Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-29 / 39. szám
8 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. szeptember 2S. A fiatalok védelmében Mostanában sokáig gyerek a gyerek. Szülei élete végéig. Mindez onnan Jutott eszembe, hogy sok gyerek nem óhajt felnőni. Nem akar, mondjam ezt? Az ember addig gyermek, amíg élnek a szülei. Egyre több szülő panaszkodik arra. hogy megbukott gyermeknevelésből. — De hol rontottuk el? — visszhangzik valahányszor, amikor gyerekeik viselkedéskultúrájában zavarok támadnak. A fiatalokban felhalmozódó környezeti, egészségügyi és magatartási problémák néha aggasztó jelenségben nyilvánulnak meg: a fizikai, értelmi, erkölcsi fejlődés kisebb mértékű elmaradásától kezdve az iskola- és munkakerülésen keresztül az alkoholista, csavargó, súlyosabb esetekben a bűnöző életmódig. A CSALÄD felelőssége A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekek fejlődésében elsősorban a családnak és közvetlen környezetének van meghatározó szerepe. A családot a leglelkiismoretcsebb társadalmi gondoskodás sem pótolhatja, s ez valóban nem közhely. Hiszen ahogyan a rossz hatások tévútra vezethetik a tapasztalatlan gyermeket, úgy a szülői figyelem és szeretet helyes irányba tereli a család Ifjú tagjait. Nem a „megadtam neki mindent, mégis mi lett belőle“ — féle szülői magatartásra. a gyerekekkel csak a tárgyak révén kapcsolatot tartó szülőkre gondolunk, hanem az egészséges, úgymond partneri gyerek-szülő kapcsolatra. A családon kívüli veszélyeztető okok között első helyen szerepel az antiszociális, személyiség- és beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek, fiatalok egymásra és a többiekre való hatása. Szomorú és megdöbbentő tény, hogy évről-évre növekszik hazánkban a veszélyeztetett — kisiklott életű — fiatalok és az általuk elkövetett kihágások, bűnesetek stb. száma. Tévedtünk, amikor néhány évtizeddel ezelőtt azt hittük, hogy a legalapvetőbb testi, anyagi szükségletek kielégítésével már megoldódik minden emberi probléma, Most viszont tévedés volna azt hinni, hogyha az ifjúság Ilyen irányú problémáiról nem beszélünk, azok maguktól megszűnnek, vagy legalábbis nem terjednek. Jó lett volna már régebben ugyanilyen nyíltan beszélni a bajokról, terjedésüknek talán jobban elejét lehetett volna venni. A tények pedig — mint ismeretes — makacs dolgok. Le lehet őket tagadni, -át lehet őket fogalmazni, lehet makacsul nem venni róluk tudomást. Csak visszaütnek. Mindig. S ha közös dolgainkban nem veszünk róluk tudomást, akkor mindannyiunkra visszaütnek. Holott fel is lehetne mérni, fel is lehetne használni őket, okosan. £s mindezek mellett nagyon fontos, hogy maguk a fiatalok is ismerjék a veszélyforrásokét! Hiszen ha tisztában vannak a veszéllyel, külső segítséggel hamarább véget tudnak vetni a maguk környezetében as önmérgezésnek. Az országos statisztikai adatokból kitűnő rendkívül nagy létszám, a reálisan megrajzolt eléggé sötét helyzetkép felelősségre, cselekvésre ösztönöz. A fiatalok testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztető okok között főképpen a családi élet hiányosságai, az anyagi ellátottságban mutatkozó rendellenességek, valószínűleg a hivatali és a társadalmi szervek mulasztásai szerepelnek. A fiatalokat többnyire a kíváncsiság vezeti a gyakran a végzetbe torkolló útra. Hogyan lehetne csökkenteni a veszélyeztetett fiatalok megdöbbentően nagy számát? Az illetékes szervek bizonyára sokat tettek, de úgy látszik nem eleget, vagy nem azt és nem úgy, ahogyan szükséges. A felnőtt társadalom különböző képviselői korántsem értenek egyet abban, hogy vajon miként lehetne ezeket a perifériára szorult fiatalokat a helyes útra terelni. Többen hajlamosak elfeledni, figyelmen kívül hagyni azokat az okokat, amelyek a gyermek- és fiatalkorúak ezreit sodorták és sodorják veszélyeztetett helyzetbe. így alakult ki nem egy emberben az a vélekedés, hogy a társadalomnak kell megvédenie magát ezektől a fiataloktól, ahelyett, hogy megtalálják a helyes utat, amely az igazi közösségekhez vezet. A személyiségzavar okait sokan a rideg emberi viszonyokban, a családok széthullásában, a történelmi tudat elhomályosulásában, a század betegségévé minősített neurózisban keresik. A pszichológusok szerint a kora gyermekkori években elszenvedett környezeti hatásoknak van döntő szerepük a különböző személyiségzavarok kialakulásában. Az olyan kora gyermekkori traumatikus élmények, mint a szülők nélkül való nevelkedés, a szeretett személyek állandó cserélődése, ismételt elvesztése áltatában elegendő okot is szolgáltat ehhez. A pszichopata személyt nincs mi visszatartsa ezektől a megoldásoktól, hiszen kapcsolatai olyannyira formálisak, hogy érzelmileg senkinek sem tartozik cselekvéseiért számadással. Az értelmi kapcsolatok és kötődések hiánya kedvezőtlenül hat vissza a törvénytisztelet megalapozására és kialakulására is. Ezek a személyek gyakran kerülnek összetűzésbe a törvénnyel, erre elsősorban a felelősségérzet és a szégyenérzet hiánya, a bűntudat nélküli viselkedés, az igazság semmibevétele szolgáltat okot. Az antiszociális magatartási viszonyulást először közvetlenül a család alakítja ki és tartja fenn a gyermekkel szemben, az agressziót „gondoskodó szeretetnek" tüntetve fel, a valódi érzések és vonzalom hiányát „nevelési elvekkel“, „jótakarással“ helyettesíti. MEGVÁLTOZOTT VISZONYOK E témakörrel kapcsolatban — s több tucatnyi kérdéssel — kerestem fel a Rozsnyói (Rožňava) Járási Nemzeti Bizottság ifjúsági szociális kurátorát, Boros Erzsébetet. A továbbiakban az ő segítségével bogozunk tovább a gordiusi-csomónak tűnő problémakör ok-okozati összefüggésrendszerében. — A laikus emberek főleg azt akarják megtudni a szóban forgó fiatalokról, hogy azok miért követnek el olyan'cselekményeket, amit az ő megítélésük szerint „normális“ embernek semmiképpen sem szabad megtennie — kezdi fejtegetéseit a pedagógusból lett ifjúsági joggondnnk. — Hogy tehát mi késztet egyeseket tiltott dolgokra: iszákosságra, bűnözésre, perverziókra, kábítószerélvezésre, csavargásra, munkakerülésre . ..? Mint ismeretes, a gyors urbanizáció jelentős mértékben korlátozza, vagy csaknem megfosztja az embereket a más személyekkel való érintkezés lehetőségétől. Az új környezet, az idegen életforma — nemritkán a nyelvi nehézségek —, a hagyományokban, szokásokban, viselkedési normákban megnyilvánuló különbség, mind leszűkítik a személyes kapcsolatteremtés lehetőségét, társtalanná, magányossá teszi az embereket. Ennek következtében elvesztik biztonságérzetüket, konfliktushelyzetbe kerülnek másokkal, és ebből kifolyólag nem tudják kellőképpen uralni, szabályozni belső (kóros) késztetéseiket. Következésképpen: a társadalmi integráció gyengülése miatt — kutatások sorával igazolják — ott és azon fiatalok között sok a bűnöző, az alkoholista stb., akik természetes emberi kapcsolataikból kiszakadva élnek, és mindamellett egzisztenciális gondokkal is küszködnek. (Folytatás a következő számban) KORCSMAROS LÁSZLÓ OKTOBER 1 kelte nyugta kelte nyugta ó. p. 6. p. 6. p. ó. p. Október 1 Hétfő MALVIN ( ARNOLD ' 5 43 17 24 13 32 21 25 Október 2 Kedd PETRA LEVOSLAV 5 44 17 22 14 25 22 24 Október 3 Szerda HELGA , STELA , 5 46 17 20 15 07 23 28 1 Október 4 Csütörtök FERENC ( FRANTIŠEK 1 5 47 17 18 15 40 — Október 5 Péntek AURÉL ] VIERA ( 5 48 1716 16 27 1 44 Október 6 Szombat A had. napja < NATALIA ( 5 50 17 14 16 28 1 45 Október 7 Vasárnap AMÄLIA i ELIŠKA 5 51 1712 16 44 2 51 Ülve és nyugodtan Az a reggeli rohanás! Csak az ne volna! De van. És szinte mindenütt. És ennek Is a gyerekek Isszák meg a levét. Kapkodás, türelmetlenség, Ingerültség, és éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a nyugalomra, derűre, hiszen még a gyerek sincs egészen ébren, neki is át kell hangolódnia az éjszakai álom után az ébrenlét, a reggel tennivalóira. Pedig ahogyan a nap elkezdődik, általában úgy folytatódik. És az elsős tanító néni szinte hibátlanul meg tudja mondani, hogy az 6 osztályában hol nyugodtak, ráérősek a reggelek és hol szaladnak a szülők elkésve munkába, olyan kapkodva, hogy még reggelizni sem igen jutott idő vagy legjobb esetben állva hajtottak le egy csésze teát, kávét, kaptak be egy kis vajaskenyeret. A tanító néni éppen ezért minden év elején módját ejti, hogy a reggelizésről beszélgessen a gyerekekkel. Az első házi feladatok közé tartozik, hogy otthon mindennan ülve és A talicskát egy kőmúvesfiű tolta a félig kész garázsig, amelyen a mester dolgozott. Estefelé a munkások hazamentek, de a talicska az udvaron maradt. — Nini — nyekkent vidáman — egy testvérem ücsörög ott a fűben. Eddig észre sem vettem, pont olyan, mint én, és mégis más. — Gondolt egyet és melléje gördült, — Mi az rokon? Téged is kintfeleftettek? Miért vagy ilyen cifra, mit tartasz az öledben, hogy hívnak? — tette fel kíváncsian a sok kérdést. — Engem állandóan kint tartanak a kertben, a nevem dísztalicska — válaszólta barátságosan a megszólított. Láthatod, sárgára festettek, pirosra a kerekemet, zöldre a lábaimat. Az ölembe porhanyós földet tettek, nyugodtan fogyasszák el a reggelijüket. De még ez sem elegendő, azt is megkérdezi, hogy ml volt reggelire. És tea helyett tejet javasol.. A vajaskenyérhez pedig zöldpaprikát, paradicsimot, uborkát, hagymát. Ez nem költségesebb számottevően, viszont sokkal egészségesebb. És reggelizés közben egy kis beszélgetésre is juthat idő. A napi programról, a várható jó eredményekről. — Mindez nem reménytelen. Csak egy kis szervező* kérdése. És az bizonyos, hogy sokszorosan megtérül a ráfordított idő. t beleültettek muskátlit, petúniát. Kora tavasztól késó őszig virítanak a társaságomban. — Nem értem — csodálkozott a szürke ruhás talicska. — Miért nem dolgozol? Csak egy helyben állsz és nem csinálsz semmit. Ügy tudom, a mi fajtánknak követ, cementet és még sok mindent kell szállítani egyik helyről a másikra. — Lehet — mondta a dtsztallcska — talán jó is lenne egy kicsit mozogni, de nem tehetem. Én a virágokat Őrzöm. Amint Így csevegnek, hát kijött az épületből egy bácsi. Ejnye — dünnyögte — hogy került ide ez a dolgos járgány, hiszen a szerszámoskamrában van a helye. Na gyere — mondta, mintha a barátjához szólna — eleget munkálkodtál egész nap. Pihenj reggelig, holnap megint szükségük lesz rád a kőműveseknek. Bevitte a kamrába és akkor a talicska így okoskodott. Most már én is kezdem érteni a dolgot. Nekem az a feladatom, hogy szállítsam az építőanyagot, a dísztalicskának pedig az, hogy a virágokkal együtt gyönyörködtesse az embereket. ^ Ezzel megnyugodva, csendesen elaludt, TUDNIVALÓK a hűtőszekrényről A vásárlók többsége a nagyobb méretű és nagyobb teljesítményű hűtőszekrényt keresik, noha nem Is tudják, hogy melyik gép mire alkalmas. Tájékoztatásul néhány adat: egy három-négytagú családnak bőségesen elegendő a 160 liter körüli flrtartalmú, 16—18 literes mélyhűtőjü hűtőszekrény, amelyekből viszonylag kiegyensúlyozott a kínálat. Ami a teljesítményt illeti, a hűtőgép mélyhűtő része mínusz 12, a háromcsillagosé mínusz 18 Celsius fokig hűt. Fontos tudni, hogy a mélyhűtő rekesznek nem az űrtartalma, hanem a hűtési sebessége a legfontosabb, ettől függ ugyanis, hogy minőségromlás nélkül milyen hosszú ideig őrizhető meg a friss, vagy mirelitt áru a rekeszben. Minél gyorsabb a hűtési sebesség, annál kevésbé roncsolódnak az élelmiszerek szövetei, s felolvasztáskor annál kevesebbet veszítenek minőségükből. Bár a régi típusú hűtőszekrények mélyhűtő rekeszeiben is „kopogósra“ fagy az élelmiszer, a nagyméretű jégszilánkok olyan károsodást okozhatnak az élelmiszerekben, hogy felolvasztás után szinte élvezhetetlenné válnak. A.hűtőgépek teljesítményét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen környezetben állnak, mennyire leterheltek, mennyire vannak tele, milyen gyakori az ajtónyitogatás, s a háziasszony milyen sűrűn olvasztja le a készülékről a rárakódott jeget. Az bánik legjobban gépével, és tudja leggazdaságosabban kihasználni, aki a fűtőtesttől, napsütéses ablaktól, tűzhelytől minél távolabb állítja, csak azokat az élelmiszereket tárolja benne, amelyeket okvetlenül szükséges — tehát nem terhelt túl a hűtőteret — s lehetőleg 2—3 hetenként leolvaszt ja. Nagyon fontos az is, hogy az élelmiszereket lehetőleg légmentesen elzárva, alufóliában, Illetve zárt edényben helyezzék el a hűtőtérben, mert így a párolgás nem rontja a teljesítményt. ÍotÉZTHEmtssY ШЕдая--- шйжширлрчнюавв Rejtvényünkben Pierre CORNEILLE, francia drámaíró műveit rejtettük el a vízszintes 1., 7., 35., 56. valamint a függőleges 11., 21., 49. számú sorokban. VÍZSZINTES: 13. Női név. 14. Súlypát. 16. Madár. 17. Fölemelve odaad. 18. Irány. 20. Sál végei. 21. Reakciós argentin politikus. 23. Mutató iiévmás. 25. Costa Ricában használatos pénzegység. 26. Saját kezűleg rövidítése. 27. Vissza: király — latinul. 28. Ilyen Idő Is van. 29. Hiányosan szabi 30. |TJ Rangfokozat. 31. Cseh drámaíró (az első két négyzetben utóneveinek kezdőbetűi). 32. Magyar tájképíestő. 33. Királyság Közép-Ázsiában. 36. Hadtáp nagyobbik részel 37. Bosznia bánja volt. 39. A* americium jele. 40. Sütő — népiesen. 41. }6 néhány. 42. Névutő. 43. Kötőszó. 44. Ilyen gép Is van. 45. Vegyi elem. 46. Zola utóneve. 47. Svéd fiúnév. 48. Személyes névmás. 49. Hoszszú idő őta. 51. Német zenészcsalád. 53. Rendben van — angolul. 54. Aminek négyzetes mintázata van. FÜGGŐLEGES: 1. Méter. 2. Csermely. 3. Talál. 4. Gázlómadár. 5. Svájci monda! hős. 6. Talajművelő eszköz. 7. Hidrogén. 8. Weber operája. 9. Mesterséges műszálféleség. 10. Vissza: város Japánban. 12. És — latinul. 15. Sándor-vers. 17. Válaszol. 19. Ilyen tört Is van. 22. „A“ tintatartó. 24. Kertben van! 25. Bálna. 26. Részvét. 28. J. K. L. 29. Folyó Leűgyelországban. 31. J. A. P. 32. A foszfor és az Indium vegyjele. 34. Társ. 35. Érzelem — szlovákul. 37. ... Lumjur, főváros. 38. Mongoloid nép. 41. Hangszer. 42. Az alumínium jele. 44. A. M. ö. 45 Mértani teste. 46. Lángol — duplán 47. Szovjet-orosz biokémikus. 50. Visz sza: jól van — angolul. 51. Tolldisz 52. Lakás. 55. Szovjetunió autójelzése Beküldendő a vízszintes 1., 7., 35. 56., valamint a függőleges 11., 21. 49. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 36. számában megjelen keresztrejtvény helyes megfejtése: Jön a hegyi szellő, elinal a nyár, Csiszecsnsza, öreguras ősz dohog ideki Nyertesek: Karika Vince, Csenki (Cenkovce), Keresztes Anna, Érsek újvár (Nové Zámky), Vass József Nagydaróc (Veiké Dravce),.
