Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-13 / 41. szám

1984. október 13. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Az idei kampány problémái t és eredményei Párt- és állami szerveink számos intézkedést hoztak annak érdekében, bogy a lakosság igényeit maradéktalanul kielégíthessük. Ezek közé tartozik a lakosság gyümölccsel és zöldséggel való ellátá­sa. Am az emberi szervezetnek nemcsak a nyári időszakban van szüksége vitaminokra, hanem egész évben, így télen is. Nagyobb felelősségtudattá] Takács Dénes elvtárs, a Dunaszerdahelyi Konzervgyár igazgatóhelyettese Ä közelmúltban a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Konzervgyárba lá­togattunk, hogy meggyőződjünk róla, milyen volt az Idén a zöldség- és gyümölcstermés, illetve a leszállított mennyiséget sikerült-e feldolgozni, azaz tartósítani. Látogatásunk* alkalmával a konzerv­gyár csarnokaiban szorgoskodó nők és férfiak zakatoló gépek és gépso­rok jelezték, hogy még javában tart az Idény. Különösen főidényben je­lentős mennyiségű nyersanyagot kell feldolgozni, s vamennyl termény fel­dolgozásához külön technológia, gép­sor szükséges. A feldolgozásra kerü­lő termények választéka pedig meg­lehetősen bő. Az idei kampány ered­ményeiről Takács Dénes elvtárssal, a konzervgyár Igazgatóhelyettesével be­szélgettünk. ф A termelési feladatok teljesítése a zöldség- és gyümölcstermésen mú­lik, s a hektárhozamok évjáratonként változnak. Az idén a nyersanyagellá­tás milyen gondokat okozott a kon­zervgyárnak? alapanyag egy részét a Gabííkovóí Állami Gazdaságból, másik részét pe­dig behozatalból fedeztük. Tehát a helyzet ügy alakult, hogy a kompó­tok gyártási tervét teljesítjük, de a választék az. említett nehézségek miatt foghíjasabb. — A zöldségfélék közül a paprika, a paradicsom és az uborka feldolgozása dominál. A paprika első szállítmá­nyaiból lecsót készítettünk, tervünket huszonöt százalékkal túlteljesítettük. Paradicsomból a szerződésben szere­pelt mennyiséget felvásároltuk, zö­méből paradicsompürét gyártottunk. A uborka tartósítása a vártnál gyen­gébben sikerült. 0 A tapasztalatok azt igazolják, hngy a nyersanyagellátás az idén nem volt a legkedvezőbb, ami a terv­­feladatok teljesítésében is megmutat­kozik. — Nem csoda, ha gyenge termés esetén a tervfeladatotk teljesítése akadozik, a másik oldalon viszont a többlettermés gyakran kellemetlen következményekkel, számottevő vesz­Ahol a paradicsompüré készül — Sajnos az idei év nem kedvezett bizonyos zöldség- és gyümölcsfélék­nek. A szélsőséges időjárási viszo­nyok komoly problémát jelentettek még az élenjáró, gazdag tapasztala­tokkal rendelkező gazdaságoknak is, mivel több zöldség- és gyümölcsfélé­ből kicsi volt a termés, ennek követ­keztében a tervezettnél kevesebb ke­rült feldolgozásra. Emellett szinte minden termény érése elhúzódott, ezért a fő idényt két héttel később kezdtük, mint a korábbi években. Szerencsére a kedvezőtlen időjárást nem minden termény sínylette meg. Így például kedvezően alakult a zöld­borsó hektárhozama. Dicséret illeti partnereinket, a hidaskürti (Mosto­vá) szövetkezet, valamint a Szenei (Senec) Állami Gazdaság, dolgozóit, mert a szerződésben szerepelt meny­­nyiséget Idejében és jó minőségben leszállították. A borsó minősége meg­felelt a követelményeknek, bár a hirtelen bekövetkezett meleg időjárás hatására gyorsan és egyszerre be­érett, ezért gyors munkára volt szük­ség. Jó szervező munkával és adás­vételi kapcsolat révén a megtermett mennyiséget idejében átvettük és fel­dolgoztuk. Tervünket túlteljesítettük. A tervezett négyszáz tonnát ötvenhét tonnával, azaz 14,5 százalékkal túl­szárnyaltuk. Sajnos zöldbabból, ubor­kából, kajszi- és .őszibarackból kevés termett. Az utóbbit cseresznyével, szilvával és szőlővel pótoltuk. Pél­dául az útkarbantartó vállalattól és a járás kertészkedőitől összesen har­minchat tonna cseresznyét vásárol­tunk fel és tartósítottunk. Ezután kö­vetkezett a szilva tartósítása. Ebből a terv: kétszáz tonna kompót készí­tése. Előrelébatólag a helyzet úgy alakul, hogy gyártási tervünket tel­jesítjük Szeptember végével a szőlő feldolgozása is kezdetét vette. A jó minőségű kompót tartósításához az (Vass Gyula felvételei) teséggel jár. Természetesen az emlf­­tett nehézségek és problémák ellené­re mindent megteszünk az előirány­zót tervfeladatok megvalósítása ér­dekében. Az üzem idei terve ötezer tonna termék készítésére szól, ami komoly feladatokat ró a dolgozókra és a vezetőkre egyaránt. Az előzetes számítások szerint a gyümölcs- és zöldségkiesés — koronában kifejezve — két és fél millió korona; a hiányt a készételek többletgyártásával sze­retnénk pótolni, hogy éves tervfel­­adatainkat teljesíteni tudjuk. ф Hányféle konzervipari terméket gyártanak és hová szállftják? — Üzemünkben negyvenféle árut készítünk. Többek között befőtteket, salátákat és főzelékféléket, üdítő ita­lokat, húskonzerveket, készételeket. Hogy milyen a minőség? A termékek minőségi követelményeit igyekszünk VÁROSFEJĹESZTES IPOLYSÁG /Šahy) határ menti vá­rost az idén a második kategóriájú városok közé sorolták. A városi nem zeti bizottság mellett augusztusban többek között építkezési részleg is alakult. A. magánépítkezők részére például így biztosítják a különböző gépek és berendezések kölcsönzését, a szállítást s nem utolsósorban az építőnyagok mellett a szükséges se­gítséget is. Ezenkívül jestö és mázoló, vízvezeték-szerelő, asztalos és vil­lanyszerelő szakmában is tapasztalt dolgozók várják a lakosság megren­deléseit. Külön munkacsoport alakult a központi fűtés beszerelési és kar­bantartási munkálatainak elvégzésére. Az év végéig szeretnék átadni a Slúr utcában az új óvodát és már ki­­dolaozták a másodlagos nyersanya• betartani. Köztudott, hogy a termé­kek minősége nagymértékben az ős­termelőktől, Illetve a nyersanyag mi­nőségétől függ. Éretlen gyümölcsből, vagy gyenge minőségű zöldségből nehéz kifogástalan árut gyártani. A követelményeket igyekszünk betartani. A nehézségek ellenére az üzem ter­mékei hazánkon kívül a külföldi or­szágokba, így a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Angliába is eljutnak, ahol az áru minőségével elégedettek. ф Milyenek az adásvételi kapcso­latok? — A múlthoz viszonyítva az áru szállítása szervezetébb és rugalma­sabb volt. Jelentős javulás állt be kü­lönösen a kistermelőkkel való együtt­működésben. A dunaszerdahelyi járás kertészkedői jelentős mennyiségű és jó minőségű alapanyagot szállítottak feldolgozásra. A legnagyobb felvásár­ló partnerünk a dunaszerdahelyi Agrofrigor Közös Mezőgazdasági Vál­lalat, amely a szükséglet hetven­nyolcvan százalékát biztosítja. Külön szerződést kötöttünk a környező já­rások néhány efsz-ével és állami gaz­daságával. Mint már említettem, igen jó kapcsolatunk van a hidaskürti szövetkezettel, a Szenei és a Gabčíko­­vói Állami Gazdasággal. ф Milyen a munkaerő-ellátottság? — Főidényben kétszázharmincan dolgoznak itt három műszakban. Csúcsidényben természetesen közép- és főiskolások is segítenek. Munká­jukkal meg vagyunk elégedve. Ezen­kívül az üzemben több szocialista brigád működik, melyeknek tagjai a hatékonyság növelését, a termékek minőségének javítását és az anyagta­karékosságot tűzték ki feladatukként. Igyekezetük főképpen a tervek telje­sítésében nyilvánul meg. 0 Milyen a műszaki ellátottság? — Elöregedett gépeink vannak. Pél­dául a paradicsom- és a borsógépsor több mint húsz éve működik. Az üzem kapacitása nem kielégítő. En­nek ellenére üzemünk minden évben teljesítette gyártási tervét, ami főleg dolgozóink szorgalmas munkájának, a jó szervezésnek és együttműködés­nek köszönhető. Sok dolgos kézre van szükség, amíg a nyersanyagból kész termék lesz. Ezért nagy szükség van az üzem felújítására, bővítésére. Az előzetes terv már évekkel ezelőtt elkészült; egyrészt a gépek korszerű­sítésére, másrészt az új gyártási ka­pacitás felépítésére, de anyagi fede­zetet eddig nem kaptunk. Ezért a szakaszos megoldáshoz folyamodtunk. Az üzem teljes felújítására, bővítésé­re, az új technológiák bevezetésére csak a következő ötéves tervidőszak­ban kerül sor. A konzervgyár teljes felújításával és bővítésével a gyártási kapacitást a 2,5—3-szorosára növel­hetnénk, ami elősegítené a Csalló­közben a megtermett nyersanyagok helybeit feldolgozását. NAGY TERÉZ A közelmúltban Nyitrán (Nitra) nagyon érdekes és fölöttébb tanulsá­gos környezetvédelmi értekezleten vettem részt. A meghívott szakembe­rek előadásaikban részletesen foglal­koztak a zöldövezet megmentésének, illetve bővítésének lehetőségeivel, a vízgazdálkodás időszerű problémáival és nem utolsósorban a mezőgazdasá­gi Üzemek öknlógiai tevékenységével. Nem véletlen, hogy az ilyen és ha­sonló témájú rendezvények az utóbbi időben egyre gyakrabban adnak le­hetőséget a különböző ágazatok kép­viselőinek, hogy kifejthessék vélemé­nyüket: miként lehetne eredménye­sebb harcot vívni az életteret szeny­­nyező anyagokkal szemben. Gondol­junk itt az országos mezőgazdasági kiállítások idei központi témájára, vagy pedig az országos környezetvé­delmi szemináriumokra. Nemcsak hazánkban, hanem Euró­­pa-szerte, sőt az egész világon szinte azonos problémákkal küszködnek a szakemberek, mivel a városiasodás gyors ütemű növekedésének a követ­kezménye, hogy a zöld területek ki­alakítására nem jut sem idő, sem pe­dig anyagi eszköz. Hasonlóan komoly gondokat okoz a termőföld védelme, amely nemcsak mezőgazdasági szem­pontból, fontos, hanem elsődleges népgazdasági érdek. Az imént fel­sorolt problémakörök részletes elem­zései alkották a magyarországi Sió­fokon szeptember végén megrende­zett Tájépítészek Nemzetközi Szövet­sége XXII. világkongresszusának is a programját. A nyitrai szeminárium megnyitó előadásában Leonard V о 1 C e k mér­nök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma környe­zetvédelmi osztályának vezetője a mezőgazdaság ökológiai feladatairól szólt bővebben. Kifejtette, hogy kü­lönösen a mezei trágyatelepek jelen­tenek nagy veszélyt a környező élő­világra, mivel a szabadon történő tárolás következtében könnyen meg­fertőződhet a talaj. Gazdaságosság szempontjából is megfelelőbb és vi­szonylag gyorsan megtérül a tárolók építése, mivel ezzel a módszerrel 8— 9 százalékra csökkenthető a hagyo­mányos eljárás során keletkező 30— 35 százalékos veszteség. A nyolcadik ötéves tervidőszakban tovább folytatódik néhány jelentős környezetvédelmi szempontból nagy fontosságú építkezés, ezenkívül több helyen új szennyvíztisztító állomás létrehozását tervezik. A főbb beruhá­zások közül megemlítjük a Tőketere­­besi (Trebišov) Élelmiszeripari Vál­lalat, a Hurbanovói Sörgyár, a Milex nagymegyeri (Calovo) és senicai részlegének, valamint a Dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) Cukorgyár elhúzódó környezetvédelmi építkezé­seit. Az egyik legsürgetőbb feladat to­vábbá a hulladéktárolás és -haszno­sítás kérdésének mielőbbi megoldása. A tavalyi statisztikai adatok szerint egy lakosra évente átlagosan 280 kg ipari és 170 kg háztartási hulladék jut. Ennek a hatalmas mennyiségnek az értékesítése a közeljövő kulcskér­dése. mivel a továbbiakban nem le­hetséges, hogy újabb hektárokon lé­tesítsünk lerakótokat és tárolókat. Ľudovít G á b r i š docens, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanszékveze­tő tanára az agroökológia időszerű problémáit vázolta. Beszámolójában kiemelte a mezőgazdasági termelés meghatározó népgazdasági szerepét, amely szorosan összefügg a környe­zetvédelmi teendőkkel. A jelenlegi időszakban sokat fog­lalkozunk a műtrágyák és a külön­böző növényvédő szerek ésszerű hasz­nosításának témakörével. Gábriš pro­fesszor arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy nem a vegyszerek okozzák elsősorban a bajt, hanem azok az emberek, akik nem mérle­gelik kellőképpen; mikor miből meny­nyit. Köztudott, hogy a növényvédő szerek és a műtrágyák teljes mérté­kű kiiktatása a mezőgazdaság belter­­jesitési folyamatában lehetetlen. A kedvezőtlen helyzetből való kilába­lás egyik lehetősége az újabb szak­embergárda képzése. A mezőgazdasá­gi szakközépiskolák és főiskolák alapvető küldetése, hogy a szövetke­zetek, az állami gazdaságok és a többi mezőgazdasági üzem számára jól felkészített szakembereket képez­zenek. Azoknak pedig, akik már ki­kerültek a gyakorlatba, állandóan to­vább kell bővíteniük szaktudásukat. A mezőgazdasági dolgozók tovább­képzését szolgálják a rendszeresen megszervezett tanfolyamok, a rövide­sen jelentkező haladó tapasztalatok iskolája és a továbbtanulás számos más formája. Az elméleti oktatás mellett a gya­korlati felhasználás során főképpen az ellenőrzés fokozása nélkülözhetet­len. A jövőben meg kell akadályozni az olyan eseteket, amelyek viszony­lag gyakran előfordultak az elmúlt időszakban, amikor a többszörös vegyszertúladagolás az eredeti el­gondolás visszáját eredményezte. A mezőgazdasági szakembernek az eddigieknél jóval meggondoltabban, a területi, éghajlati adottságoknak és a növénykultúra jellegének leginkább megfelelő optimális mennyiségű vegy­szer alkalmazását szabad csak enge­délyezniük. Több szövetkezetben a takarékossági intézkedéseket nem a valóságnak megfelelően értelmezik, illetve azokat a maguk szájíze sze­rint magyarázzák. Ennek tulajdonít­ható az olyan felelőtlenség, mikor egyes műtrágyákból az előírt meny­­nyiség háromszorosát használják fel egyszerre, s így értelmezik helytele­nül az üzemanyag-takarékosságot. Miloš L i c h v á r mérnök, a Bra­­tisiavai Vízgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa ismertette az utóbbi évti­zedek vízgazdálkodással kapcsolatos felméréseinek lesújtó eredményeit, a­­melyek egyértelműen szükségessé te­szik a további vízszennyeződés mi­előbbi megakadályozását. A jelenlegi ötéves tervidőszakban még javában tart a vizsgálatok eredményeinek ösz­­szegezése, annyit azonban már elöl­járóban is elmondhatunk, hogy nem lesz nagyon mivel dicsekednünk ... Egyes területeken az ivóvíz nitrát­tartalmának csökkentése az elsődle­ges feladat. A mezőgazdasági üze­mekben pedig a munkafegyelem meg­szilárdításával és a vízgazdálkodási előírások következetesebb betartásá­val érhető -el a jövőben jelentősebb előrelépés. A környezetvédelmi írások szerzői több ízben példaként emlegetik a skandináv államok lakóinak termé­szetszeretetét, a közös nemzeti kincs megóvásáért tett erőfeszítéseiket. Ná­lunk is elsősorban a természet sze­­retetére ösztönző gondolkodásmód szélesebb körű elterjesztésére kelle­ne nagyobb súlyt fektetni. A termé­szet védelme, illetve az ökológiai egyensúly megtartása nemcsak a kör­nyezetvédelmi szakemberek kizáróla­gos feladata, hanem valamennyiünk közös ügye. Ezért várjuk mindnyá­jan nagy érdeklődéssel a Természet­es Tájvédelmi Szövetség V. kongresz­­szusát,’ amelyet október végén tarta­nak Szlovákia fővárosában, ahol a résztvevőknek bizonyára lesz mit megvitatniuk. BARDOS GYULA' ggk, valamint a hulladékok gyűjtésé­re szolgáló központot. A fürdő létesí­tésének gondolata már régebben fog­lalkoztatja a város vezetőit. Ipolyság határában 6,5 hektáros te­rület fekszik parlagon, Gyerk (Hrkov­­cej közelében pedig 15 hektáros te­rület, amelyre a tompái fTupá) szö­vetkezet gyümölcsöst telepít. A többi parlagföldet fokozatosan kiadják a kertészkedőknek. A nyilvános pártgyülések alkalmá­val a lakosok több ízben kérték a szolgáltatások bővítését, így például az automata mosógépek helybeli ja­vítását. Olczár József mérnök vezeté­sével a vnb dolgozói mindent meg­tesznek a lakosság igényeinek mi­előbbi kielégítése érdekében. Nem fe­ledkeznek meg az Ipolysághoz tartozó Gyerk és Pereszlény (Presetany / la­kóiról sem, ahol polgári bizottságok segítik munkájukat. Belányi János (Fotó: Bogoly János)

Next

/
Oldalképek
Tartalom