Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-08 / 36. szám
1984. szeptember 8. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Az atomfegyvermentes övezetekért Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 'Elnökségének elnöke levelet intézett az angliai Manchester polgármesteréhez, és kifejtette a Szovjetuniónak az atomfegyvermentes övezetek létesítésével kapcsolatos álláspontját. Az idén áprilisban Manchester adott'otthont az atomfegyvermehtes övezetekről tárgyaló első nemzetközi konferenciának, az angol város polgármestere, aki egyben a konferencia titkárának tisztét is betölti, levélben kérte fel Csernyenkót, hogy fejtse ki a Szovjetunió véleményét e kérdéskörrel kapcsolatban. A szovjet államfő most közzétett válaszában leszögezte, hogy a nukleáris fegyverektől mentes övezetek létesítése fontos területe a biztonság megszilárdításáért vívott harcnak. Az ilyen zónákra vonatkozó elképzelés nem utópia, s az evégett tett erőfeszítések már hoztak is bizonyos eredményeket. A Szovjetunió más szocialista országokkal együtt határozottan síkra száll azért, hogy atomfogyvermentes övezeteket hozzanak létre többek között Észak-Európában és a Balkánon vonják ki a harctéri nukleáris fegyvereket Közép-Európa meghatározott körzeteiből és mentesítsék a kontinenst minden középhatótávolságú és harcászati nukleáris fegyvertől. Csernyenko válaszában megállapít ja. hogy az /áprilisi manchesteri konferencia és az ott elfogadott dokumentumok tanúsága szerint világszerte nő a nyugtalanság a nukleáris háború veszélye miatt. A közvélemény mindinkább tudatára ébred annak, hogy a leghatározottabb és legsürgősebb intézkedésre van szükség, mert csak így hárítható el az emberiség nukleáris megsemmisülésének veszélye. fiiegetleüséget Puerto faiak Az ENSZ dekolonizációs bizottsága a múlt hét végén nagy szótöbbséggel elfogadott határozatában ismét megerősítette Puerto Rico népének elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre és a függetlenségre. A határozattervezetet Kuba és Venezuela nyújtotta be, és a bizottság szótöbbséggel Chile és Ausztrália ellenszavazatával szemben fogadta el. A vita során kitűnt, hogy a kis sziget, amely az Egyesült Államokhoz szabadon társult ország státusában van, valójában Washington gyarmati birtokává vált. Nyikifor Levcsenko szovjet küldött kijelentette: az Egyesült Államok megakadályozza, hogy Puerto Rico népe érvényesítse elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre és függetlenségre. A Pentagon katonai-stratégiai terveinek megfelelően felvonulási területévé változtatta a szigetet, ahonnan egész Közép-Amerikát ellenőrzése alatt tarthatja. Katonai létesítmények foglalják el Puerto Rico területének 14 százalékát. Itt található az egész közép-amerikai térség legnagyobb támaszpontja. Ezeket a katonai létesítményeket használta fel Washington Grenada lerohanásakor Is. Nicaragua képviselője rámutatott, hogy az Egyesült Államok Kuba, Nicaragua és más szomszédos országok elleni agresszió felvonulási területévé alakította át Puerto Rico-t. Az USA már 1971-ben kivonult a bizottságból. Látszatváiasztások Pretoriában Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai a napokban zárt ajtók mögött megvitatták a dél-afrikai fajüldöző rendszer úgynevezett alkotmányreformját. A BT tagjai elhatározták, hogy nyilvános ülésen vitatják meg a délafrikai állam belső helyzetét. Köztudott, hogy a szemfényvesztésként tavaly szeptemberben elfogadott dél-afrikai alkotmánymódosítás szerint a parlamentnek három háza lesz: az egyikben az uralkodó fehér kisebbség, a másodikban az ázsiai (főként indiai) bevándorlók, a harmadikban pedig az úgynevezett „fehér-fekete*4 félvérek képviselői kapnak helyet. A Délafrikai Köztársaság helyzetére jellemző, hogy a lakosság többségét alkotó feketebórüek továbbra sem kapnak parlament! képvisetet. Az afrikai országok ENSZ csoportja kérte a BT összehívását, utalva a közgyűlés, tavalyi határozatára, mely szerint „az alkotmánymódosítás célja Dél-Afrika elnyomott népének megosztása.“ Itt az tdeje, hogy az ENSZ-ben felvessék a kérdést: törvényes-e a pretoriai rendszer jelenléte az ENSZ ben, hiszen agresszív külpolitikát folytat és az országban kegyetlen terrort alkalmaz — jelentette ki Joseph Garba az ENSZ apartheid ellenes különbizottságának elnöke, a faji megkülönböztetés elleni harc jogi szempontjaival foglalkozó lagosi nemzetközi tanácskozáson. A SWAPO, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet szinte egyidőben nyilatkozatot adott ki, amely szerint az Egyesült Államok — a „konstruktív együttműködés“ politikáját folytatva a Dél-afrikai Köztársasággal — akadályozta Namibia függetlenné válását, az amerikai segítségre támaszkodva pedig továbbra is törvénytelenül megszállva tarthatják az országot. A SWAPO központi bizottsági üléséi) Andinba Toivo Ya Tolvót választották a szervezet főtitkárává A szervezet Ismételten megerősítette: kész tárgyalni a BT 435. számú határozata alapján azzal a feltétellel, hogy Pretoria komolyan viszonyul a megbeszélésekhez. Az ENSZ határozat egyebek között szabad választásokat Irányoz elő a függetlenséghez vezető úton. A választók bojkottálják az egyes kamarákba megrendezett szavazást. Japánban megjelent Konsztantyin Csernyenko szovjet pártfőtitkár és államfő válogatott cikkeinek és beszédeinek gyűjteményes kötete. A kiadványhoz Konsztantyin Csernyenko elvtárs írt előszót, melyben kifejti a szovjet—japán kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó javaslatot. Az előszóban leszögezte, hogy a Szovjetunió gazdagítani- kívánja politikai kapcsolatait Japánnal. Továbbra is érvényes az a Japánhoz intézett javaslata, hogy kössenek jószomszédsági és együttműködési szerződést. Ez erősítené a két ország közötti bizalmat, s így létrejönne a békeszerződéssel foglalkozó tárgyalásokhoz szükséges kedvező légkör. Hasznos lehetne a szovjetjapán kapcsolatok javítása szempontjából, ha a kát ország más országok bevonásával kidolgozná a távol-keleti térségre vonatkozó bizalomerősítő intézkedéseket. A Szovjetunió híve annak is, hogy Kapcsolatok gazdagítása számottevően szélesedjenek japánnal fenntartott kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatai. E téren hatalmas kiaknázatlan lehetőségek vannak. A következő ötéves tervben és a rákövetkező években megkezdik a Bajkál—Amur vasútvonal térségének hasznosítását. Ezeknek a mérhetetlenül gazdag természeti kincseknek a kitermelése természetesen megoldható saját erőből is, . ám a Szovjetunió kész mérlegelni más országok, köztük Japán részvételének lehetőségét is a fejlesztési tervekben. Csernyenko három területet jelöl meg, ahol lehetséges az előrelépés. Először: Moszkva a politikai kapcsolatok gazdagítását akarja. A politikai kapcsolatok gazdagítását célzó jószomszédi együttműködési szerződés megkötésére tett javaslat fontos lenne a kölcsönös bizalom megerősítésében, kedvező légkört teremtene a békeszerződési tárgyalások folytatására. Hasznos szerepet játszhatna a kapcsolatok javításában, ha a két ország más érdekelt országok részvételével közösen dolgozna ki távol-keleti bizalomerősítő Intézkedéseket. Szovjet részről továbbá kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok jelentős kiszélesítését kívánják, erre nagy lehetőségek vannak. A következő ötéves terv és az azt követő évek összefonódnak a Bajkál—Amur vasútvonalhoz tartozó vidékek meghódításával. Végül Moszkva a kulturális kapcsolatok megsokszorozását kívánja, mert egymás kultúrájának, szellemi életének jobb ismerete a józan gondolkodást segíti. Vihar a főminiszter körül Ha egy színésztől elvesznek egy szerepet, az nem' szokott országos felháborodást kelteni sehol a világon. Vannak azonban sajátos szerepek, mint például a politikai szerep. India egyik ismert és népszerű színészének tavaly ilyen szerep jutott: az egyik legnagyobb szövetségi állam főminisztere (azaz a helyi kormány feje) lett Rama Rab, aki közkedvelt színészből vedlett át a Kongresszus Párt (I.), tehát Indira Gandhi központi kormányának egyik ádáz politikai ellenfelévé. A Gandhi-párt számára éz kétségkívül kínos kudarc volt, hiszen az állam, Andre Prades, a maga 53 millió lakosával India legnagyobb politikai egységei közé tartozik, ahol ráadásul évtizedeken át megingathatatlan volt a Kongresszus fölénye a helyi irányításban. A tavalyi helyhatósági választás nyomán azonban Andra Prades is Gandhiék sokszínű és terebélyes ellenzékének kezébe került, csak úgy, mint az elmúlt pár évben vagy tíz másik Indiai szövetségi állam. Nos, a színész-politikus által Irányított Andra Prades most augusztusban egyszeriben politikai vihar góca lett. Éppen, mert a színésztől elvették élete legfőbb szerepét. A dolog úgy kezdődött, hogy Rama Raotól megvonta a bizalmát a helyi parlament 91 képviselője, akik ezzel gyakorlatilag átálltak a Gandhi-párt politikai platformjára. Az Andra Prades-i kormányzó ennek hatására úgy értékeit, hogy a főminiszter immár nem rendelkezik többséggel az államban, ezért megfosztotta hivatalától. Ez gyújtotta meg a politikai petárdát. Rao hívei ugyanis viharos tiltakozásba kezdtek, s a demokrácia durva megsértésével vádolták, nemcsak Ram Lal kormányzót, hanem a delhii központi kormányt is. A vád kiterjesztésének oka az, hogy a kormányzó köztudottan hűséges híve Indira Gandhi miniszterelnöknek. Mivel pedig egy másik szövetségi államban, a mindig is nyugtalan nemzetiségi tartományban, Kasmírban hasonló kormányválság zajlott le nemrégiben, az indiai ellenzék készen állt az ítélettel: a Gandhi-kormány a közelgő országos választásokra való tekintettel „antidemokratikus eszközökkel próbálja megváltoztatni a helyi választásokon kialakult politikai viszonyokat“. A Rao-pártiak és más ellenzéki erők felhívására példátlanul heves tüntetések zajlottak le Indiában, főleg Andra Pradesban és a szomszédos szövetségi államokban. Nem vitás, hogy az Indira Gandhi megbuktatására törő ellenzéki erő számára Igen jó ürügy volt a főminíszter leváltása. Ezt mutatja az is, hogy bár a Kongresszus Párt még a múlt héten elhatárolta magát a kormányzó lépésétől, s Ram Lal ezután le is mondott hivataláról, a megmozdulásoknak ez nem vette elejét. A politikai küzdelem tétje tehát láthatóan nem az Andra Prades-i főminiszter, illetve az ottani irányítás jövőjej hanem maga a nehéz helyzetben levő Gandhi-kormány. Közismert, hogy a delhi irányításnak az elpiúlt hónapokban milyen súlyos harcot kellett vívnia a különböző nemzetiségi tartományok szélsőségeseivel, akiknek megújuló támadásait az indiai ellenzék persze igyekszik a saját javára kihasználni. A legjobb módszer erre Gandhiékról újra és újra kikiáltani, hogy megsértik a demokráciát. Az Andra Prades-i intermezzo alkalmat kínált érre. Indira Gandhi nem véletlenül vetette az ellenzék szemére a napokban tartott nagygyűléseken, hogy valójában nem a különböző szövetségi államok aktuális ügyei miatt támadják kormányát, hanem azért, mert „mindenáron el akarják távolítani őt az ország éléről“. Ennnek érdekében pedig az egyébként különböző nézetű, egymással Is sokat vitázó oppozfció pártjai — Gandhi szavaival — „elvtelen szövetségre léptek egymással“. Mindez persze nem csodálnivalő, hiszen ma a forrongó Indiai politikában a célpontot az országos parlamenti választások jelentik. Már olyan vádak is elhangzottak, hogy Indira Gandhi — pártjának és a központi kormánynak nehéz helyzete miatt — megpróbálja elhalasztani az országos megméretést. A miniszterelnöknő azonban gyorsan reagált: bejelentettéi hogy januárban megtartják a választásokat. AMERIKAI VÁLASZTÁSI RENDSZER Ugrás a Capitol kupolájából (N. Malov rajza) Az amerikai Köztársasági Párt egy elnökgyilkosságról hírhedt nagyvárosban, Dallasban tartotta jelölő konvencióját, mely a San- Francisco-I demokrata párti konvencióhoz viszonyítva méginkább attrakció jellegű volt. A konvención a kormányzatot adó párt teljes garnitúrája vonult fel, a pártnak az amerikai társadalom különböző meggyőződésű és vagyoni megalapozottságú rétegeit képviselő vezető gárdája. A dallasi összejövetelen természetesen arról volt szó, amit a választók már vagy előre tudtak, vagy sejtettek, megkapja-e a magát további négy évi hivatali időszakra jelöltető Ronald Reagan és alelnöke, Bush a bizalmat. Az elnöki és az alelnöki tisztségre pályázónak természetesen tisztában kellett lennie még a lakosság jelentős részét alkotó négertömegek véleményével és elvárásával is. Ha a dallasi választási komédia pontosan megírt show-műsorát összehasonlítjuk a demokraták San Franciscó-i hasonló rendezvényével, szembetűnő, hogy Reagan mostani szerepében „elevenében“ volt. írről természetesen a választások szervező bizottsága gondoskodott, melynek temérdek pénz állt rendelkezésére, nem szólván az Amerikában igen Fontos szerepet betöltő televíziókról. Az amerikai televíziós állomások műsorát a dallasi elnökjelölő konvenció idejére úgy választották meg, hogy felidézték az elnök „múltját“ azaz filmkockákat vágtak össze a színész múltú Reagan egykori alkotásaiból, jórészt sikerültebb filmjeiből, melyek felidézték a vetítővásznon megelevenedő elnök „fénykorát“. A show sikerülhetett, de kevésbé az az alakítás, melyet Reagan a közéletben produkál, a legmagasabb közjogi méltóság betöltésével. A dallasi konvenció szerves része volt ugyanis a hivatali idejét letöltött és a választók további bizalmáért folyamodó elnök programheszéde. Vajon mit tud mondani Reagan a nemzetközi kérdésekben folytatott, enyhén szólva, hazárdjátékkal felérő külpolitikájáról? Semmi újat és semmi pozitívumot. Ami pedig megdöbbentő, az az, hogy Reagan hívei egy újkonzervatív jobbra nyitással megnyargalták az amerikai társadalmon végigsöprő erős konzervatív hullámot. Ezen a vonalon a Köztársasági Párt 2235 küldötte egymással versengett konzervatívnál konzervatívabb elvek elfogadásáért, szinte magát az elnököt is jobboldali pozíciókból való olykori „védekezésre“ szorítva. Dallas tehát úgy vonul be az újkori történelembe, mint az amerikai politika konzerválásának, a hátralépés-A republikánus elefánt jobbra lépett пек, s nem pedig a világos, pozitív társadalmi célokért és egykori ígéretekért való felsorakozásnak a színhelye. Reagan elnök együtt üvöltött a háborút szító szenátorokkal, akik helyeselték az elnök eddig követett, hatalmas kiadásokkal járó fegyverkezési politikáját. Szinte ómen volt előzőén az elnök állítólagos „bakizása", amikor egy mikrofonpróba során elszólta magát: „Amerikai honfitársaim, örömmel jelenthetem, hogy ma aláírtuk azt a törvényt, amely Oroszországot mindörökre törvényen kívül helyezi. Ot percen beiül megkezdjük a bombázást.“ Reagan e szavakat állítólag tréfának szánta. Am a hivatalosan hangpróbának minősített elnöki szavak bejárták az egész világot és hatásukban nem tréfaként hangzottak. Az utca embere, akikből a soksok milliós amerikai társadalom tevődik össze, nem tréfaként fogta fel az elnök kijelentését, és a nemzetközi sajtóvisszhangból sem következtethetünk úgy, mintha a kisemberek az Egyesült Államokban és a nagyvilágban is helyénvalónak tartották volna, hogy az elnök valamilyen perverz „jókedvében“ az atomháború gondolatával kacérkodik. A dallasi köztársasági konvenció dokumentuma, a párt új programja is világosan kifejezik, hogy az újkonzervatív erők voltak a hangadók. Külpolitikai tekintetben összefoglalja az ismert szovjetellenes vádaskodásokat, és olyan katonai erő létrehozása mellett száll síkra, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok konfliktus esetén felülkerekedjék, és magáévá teszi az elnök űrhadviselési koncepcióját is, mely dollármilliárdok felemésztésével jár. A Köztársasági Párt programja ugyanakkor belpolitikai kérdésekkel foglalkozva semmibe veszi azt a régi követelést, hogy a női egyenjogúságot alkotmánymódosítással is szavatolják. Ami a nőkérdést illeti, ellenzi az ahortust, amely az amerikai társadalom nőtömegei bizonyos részének emancipációs követelése. A konzervatív felfogás előtérbe helyezése nyilvánul meg abban is továbbá, hogy a republikánusok az állami iskolákban is követelik az ima bevezetését. Reagant és Busht a párt elnökjelöltjévé választották. Ez elég egyhangúlag nyilvánult meg a választási aktusban. A választásokig, november 6 ig hátralevő több mint két hónap alatt azonban tovább folyik az ádáz küzdelem minden lehetséges szavazat elnyeréséért. Ha a republikánusok pozícióit körvonalazni kívánjuk, az ország északkeleti és középnyugati államaiban még a- demokraták kezében tartott pozíciók elhódításárél van szó. Meg kell azonban jegyezni, hogy most, amikor a világszervezet: fórumai sürgetik az emberiség érdekeit szolgáló takarékos eszközfelhasználást, általános követelés a katonai kiadások határozott visszafogása, mert az így felszabaduló gazdasági erőforrások ésszerű felhasználásukkal lehetővé tehetnék például a népességszaporulat okozta gondok orvoslását a világ számos országában és térségében. Az amerikai elnök azonban „bakizásai“ mellett még „nagyot is hall“, sőt oly messzire megy, hogy a robotrepülőgépek kifejlesztésével, amit a szocialista országok politikai zsarolására szeretne felhasználni, megkockáztatja, hogy saját országa biztonságát is veszélybe sodorja. Az amerikai elnöknek értésére adták, hogy miután Washington nem volt hajlandó elfogadni a szovjet javaslatot a robotrepülőgépek teljes betiltására, vagy valamiféle korlátozására, a Szovjetunió kénytelen volt válaszlépéseket tenni: folynak a kísérletek a nagy hatósugarú szovjet robotrepülőgépekkel. LÖRINCZ LÄSZLÖ
