Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-13 / 41. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. október 13 Jó közösségi szellem Ä nyírágói (Nýrovce) sportszer­vezet munkájáról a szervezet el­nöke, Pólya Béla tájékoztatott. A hétszáztfz lakosú községben száz­tíz tagja van a sportszervezetnek, amely ebben az évben ünnepli fennállásának 47. évfordulóját, el­mondhatjuk, hogy sikeresen. A szervezettel egyidős a labdarúgó­csapat, amely ma a lévai (Levice) járási bajnokság III. osztályában játszik, s az elmúlt idényben a harmadik helyen végzett. — Munkánk sikerét és eredmé­nyességét — magyarázza az elnök — elsősorban a vezetők jő mun­kájának köszönhetjük. Mindenek­előtt Éliás Gyula titkár. Dancsa Sándor pénztáros, Mácsádi László alelnök, Bottyán Ferenc és ifj. Nagy András vezetőségi tagok munkájáról szólhatok dicsérőleg. Nagyon jól és kifogástalanul vég­zi munkáját Lőrinc Lajos eltvárs is, aki az ellenőrző bizottság el­nöki tisztót tölti be. — A vezetőség a tavaszi idény kezdete előtt úgy döntött, hogy a csapat játéktudásának fejlesztése érdekében olyan edzőre van szük­ség, aki képes a megnövekedett igényeknek megfelelően vezetni a csapatot. Ahol nincs fegyelem, rendszeres edzés, ott nem várható Jó szereplés sem. Ha nincs meg a kellő egyetértés a vezetők, az ed­ző és a Játékosok között, ez előbb­­utőbb okvetlen a színvonal rová­sára megy 'Ezért esett a választás Kollár Sándorra, aki be is váltot­ta a hozzáffízött reményeket. — A helyi nemzeti, bizottsággal kiváló az együttműködésünk — folytatta Pólya elvtárs. — Benes Lajos hnb-elnök minden tőle tel­hetőt megad a sportszervezetnek. Tagjaink Is aktívan bekapcsolód-' nak a Nemzeti Front választási programjának teljesítésébe: hat­­százhatvan órát dolgoztunk le tár­sadalmi munkában a Szlovák Nem­zeti Felkelés tiszteletére. Jók a kapcsolatok a Kurali (Kuraľany) Efsz vezetőségével és a Zselizi (Želiezovce) Állami Gazdaság nyí­ri részlegének vezetőivel. A sport­­szervezet tagjai, de főképpen a Játékosok bekapcsolódtak a „zöld­aratásba“, melynek keretében nyolcszáznégy órát dolgoztak le, valamint az aratást munkálatokba, ahol a ledolgozott órák száma több mint 1700-at tesz ki. Ezenkí­vül összegyűjtöttünk több mint tíz tonna hulladékvasat, politikai témájú beszélgetéseket, előadáso­kat tartottunk, kirándulást szer­veztünk Budapestre és a Szlovák Nemzeti Felkelés nyomába. — Egyik legfőbb feladatunknak tartjuk az utánpótlás nevelését. A jövőben lehetőleg csak saját ne­velésű játékosokat kívánunk sze­repeltetni, ennek érdekében meg­különböztetett figyelemmel kísér­jük az Iskolások szereplését. A kö­zeljövőben folytatjuk a labdarúgó­­pálya építésének munkálatait. Nemcsak a sportszervezet vezető­sége, de a község felelős vezetői is szívügyüknek tekintik a község sportéletét. — l( Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére tett értékes vállalásainkat igyekszünk hiánytalanul és becsületesen tel­jesíteni. Saját sportlétesitménveink építésénél ötszáz órát dolgoztunk le. A mezőgazdaságnak nyújtott segítségről már szóltam, de még hozzátenném, hogy a cukorrépa betakarításában Is ezer munkaórát vállaltunk. Tagságunk létszámát az év végéig öttel kívánjuk növel­ni, a rátermettségi jelvény feltéte­leit tízen teljesítik, öt önkéntes véradót szereztünk, s bekapcso­lódtunk a „Példás sportszervezet“ címért folvó versenybe És persze bízunk abban, hogy játékosaink a pályán is mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy eddigi ered­ményeiket és sikereiket továbbvi­gyék, és öregbítsék községünk sportjának jó hírnevét. Lejegyezte: Veress Vilmos 40 m ш ^ A Banská Bystrica-i Közép-szlo­vákiai Múzeum a legrégebbi ilyen intézmények közé tarto­zik Szlovákiában. Még а XIX. század végén — egészen pontosan 1889-ben — alapították, amikor a városi archí­vum gyűjteményét először tették hoz­záférhetővé a nyilvánosság számára. Az első állandó expozíció 19U9-ben nyílt inog, a Mátyás-palotában, amely csaknem öt évtizeden keresztül volt a múzeum otthona. A reneszánsz stí­lusban épült Thurzó-ház rekonstruk­ciójának befejezése után ide költöz­tették át a múzeumot, 1958-ban. A természettudo­mányi, a történél-) mi, a legújabb kor történelmét ábrá­zoló, a dokumen­tációs és a kultúr­politikai részlegen összesen több mint 90 ezer kiállított darabot tekinthetnek meg a látoga­tók. Az állandó tárlatok mellett gyak­ran kerül sor különböző tematikus kiállításra is; ilyen volt legutóbb a Szlovák Nemzeit Felkelés történetét ábrázoló, korabeli fotókkal és írásos dokumentumokkal illusztrált kiállítás is. Az alábbiakban rövid sétára invitál­juk olvasóinkat a felkelés városának múzeumában. A természettudományi részleg a legrégebb földtani koroktól egészen napjainkig illusztrálja a környék geo­lógiai fejlődését, de felöleli az átlát­ás a növényvilág regionális átalaku­lását is. A gyűjtemény legrégebbi da­rabjai a paleolit korból származnak, és olyanokat találunk közöttük, mint a Szlovákia területen csak elvétve fellelhető antimnnit és malachit. vagy az egész országban egyedülálló ős­­halászgém-kövület. amely az egyedüli bizonyítéka annak, hogy ez a madár­faj hazánk területén is honos volt. A leggazdagabb és a legsokrétíibb kétségtelenül a múzeum történelmi részlege. Az ókortól 1918-ig, hazánk újkori történelmének kezdetéig öleli fel Közép-Szlovákia fejlődését, külö­nös tekintettel a helyi sajátosságok­ra. A korai és a fejlett feudalizmus időszakát különböző használati tár­gyak, munkaeszközök, fegyverek, kegytárgyak, viseletek és textíliák dokumentálják, de megtalálhatók kö­zöttük a kor jellegzetes kínzóeszkö­zei, a deres és a kaloda is. A legér­tékesebb kiállított darabok közé tar­tozik ezen a részlegen a Szent Zsó­fiát ábrázoló, 1460-ból származó szár­nyas oltár, a drágakövekkel kirakott, aranyozott gót kereszt. Szent Jere­miás és Keresztelő Szent János szob­rai és a Babinából származó, kőből készült keresztelőkút, valamennyi a XV. századból. A részleg legrégebbi darabja az a római lovas katonát áb­rázoló aquamania (román kisplaszti­ka), amelyet a Nagycsalomija (Vefká Calomija) mellett végzett ásatások során találtak. Ugyancsak itt kapott helyet a bányászat fejlődését bemuta­tó expozíció is, amely eredeti tár­gyak és dokumentumok egész sorával ábrázolja a vidék gazdag báuyászlia­­gyományait. Az aranyolvasztáshnz szükséges, kitűnő állapotban fennma­radt eszközök azt bizonyítják, hogy Banská Bystrica környékén aranyat is bányásztak; a kiállítás többi része főleg a Thurzók és a Fuggerek idejé­ből dokumentálja a bányászat fejlő­dését. Korabeli írások tanúskodnak a kizsákmányolt bányászok osztályhar­cáról. amelynek kicsúcsosodása az 1525—26-os nagy bányászsztrájk volt. Szintén önálló bemutató illuszt­rálja a részlegen belül a város­ban és a környéken működő céhek fejlődését, ami а XIX. század vé­gén a manufaktúrák kialakulásával érte el csúcspontját, jelentősen befo­lyásolva nemcsak a gazdasági, de a társadalmi viszonyokat és a kulturá­lis életet is Kiizép-Szlovákiában. Ez utóbbi egyik megnyilvánulási formá­ja volt a népviselet, amely a szövő- és a kékfestő műhelyek elterjedésé­vel színesebbé és változatosabbá vált, egyre határnzottabb tájjelleget öltve az akkori HoíVt és Nógrád vármegyé­ben, valamint a Felső-Garam mentén. A kékfestésről szólva meg kell még XVIII. századi jegyverek jegyeznünk, hogy itt található a leg­régebbi ilyen eljárással készült anyag Szlovákiában: 1783-ból származik. Egykori hegyi szállások korhű be­rendezése, csuprok, edények, kerá­miák. textíliák egészítik még ki a tár­latnak ezt a részlegét. Az újkori történelmet bemutató részleg anyaga 1918-tól napjainkig terjed, de központi témája a szocia­lista építőmunka eredményeinek il­lusztrálása Közép-Szlovákiában. Rend­kívül gazdag expozíció foglalkozik a Szlovák Nemzeti Felkelés történeté­vel, és általában a fasisztaellenes nemzeti felszabadító harcok króniká­jával. A korábbi évekből találhatunk itt még dokumentumokat az első munkásegyletek megalakulásáról, a város Munkásházának építéséről, az első pártszervezetek megalakulásáról. A részleg különösen értékes darab­jának számít az Interhelpo Lenin arc­másával ékesített zászlaja, melynek felirata a következő: „A proletariátus győzelme a kapitalizmus felett egy­ben a szövetkezeti mozgalom győzel­me is lesz.“ A múzeum kultúrpolitikai részlege tulajdonképpen a népművelést tartja fő feladatának, kihasználva az intéz­mény nyújtotta sajátos lehetőségeket. Neve inkább formai, mint tematikai megkülönböztetést jelent, és sajátos volta elsősorban munkamódszereiben jut kifejezésre. A múzeum ízlésesen berendezett, tágas klubja gyakran ad helyet különböző tematikájú ismeret­­terjesztő előadásoknak, vitaesteknek, audiovizuális programoknak és ha­sonló rendezvényeknek. A legtöbb látogató a tanulóifjúság sorai közül kerül ki, de a bejegyzési naplók ar­ról tanúskodnak, hogy a szélesebb nyilvánosság körében is nagy az ér­deklődés az ilyen akciók iránt. VASS GYULA' A feudalizmus korának egyik jellegzetes mezőgazdasági eszköze volt a jaeke Az SZNF 40. évfordulója alkalmából a múzeum történelmi részlegén dokumentumkiállllást rendeztek a felkelés történetéből (A szerző felvételei) A községi népművelési intézmé­nyek agitációs és propaganda­­tevékenysége a dunaszerdahe­­lyi (Dunajská Streda) járásban az utóbbi időben jelentősen aktivizáló­dott. A rendezvények nagy száma, a lakosság érdeklődése és a látogatott­ság Is azt bizonyítja, hogy a közmű­velődési intézmények a helyes utat választották. Az SZNF 4U. évfordulója jegyében 43 nevelési jellegű progra­mot valósítottak meg különféle lá­mákkal, mint a világbéke megvédése, az SZNF történelmi jelentősége, a szocialista mezőgazdaság 35 éve, a környezetvédelem fontossága és ha­sonlók. A nemzeti bizottságok közművelő­dési intézményei jó eredményeket ér­nek el a választási programtervek teljesítésében. Nemcsak az egyes ak­ciók mennyiségi növekedéséről, ha­nem elsősorban eszmei-politikai hatá­suk elmélyítéséről van szó. Jól érvé­nyesül az egységes közművelődési tervek koordinációs funkciója, s an­nak megvalósításában egyre nagyobb mértékben vesznek részt a Nemzeti Front társadalmi szervezetei. A pro­paganda- és agitációs tevékenységben a községekben előtérbe helyezik a rugalmas reagálást a hetedik öléves terv mutatóinak teljesítésére. Különö­sen érdemdús tevékenységet fejtettek ki az említett intézmények a nyári munkacsúcsok idején, amikor napon­ta értékelték a feladatok teljesítését, népszerűsítették a kiváló dolgozókat és kollektívákat. A helyi hangosan­­beszélők és faliújságok rendszeresen friss és esztétikus kivitelezésű anya­got közöltek, és hasznos tájékoztatást nyújtottak a betakarítási munkálatok menetéről. A járásban a legtöbb községben korszerű művelődési házak állnak rendelkezésre, és javulnak a feltéte­lek ahhoz, hogy mind a fiatalok mind az idősebbek ésszerűen hasz­nálják ki szabadidejüket az önműve­lődésre, szórakozásra, pihenésre. A közművelődési intézmények kereté­ben 32 ifjúsági klub működik, sajnos nem minden esetben kielégítő ered­ménnyel. Jól dolgozik az ifjúsági klub a SZISZ somorjai (Šamorín) városi szervezete keretében, azonkívül Fel­­snpatonyban (Horná Potoň) és Vá­mosiamban (Horné Mýto), melyek példaként állnak a többiek előtt. tudományos világnézetre való nevelé­sével. A járási népművelési központ anya­gi, szakmai és módszertani támoga­tást nyújt a községi népművelési in­tézmények munkájához. A propagan­disták számára módszertani segéd­anyagot ad ki. A járásban jó az együttműködés a népművelési intéz­mények és a polgári ügyek testületéi között. Nem kétséges, hogy különösen az utóbbi években minőségi javulás tapasztalható munkájukban, amit az Teljesítik küldetésüket A dolgozók tudományos világnézet­re való nevelésében fontos szerepet tölt be a tömegpolitikai munka, en­nélfogva a népműveléssel foglalkozó intézmények nagy súlyt helyeznek erre a területre. Az elmúlt évben több mint 450 előadást és beszélge­tést, 56 ünnepi műsort rendeztek, me­lyeken több mint 26 ezren vettek részt. Ebben az évben a jelentős po­litikai évfordulók, mindenekelőtt az SZNF 40. évfordulója kapcsán széles körű propaganda- és agitációs tevé­kenységet dolgoztak ki, melyet a Szlovák Szocialista Akadémiával kar­öltve valósítanak meg. Nagyon haté­kony munkát fejtenek ki a világné­zeti nevelésben a szakkörök, melyek­ből 36 tevékenykedik a járásban. A propagandatevékenységben « nagyon Jól beváltak az ateista körök, melyek­ből tíz van a járásban. Jelentős mun­kát végeznek a szülői munkaközös­ségek is, melyek a pedagógusokkal karöltve rendszeresen foglalkoznak az iskolás korú gyermekek szüleinek is bizonyít, hogy rendezvényeik egy­re látogatottabbak és vonzóbbak. A fiatal nemzedék gondolkodásmódja jut kifejezésre a polgári házasságkö­tések és a polgári névadó ünnepsé­gek számának növekedésében, illetve az egyházi szertartások számának csökkenésében. Mérsékelt előrehala­­,dás észlelhető a polgári temetkezések alkalomhoz illő, színvonalas rende­zésében is. A nemzetiségi kultúra kibontakoz­­tátásában, a szocialista hazaszeretet és internacionalizmus elmélyítéséhez tevékenyen hozzájárulnak a CSEMA­­DOK alapszervezetei. A közművelődési intézmények üzemeltetéséhez a közsé­gekben nem kis mértékben járulnak hozzá a helybeli mezőgazdasági üze­mek, az efsz-ek és állami gazdaságok is. Nagyon jó példa erre a felsőpato­­nyi, a gabčíkovói, a csenkei (Cen­­kovee), a nagylégi (Lehnice) és az ekecsi (Окой) népművelési intézmé­nyek, illetve a helybeli egységes földművesszövetkezetek együttműkö­dése, mely mindkét fél számára elő­nyös és gyümölcsöző. A felnőttek és fiatalok kultúrigé­­nyeinek kielégítésében fontos szerepe van a könyvnek. Bár az eltelt néhány évben komoly haladás történt ezen a téren, s a községi könyvtárak feltöl­tése rendszeressé vált, nem mindenütt élnek az adott lehetőségekkel, ami­ben sokszor a hiányos propaganda és agitáció is közrejátszik. Az utóbbi években több mezőgazdasági üzem­ben is létesítettek könyvtárakat, me­lyek hasznos segítséget nyújtanak különösen a szakmai és módszertant kérdésekben. A lehetőségek azonban még így sincsenek teljesen kiaknázva, gyakran éppen a kezdeményezőkész­ség hiánya, vagy a közömbösség miatt. Az agitációs és propagandatevékeny­ségben meg kell találni a módját an­nak, hogyan lehetne még több fiatalt és felnőttet megnyerni a könyveknek és az olvasásnak, a szabadidő célsze­rű eltöltésének. Örvendetes jelenség, hogy egyre nagyobb pénzeszközöket fordítanak a természet- és a környezetvédelemre, a történelmi parkok és tárgyak gon­dozására. Sajnos, ez a növekvő anya­gi ráfordítás nem mindig párosul megfelelő viszonyulással és hozzáál­lással sokak részéről. Gyakran elő­fordul még érzéketlen ős közömbös viszonyulás mind az egyének, mind a szervezetek részéről, ami szüksé­gessé teszi a népművelési Intézmé­nyek ezirányú. felvilágosító munkájá­nak fokozását. A községi népművelési intézmények összhangban a párt- és az állami szervek által kitűzött feladatokkal, igényes és sokoldalú munkát végez­nek és alkotóén veszik ki részüket a dolgozók szocialista tudatformálásá­ból, a szocialista embertípus nevelé­séből. Svinger István

Next

/
Oldalképek
Tartalom