat, melyet tágas kert vesz körül. így a méhekkel együtt engem is ide „telepítettek“, így két éve vezetem az SZMSZ méhtelepét.

P\z olvasó bizonyára arra tippel, hogy a fentiekben idézett gondolatokat egy tapasztalt, gazdag múlttal rendelkező, fehér bajúszű méhész „diktálta“ az újságíró tollába A valóság ezúttal másról árulkodik. Erika Šti- I pákovának nincs fehér bajsza, a ha- ■ sonlatból csupán annyi igaz. hogy 6 > is gazdag méhész múlttal rendelke- < zik. Róla viszont csakis elismeréssel 1 kell szólni főképpen akkor, ha a nők > helytállásáról beszélünk olyan szakterületen, ahol rendszerint a férfiak : érnek el kiváló eredményeket. A té- 1 máról, hogy Erika asszony miként 1 „tornászta fel“ magát Szlovákia leg- 1 tapasztaltabb méhészet közé, a méhes gazdasági épületének dolgozőszo bájában beszélgettünk.

— Férjem már a házasságunk előtt is méhészkedett, így rajta keresztül ismerkedtem meg ezzel a hasznos kedvteléssel. A Liptovský Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézet méhtelepén dolgoztunk mind a ketten, ahol tapasztalt szakemberek irányításával tudományos szinten foglalkoztunk a méhészkedéssel. Később a Szenckirályfai (Králová pri Send) Méhészeti Szaktanintézetben dolgoztunk különböző beosztásban, ahol szintén sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Aztán Komáromban (Komárno!) telepedtünk le, házat építettünk, méhest létesítettünk. Engem közben megbíztak azzal, hogy vezessem a Komáromi Állami Gazdaság méhészetét. Most itt Štúrován kezelem az SZMSZ méhészetét.

Erika Štipáková harminc éve a méhászhivatás elkötelezettje. A szerény, dicsekvő szót ki nem ejtő asszony nagy-nagy lelkesedéssel beszél legújabb birodalmáról, melyet be is muErika Štipáková telepvezető az álcázás bonyolult folyamatát végzi

tatott.

— Az SZMSZ összesen három méhessel rendelkezik, melyek közül a Stúrovái a „legfiatalabb“. A kezdet nem volt könnyű. Először fel kellett

. építeni és be kellett rendezni a virág- 1 porszárítő helyiséget, a műhelyt és

< a mellékhelyiségeket.

A korszerű bútorokkal berende< zeit dolgozószobában hosszú kávéző. asztal, körülötte sok-sok szék. Az t utóbbiak célját a méhészet vezetője . így határozta meg:

— A szövetség időközönként muni. kaértekezletet tart itt, mely keretében megbeszélik a munka menetét,

t s kölcsönös eszmecserét folytatnak, il A műhely a legkülönbözőbb méhés szeti berendezésekkel van felszerel,j ve. Itt történik az álcázás, amiről

Az SZMSZ štúrovái telepe

A telelő méhek kártevői és ellenségei

A telelő fürtben hideg ellen védve van a méhcsalád mind a szabadban, mind zárthelyen. De zavarói télen sem veszélytelenek, sőt ilyenkor a legveszedelmesebbek.

A méhekkel nem takart lépeket vagy az elraktározott élelmet, de magukat a méheket is érheti károsodás a telelés alatt. A kártevők és ellenségek nyugtalanítása következtében a család több élelmet fogyaszt. Ez magában is veszteség, de a tisztuló kirepülés megkésésekor újabb gondot okozhat, mert a méhek a kaptárban Urítkezhetnek. Ha a telelésben megzavart méhcsalád nem Is pusztul el. mégis nagy károkat szenvedhet, s ez a nyári méztermelést is befolyásolhatja. Ezért a telelés egész ideje alatt védeni kell a méheket kártevőiktől.

Sokat tehetünk már előre a telelő helý gondos kiválasztásával, legyen az udvar vagy zárt helyiség. A szabadban olyan helyet szemeljünk ki a teleltetésre, ahol más háziállat nem fér hozzá a kaptárhoz. Az egyszerű, de célravezető kerftés megbízható.

Véd a méhekhez nem értő emberek zavarása ellen ^ is, különösen akkor, ha út mellett telelnek a méhek

Zárt helyen, vagy szabadban való telehetéskor egyaránt veszedelmes ellenség az egér, a pocok és a cickány. Késő ősszel bevándorolnak az épületekbe. Gyakran a telelésre jól elkészített kaptárakba is betolakodnak. Így a megbízhatóan egérmentes, zárt helyiségbe magával a kaptárral vihetjük be a kártevőket.

Szabadban való telehetéskor kitűnő egérfészek a kaptárak oldalához támasztott kukoricaszár. Alatta a kaptárba is könnyen befészkel az egér és a cickány. A kukoricaszár jő szélfogó, de a kaptárakat távolabb kell elkészíteni. így kisebb a veszély. Egér és cikány ellen jó védekezés a kijárónyílásra szerelt 7—8 mm-es fogasszűkítő. Telelő helyiségben az egérméreg tehet szolgálatot, vagy a zajtalanul működő egérfogó.

A veszedelmes kártevők jelenlétéről télen csak hallgatózással győződhetünk meg. Érdemes erre néhanéha időt fordítani, mert esetleg még eredményesebb lehet a beavatkozásunk.

Megzavarhatják méheink telelését a madarak is, elsősorban a harkályfélék és a cinkék. Minthogy ezek hasznos madarak, kártevésük ellen úgy védekezzünk, hogy számuk ne csökkenjen.

A harkály kivágja a kaptárak falát, megrongálja a lépeket, és ha teheti eltogyasztja a méheket. A megszokott méheshez görcsösen ragaszkodik. Elriasztani ilyenkor már nem lehet. Legjobb mód, ha már első megjelenésekor elriasztjuk.

A cinkék kártétele nem olyan veszedelmes, bár a kaptárakat kopogtatják, de csak az egyenként előbúvó méheket fogyasztják el. Kártételüket úgy előzhetjük meg, ha gondoskodunk róluk: etetjük őket. Kedvelt eledelük a zsírban vagy a faggyúban ol-. vasztotf olajos mag, elsősorban a napraforgóé. A kitömött ragadozó madár nem egészen megbízható, mert a harkályok és a cinkék is megszokják előbb-utóbb és aztán nem tartanak tőle.

Saját méhesemben kb. 30 cm hoszszú, hatszög keresztmetszetű hasáb oldalaira zsebtükröt rögzítettem, aztán erős zsinegre a méhes közepén felfüggesztettem. A hasáb alsó részére egy vaslemezt erősítettem, amely a levegő áramlásától a hasábot ideoda forgatja. így a kaptárak falán, a közeli épületeken, vagy éppen a talaj felületén fénycsóvák cikáznak állandóan. Ezt nem szokják meg a madarak. Ennek a riasztási módnak csak az a hátránya, hogy ködös borús időben nem működik.

A pároztató kalitkák kísérleti célokat szolgálnak

(A szerző felvételei)

Ne higgyünk az atkáknak

Augusztus végén méheimhez igyekeztem, amikor a vándortanya közelében egy méhész ismerősöm szólított meg. Találkozásunk első pillanatában a méhekre terelődött a szó. Panaszolja, hogy méheil lucernán lemérgezték. Csodálkozva hallgattam, mivel kettőnk méhészete között nem nagy a távolság és nálam nem volt tapasztalható elhullás.

Útirányomat megváltoztatva méhészete felé vettük az irányt.

Kertjében elhelyezett méhészetében szomorú látvány fogadott. A kaptárak nagy része már le volt zárva, amiben még élet volt, letakarva, a kijáró teljesen leszűkítve, mivel kutató méhek vették körül. A kaptár környékén a fűben részben elpusztult, részben erejüket vesztett, remegő méhek sokaságát lehetett látni. Méhésztársam elmondása szerint úgy akácon, mint nyári legelőn jő eredménnyel pörgetett, hisz’ az állomány még akkor népes volt. Feltettem a kérdést, hogy az atka megjelenése óta hány kezelésben részesültek a méhek? Egy füstölőcsíkot használt a nyáron, mivel minden vizsgálatkor figyelte a méheken az atkát, de nem volt látható.

Sajnos, amint az egészségügyi vizsgálatkor megállapítást nyert, az állomány nem mérgezés, hanem etkafertőzés áldozata lett.

Főképpen olyan méhcsaládoknál, ahol még kezdetleges vagy nem túl erős a fertőzöttség, nagyon nehéz az atkát megtalálni a méheken. A méh testén való tartózkodás csak egy átmeneti állapot, mert kikelése után igyekszik pár nap múlva sejtbe húzódni peterakás végett, így a méh testén a kaptárban levő atkáknak csak egy kevés hányada látható. Az atka tulajdonsága az is, hogy a méh hasára húzódik, főképpen őszi hónapokban. Ezek téveszthetnek meg bennünket vizsgálatkor.

Az évi egy két füstölés napjainkban védekezés szempontjából egyenlő a semmivel, olyan helyeken azonban, ahol kezdetleges, a fertőzés megállapítására, sokatérő lehet.

Megszabni nagyon nehéz, .hogy hány füstcsíknt használjunk el egy évben, ezt mindig az állomány és a környező méhészetek fertőzöttsége határozza meg.

Saját méhészetemben az atka megjelenése óta, ennek már négy éve, rendszeresen kezelek. Első években kevesebb kezelés is elegendő volt, de évről évre, ahogyan a környező méhészetekben is erősödött a fertőzés, úgy kellett a kezelések számát szaporítani.

Hiába takarítjuk ki az állományt ősszel az atkától — mert hisz’ rendszeres őszi kezeléssel egy egészen alacsony fertőzési szinttel indulhatunk tavasszal —, ha a mellettünk levő méhészetek nem védekeznek kellően. Az újra és újra fertőződés veszélye fennáll. Noha saját méhészeten belüli feldúsnlásra is gondolnunk kell, ami ősszel mutatkozik legjobban, azonban az újrafertőződés veszélye adja számunkra a legnagyobb gondot.

Talán a néhány éven belül a kellően nem kezelt méhészetek felszámolódnak, és a rendszeresen kezelt méhészetek az újrafertőzés veszélyét csökkenthetik.

Az őszi gondos kezelés hatására elérhető, hogy akác előtt a herefiasításban fedelező ■ villával való kiemeléssel nem, vagy alig lehet a családoknál atkát találni. Sajnos, nyár vége felé a munkásfiasítás viliázásával mégis mutatkozik fertőzés, ami egyrészt a feldúsulás, másrészt az újrafertőzésnek tudható he. Elegendő egy-két erősen fertőzött szomszédos állomány.

Tavasszal elegendő két füstölés a családoknál, majd közvetlen akác után, amikor kevés fiasítás van a kaptárban, és az atkák nagy része kifejlett méheken tartózkodik, fertőzöttségtől függően kétszer füstölöm a családokat, négy nap eltéréssel. A nyári kezelések számát a fertőzöttség szabja meg.

Nyár végén nagyon fontos a munkásfiasítás ellenőrzése fedelező villával, amellett néhány családnak a kaptár aljában fehér papírt helyezek el ellenőrzés végett. Ellenőrző papírt betelelésig ajánlatos a kaptárban tartani, de éveken át hasznos lehet. Szeptember és október hónapban betelelésig azon dolgom: ahogyan kel a Hasítás és vele együtt az atka, folyamatosan kezelem, hogy ne tudjon ismét sejtbe húzódni.

Ősszel legalább két sorozatban füstölök. szeptember és október első felében. Egy sorozat három füstölésből áll, négy-öt naponként. Minden méhészetben a füstölések számát a fertőzöttséghez keli igazítani.

E kezelési arány soknak tűnik, azonban erősen fertőzött területen csak kitartó munkával tudunk odáig eljutni, hogy közvetlenül a betelelés előtt az utolsó füstöléskor a méhek alá berakott ellenőrző papír atkáktól mentes legyen. Az atkafertőzés miatt az lenne jó, ha nyár végén mielőbb megszűnne a családoknál a fiasítás. Ennek az elősegítése nem járható út. Gondolok mindarra, ami éveken át a méhcsaládok népességét csökkentheti. Augusztus első felében, ha az időjárás nem kedvez, nekünk kell a méhcsaládoknál etetéssel olyan állapotot létrehozni, hogy augusztusban és szeptember első felében, minél több fiasitás legyen a családoknál, mert csak így biztosíthatunk jó minőségű, fiatal összetételű és következő évben erőteljesen induló méhcsaládokat.

Vándnrméhészek a téli eleség pótlását, még ha igyekeznek is időben beadni, szeptember közepéig elhúzódhat, ez is hosszabbíthatja a peterakás idejét. Egyetlen járható út van, ha valaki ezt vállalja, hogy beteleltetés előtt az egy-két dm2 fedett Hasítást villával fel kell nyitni, és ezzel a Hasításban levő atkák nagyrésze el is pusztul.

Ne higgyünk az atkának. Létfenntartó ösztönével rendkívül alkalmazkodik a méhcsalád életformájához. Vizsgálatkor nem látjuk,, vagy keveset belőle, mégis alattomosan terjed. Rohamos terjedése miatt minden olyan méhészetben, ahol még nem kezeltek, szükség ven füstcsíkos ellenőrző vizsgálatra.

—M—*

HIRDETÉS

Értesítjük a tisztelt méhésztársakat, hogy a beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — somolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű tnűlépet készítünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A műlépet megrendelés szerinti méretre vágjuk, s ha partnereink kívánják foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodjanak.

A viaszt és a sonkolyt, s a megrendelést az alábbi címre küldjék:

Výrobňa medzistienok 991 06 Ž e 1 o v c a