Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-06 / 40. szám

1984. október 8. SZABAD FÖLDMŰVES It MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK a mezőgazdaságban 'Az Idén Ünnepli megalakulásának huszonötödik évfordulóját a Rovinkai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézet. A nagyüzemi szocialista mezőgazda­sági termelés átépítése kezdetének 10. évében létrejött intézet dolgozói az első napoktól kezdődően, főleg a legfontosabb munkamenetek korsze­rűsítésével. illetve gépesítésével fog­lalkoztak. Az 1973-as évtől a kutató­­intézet a Gép- és Traktorállomások termelési-gazdasági egységhez tarto­zik. Ettől kezdődően az intézet ha­talmas fejlődésen ment át, és ma már a szlovákiai gép- és traktorállomások műszaki és fejlesztési bázisát alkotja. Az eltelt negyedszázad során több szervezési problémát kellett megol­daniuk. A kezdeti nehézségeken, az Indulás első bizonytalan lépésein a dolgozók gyorsan túltették magukat. Rövid idő után már jelentős sikerek­kel dicsekedhettek ,s nem kis részük van abban, hogy a mezőgazdasági termelésben nagy segítséget nyújta­nak az általuk kifejlesztett különböző gépek, műszerek és berendezések. Vojtech Potočný kandidátus 1962- től Irányítja a kutatóintézet kollek­tívájának munkáját. A külföldön is elismert szakember jól tudta, hogy elsősorban fiatal mérnökök alkalma­zásával és főleg megtartásával ala­pozhatja meg a rovinkai intézet jö­vőjét. Az, hogy a vezetőséggel közö­sen vállalta értük a felelősséget, bí­zott tehetségükben, szaktudásukban, az eredményekben is megmutatko­zott. Jelenleg a kutatóintézetnek kö­zel 300 dolgozója van, s a létszám kétharmadának az átlagéletkora 30 év. Ez bizonyítja legjobban, hogy a fiatalítás nemcsak terveikben szere­pel, hanem az intézet továbbfejlesz­tési programjának egyik alapvető té­nyezőjét képezi. A CSKP KB 10. és az SZUCP KB ezt követő ülése megállapította, hogy hazai gépiparunk nem biztosítja tel­jes mértékben s a szükségnek meg­felelően a mezőgazdasági üzemek számára a korszerű gépeket. Főleg a minőségi mutatók terén akadnak na­gyobb hiányosságok, ezért a gépgyár­tó vállalatoknak és üzemeknek az eddigieknél jóval szorosabban kell együttműködniük a mezőgazdászok­kal, hogy az elvárásoknak megfelelő gépek kerüljenek ki gyárainkból. El­gondolkoztató adat, hogy a mezőgaz­dasági üzemek által igényelt külön­böző, főleg azonban speciális munka­­folyamatokat végző gépek harminc százalékának nem akadt kivitelezője. A szövetkezetek melléküzemági ter­melésében rejlő számottevő tartalé­kok is sok helyütt kihasználatlanok, mivel ebben a formában több, főleg kisebb méretű gépek, illetve pótal­katrészek gyártására volna kapacitás és lehetőség. A szakemberek már több fórumon hangsúlyozták, hogy mindenekelőtt a kutatástól a gyakor­lati felhasználásig vezető hosszú és bonyodalmas utat kell mielőbb jelen­tősen lerövidíteni, ha lépést akarunk tartani a fejlődéssel. A rovinkai kutatóintézet megalaku­lása óta jelentős mértékben hozzájá­rult az új gépek, műszerek és beren­dezések gyártásához. Az intézet dol­gozóinak feladata, bogy a mezőgaz­dasági üzemek termelése hatékony­ságának a növeléséhez nélkülözhetet­len gépsorokat fejlesszenek ki. Az el­várásoknak eleget tudnak tenni, a kifejlesztett újdonságok további bo­nyodalmas útját azonban nem nagyon tudják befolyásolni. A legnagyobb hiányosságok ezen a téren mutatkoz­nak, mivel a kutatómérnökök által létrehozott korszerű berendezések sok esetben bizony hónapokig, sőt évekig nem találnak gyártókra, s így természetesen azok sem hasznosít­hatják a gépeket, akik számára azo­kat fejlesztették. Arról pedig nem is beszélve, hogy az eltelt időszak alatt a tudományos-műszaki fejlődés sem állt meg, s így a fejlesztéskor modern gépsorok, a kivitelezésig sokszor el­avulnak. A kutatóintézet vezetősége sosem szemlélte tétlenül az eseményeket, állandóan tárgyalt, hogy mielőbb megkezdődjék az újdonságok próba­gyártása. Az utóbbi időben örvende­tes, hogy ezen a téren is sikerült előbbre lépniük. A hazai gyártók mel­lett külföldi partnereikkel is javult az együttműködésük. Elsődleges feladatuk, hogy a leg­szükségesebb gépsorokat fejlesszék, főleg a hegyvidéki takarmánybegyűj­tés, a hüvelyesek betakarítása és a gyümölcsszüretelés megkönnyítésére. Ezenkívül megkülönböztetett figyel­met fordítanak az állattenyésztésben hasznosított beépített gépek fejlesz­tésére, valamint ezen berendezések pótalkatrész-ellátására. A prága-male­­iicei partnerintézetük pedig a mozgó gépek és jármüvek továbbfejlesztésé­re szakosodott. A Zvolení Nehézgép­ipari Művekkel közösen fejlesztették ki két évvel ezelőtt a hegyvidéki ka­szálógépet. Tavaly mér több mint száz készült ebből a típusból, az idén pedig újabb másfél száz darabot gyár­tanak. Az elkövetkező években a sorozatgyártás elkezdésével évente négyszáz darabot terveznek, így je­jelü gép a lencse, illetve a bab be­gyűjtésére alkalmas. A bojničkyi szö­vetkezetben, amely a lencsetermesztés rendszergazdája, végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a gép kétsoros változata a legkorszerűbb külföldi gyártmányokkal összehasonlítva is megállja a helyét. Ezenkívül a sző­­gyéni (Svodín), a keszegfalusi (Ka­­meničná) és a pezinoki szövetkezet­ben is jól vizsgázott az említett gép­sor. A kukorica légnyomásos szárítása és raktározása céljából az intézet dolgozói 1000 tonna kapacitású szárí­tót készítettek a tardoskeddi (Tvrdo­­áovce) szövetkezetnek. Így az értékes termény szárítása a napenergia és a légmozgás felhasználásával történik. A kukorica be- és kirakása is gépe­sített. Az eljárás alkalmazásával ton­nánként átlagosan 300 koronás meg­takarítás érhető el. A nem hagyomá­nyos energiaforrások hasznosítása te­rén több kiváló eredményt érnek el. A hustopečči vállalattal közösen fej­lesztették ki a napkollektor két típu­sát, egyet a cseh egyet pedig a szlo­vákiai hőmérsékleti ťiszonyoknak megfelelően, amelyet a széna tárolá­sánál és szárításánál használnak fel. A terv szerint az év végéig 20 darab szénaszárításra alkalmas napkollek­tort készítenek. Szlovákiában a trna­­vai Agrostav és Holíči Movis vállalta a kivitelezést. A gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek számára is több gépsort fejlesztettek A tardoskeddi kukoricaszárító lentős mennyiségű devizakoronát ta­karíthatunk meg, mivel az említett gépeket eddig a tőkés országokból importáltuk. Szintén a zvoleniakkal közösen készítették a hegyvidéken alkalmazható univerzális gépsort, amely szénagyűjtésre, trágyaszórásra és különböző munkák elvégzésére a nehéz körülmények között is kiválóan alkalmas. A legnehezebb terepviszo­nyok között végzett felmérések na­gyon jó eredményeket hoztak, így re­mélhetőleg a sorozatgyártás beindí­tásával gyorsan megoldódik a hegy­vidéken gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok ilyen jellegű prob­lémája. A betakarítási veszteségek, vala­mint az energiaigényesség csökken­tése érdekében a kutatóintézet mun­katársai több újdonsággal jelentkez­tek. Például a borsóbetakarítási gép­sorral, amelynek sorozatgyártását a Senicai Gép- és Traktorállomás vég­zi. Üzemeltetésével több mint 13 szá­­zalékkal csökken a betakarítási vesz­teség, s jelentős üzemanyag-megta­karítás érhető el. Az ASC/B45 típus­ki. A Vranov! Gép- és Traktorállomás gyártja a növényvédő szerek alkal­mazásához felhasználható berende­zést, amellyel környezetvédelmi szem­pontból is jobb eredmények szület­nek, mivel az adagolás a gyökérzet közelében történik. A szántóföldek porhanyítását és műtrágyázását vég­ző RM-6-036 típusjelű gép előnye az előzőekhez viszonyítva az, hogy ,a műtrágyát akár 40 centiméteres mély­ségig is be tudja szántani. A gyü­mölcsösökben dolgozók munkáját nagyban megkönnyítik a fák metszé­sére és a levágott ágak összezúzására felhasználható gépújdonságok. Így a kertészetekben az egyik legfontosabb időszaki munka is gépek alkalmazá­sával végezhető. A gépsor 4,5 méte­res szélességben és ugyanilyen ma-A PR 32 E Ipari robot' gasságban hasznosítható. A levágott ágak összezúzását végző SV6-030B gép megoldja a szállítási és elhelyezési problémákat. A szőlészetekben sike­resen alkalmazzák a Pezinoki Gép- és Traktorállomáson készített szőlő­metsző gépsort, amely tíz dolgozó munkáját végzi. A szőlősorok tisztí­tását végző PH-1-437 típusú gép gyor­san és megbízhatóan működik, ezt bizonyítják a szlovákiai méretekben elvégzett kísérletek. Az állattenyésztésben hasznosítható termékeik közül megemlíthetjük a fejőgépek szerelésére és karbantar­tására készített jól felszerelt mű­helykocsit, valamint a mezőgazdasági gépek konzerválását végző műhely korszerű felszerelését. A juhtenyész­tésben kipróbált körömvágó berende­zéssel megoldódhat az egyik legna­gyobb gondot okozó munkafolyamat gépesítése. A kutatóintézet dolgozóinak mun­káját dicséri a PR 32 E ipari robot, amelyet a Detvai Nehézgépipari Mű­vekben készítettek. Hegesztésre és különböző munkafolyamatok pontos elvégzésére kiválóan alkalmas. A sportpályák gyepszőnyegének a nyí­rására és gondozására kifejlesztett gépsorral szintén jelentős mennyiségű devizát takaríthatunk meg. Ezenkívül az intézet metrológiai szakemberei rendszeresen ellenőrzik a mezőgaz­dasági üzemek műszaki berendezéseit és új számítógépeikkel bővítik a ha­zai kínálatot. Több szövetkezetben és állami gazdaságban sikeresen alkal­mazzák a legújabb hazai gyártmá­nyaikat, melyek nagymértékben meg­gyorsítják a munkaszervezést és pon-' tosítják a kidolgozott terveket. A KGST-tagországokkal való együtt­működés bővítésével újabb tapaszta­latcserék lehetősége nyílik a kutató­­intézet dolgozói előtt, akik gyakran kihasználják az alkalmat és rendsze­resen ott vannak a jelesebb nemzet­közi rendezvényeken. Különösen a szovjet, az NDK-beli és a magyar szakemberekkel van szoros kapcsola­tuk,de a többi szocialista országgal is bővítoni szeretnék együttműködé­süket. • ^ A kutatóintézet dolgozóinak több mint nyolcvan százaléka kapcsolódik be a szocialista versenymozgalomba. A tizenöt komplex ésszerűsítő és a hét szocialista brigád tagjai az élen­járók közé tartoznak. A tavalyi évben az intézet átlagosan egy koronás be­ruházással több mint öt koronás nye­reséget könyvelhetett el. S ez az adat magáért beszél. Az idén az Agromas nemzetközi társulás keretében part­nereik 44 gépükre kötöttek szerző­dést. A külföldi partnerek nagy ér­deklődést tanúsítanak különösen a gyümölcsészetben használható gép­sorok iránt, s ezekből hozzávetőlege­sen ezer darabot rendeltek. Az igazgató többek között beszá­molt a közeljövőben megvalósításra váró terveikről és beruházásaikról. Elsősorban a szaklaboratóriumok szá­mát szeretnék növelni, valamint to-* vább bővíteni a metrológiai részle­get. A CSKP KB 8. ülésének határoza­taiból kiindulva maradéktalanul tel­jesíteni akarják igényes feladataikat. Az intézet dolgozói tudatosítják, hogy ezt csak fokozott munkaaktivitással és a hazai, valamint a külföldi part­nerekkel való együttműködés elmé­lyítésével érhetik el. Az első negyed­század eredményeiből azonban arra következtethetünk, hogy a Rovinkai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézet kollektívája továbbra is sikeresen megbirkózik az intézetre háruló fel­adatokkal. Szocialista mezőgazdasági termelésünk hatékonyságának növelé­se elsődleges népgazdasági feladat, amely elképzelhetetlen a korszerű gépek nélkül. A kutatóintézet fiatal szakembergárdája a tapasztalt veze­tőkkel közösen a jövőben is azon fog fáradozni, hogy a társadalmi elvárá­soknak továbbra is teljes mértékben eleget tudjon tenni. Bárdos Gyula i(imniiiimiHUHiiiuiiiiniiHinniHHiui A kávécserjétől a kávépótlóig (Fotó: M. Kružlíkl Ä kávécserje Kelet-Afrikából származik és a XV. szá­zadban került át Arábiába. Vándorkereskedők terjesz­tették el Közép-Keleten, majd később Indiában és Bra­zíliában is meghonosodott. Talán így lehetne röviden összefoglalni a kávé erede­tét, amelyet valaha csak az ún. kiválasztottak fogyaszt­hattak. Ma már kevés olyan embert találunk, aki vala­milyen formában ne Inna legalább alkalomadtán kávét. Van, aki beéri a kávépótlőval, amelyet már lassan egy évszázada kezdtek gyártani. Előnye, hogy jóval olcsóbb mint a kávé, másrészt pedig kevesebb koffeint tartal­maz. Szlovákiában egyetlen helyen gyártják a kávépótlőt, mégpedig a Szeredi (Sered) Kávéüzemben. Kevesen tud­ják, hogy tulajdonképpen miből Is készítik. Az egyik legfontosabbb alapanyaga a cikóriagyökér, amely a cu­korrépához hasonló termény, ám annál Jóval vékonyabb, ezért hektárhozama is kisebb. Mivel viszonylag kevés helyen termesztik, sokan nem is tudják, miféle növény­ről van szó. Szlovákia területén csak a nyugat-szlovákiai kerületben, a topoíčanyl, trnaval, a nyítrai (Nitra) és a galántai (Galante) Járás egyes szövetkezeteiben ter­mesztik. A feldolgozása egyszerűbb, mint a cukorrépáé. A fel­­szeletelést követően hatalmas dobozokban szárítják, míg a nedvességtartalma 11 százalékra nem csökken. Ekkor a cikóriaszelet megbámul, meg kell Jegyeznünk azonban, hogy ilyen állapotban még nem hasznosítható, ezért szárított cukorrépát és pörkölt árpát is felhasz­nálnak a gyártás során. Az így elkészített keverékből lesz a Melta, az Enrilo, a Kavona, a Cikória és a többi kávépótló. Mindegyiknek más az összetétele, csak az alapanyaguk azonos. Az üzem egyik legsikeresebb terméke a Kavyt, amely főzés nélkül Is fogyasztísra alkalmas, mivel elég hideg vízben feloldani. Az említett keresett kávépótlőt kor­­■szerü gyártási eljárással készítik. Szemcsézett formá­ban kerül forgalomba és a piacon nagy iránta az ér­deklődés. Az idén már például 180 tonna Kavytot gyár­tottak. ,Az üzem szakemberei szerint eleinte a fogyaszt tók viszonylag bizalmatlanok voltak az új termékkel szemben, ma már viszont annyira közkedvelt, hogy nem tudják az igényeket teljes mértékben kielégíteni. A kávépőtlón kívül természetesen több terméket is készítenek. Az üzemben pörkölik az ún. amerikai mo­gyorót, amelyet az élelmiszeripar tovább hasznosít, pél­dául a mogyorós csokoládé vagy pedig a különböző nápolyik készítésénél. Ezenkívül a cukrászipar számára több félkészárut, így például pörkölt kakaót is gyárta­nak. A szeredi üzemben készül az előfőzölt rizs, a pezsgő­­por, a vaníliás cukor és a sütőpor, amelyből évente 300 tonnát készítenek. Krajcsovícs Ferdinánd

Next

/
Oldalképek
Tartalom