Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-15 / 37. szám

AstUdönyulakot az Ivar­­érettség elérésekor ne­mek szerinti csoportok­ra választva, külön ketrecek­ben tartjuk, így nem áll fenn a veszély, hogy a nőstények je­lenléte ingerelné a fiatal ba­kokat. Ennek ellenére — főleg a hímek között — aránylag gyakori a marakodás, mert a szükségszerűen kialakított cso­portokban mindig akad egy-két összeférhetetlen természetű, ve­rekedésre hajlamos állat. Ez bi­zony sok tenyésztőnek megke­seríti az életét. Magától értető­dik. hogy a továbbtartásra ki­szemelt bakot külön ketrecben kell elhelyezni, viszont a hizla­lásra fogott állatokkal ugyan­ezt nem tehetjük meg, mert a sok ketrec drágítja a termelést, azonkívül többnyire helynek is szűkében vagyunk. Gondjainkat enyhítheti, ha ivartalanítjuk a fiatal bakokat, így ugyanis különösebb aggodalom nél­kül együtt tarthatók, akár az ugyancsak hizlalásra fogott nőstényekkel is. Ivartalanitás alatt a herék működésének művi megszünte­tését értjük. Leggyakrabban al­kalmazott módszer a herék se­bészeti beavatkozással történő eltávolítása. Ezt némi gyakor­lás után bárki maga is elvégez­heti. Más állatfajokhoz viszo­nyítva a nyíllak ivartalanitása csak annyival nehezebb, hogy a herék lényegesen kisebbek, nehezebben kitapinthaték. Per­sze — gyakorlat teszi a mes­tert. A bakokat lehetőleg 2—4 hó­napos korban kell ivartaianita­­ni. Ilyenkor alig reagálnak az első pillantásra komolynak vélt sebészeti beavatkozásra. A ke­zelést в reggeli órákban taná­csos elvégezni, hogy napköz­ben figyelemmel kísérhessük az állatok viselkedését. A sebé­szeti beavatkozást mindig tisz­ta környezetben, huzatmentes helyiségben végezzük, ezzel elejét vehetjük az esetleges komplikációknak. Az ivartala­­nitásra szánt bakokat előzőleg legalább 12 órán át koplaltatni kell. Beteg állatok kezelésére ne gondoljunk, mert az egyéb­ként is legyengült szervezet lázzal reagálhat a sebészeti be­avatkozásra, s ez esetleg elhul­rezacskón 1—1,5 cm-es vágást ejt, melyen a herék azonnal ki­fordulnak. Ezt követően bal kézzel leszorítja a herzacskót, jobbal kissé meghúzza a herét, majd elköti a vezetéket. Ha ez­zel elkészült, a kötés és a here között elvágja a vezetéket, el­távolítja a herét. A vezeték visszacsúszik a herezacskóba. A herezacskón ejtett sebet varrni nem szükséges. Elég, ha fertőtlenítés után a sebet kissé összenyomjuk. A vágás heiye kissé megduzzad, de rövidesen magától begyógyul. Akinek van A NYU LAK IVARTALANÍTASA láshoz vezethet. Az ivartalaní­­tott állatokat alaposan kitaka­rított, fertőtlenített, átmeszelt, frissen almozott ketrecben kell elhelyezni. Olyan szálláshelyet válasszunk, amely legalább részben árnyékban áll. Az ivartalanítást mindig két személy végezze. Az egyik az állatot rögzíti, a másik elvégzi az ivartalanítást. A segédkező személy széken ülve a hátára fordítja és a térdére fektetve rögzíti az állatot (a higiéniai követelmények megtartása ér­dekében, a sebészeti beavatko­zás elvégzésében nem segít).. Egy-egy kézzel összefogja ol­dalról a nyúl első .és hátsó lá­bál, miközben úgy tartja az ál­latot, hogy a far kissé lejtsen. Az így rögzített állatná) a he­re környéke könnyen hozzáfér­hetővé válik. A sebészeti be­avatkozást végző személy óva­tosan kinyomja a heréket a he­rezacskóba, majd a feszülő he­speciális herélő fogúja, annak a vezeték elkötésével sem kell bajlódnia, hiszen a fogó töké­letesen összepréseli a vezeté­ket, tehát vérzéstől nem kell tartani. Nem árt tudni, hogy a nyúl heréi a hasüregben helyezked­nek el, tehát a herezacskó fel­nyitásával egyben a hasüreget is megnyitjuk. Ezért kell előbb koplaltam az állatot, mert egyébként a belek könnyen ki­nyomulnának az ejtett seben. Ilyesmi persze a legnagyobb elővigyázatosság esetén is elő­fordulhat, de nem szabad pá­nikba esni: a kinyomuló bele­ket azonnal vissza kell szoríta­ni a hasüregbe, mert ha a he­rezacskón ejtett vágás bedagad és a seb összezárul, a nyúl pusztulásra van ítélve. Fiatal bakoknál előfordulhat, hogy a herék még nem száll? tak le a herezacskóba. Ilyen­kor a has óvatos masszírozásé­val a heréket le kell tolni a herezacskóba s csak azután szabad megnyitni a herezacs­kót. Ivartalanitáskor fertőtlenítés­re Septonex, Chronicin spray vagy 1 százalékos ajatin-oldat használható. Természetesen a használt kést is fertőtleníteni kell, nem csupán a sebet, pon­tosabban a vágás környékét. Kés helyett borotvát vagy zsi­lettpengét is használhatunk. Az a fő, hogy az eszköz éles le­gyen és a vágást egyetlen moz­dulattal elvégezzük. Az első pillanatra talán drasz­tikusnak tűnő beavatkozástól nem kell különösebben tartani. Az állatok másnapra meggyó­gyulnak és elfelejtik az egé­szet, viszont lényegesen nyu­­godtabbak lesznek ás gyorsab­ban fognak hízni. Megfigyelé­sem szerint az ivartalanított bakok mintegy 15—20 százalék­kal nagyobb súlygyarapodást mutatnak, ráadásul kevesebb eleséget fogyasztanak, hiszen nyugodtabban viselkednek és nem pazarolnak annyi ener­giát. Ami a további előnyöket illeti: az ivartalanított bakok egymással vagy a nőstényekkel egy ketrecben tarthatók, a hiz­lalásukkal nyert hús pedig megfigyelésem szerint fino­mabb lesz a (zsír tökéleteseb­ben átszövi a szöveteket). E- gyébként — talán tessék kipró­bálni! Balázs Ferene Ezen a nyáron megint ko­moly forgalom volt a központi növényvédelmi tanácsadó szolgálatában. Több kertészkedő egy szürkéskék lárvát Is hozott mutatóba az iránt érdeklődve, hogy milyen kártevőről van szó, és hogyan lehet ellene védekezni. A taná­csot kérők zöme meglepetéssel vette tudomásul, hogy a hét­pettyes bődé (katicabogár) lár­vájáról van szó. Annak ellenére, hogy ki-ki gyermekkora óta ismeri a .szelíd katicabogarat, életmódjáról, fej­lődéséről bizony általában ke­veset tudunk. Pedig a leghasz­nosabb rovarok egyikéről van szó. Ugyanis a katicabogár, il­letve annak lárvája a levéltet­­vek legfontosabb pusztítója. Persze, ha éppen nem akadnak levéltetvekre, akkor kisebb her­nyókat és más rovarok lárváit is megtámadják. Az áttelelt bogarak mér az első tavaszi felmelegedéskor előjönnek búvóhelyükről s a­­zonnal a levéltetvek keresésére Indulnak. A katicabogár na­rancssárga tojáscsomói a bur­gonyabogár tojáscsomóira em­­lékeztetőek, de valamivel ki­sebbek és világosabbak. Sajnos, sokan a burgonyabogár tojás­csomóinak vélik és bizony ké-Óvjuk a katicabogarakat! gyetlenül elpusztítják a katica­bogár tojásait. Pedig már a tápnövények alapján is köny­­nyen különbséget tehetnénk: a burgonyabogár csak a burgo­nya, valamint a paradicsom lombjára rakja tojásait, viszont a katicabogár olyan növénye­ket választ, amelyeken levél­tetvek szívogatnak. A három pár lábbal rendel­kező katicabogár-lárvák eleinte teljesen feketék, később szür­késkék árnyalatra váltanak, és az oldalukon meg a hátukon piros és fekete foltok sora hú­zódik végig. A katicabogár lárvája napon­ta mintegy 50 levéltetvet fo­gyaszt el, tehát a kb. három hétig tartó fejlődési időszak­ban egy-egy lárva 300— 600 le­­véltetütől szabadítja meg növé­nyeinket. A lárvák a leveleken báboződnak be, mégpedig úgy, hogy testük végét a növényhez rögzítik. A narancsvörös bábon fekete rajzolat figyelhető meg. A bogarak néhány napig tartó bábállapot után kelnek ki. A fedőszárnyak ilyenkor még szín­telenek, a hét fekete pont csak később jelenik meg. A jól repülőd bogarak felke­resik a levéltetű-telepeket és megkezdik a kártevők pusztítá­sát. Egy-egy katicabogár körül­belül 1—2,5 ezer levéltetvet pusztít el. Igaz, hogy a katica­bogárnak évente csak egy vagy két nemzedéke fejlődik, mégis hasznosnak tekinthetjük, mert kora tavasztól az ősanya levél-A hétpettyes katicabogár lárvája tetvekre vadászik, s ezzel gátat vet a gyakran sok gondot oko­zó telppek gyors elszaporodá­sának. A katicabogár érdekes véde­kező reakcióval rendelkezik: ha kézbe vesszük, a bogár sárgás­vörös, kellemetlen szagú vála­dékot bocsát ki. Ezék után felmerülhet a kér-1 dés: hogyan védjük ezeket a hasfnos bogarakat? A legfonto­sabb, hogy ne pusztítsuk el a öogarak tojáscsomőlt. Azonkí­vül — a katicabogarak és a " lárvák által látogatott növé­nyek esetében a levéltetvek el­őlem permetezéskor lehetőleg Pirimort használjunk. Ez a kéj szítmény ugyanis a katicaboga­rakat és a további hasznos ro­varokat kímélt. S amit fölöt­tébb hangsúlyozni szeretnék, a katicabogarak és a levéltetvek arányát figyelembe véve, néha érdemes fontolóra venni, szük­séges-e a vegyszerhez nyúlni. Kisebb fertőzés esetén bátran a katicabogarakra bízhatjuk a levéltetvek elpusztítását. Mindehhez végezetül csak annyit a katicabogarak jelen­létéből arra következtethetünk, hogy az adott növényen elsza­­porodóban vannak a levéltet- О vek. £ Maflák György agrármérnök Az egész falu KERTÉSZKEDIK Az átvételnél szigorú a minősítés. A felvételen Lendvay Fe­renc (középütt) áruját ellenőrzik a felvásárlók Ez a paradicsom-szállítmány a Nové Mesto, nad Metují-i konzervgyárba indul ' A szej-ző felvételei első évben a Jednota volt a partner. Körülbelül húszezer ko­ronás forgalmat tudtunk csi­nálni, persze csaknem kizáró­lag paradicsomból. Három év­vel később már 150 ezer koro­náról beszéltünk s ez meghozta az emberek kedvét. — Ma hány árutermelő ker­tészkedő van a faluban? — A szervezet száztíz taggal működik, de a kívülálló nyug­díjasoktól is átvesszük a zöld­séget, ha hoznak еду-két láda árut. Ha “figyelembe vesszük, hogy nagyjából hatszázan lak­ják a falut, akkor úgy (s mond­hatjuk, hogy lényegében az egész település kertészkedik. — Mennyit segít ez a közös gondjaikon? — Lehetőségeihez képest so­kat tesz a község a köz érdeké­ben. Tavaly 350 tonna zöldsé­get szállítottunk a piacra, no meg a konzervgyárakba. Ha ér­tékben kéri ez 1 millió 925 ezer korona forgalomnak felelt meg. — Rengeteg • paradicsomot látok a kertekben. Itt ez a slá­ger? — Nem sláger, inkább hagyo­mány. Legalább százan termel­nek paradicsomot. Az idén 400 tonna zöldség értékesítésére van szerződésünk, ebből 175 tonna paradicsom. Főleg a kon­zervgyáraknak termelünk, de a piacra is szállítunk. Egyéb zöld­ségfélék közül főleg korai és kései káposztaféléket terme­lünk, gyümölcsből pedig annyit kínálunk, amennyi éppen meg­terem. A Zelenina nagyon szor­galmazza a gyökérzöldséget, de az emberek nem nagyon hajla­nak a szóra. HETENTE KÉTSZER ... Délután négy óra körül meg­érkezik a Hradec Králové-l Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat gépkocsija, kezdetét Maholnap másfél évtizede já­rom az országot, új arcokkal, soha nem látott emberekkel' is­merkedem. Egy az örömből jut osztályrészemül egy kézfogás­­nyi, máskor magam igyekszem a bánatot, a kudarc okozta ke­serűséget legalább ennyivel enyhíteni. A PARADICSOMNAK NAPSÜTÉS KELL Két hete Nyárodon (Topolo­­vec j-- jártam, a kertészkedők munkája érdekelt. Nem kellett kérdezősködnöm, az egyik ház előtt tornyosuló ládahegy fél­reérthetetlenül mutatta a he­lyes utat. , Az udvar árnyékos zugában meghúzódó szőrpamacs illendő­ségből vakkantott kettőt-hár­­mat, aztán mint aki megszokta a háborgatást, elballagott jelez­ni — idegen merészkedett a portára. A kertajtónál megállt, megvárta, míg kinyitom neki az ajtót, aztán megcsóválta a far­kát és előreszaladt. Rózsa Katalin,, a gyermek­gondozási szabadságát töltő fia­talasszony paradicsomszedéssel foglalatoskodott. Szabadkozva nyújtotta a kezét:-— Rossz évünk van, nagyon sok a hibás, beteg gyümölcs. — Olyan nagyon rossz nem lehet, ha a ház előtt egy va­gonra való paradicsomot tárol­nak. — Nem a miénk, az egész falué. Tegnap kellett volna el­szállítani, de valahol út köz­ben lerobbant az autó. Ha hin­ni lehet az íaéretnek. ma dél­után jönnek érte a konzervgyá­riak. — Kinek szállítanak? — Közvetlen partnerünk a Zelenina nagymegyeri jCalovoj üzeme, de a konzerviparnak szánt paradicsomot közvetlenül tőlünk viszi el a Nové Mesto nad Metují-i kqnzervgyár. — Jó nagy a kertjük, van hol forgolódniuk egész évben. — Apai örökség, a testvérek­kel együtt műveljük. A mi ré­szünk nagyjából tizenhét ár. Tavasszal karalábé, karfiol meg káposzta volt benne, a fólia alatt uborka meg paprika ter­mett. Aztán itt ez a darabka paradicsom, de az idén nem nagy hasznát látjuk, csak a de­rekunkat fájdítja. — Mennyivel lesz gazdagabb 1 az idén a család? 1 — Úgy negyvenezer koroná­val. Talán. A kései karfiolból alighanem csak a baromfinak lesz öröme. r Г­­* • n ÚJKORI HAGYOMÁNY I, V C sic sa у László pénztáros- n sál, a kertészkedők alapszerve- a zetének volt elnökével a falu kertészkedői mozgalmának fej- ti lődéséről beszélgettem. — Húszéves múltunk van; n hatvannégyben tízegynéhány d taggal alakult meg a szerve- s, zet. Nem volt könnyű a kezdet, á hiszen ebben a faluban nem у volt említést érdemlő hagyó- у mánya a kertészkedésnek. Tu- у lajdonképpen a szövetkezet e kezdeményezését folytatjuk. Szerződéses alapon csak hat- g vankilenc óta termelünk. Az veszi a munkacsúcs. Előbb az üres rekeszeket kell lerakni, csak azután jöhet a neheze, az áru felpakolása. De gyorsan megy a munka, mert aki látta befutni az autót, hívás nélkül szalad segíteni, jó háromne­gyed óra múlva a kocsi indu­lásra kész. Rózsa Barnabás, az alapszervezet megbízott fel­vásárlója aláírja a szállítóleve­let, aztán szusszant egy jóko­rát. — Ezzel megvolnánk. Most már beszélgethetünk egy kicsit, amíg az emberek szétkapkod­ják a ládákat. Aztán pedig újra hajrá, kezdődik a felvásárlás. — Főidényben ez mindennap így megy? — Még csak az kellene. He­tente kétszer van felvásárlás. • A Zeleninának saját gépko­csinkkal szállítjuk be az árut, viszont a konzervgyáriak rend­re itt rakodnak. Volt rá példa, hogy egy nap alatt húsz tonna paradicsomot indítottunk útnak. És ez még nem egy jó év. — Kik a szervezet legjobb kertészkedői? — Ha jól belegondolok, ná­lunk nincsenek rossz kertész­kedők, csali jók és még jobbak. Sebő Lajos, Horváth István, Ladacsi László, Illés Imre, Vida István ... nem sorolhatom fel az egész falut. Persze vannak ügyeskedők is, de szigorúan el­lenőrizzük a minőséget, több­nyire rájövünk a turpisságra. Fontos a szigorúság, mert a partnerek nem elnézőek. És ez lényegében így helyes, védeni kell a fogyasztók érdekelt. Amikor elbúcsúzom, az udva­ron már gyülekeznek a teli lá­dákkal cipekedö kertészkedők, a felvásárlót szólítja a köteles­ség. Ahogy elnézem, a nap alighanem korábban nyugovóra tér mint Rózsa Barnabás. KADEK GÄBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom