Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-29 / 39. szám

Tarackbúza rA tarackbúza a legismertebb és a házikertekben általában a legtöbb gondot és bosszúságot okozó gyomnövényünk. Ha megtelepszik, igen nehéz tőle megszabadulni, mert a tarac­kok igen gyorsan nőnek, gaz­dagon elágazódnak s ha nem kezdjük idejében irtani, rövi­desen behálózzák az egész te­rületet, felélik a kultúrnövé­nyeknek szánt vizet és táp­anyagokat. Legeredményesebben úgy harcolhatunk ellene, ha az őszi ásás során gondosan kl­­szedegetjük a tarackokat. S ha már amúgy is dolgozunk vele, a munkát érdemes gyógynö­vénygyűjtéssel egybekapcsolni. Ugyanis a növény gyökértörzse (tarackja) keresett gyógyszer­ipari nyersanyag. Az összegyűjtött tarackokat alaposan meg kell mosni, majd 40 C-fokos hőmérsékleten ta­nácsos szárítani. Ha még elég melegen tűz a nap, akkor ter­mészetes eljárással is szárít­ható (hűvös időben penészt fog). Száradási aránya 4:1, ki­lónkénti felvásárlási ára 2,50 korona. Nem mindig vásárolják fel, ezért ajánlatos előre érdek­lődni a legközelebbi felvásár­lóhelyen. A drognak vizelethajtó, köp­tető, fertőtlenítő, reumát és bőrbántalmakat gyógyító hatá­sa van. A gyógyászatban a láb­daganatok és a mugas vérnyo­más gyógyításában, illetve a fogyókúrák hatékonyságának növelésében van legnagyobb je­lentősége, hiszen kihajtja a szervezetből a felesleges vizet. A vese és a húgyhólyag gyulla­dásának kezelésekor mellék­­gyógyszerként használatos: A cukorbetegeknek is javasolják, mert nagyobb mennyiségű inzu­lint tartalmaz. Teája enyhíti az epe- és hasnyálmirigy-gyulla­dást, kihajtja a homokot a ve­sékből és a húgyhólyagból. A megszállton és felapritott drogból forrázással készítünk teát: 1 evőkanálnyi drogot ne­gyed liter forró vízben 15 per­cig kell áztatni. Ha főzéssel készül a tea, akkor legfeljebb 1—2 percig tarthat a forralás. Túladagolása vagy tartós hasz­nálata esetén sem kell mérge­ző vagy egyéb káros mellékha­tástól tartani. Vigyázatl Gyűjtéskor ne té­vesszük össze a tarackbúzát az ugyancsak gyakori csillagpá­zsittal (daruláb, kutyapázsit), melyre a 3—7 ujjasán elálló, 3—5 cm hosszú, kissé kifelé görbülő végálló kalász jellem­ző, és a tarackja is lényegesen vastagubb. Dr. Nagy Géza A tarka kacagógerlék Legritkábban a toronyházak­ban, városszéli házakban, fa­lusi házak tornácain viszont annál gyakrabban tartják kalit­kában a kacagógerle (Strepto­­pelia rísolia) egy-egy párját. Eredeti izabellasárgás, fekete nyakörvével, karmazsinpiros lábaival a legszebb madaraink közé tartozik. E közismert ma­dárfajnak széles körben elter­jedt, a háziasítás során kite­nyésztett fehér színváitozata is van. Szemei világospirosak, lá­bai karmazsinpirosak. A rend­kívül szelíd, kezes madárnak ezt a színváltozatát az egész világon ismerik, hiszen a bűvé­szek is használják mutatvá­nyukban. Évtizedek során szám­talanszor párosítottak sárga egyedeket fehérrel. Az utódok többnyire a sárga színt örököl­ték. Ezek a továbbiakban sár­gákkal párosítva általában sár­ga, fehérekkel párba állítva leggyakrabban egy fehér és egy sárga fiókát neveltek. A kacagógerle szerény igé­nyű, 30 éves kort is megélő, rendkívül kedves madár. A hím hangosabban, a tojó halkabban turbékol, és minden helyváltoz­tatás során hallatja kacagás­­szerű hangját/ Táplálékul kü­lönböző növényi magvakat használjunk. Szeret fürdeni. Fészekként kis kosárkát, tálkát biztosítsunk a párnak. Itt he­lyezi él a hím azt a néhány ágacskát, fűszálat, amelyet a tojó lazán elrendez, s az így előkészített fészekben költi kt két tojását. A kottásban napon­ta kétszer hosszabb időre a hím is felváltja. A fiókák 14—16 napra kelnek ki. Kezdetben a pár a begyükben képződő sajt­­szerű váladékkal, az ún. begy­tejjel eteti a fiókákat, a későb­biekben a begyükben puhított magvakkal. A fiókák két hét után már a fészek szélén ülnek, s 17—18 napos korukban már repülősek. Az egymáshoz hűsé­ges szülők évek hosszú során át egy-egy esztendőben 3—5 költést is felnevelnek. Kovács A.i Javaslat Több éve igen eredményesen termesztek különböző zöldség­féléket biológiai művelési módszerrel. Bemutatom az eddigi megfigyeléseim alapján, saját összeállításom szerint kialakí­tott, idei vegyeskultúrás vetéstervemet, hogy másoknak is öt­leteket adjak. Saját tapasztalataimat Alwin Seifert és Gertrud Franck módszerével „házasítottam". A talajt ásóvillával 25 cm mélyen fellazítottuk, elgerehlyéz­­tök. Egy négyzetméterre 1—1,5 vödör igen jó minőségű, rostált komposztot hintettünk, amelyet azonnal 6 cm mélyen hekapál­tunk. Ezt gerublyézés, majd a vetés követte. Minden sort kü­lön megjelöltem. A kijelölt területet 50 cm sortávolságra spenóttal vetettük be. Két spenólsnr közé egy sort vetünk vagy palántázonk a termelendő növényből. A spenótsorok két végét mindig karó­val jelöltük meg. 1. sor: Spenót (és a továbbiakban minden páratlan sor). 2. sor: Korai sárgarépa, a másodvetés bokorbab, közben késői káposzta. i 4. sor: Korai borsó, másodvetés: késői káposzta + zeller '+ cékla. 6. sor: Sárgarépa téli eltartásra. 8. sor: Fokhagyma, utána mustár. 10. sor: Sárgarépa téli eltartásra. 12. sor: Borsó, utána bokorbab + késői karalábé. 14. sor: Petrezselyem. 16. sor: Hagyma magról. 18. sor: Pasztinák (fél sor), hagyma magról (fél sor), utána mustár. 20. sor: Paprika, előtte lóbab vagy mustár. 22. sor: Zeller + korai karfiol + korai káposzta + korai kalarábé, előtte mustár. 24. sor: Petrezselyem. 26. sor: Hagyma magról. 28. sor: Paprika, előtte lóbab vagy mustár. 30. sor: Borsó (korai), utána zeller + késői káposzta. 32. sor: Bokorbab, közte késői karalábé, előtte mustár. 34. sor: Saláta + retek, utána téli káposzta + bokorhab vagy binibós kel + bokorbab. 36. sor: Paradicsom, közötte kelkáposzta, előtte lóbab vagy mustár. 38. sor: Zeller + késői karfiol + késői káposzta + késői karalábé. 40. sor: Bokorbab. közötte késői karalábé, előtte mustár. 42. sor: Paradicsom, közte középérésű karfiol, előtte lóbab, vagy mustár. 44. sor: Bokorbab, közte késői karalábé, előtte mustár. 45. sor: Spenót. A tábla szélére szegélynövények: kakukkfű, zsázsa, melélő­­hagyma, facélia kerülnek. A spenót, a mustár és a lóbab a talajtakarást szolgálja. Farkas L. Sokan mondogatják, jól keresnek a kertészkedők. De vajon irigylik e tőlük az egész évi fáradságos munkát, az értéke­sítési gond okozta hosszúságot és az önként vállalt kocká­zatot is? " Fotó: —bor A hagyományos termény-« bemutatók jelentősen hoz­zájárulnak kertészke­­dóink munkájának és eredményeinek népszerű­sítéséhez, a köz érdekeit is szolgáló kertbarátmoz­galom fejlesztéséhez Fotó: —bor A házikertek intenzív ki­használása esetén a mag­nézium könnyen sikert meghatározó tápelemmé léphet elő. Ez a veszély mindenek­előtt a könnyű és a podzolos talajukon fenyeget. Általános jelenség, hugy talajainkban egyre csökken a felvehető mag­nézium mennyiség. Az elem hiánya 10 négyzetméterenként évi 14—27 grammra tehető. Legrosszabb a helyzet a seni­­cai, óadeai, Dolný Kubín-i bra­­tislavai, bardejnvi és humennéi járásban. A házikertekben ha­gyományosan termesztett növé­nyek közöl a burgonya, a ká­poszta, az alma, az egres, a fekete ribiszke és a szőlő a legérzékenyebb a magnézium­hiányra, de néhány további nö­vényünk (hüvelyesek, kajszi­­barack, málna) szintén sok magnéziumot igényel. A hagy­mafélék és a gyümölcstermő zöldségnövények magnézium­­igénye viszonylag kicsi. A növények magnézium-fel­vételét főleg a termőhely eko­­lógiai adottságai — a talaj tu­lajdonságai és az éghajlati vi­szonyok — befolyásolják, de a folyamatra kihatással van a ta­lajban található mész és ká­lium mennyisége is. A mész elsősorban a savanyú kém ha­tású könnyű és középnehéz ta­lajokon játszik fontos szerepet. Ebből következik, hogy ilyen feltételek közepette nem sza-Ihad elhanyagolni a nieszezést (dolumit mészkő). A relatív káiiumtőliblet részben akadá­lyozza a növények magnézium­felvételét, viszont a nitrogén és a foszfor javítja a talaj magnézium tartalmának érvé­nyesülését. A talaj optimális magnézium­tartalma az ökológiai feltéte­lektől függően változik. A táp­elemre igényes növények ak­kor díszlenek szépen, ha a ta­laj egy kilogrammjában 100 — 250 mg magnézium áll rendel­mazá Magnézium kainit, to­vábbá a dolomitos ammőnsa­­létrom (Liadok amónny s do­lomitom, 27,5 százalék N, 2,9 százalék Mg), a dolomit mész­kő (9—12 százalék Mg, 22—23 százalék Ca). az őrölt mészkő, a cukorgyár! mésziszap (1,2 százalék Mg, 18,7 százalék Ca, 0.2 százalék N, 0,2 százalék P, 0,2 százalék K, 48 százalék víz és 8—16 százalék szerves a-Hogyan orvosoljuk a magnéziumhiányt? kezesre, viszont a kevésbé igé-nyag). A felsoroltakon kivül nyes növénynek az 50—200 mg­­ns inagnéziumlartalom is meg­felel. A laboratóriumi elemzések során könnyen megállapítható, milyen a kert talajának mag­­néziumkészlete. Mit tehetünk, ha az elemzés túl szerény készletet jelez? Természetesen pótolnunk kell a hiányt, hogy a termelésben elfogadható eredményt tudjunk elérni. Mivel növelhető a talaj mag­néziumtartalma? Trágyázásra felhasználható a 11 százalék magnéziumot és 8 százalék ká­liumot tartalmazó Kieserit kon­centrátom, a 2,4 százalék mag­néziumot és 33,2 százalék ká­liumot tartalmazó Kamex, a 3.6 százalék magnéziumot és 11.6 százalék káliumot tartal­segitségiinkre lehet még a bur­gonya szeszgyári feldolgozása­kor keletkező melléktermék (kb. 4,9 százalék Mg), a ma­látagyári hulladékvíz (kb. 2,6 százalék Mg), a márga (a lelő­hely milyensége szerint 0,6— 1,4 százalék Mg és 4—36 száza­lék Ca), a csillámpala (0,3— 0,6 százalék Mg). Persze jó tudni, hogy a szalma (0.1 szá­zalék Mg), a bükkönyféléket is tartalmazó zöldtrágya (4—6 százalék Mg) és a komposzt (kb. 0,14 százalék Mg) is hoz­zájárulhat a talaj magnézium­tartalmának javításához. Ha a laboratóriumi elemzés során megállapítást nyer, hugy a talajban nagyun kevés a mag­nézium (kilogrammonként 20— 40 mg), akkor feltétlenül talaj­javító trágyázást kell végezni. Erre a célra legmegfelelőbb a dolomit mészkő, mert növeli a talaj mésztartalmút és egyúttal javítja a kémhatást is. A jut­tatandó trágya mennyiségét aszerint keli meghatározni, hogy hány milligrammal sze­retnénk növelni a talaj mag­­néziiiintarfalmát. Ha egy kilo­gramm talaj magnéziumkészle­tét egy milligrammal akarjuk gazdagítani, akkor ,1Q ni* ter­mőterületre mintegy 4 gramm magnéziumot kell juttatnunk. Persze az anyagtalajukon és a savanyú kémhatást! parcellá­kon ennél lényegesen több (mintegy 15 gramm) magnéziu­mot kell felhasználni ugyan­ezen cél eléréséhez. Ha a talaj kielégítő magné­zium-készlettel rendelkezik, ak­kor elég fenntartó trágyázást végezni, hiszen az istállótrá­­gyával és a használatos mű­trágyákkal együtt általában juttatunk annyi magnéziumot, amennyi az évi veszteséget pó­tolja. Ha nem így van. akkor a növényeken megfigyelhető jellegzetes tünetekből követ­keztethetünk a hiányra és nö­velhetjük a juttatott magné-i ziuni mennyiségét. A magné­ziumhiány lelassítja a növé­nyek fejlődését, késlelteti a virágzást, a hiánybetegségben szenvedő növények zöld részei sárgulni vagy halványodni kez­denek, a levelek magnéziumom mnzaikbetegséget kapnak és elhalunk. (hjj

Next

/
Oldalképek
Tartalom