Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-29 / 39. szám
Tarackbúza rA tarackbúza a legismertebb és a házikertekben általában a legtöbb gondot és bosszúságot okozó gyomnövényünk. Ha megtelepszik, igen nehéz tőle megszabadulni, mert a tarackok igen gyorsan nőnek, gazdagon elágazódnak s ha nem kezdjük idejében irtani, rövidesen behálózzák az egész területet, felélik a kultúrnövényeknek szánt vizet és tápanyagokat. Legeredményesebben úgy harcolhatunk ellene, ha az őszi ásás során gondosan klszedegetjük a tarackokat. S ha már amúgy is dolgozunk vele, a munkát érdemes gyógynövénygyűjtéssel egybekapcsolni. Ugyanis a növény gyökértörzse (tarackja) keresett gyógyszeripari nyersanyag. Az összegyűjtött tarackokat alaposan meg kell mosni, majd 40 C-fokos hőmérsékleten tanácsos szárítani. Ha még elég melegen tűz a nap, akkor természetes eljárással is szárítható (hűvös időben penészt fog). Száradási aránya 4:1, kilónkénti felvásárlási ára 2,50 korona. Nem mindig vásárolják fel, ezért ajánlatos előre érdeklődni a legközelebbi felvásárlóhelyen. A drognak vizelethajtó, köptető, fertőtlenítő, reumát és bőrbántalmakat gyógyító hatása van. A gyógyászatban a lábdaganatok és a mugas vérnyomás gyógyításában, illetve a fogyókúrák hatékonyságának növelésében van legnagyobb jelentősége, hiszen kihajtja a szervezetből a felesleges vizet. A vese és a húgyhólyag gyulladásának kezelésekor mellékgyógyszerként használatos: A cukorbetegeknek is javasolják, mert nagyobb mennyiségű inzulint tartalmaz. Teája enyhíti az epe- és hasnyálmirigy-gyulladást, kihajtja a homokot a vesékből és a húgyhólyagból. A megszállton és felapritott drogból forrázással készítünk teát: 1 evőkanálnyi drogot negyed liter forró vízben 15 percig kell áztatni. Ha főzéssel készül a tea, akkor legfeljebb 1—2 percig tarthat a forralás. Túladagolása vagy tartós használata esetén sem kell mérgező vagy egyéb káros mellékhatástól tartani. Vigyázatl Gyűjtéskor ne tévesszük össze a tarackbúzát az ugyancsak gyakori csillagpázsittal (daruláb, kutyapázsit), melyre a 3—7 ujjasán elálló, 3—5 cm hosszú, kissé kifelé görbülő végálló kalász jellemző, és a tarackja is lényegesen vastagubb. Dr. Nagy Géza A tarka kacagógerlék Legritkábban a toronyházakban, városszéli házakban, falusi házak tornácain viszont annál gyakrabban tartják kalitkában a kacagógerle (Streptopelia rísolia) egy-egy párját. Eredeti izabellasárgás, fekete nyakörvével, karmazsinpiros lábaival a legszebb madaraink közé tartozik. E közismert madárfajnak széles körben elterjedt, a háziasítás során kitenyésztett fehér színváitozata is van. Szemei világospirosak, lábai karmazsinpirosak. A rendkívül szelíd, kezes madárnak ezt a színváltozatát az egész világon ismerik, hiszen a bűvészek is használják mutatványukban. Évtizedek során számtalanszor párosítottak sárga egyedeket fehérrel. Az utódok többnyire a sárga színt örökölték. Ezek a továbbiakban sárgákkal párosítva általában sárga, fehérekkel párba állítva leggyakrabban egy fehér és egy sárga fiókát neveltek. A kacagógerle szerény igényű, 30 éves kort is megélő, rendkívül kedves madár. A hím hangosabban, a tojó halkabban turbékol, és minden helyváltoztatás során hallatja kacagásszerű hangját/ Táplálékul különböző növényi magvakat használjunk. Szeret fürdeni. Fészekként kis kosárkát, tálkát biztosítsunk a párnak. Itt helyezi él a hím azt a néhány ágacskát, fűszálat, amelyet a tojó lazán elrendez, s az így előkészített fészekben költi kt két tojását. A kottásban naponta kétszer hosszabb időre a hím is felváltja. A fiókák 14—16 napra kelnek ki. Kezdetben a pár a begyükben képződő sajtszerű váladékkal, az ún. begytejjel eteti a fiókákat, a későbbiekben a begyükben puhított magvakkal. A fiókák két hét után már a fészek szélén ülnek, s 17—18 napos korukban már repülősek. Az egymáshoz hűséges szülők évek hosszú során át egy-egy esztendőben 3—5 költést is felnevelnek. Kovács A.i Javaslat Több éve igen eredményesen termesztek különböző zöldségféléket biológiai művelési módszerrel. Bemutatom az eddigi megfigyeléseim alapján, saját összeállításom szerint kialakított, idei vegyeskultúrás vetéstervemet, hogy másoknak is ötleteket adjak. Saját tapasztalataimat Alwin Seifert és Gertrud Franck módszerével „házasítottam". A talajt ásóvillával 25 cm mélyen fellazítottuk, elgerehlyéztök. Egy négyzetméterre 1—1,5 vödör igen jó minőségű, rostált komposztot hintettünk, amelyet azonnal 6 cm mélyen hekapáltunk. Ezt gerublyézés, majd a vetés követte. Minden sort külön megjelöltem. A kijelölt területet 50 cm sortávolságra spenóttal vetettük be. Két spenólsnr közé egy sort vetünk vagy palántázonk a termelendő növényből. A spenótsorok két végét mindig karóval jelöltük meg. 1. sor: Spenót (és a továbbiakban minden páratlan sor). 2. sor: Korai sárgarépa, a másodvetés bokorbab, közben késői káposzta. i 4. sor: Korai borsó, másodvetés: késői káposzta + zeller '+ cékla. 6. sor: Sárgarépa téli eltartásra. 8. sor: Fokhagyma, utána mustár. 10. sor: Sárgarépa téli eltartásra. 12. sor: Borsó, utána bokorbab + késői karalábé. 14. sor: Petrezselyem. 16. sor: Hagyma magról. 18. sor: Pasztinák (fél sor), hagyma magról (fél sor), utána mustár. 20. sor: Paprika, előtte lóbab vagy mustár. 22. sor: Zeller + korai karfiol + korai káposzta + korai kalarábé, előtte mustár. 24. sor: Petrezselyem. 26. sor: Hagyma magról. 28. sor: Paprika, előtte lóbab vagy mustár. 30. sor: Borsó (korai), utána zeller + késői káposzta. 32. sor: Bokorbab, közte késői karalábé, előtte mustár. 34. sor: Saláta + retek, utána téli káposzta + bokorhab vagy binibós kel + bokorbab. 36. sor: Paradicsom, közötte kelkáposzta, előtte lóbab vagy mustár. 38. sor: Zeller + késői karfiol + késői káposzta + késői karalábé. 40. sor: Bokorbab. közötte késői karalábé, előtte mustár. 42. sor: Paradicsom, közte középérésű karfiol, előtte lóbab, vagy mustár. 44. sor: Bokorbab, közte késői karalábé, előtte mustár. 45. sor: Spenót. A tábla szélére szegélynövények: kakukkfű, zsázsa, melélőhagyma, facélia kerülnek. A spenót, a mustár és a lóbab a talajtakarást szolgálja. Farkas L. Sokan mondogatják, jól keresnek a kertészkedők. De vajon irigylik e tőlük az egész évi fáradságos munkát, az értékesítési gond okozta hosszúságot és az önként vállalt kockázatot is? " Fotó: —bor A hagyományos termény-« bemutatók jelentősen hozzájárulnak kertészkedóink munkájának és eredményeinek népszerűsítéséhez, a köz érdekeit is szolgáló kertbarátmozgalom fejlesztéséhez Fotó: —bor A házikertek intenzív kihasználása esetén a magnézium könnyen sikert meghatározó tápelemmé léphet elő. Ez a veszély mindenekelőtt a könnyű és a podzolos talajukon fenyeget. Általános jelenség, hugy talajainkban egyre csökken a felvehető magnézium mennyiség. Az elem hiánya 10 négyzetméterenként évi 14—27 grammra tehető. Legrosszabb a helyzet a senicai, óadeai, Dolný Kubín-i bratislavai, bardejnvi és humennéi járásban. A házikertekben hagyományosan termesztett növények közöl a burgonya, a káposzta, az alma, az egres, a fekete ribiszke és a szőlő a legérzékenyebb a magnéziumhiányra, de néhány további növényünk (hüvelyesek, kajszibarack, málna) szintén sok magnéziumot igényel. A hagymafélék és a gyümölcstermő zöldségnövények magnéziumigénye viszonylag kicsi. A növények magnézium-felvételét főleg a termőhely ekológiai adottságai — a talaj tulajdonságai és az éghajlati viszonyok — befolyásolják, de a folyamatra kihatással van a talajban található mész és kálium mennyisége is. A mész elsősorban a savanyú kém hatású könnyű és középnehéz talajokon játszik fontos szerepet. Ebből következik, hogy ilyen feltételek közepette nem sza-Ihad elhanyagolni a nieszezést (dolumit mészkő). A relatív káiiumtőliblet részben akadályozza a növények magnéziumfelvételét, viszont a nitrogén és a foszfor javítja a talaj magnézium tartalmának érvényesülését. A talaj optimális magnéziumtartalma az ökológiai feltételektől függően változik. A tápelemre igényes növények akkor díszlenek szépen, ha a talaj egy kilogrammjában 100 — 250 mg magnézium áll rendelmazá Magnézium kainit, továbbá a dolomitos ammőnsalétrom (Liadok amónny s dolomitom, 27,5 százalék N, 2,9 százalék Mg), a dolomit mészkő (9—12 százalék Mg, 22—23 százalék Ca). az őrölt mészkő, a cukorgyár! mésziszap (1,2 százalék Mg, 18,7 százalék Ca, 0.2 százalék N, 0,2 százalék P, 0,2 százalék K, 48 százalék víz és 8—16 százalék szerves a-Hogyan orvosoljuk a magnéziumhiányt? kezesre, viszont a kevésbé igé-nyag). A felsoroltakon kivül nyes növénynek az 50—200 mgns inagnéziumlartalom is megfelel. A laboratóriumi elemzések során könnyen megállapítható, milyen a kert talajának magnéziumkészlete. Mit tehetünk, ha az elemzés túl szerény készletet jelez? Természetesen pótolnunk kell a hiányt, hogy a termelésben elfogadható eredményt tudjunk elérni. Mivel növelhető a talaj magnéziumtartalma? Trágyázásra felhasználható a 11 százalék magnéziumot és 8 százalék káliumot tartalmazó Kieserit koncentrátom, a 2,4 százalék magnéziumot és 33,2 százalék káliumot tartalmazó Kamex, a 3.6 százalék magnéziumot és 11.6 százalék káliumot tartalsegitségiinkre lehet még a burgonya szeszgyári feldolgozásakor keletkező melléktermék (kb. 4,9 százalék Mg), a malátagyári hulladékvíz (kb. 2,6 százalék Mg), a márga (a lelőhely milyensége szerint 0,6— 1,4 százalék Mg és 4—36 százalék Ca), a csillámpala (0,3— 0,6 százalék Mg). Persze jó tudni, hogy a szalma (0.1 százalék Mg), a bükkönyféléket is tartalmazó zöldtrágya (4—6 százalék Mg) és a komposzt (kb. 0,14 százalék Mg) is hozzájárulhat a talaj magnéziumtartalmának javításához. Ha a laboratóriumi elemzés során megállapítást nyer, hugy a talajban nagyun kevés a magnézium (kilogrammonként 20— 40 mg), akkor feltétlenül talajjavító trágyázást kell végezni. Erre a célra legmegfelelőbb a dolomit mészkő, mert növeli a talaj mésztartalmút és egyúttal javítja a kémhatást is. A juttatandó trágya mennyiségét aszerint keli meghatározni, hogy hány milligrammal szeretnénk növelni a talaj magnéziiiintarfalmát. Ha egy kilogramm talaj magnéziumkészletét egy milligrammal akarjuk gazdagítani, akkor ,1Q ni* termőterületre mintegy 4 gramm magnéziumot kell juttatnunk. Persze az anyagtalajukon és a savanyú kémhatást! parcellákon ennél lényegesen több (mintegy 15 gramm) magnéziumot kell felhasználni ugyanezen cél eléréséhez. Ha a talaj kielégítő magnézium-készlettel rendelkezik, akkor elég fenntartó trágyázást végezni, hiszen az istállótrágyával és a használatos műtrágyákkal együtt általában juttatunk annyi magnéziumot, amennyi az évi veszteséget pótolja. Ha nem így van. akkor a növényeken megfigyelhető jellegzetes tünetekből következtethetünk a hiányra és növelhetjük a juttatott magné-i ziuni mennyiségét. A magnéziumhiány lelassítja a növények fejlődését, késlelteti a virágzást, a hiánybetegségben szenvedő növények zöld részei sárgulni vagy halványodni kezdenek, a levelek magnéziumom mnzaikbetegséget kapnak és elhalunk. (hjj
