Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-22 / 38. szám
8 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1984. szeptember 22. Küzdjük le a tanulási nehézségeket Elkezdődött az új tanév, s vele egyidőben a legtöbb családban megváltozott a napirend. A gyermekeknek minden nap készülniük, más szavakkal tanulniuk kell. Tanulásnak nevezünk minden olyan tevékenységet, melynek során valamilyen mozgást, készséget, viselkedést vagy ismeretet sajátítunk el. Ha a gyermeket kiskorában következetes és rendszeres tevékenységre neveljük, megteremtjük az iskolai tanulás alapfeltételeit. A gyakorlat igazolja, hogy nem minden szülő értelmezi helyesen a tanulást. Sokan tévesen azt gondolják, hogy a tanulást a gyermek jó vagy gyenge emlékezőképessége határozza meg. Ezzel szemben a valóság az, hogy az emlékezőképesség csupán egyik tényezője a tanulásnak. A megértés és a következtetőképesség hatékonyabban segíti elő az anyag megtanulását, mint az emlékezet. A tannlás minősége a személyiség fejlettségétől és kiegyensúlyozottságától függ. Nagyon lényeges dolog, hogy a család megfelelő légkört teremtsen a tanuláshoz, mert a gyermek tanulási kedve nagymértékben attól függ. Mindenekelőtt a szülők személyes példamutatása a legfontosabb, hogy a gyermek lássa, hogy a szülei örömet lelnek munkájukban. Ha viszont a családban a felnőttek tehernek érzik a munkát, a gyermeket az negatívan motiválja a tanulásra. Az iskolába járás során sokféle okból következhetnek be tanulási nehézségek. Első ilyen objektív probléma az, amikor a szülők mindenáron be akarják íratni gyermeküket az első évfolyamba, függetlenül attól, hogy az lskolaérett-e vagy sem. Ily módon gyakran megtörténik, hogy az első évfolyamban döbbennek rá, hogy gyermekük nem alkalmas az igényes tananyag elsajátítására, {elenleg a felsőcsoportos óvodásokat pszichológiai kivizsgálásnak rendelik alá, s annak eredményeiről a szülőket is tájékoztatják. Ha a szakemberek úgy találják, hogy a gyermek még nem iskolaérett, hallgassunk rájuk. Bizonyos nehézséget idézhet elő a gyermek átállása az óvodából az iskolába, az alapiskola alsó tagozatáról a felső tagozatra, majd a középiskolákba. Főleg az érzékenyebb idegrendszerú gyermekek válnak ilyenkor kiegyensúlyozatlanokká. Ez megmutatkozik gyengébb tanulmányi eredményeikben és viselkedésükben egyaránt. Nyilvánvalóan nagy a különbség az óvodás kötetlen és az iskolás kötelezettségekkel járó életmódja között. A gyermek első benyomásai az iskolában nagyban befolyásolják későbbi iskolai teljesítményeit is. Ennélfogva azokban a családokban, ahol most első osztályosok vannak, a szülők és pedagógusok is mindent tegyelek meg annak érdekében, hogy az iskolai élet és a tanulás a gyermek számára rokonszenves és vonzó legyen. Az első hónapokban ne támasszunk túl nagy követelményeket a kisgyermekkel szemben. Nem szabad nekik megtiltani a játékot, ingerült vagy lebecsülő megjegyzéseket tenni ügyetlenségükre, vagy nehéz felfogásukra. Ugyanez természetesen vonatkozik a pedagógusokra is, akiknek fokozott türelmet és egyéni bánásmódot kell alkalmazniuk minden tanulóval szemben. A türelmetlenség és a szidás letöri a gyermek önbizalmát, csökkenti munkakedvét, és ingerlékenységet vált ki nála. Ily módon nehézségeket idézünk elő, mert a tanulók fáradékonnyá és közömbössé válnak. Hasonlóan tapintatosan kell eljárni az olyan családokban is, ahol olyan gyermekek "vannak, akik most léptek az alapiskola felső tagozatába, vagyis az ötödik osztályba, fagyon lényeges, hogy a szülő hozzásegítse a gyermeket az esetleges megtorpanás áthidalásához, kellő önbizalmat sugalljon gyermekének az adódó nehézségek leküzdésére. Aligha szükséges hangsúlyozni, mennyire fontos az is, hogy a családban az érzelmi nevelés szálai szilárdak legyenek. Az érzelmi élet zavarai a gyermek tanulmányi eredményeit negatívan befolyásolják. A tanulmányi nehézségek között kell említeni azt is, amikor a gyermek az egyes évfolyamokban nem sajátítja el kellően az alapkészségeket. Ilyenkor a szülők, a napközi otthon és a pedagógus közös segítségnyújtására, összefogására van szükség, mert különben a gyermek nehezen tud lépést tartani a követelményekkel. A tanulási nehézségeket gyakran az okozza, hogy a gyermek nem ismeri kellően a gazdaságos és ésszerű tanulás módszereit, jó, ha s szülők is tudatosítják, hegy gyermekeiket nem a szóról-szóra való tanulásra, az ún. magolásra keli szoktatni. Ónálló szellemi erőfeszítéssel kell az anyagot áttekinteni, törekedni a lényegre, melyet saját kifejezésekkel ajánlatos visszaadni. A csehszlovák közoktatási rendszer tartalmi átszervezése kapcsán mennyiségileg és minőségileg egyaránt igényesebb a tananyag, tehát minden eddiginél jobban előtérbe kerül az önálló gondolko-ШШШШтт ■ тШШШШт SZEPTEMBER 1 i kelte nyugta kelte nyugta i 6. p. 6. p. ó. p. 6. p. Szeptemberr 24 Hétfő GELLÉRT I ĽUBOŠ 1 i 5 33 17 38 4 08 17 46 ■ Szeptember 25 Kedd EUFROZINA VLADISLAV , 1 5 3.5 17 36 5 34_ 18 08 Szeptember 26 Szerda JUSZTINA i EDITA 1 1 5 36 17 34 7 00 18 30 Szeptember 27 Csütörtök ADALBERT 1 CYPRIÄN < 1 5 37 17 32 8 25 18 54 Szeptember 28 Péntek VENCEL I VÄCLAV < i 5 39 17 30 9 48 19 21 Szeptember 29 Szombat MIHÁLY 1 MICHAL 1 ! 5 40 17 28 11 10 19 54 Szeptember 30 Vasárnap JEROMOS 1AROLIM \ 5 42 17 26 12 25 20 35 dás, a problémamegoldás és a kifejezőkészség elmélyítése. / A szülők és nevelők kötelessége, hogy a gyermekben tanulási indítékot, motívumot alakítsanak ki. Kisiskoláskorban ez úgy történik, hogy a szülők és pedagógusok dicsérettel illetik, elismerik a gyermeket. Később, amikor a gyermekben már kialakul egy-egy tantárgy iránti vonzalom, ajánlatos, hogy a szülők ne csupán tanulásra kényszerítsék gyermeküket, hanem elbeszélgessenek velük ismereteikről, Illetve azokat bővítsék ki saját élményeikkel, tapasztalataikkal. Hasznos, ha a szülők és pedagógusok könyveket ajánlanak olvasásra, mert azok bővítik ismereteiket a tanult tárgyból. Fel kell kelteni a gyermek érdeklődését a kutatás, keresés iránt, mert az önálló ismeretszerzésre és önművelésre ösztökéli őket. Ajánlatos, hogy a szülők és nevelők közösen tudatosítsák kölcsönös felelősségüket az oktató-nevelő munka színvonalának emelésében. Közös erővel most, a tanév elején tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az 1984'85-ös iskolai évben maradéktalanul valósítsuk meg a CSKP iskolapolitikáját az ifjú nemzedék sokoldalú, szocialista nevelésében. SVINGER 1STVÄN Anyácska batyujában Világszerte egyre terjedő gyakorlat, hogy amint az újszülöttek meglátják a napvilágot, azonnal anyjuk hasára vagy karjára teszik őket. Ennek oka abban rejlik, hogy közvetlenül a születés utáni időszakban a csecsemő legfontosabb érzékelő szerve a bőre. Az első órákban, sőt hetekben azok a legfontosabb benyomások, amelyek az érintésen keresztül érik, s ezek nagy jelentőséggel bírnak a későbbi fejlődésre is. A modern tudomány által szerzett bizonyítékok szerint az újszülött idegrendszerének is táplálékra van szüksége, s ez a bőrön keresztül felvett ingerekben rejlik. Azonkívül a csecsemőben erős vágy van a biztonságérzetre, az anyaméhen belüli állapothoz hasonló szoros kapcsolat megtartására. Ezt a születés után pedig leginkább úgy érheti el, ha teleszívja magát anyatejjel és az anyai szervezet bőrön át kisugárzó éltető erejével. S hogy az anya képes ilyen transzfúzióhoz hasonlatos életerőátvitelre, azt nemcsak az ösztönös szeretet magyarázza, hanem az a fiziológiai tény Is, hogy a karjaiban tartott kis lény az imént még saját testének szerves része volt. A különválás ebben a legelső időszakban még egyikőjük reflexrendszerében sem fejeződött be teljesen. Mindezek ismeretében vetették el azt a sokáig érvényben volt álláspontot, hogy a kisbaba az előírásnak megfelelő táplálás és tisztán, melegen tartás mellett már magától is kielégítően fejlődik. Behozhatatlan előnye lévén azoknak a kisgyermekeknek, akik életük jelentős részét nem kiságyban vagy kocsiban, hanem csípőjéhez erősítve töltik, a modern gyermekgyógyászok arra ösztönöznek, hogy mennél többet viseljék az anyák kicsinyeiket maguk közelében. Az így nevelődő gyerekek értelmi, érzelmi fejlődése észrevehetően gyorsabb, biztosabb. Ez teljesen érthető is, hiszen magasba emelve, biztonságos helyről kerülnek érintkezésbe a világgal, lényegesen több kapcsolat részesei lesznek, mint állandóan kiságyba kényszerített társaik. A csípőn hordott gyerekek további előnyei: nem lesznek túlöltöztetés révén elkényeztetve, és esetleges csípőkorrekciójuk is könnyedén végrehajtható a lovagló ülésben. Mint annyi más tudományos megállapítás esetében e kérdésben is lehet megnyugtató „természetes“ bizonyítékot találni az állítás helyességére. A természetes népek — afrikaiak, indiánok, eszkimók —- még ma is ezt az ősi módszert követik kicsinyeik felnevelésében. íeresztreítyéhy Я bban mindenki egyetért védi lem, hogy nincs unalmasabb ** hely a váróteremnél. Csak ül ez ember és vár, hogy múljék rajta az tdO. A váróteremben még hangoskodni sem szabad, mert zavarnánk az embereket a hallgatásban. A váróteremben nemcsak az emberek hallgatnak. Hallgat a fal és hallgatnak a padok, hallgat az ablak, meg a képek a falon, az akvárium is hallgat a sarokban és hallgatnak benne a halak, de még a hínár is. Mit tehetünk mást, mi is hallgatunk Péterrel, de szerencsére nem sokáig. Nem ts tudom már hogyan történt, csak arra emlékszem, hogy egyszeresük egy mese kellős közepébe érünk. Olyan volt az a mese, mint a valóság, de mégsem valóság, volt, mert ha az lett volna, akkor nem lett volna mese. Valahogy úgy kezdődött, hogy az akvárium egyszeriben megnőtt. Akkora lett, mint egy jókora tó, vagy még annál is nagyobb, majdnem mint a tenger. S mi Petivel ott találtuk magunkat a vtztvilág főterén. Mondanom sem kell, hogy vízibusszal mentünk. Mihelyt kiszálltunk, rögvest ráültünk egy-egy vízitökre. No, ez nem lesz jó, gondoltam, mert Péter nyomban nagyot ásított. Hanem gyen. Nyájasan köszöntött bennünket, s azt mondta, itt ő az idegenvezető. Ezek szerint mi turisták vagyunk, néztünk egymásra Péterrel. A zöld ember azt kérdezte, hová kísérjen bennünket. — A manó tudja — vont vállat Péter. Erre a kis ember elnevette magát. — Hát persze, hogy tudom. Induljunk a vízi várba, vízi hangversenyt hallgatni. — Csakhogy nekünk egy vízi garavízimmé^. sunk sincs — szabadkozott Péter. — Nincs is arra szükség — nyugtatott meg bennünket a manó. Nálunk mindent ingyen adnak. — Ez már érdekes, de vajon mi az amit ingyen lehet kapni? — Ingyen siklik a vízisikló, s ingyen nyargal a víziló. Ingyenes a vízibusz is, és ingyen kotyog a vízityük. Ingyért szakíthatsz tavirózsát, és ingyért sül a vízitök... Észre sem vettük, hogy mennyi manó gyűlt össze körülöttünk, s mind egy nótát fájt, akár az idegenvezea száját mafdnem nyitvafelejtette, tőnk: úgy rácsodálkozott egy furcsa ember- — Ingyért őröl a vízimolnár és inkére. Zöld volt annak minden porci- gyért fütyül a rigó.. ■ káfa. Még az orra hegye is zöld, pe- — Milyen rigó? — néztem rájuk dig annak illett volna, hogy piros le- csodálkozva. — Hát a vízirigó —1 mondták kórusban. — Ingyen csíp a vízibolha, meg ingyen sző a vízipók — toldotta meg Péter a sok kis léhűtő mondókáját. — Ügy, úgy — bizonygatták. — Elég! — szakította félbe a dicsekvőket Péter. — Gyerünk vissza a váróterembe — mondta lemondóan. Szerencsére éppen ekkor érkezett meg a visszafelé járó vízibusz. Felcihelődtünk rá, s alig egy pillanat alatt ott voltunk ahonnan elindultunk. Am ryielött az ajtó bezárult volna mögöttünk, a kismanók még utánunk kiabáltak: — Itt ingyen játék a vízipuska .. ■ — Süssétek meg! — szólt vissza Péter és odakuporodott az ablakhoz. — Miért haragudtál meg rájuk? — kérdeztem. — Mert csúnya kérkedők! — mondta. — Hiszen nálunk is. sok mindent ingyen adnak: — De azért meg is kell dolgozni keményen, manóéknál meg csak úgy magától megterem. Mikor visszaérkeztünk a váróterembe, Péter így szólt hozzám: — Szerintem klasszabb dolga van egy erdei manónak .., Alighogy kimondta e félmondatot, a ház körüli csöppnyi park óriási erdővé duzzadt. Mi pedig mentünk, mentünk a vad rengetegben, ám mire a közepébe értünk volna, megérkekezett a helyi négyes járat, s mi Péterrel szépen felszálltunk rá. Most éppen a buszban ülünk, és azon törjük a1 fejünket, mi 1minden lehet egy igazi erdő kellős közepén. Csicsay Alajos VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része. 12. Gyújtóbomba. 13. Nyitott épületrész. 14. Csapadék a földre hull. 15. Talajművelő eszköz. 17. Vízi átkelőhely, névelővel. 18. Finnugor nyelvet beszélő nép (ék. h.). 19. Menekülésszeríien futott. 21. Tegezben vani 22. Becézett női név. 24. Nagyon sötét bőrű nép. 26. L. R. 27. Ormányos emlős. 30. Azonos betűk. 31. Tőszámnév. 33. Finomságérték. 34. Magyarországi város (ék. f.j. 35. Magyar költő, író. 37. Egyiptomi marsall. 38. Francia zeneszerző. 40. Illetve rövidítése. 42. Jelfogó. 44. Y. R. 45. Bennlakásos nevelőintézet — régiesen'. 48. Káka közepe. 49. Magyarországi patak. 51.__ sav, a fehérjék felépítésében fontos kistályos vegyület. 53. Hiányos ráma. 54. Indián törzs Kolumbiában. 57. G. G. Z. 58. Balti nyelvű nép. 60. Az arany és a trícium vegyjele. 61. Indulatszó + lapfajta. 62. Afrikai kikötőváros. 64. Illatos virágú kerti cserje, névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. Névelő. 2. Tövénél hajlott orrú. 3. Német kommunista író. 4. Ázsiai szarvasmarhaféle. 5. A tallium vegyjele. 6. Intő jel — latinul. 7. Skót népi tánc. 8. Strázsa. 9. Táskarészl 10. Megnyúlt, puha testű gerinctelen állat. 11. Tűzben elpusztult. 12. Rejtvényünk befejező része. 16. Ülőbútor oldalsó támlája. IS. I. I. L. 20. Tunézia és Norvégia autőjelzése. 23. Díványféle bútort. 25. Nagyobb vendéglő. 28. Hívással előrí, hogy valaki valahova menjen. / 29. Restell. 32. Nap — latinul. 35. Areőla fele. 39. Sémi nép. 41. Magyarországi származású osztrák költő. 43. Lángelme. 46. ... de Cologne. 47. D. A. A. 50. Arab sejkség. 52. Elbűvölő hatású. 55. Folyó Hollandiában. 56. ... mutat, eligazít. 59. Kevert tan. 61. A Földközi-tenger melléktengere. 63. Gödörben van! 65. Öröm közepe. Beküldendő a vízszintes 1., valamint a függőleges 12. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 35. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Nappal gyújt lámpát, aki folyton a múltat idézi. Nyertesek: Bitter Piroska, Aranyos (Zlatná na Ostrove), Kétyi József, Komárom (Komárno), Zala Zsuzsanna, Ipolyság (Šahy). 9 4
