Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-14 / 28. szám

4 .SZABAD FÖLDMŰVES, 1984. július 14. Kongresszus előtti vita Ä roxsnyái (Roíriava) (órás mind a 13 szövetkezetében ágazatonként, illetve termelési egységenként meg­vitatták a kongresszus előtti vita­anyagot. Eddig összesen mintegy száz javaslat és vélemény hangzott el, s még továbbiak várhatók. Ezen észrevételek, javaslatok nagy többsé­ge a gazdálkodás eredményesebbé té­telét, a termelés növelését és a terv­­feladatok teljesítését szorgalmazza. Hozzájárulhat a szocialista brigád­­mozgalom szervezettebbé tételéhez, a munkaerkölcs javításához, s a kezde­ményezőkészség kibontakoztatásához, valamint ez SZFSZ-alapszervezetek tevékenységének hatékonyabbá téte­léhez. Ám szép számmal akadnak olyan problémák Is, melyeket a járást avagy a központi szervek figyelmébe ajánlanak. Több oldalú kívánalom például: a szövetkezetekben minden eddiginél jobban kell szorgalmazniuk a veze­tőknek e nagy teijesttményű munká­éi erőgépek napi kétműszakos üze­meltetését. hogy az agrotechnikai ha­táridők megtartása ne szenvedjen csorbát. Az állattenyésztésben mutat­kozó munkaeröprobléma megoldását mindenképpen előmozdítaná például a gépesítés, valamint a szociális prog­ram megvalósítása. A dolgozók kívá­nalma: a gazdaságvezetök érezzenek nagyobb személyi felelősséget, törőd­jenek a munkaszervezés és gazdaság­­irányítás tökéletesítésével, s használ­janak közvetlenebb hangnemet. A szövetkezeti demokrácia érvényesül­jön jobban a mindennapi gyakorlat­ban! E téren többet tehetnének az SZFSZ-elapszervezetek vezetői, illetve ■ részlegbizottságok. A gazdaságvezetők nagyobb önálló­ságot kérnek az üzemi stratégia ki­dolgozásához; a jmi-től színvonala­sabb, hatékonyabb segítséget várnak. Teret kell nyitni a vertikális integrá­ciónak! Közérthetőbben: engedélyez­zék — ahol erre igény és lehetőség adódik — a mezőgazdasági termékek helybeli feldolgozását. Itt tesszük szóvá: a tömegtájékoz­tatási szervek által eléggé gyakorta reklámozott napenergia-hasznosítást. A mezőgazdasági üzemek vezetői kér­dezik: hogyan? Hiszen a napelem­megrendelésekre mindeddig választ sem kaptak?! Az említett járásban a dolgozók egészségvédelmét üzemi rendelők lé­tesítésével kívánják majd tökéletesí­teni. A traktorosuk gyógyüdültetését, lehetőleg úgy ütemezzék, hogy azok­ra ne a munkacsúcs időszakában ke­rüljön sor. A leszázalékolt efsz-tagok részére gondoskodjanak az efsz-veze­­tők megfelelő munka- és kereseti le­hetőségekről. A munkavédelmi tech­nikusok fordítsanak nagyobb figyel­met a balesetmegelőzésre; védőeszkö­zök beszerzésére és kiosztására. A gyártó cégek felé: gyártsanak jobb minőségű védőeszközöket. Javaslat: emeljék azon efsz-tagok járadékát, akiket 1975-ig nyugdíjaztak, illetve akiknek 500 koronán aluli a havi jö­vedelmük. Magasabb nyugdíjalapot kellene biztosítani az állatgondozók­nak, a traktorosoknak, a növényvédő szerekkel dolgozóknak. Ugyanezeken a munkaszakaszokon dolgozóknak — akárcsak az ipari üzemekhez — le­gyen ígényjogosultságuk egészségká­rosodási pótlékra. Az állattenyésztés­ben — szabadnap nem lévén — a sza­badság időtartamát 20 helyett 28 nap­ra növeljék. A lemaradozó, gyöngén gazdálkodó szövetkezeteket illetően, ne az admi­nisztratív eljárás érvényesüljön a ter­vezési mutatészámok értékelésénél, hanem vegyék figyelembe a természe­ti és a termelési adottságokat. A javaslattevők a fejlődés ütemé­nek felgyorsítása szempontjából szor­galmazzák a Jár^ mezőgazdasági üze­mel közti sokrétű együttműködést. Az is szóba került, hogy a gyengébb gazdasági megalapozottságú szövetke­zetek nem tudják igénybe venni as agrokémiai vállalat által nyújtott szolgáltatásokat, mivel azok számuk­ra nagyon költségesek. A takarmány­­gyártó ^üzemek készítsenek többféle takarmánykeveréket, és a rendelt mennyiséget Illetően tartsák be az el­fogadott szállítási időrendet. Erre azért van nagy szükség, mert néha napokat késik a szállítmány, s ebből azután nem haszna, hanem kára szár­mazik a megrendelőknek. A hegyi és hegyaljai körzetek me­zőgazdasági üzemei — a domborzati viszonyokat figyelembe véve — kap­janak ehhez megfelelő munkagépe­ket. Az ilyen nehéz terepviszonyok és talajadottságok között gazdálkodó szövetkezetek jussanak hozzá — fo­lyószámlájuk terhére —, nagyüzemi áron munkaeszközökhöz (kasza, ge­reblye, villa, kapa stb.). Sok a panasz a mezőgazdasági gé­pek főjavítását végző szolgáltató vál­lalatokra. A mezőgazdasági üzemek javasolják: a végzett munkáért járó fizetség 90 százalékát kapják meg, a maradék 10 százalék mag csak akkor illesse őket, ha a szavatossági idő alatt az általuk kijavított gépen nem történik újabb meghibásodás. Ha bi­zonyítottan a javítóüzemet terheli a mulasztás a gép üzemképtelenségéért, legyen köteles a hiba, üzemzavar díj­talan elhárítására, illetőleg helyreho­zására. A vadkártételért járó kártérítési összeg, melyet a vadásztársaság, illet­ve az Allamt Biztosító fizet, túl ala­csony. Ennek az összegnek az átérté­kelése — az efsz-tagok véleménye szerint — indokolt. A kongresszus előtti vita — a kong­resszus-előkészítő bizottság irányítá­sával — az üzemekben termelési egy­ségenként, ágazatonként folytatódik. Ezek az értékes adalékok, vélemé­nyek, javaslatok jé támpontul szol­gálhatnak majd az efsz-ak X. orszá­gos kongresszusa határozatai javas­latainak a kidolgozáshoz, a szövetke­zetek első rendjének, irányításának, adás-vételi és egyéb kapcsolatainak, valamint érdekvédelmének a további tökéletesítéséhez. KORCSMAROS LASZL.Ö Társadalmi munkában készül a falu nyitott vízelvezető csatornája Fotó: —ita—» Javul az üzemi étkeztetés Bár a komáromi (Komárno) járés közös gazdaságaiban sokat tettek a közétkeztetés fejlesztése, tökéletesí­tése szakaszán, a helyzet a jelenlegi­nél még jobb lehetne. Sokkal több család étkezhetne az üzemi éttermek­ben, melyeknek a kapacitása nem eléggé kihasznált. Mi szükséges ah­hoz, hogy ezen a téren lényeges ja­vulás következzék be? Nem szabad belenyugodni a jelenlegi helyzetbe: keresni kell az útját-médját a prob­léma megoldásának. Mivel a probléma összetett, sorra kell venni a dolgokat. Nemegyszer a heidegződött helytelen felfogáson kell változtatni, mégpedig céltudatos felvilágosító-nevelő munkával. Hiszen az üzemi étkezéssel a háziasszony napi gondja-problémája lesz keve­sebb, nem beszélve arról, hogy több ideje marad az egyéb házkörüli ten­nivalók elvégzésére, sőt a pihenésre, kikapcsolódásra. Meg aztán az üzemi étkezés olcsóbb is, ami ugyancsak nem mellékes — A járás szövetkezeteiben 1978-ban csupán 800 efsz-tag étkezett üzemi éttermekben, ez a szám az idén már 3500-ra gyarapodott. Míg általában a ló étel az ebéd, munkacsúcsok idején már a napi kétszeri, sőt háromszori étkezés biztosítása sem megy újdon­­ságszámha. Ez utóbbiakat főleg a ki­segítő munkaerők esetében alkalmaz­zák a szövetkezetekben. Csaknem valamennyi szövetkezet­ben gondoskodnak az efsz-nyugdíja­­sok étkeztetéséről. Ez előnyös a szá­mukra, hiszen az ilyen szociális jut­tatás többnyire díjmentes. Ezt a szo­ciális vívmányt meg keil becsülni, s a jövőben is élni kell az adott le­hetőségekkel. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Komáromi járási Bizottsága tisztában van az üzemi étkeztetés tár­sadalmi. gazdasági és szociális jelen­tőségével. Ezért szorgalmazza annak mind nagyobb térhódítását. Ezáltal a XVI. pártkongresszus által jóváha­gyott szociális program gyakorlati megvalósítását igyekszik elősegíteni a szövetkezetek vezetőségein, vala­mint az SZFSZ-alapszervezeteken ke­resztül. Ehhez módszertani-szervezési segítséget nyújt, szeminárium, tovább­képzés, szocialista verseny kezdemé­nyezés^ stb. formájában. Például A járás legjobb efsz-étkezdéje című verseny évről-évre jelentősen hozzá­járul az üzemi étkeztetés fejlesztésé­hez, a kulturált étkezés, valamint az ésszerű táplálkozás meghonsoltásá­­hoz. Tavaly például a gútai (Koláro­vo), a naszvadi (Nesvady), az alsó­­póteri (Dolný Peter), a hnrbanovői, a perbetei (Príbeta) és az Imelyt (fmef )üzemi étkezde munkaközössé­ge bizonyult a legjobbnak, s részesült erkölcsi-anyagi elismerésben. Közeleg az efsz-ek X. országos kongresszusa. A kongresszus előtti vita alkalmat ad arra is, hogy a dol­gozók felvessék az ezirányú kérdése­ket, véleményeket, javaslatokat. An­nál is inkább, mert a szocialista tár­sadalomban, s Így a szövetkezetekben is a legfőbb érték — az ember. Az, amely tudásával, fizikai erejével, szorgalmával és öntudatosságával hozzájárul az éves tervfeladatok tel­jesítéséhez. a javak létrehozásához, dolgozó népünk élelmezése jó elő­feltételeinek megteremtéséhez. Marta VIkolinská. Az idén ünnepeljük a szocialista mezőgazdaság átépítése kezde­tének 35. évfordulóját. Szocia­lista társadalmunk fejlődésének nél­külözhetetlen feltétele volt a mező­­gazdaság átépítése, mellyel elődeink a mai korszerű termelési módszere­ket alkalmazó mezőgazdasági üzemek működéséhez rakták le az alapokat. Ä szocialista termelési viszonyok­nak köszönhetően megváltözott a me­zőgazdaságban dolgozók élete, gon­dolkodása és munkamódszere. Jelen­tősen javult a dolgozók szociális el­látása, valamint az életszínvonal. Ä szocializmus építése során jött létre a szövetkezeti parasztság, amely a munkásosztállyal közösen alakítja társadalmunk politikai rendszerének szilárd alapját. A Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége a nemzeti bizott­ságok képviselő testületet, a tömeg­szervezetek, a Nemzeti Front szerve­zésében aktívan bekapcsolódnak a döntő fontosságú feladatok megoldá­sába. A mezőgazdaság szocialista átépíté­sének kezdete óta eltelt időszakról a kezdeti nehézségek leküzdése után elmondhatjuk, hogy mezőgazdasá­gunk a CSKP hatékony támogatáséval hatalmas gazdasági és szociális fej­lődésen ment keresztül. A bruttó mezőgazdasági termelés több mint a kétszeresére, a mezőgaz­daság árukínálata háromszorosára, a húsüzemek termelése kétszeresére, a tejtermelés közel kétszeresére, az egy dolgozóra számított átlagos termékek értéke pedig a kilencszeresére növe­kedett. Hazánk mezőgazdasági üzemei hozzávetőlegesen 244 milliárd korona értékű gépállománnyal rendelkeznek. Meg kell jegyeznünk, hogy a kiváló eredményeket a mezőgazdasági terü­let 8 százalékos csökkenése ellenére értük el. Ezekkel a sikerekkel a me­zőgazdasági-élelmiszeripari komple,: xum a népgazdaság élenjáró ágazatai közé került. • A bonyolult külső és belső gazda­sági feltételek között előtérbe került a mezőgazdaság egyik alapvető fel-Szövetkezeti adatának teljesítése, a szemesekből velő önellátás elérése, valamint a legfontosabb élelmiszerek hazai ter­mékekből való fokozatos előállítása, mint azt a CSKP XVI. kongresszusa is meghatározta. Az említett felada­tok teljesítését főleg az 1981 -es, 1982-es és részben a múlt évi kedve­zőtlen éghajlati viszonyok is nehezí­tették. Ezért fontos, hogy a növény­­termesztés belterjesitése során állan­dóan újabb, jobb és korszerűbb mód­szerek alkalmazását szorgalmazzuk. Mindez azért is szükséges, hogy mi­nimálisra csökkenthessük, különösen a tókés országokból behozott takar­mánymennyiséget. Szlovákiában ta­valy gabonafélékből a mezőgazdaság történetében a legnagyobb — 3 mil­lió 746 ezer tonna — termést értünk el. A szárazság számlájára irható, hogy nem teljesíthettük szemes kuko­ricából az előirányzott tervet. Ettől függetlenül szemesekből — a gabona­félékből elért gazdag termésnek kö­szönve — csupán 54 ezer tonna hiány­zott a termelést terv maradéktalan teljesítéséhez. Mivel a Cseh Szocia­lista Köztársaságban is elsősorban gabonafélékből értek el jó termést, így az országos tervet teljesítettük. A hüvelyesek, az olajosnövények és a burgonya hozamátlaga is nagyobb volt az 1981-es és 1982-es évekhez viszonyítva. Cukorrépából és tömeg­takarmányokból azonban a vártnál gyengébb termést értünk el. sági üzem felhívása, amely a 7. öt éves tervidőszak feladatainak mara­déktalan teljesítésére irányul, nagy társadalmi jelentőséggel bír. A felhí­vásra ezídeig többek között 413 szö­vetkezet válaszolt. A kötelezettség­vállalások teljesítése az efsz-ek X. jubileumi országos kongresszusára való felkészülés munkakezdeményezé­sének a kicsúcsosodását jelenti. A szövetkezeti földművesek örmmel földművesek kezdeményezése 'Az állattenyésztésben is jó erediqé­­nyek születtek. A továbbiakban azon­ban fokozottabb figyelmet kell fordí­tani az állategészségügyi előírások következetes betartáséra a súlygya­rapodás növelésére, valamint az állat­elhullás csökkentésére. Az idei első negyedévben az állat­­tenyésztés szakaszán a tervet sikerült teljesíteni. Vágóállatokból — terven felül — 1175 tonnát, tejből 19,1 mil­lió litert adtak el a mezőgazdasági üzemek. A tojástermelés területén az előirányzott tervet 101,4 százalékra teljesítettük. Mezőgazdaságunknak különösen a növénytermesztés terén igényesek a feladatai. A kedvezőtlen Időjárás Is nagyban befolyásolta, hogy Szlová­kiában közel 22 ezer hektár gabona­félét, 7000 hektár cukorrépát, és 16 ezer hektár évelő takarmányt kellett kiszántana. Ezért a növénytermesztés továbbfejlesztése fokozottabb igénye­ket támaszt a mezőgazdászokkal szemben. A 22 élenjáró mezőgazda­fogadták, hogy a kongresszusra az idén november 29. és december 1. között kerül sor. Már az évzáró köz­gyűlések alkalmából értékes vállalá­sok születtek. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés 40. évfordulójának méltó meg­ünnepléséhez hozzájárul a szocialista vállalások teljesítése, Illetve túlszár­nyalása. Az idén a szövetkezetekből 128 ezer dolgozó, 60 ezer szocialista brigádtag kapcsolódott be a szocia­lista versenymozgalomba, s ez az össztagság 70 százalékát teszi ki. Eddig a szövetkezeti földművesek az SZNF 40. évfordulója tiszteletére 109,5 millió korona értékű kötelezett­séget vállaltak. A vállalások túlnyo­mó része azokra a terményekre irá­nyul, amelyekre népgazdaságunknak leginkább szüksége van. Gabonafélék­ből 12 ezer 339, burgonyából 5538, cukorrépából 22 ezer 148, szemes ku­koricából 4100, marhahúsból 1272, sertéshúsból 994 tonna, tejből 10 mil­lió liter, tojásból pedig 140 ezer da­rab a vállalások mennyisége. Ä munka minőségének javítása, va­lamint az energia takarékosság terén 5 millió kilowatt/óra villanyenergiát, 242 TJ fűtőanyagot, 13 ezer 667 hekto­liter üzemanyagot és 5882 tonna erő­­takarmányt takarítanak meg. A szocialista brigádok közül af el­sők között kapták meg az aranyjel­vényt a nyitraivánkat (Ivanka prl Nitre) szövetkezet Mária Milkovičová vezette állattenyésztő kollektívája. Ján Hudák brigádja a Caňa-gyňovl Efsz-ből, valamint Pavol Cipčala sze­relőcsoportja a kalinovőí szövetkezet­ből. Az említett kollektívák tagjainak nevét február 29-én Prágában az el­sők közöt írták be az SZFSZ KB em­lékkönyvébe. A mezőgazdasági termelés Átérni nek. állandó növekedése, az egyes ágazatok tervének teljesítése egyre nagyobb igényeket támaszt az eszmei­politikai nevelő munkával szembe is. Ezért rendszeres és céltudatos tevé­kenységgel, valamint fokozott munka­aktivitással kell a CSKP KB 8. ülésé­nek határozatait a gyakorlatban meg­valósítani. A szövetkezeti tagok az efsz-ek X. jubileumi országos kongresszusát va­lamennyi területen nagyobb aktivitás­sal, cselekvő hozzáállással köszöntik. A kongresszust megelőző vita Is a mezőgazdaság fejlesztésének további lehetőségeit tárgyalja, hogy a CSKP XVi. kongresszusa hozott határoza­tokat szocialista mezőgazdaságunk teljes mértékben meg tudja valósí­tani. PAVEL DELINGA, a tudományok kandidátusa I

Next

/
Oldalképek
Tartalom